Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-02 / 27. szám
Hazai krónika 1998. február 2., hétfő A jobboldal nem képes a kormányzásra? Az ország felemelkedésében nincs alternatívája a szocialista politikának - jelentette ki az MSZP ország- gyűlési frakciójának és választmányának vasárnap, Budapesten tartott kibővített együttes ülésén Horn Gyula pártelnök-miniszterelnök. MTI _____ A kormányfő szerint az ellenzék, a jobboldal nem képes a kormányzásra, mivel nincsenek elképzelései, programja és szakemberei sem. Az MSZP velük ellen-' tétben csak annyiban kíván a múlttal foglalkozni, amennyiben ez a jelent befolyásolja. Nem látja értelmét a felelősségrevonás- nak, pereskedésnek annak ellenére, hogy 1990 és 1994 között 500-700 milliárd forintos állami vagyon porladt szét és 5-7 milliárd- dal több kárpótlási jegyet adtak ki, mint amire konkrét határozat volt. Horn Gyula visszautasította az ellenzék támadásait: a Xénia-láz elleni kampányt például a fiatalok, a gyermekek elleni támadásként értékelte. Az SZDSZ egyes politikusait azzal vádolta, hogy nem tartják be a Koalíciós Egyeztető Tanács decemberi ülésén született megállapodást a kormánypártok közötti nyilvános vita beszüntetéséről. A szabaddemokrata miniszterek minden segítséget megkaptak az általuk irányított tárcák működéséhez, beleértve a közbiztonság és az oktatás területét, amelyeken véleménye szerint többet lehetett volna felmutatni - mondta a továbbiakban. Az MSZP elnöke úgy vélte, hogy bizonyos neoliberális törekvések megakadályoztak több, a közbiztonság javítása érdekében szükséges szervezeti lépést, holott véleménye szerint a nagyobb mértékű állami beavatkozás nem jelent rendőrállamot. Meglátása szerint az sem rendszeridegen, ha Budapest tereit, utcáit, aluljáróit megtisztítják az oda nem való elemektől, a szeméttől. Szólt arról is, hogy a halál- büntetés visszaállítása nem járható út, aki viszont emberéletet oltott ki, az többé ne kerülehessen ki a börtönből. Az oktatás területén az esélyegyenlőséget hiányolta a miniszterelnök. A kormányfő az elkövetkező napokban a hallgatói támogatások ésszerű átalakításáról folyó tárgyalások meggyorsítását fogja megkövetelni a művelődési tárcától. Megjegyezte még, hogy az MSZP is elkötelezett a pedagógusok helyzetének javítása mellett és a koalíciós partner sem sajátíthatja ki ezt a kérdést. Kitért arra is, hogy a stabilizáció áldozatai elsősorban az MSZP szavazóbázisából kerültek ki. Pártja azonban igyekezett megtermeteni a szükségszerűség és a lehetőség összhangját: jó néhány neoliberális elv érvényesítése ugyanis elviselhetetlenné tette volna a folyamatot. Elismerte viszont, hogy a kormány sikere a koalíció közös eredménye. Xénia-botrány Ha a Magyar Demokrata Néppárt rendelkezésére álló információk igazak, akkor a Xénia-ügy hátterében politikai, gazdasági és pedagógiai érdekcsoportok ütközése fedezhető fel - jelentette ki Szabó Iván, az MDNP vasárnapi sajtótájékoztatóján. MTI A pártelnök hozzátette: az ügyet felkavaró újságcikk mögött egy olyan gáz- dasági érdekcsoport állhat, amely az MSZP holdudvarában levő személyekből tevődik össze. Ha igazak az információk, akkor megítélése szerint kőkemény üzleti érdekütközésről, esetleges maffiakapcsolatokról, a koalíción és az MSZP-n belüli politikai párharcról lehet szó. Szabó Iván hangsúlyozta: az információk pillanatnyilag ellenőrizhetetlenek, ezért csak kérdéseket tehet fel. Milyen összefüggés van a Félix Stúdió által gyártott népszerű Űrgammák című tévémműsor-sorozat mögött álló Xénia Egyesület és az Úttörő Szövetség egyesülése között? Igaz-e hogy Horn Gyula miniszterelnök- pártelnök ennek ismeretében vetette el az Úttörő Szövetséggel kötendő választási együttműködést? A Néppárt elnöke azt is furcsállotta, hogy miközben Horn Gábor SZDSZ-cs politikus ügyészségi vizsgálatot sürget, a hírek szerint az SZDSZ-es miniszter vezetésé alatt álló Művelődési és Közoktatási Minisztérium a Xértiá-filmeket szakmailag helyesnek ítélte. Kérdés az is, igazre, hogy a botrányt kirobbantó Népszabadság peren kívüli megegyezésre törekszik a Xénia Egyesülettel, és a bíróság iáital megítélhető összegnél jóval többet ígért. Szabó Iván szerint a Xénia-botrány gazdasági-politikai, esetleges bűnügyi szálainak „kibogozásához” a parlament két bizottsága, az alkotmányügyi és a kulturális bizottság nyújthat segítséget, de még a választások előtt le kell zárni az ügyet. Mint fogalmazott: az MSZP-nek elemi érdeke, hogy a tisztánlátást segítse. Végül a pártelnök megjegyezte: nem az ellenzéknek állt érdekében, hogy a választásokat jóval megelőzően robbantsa ki a botrányt, mert májusban ennek nagyobb hatása lehetett volna. A nyírfácska újabb hajtasai? Interjú Kónya Imrével A legújabb értesülések szerint a Nyírfa-ügynek ismét vannak újsütetű fejezetei, ezért arra kértük dr. Kónya Imrét, a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának elnökét, a Néppárt országgyűlési képviselőjét, hogy mondjon néhány szót a fejleményekről és azok hátteréről. Palotai István (Új Kelet)- Az elmúlt hetekben a Magyar Nemzet hasábjain több alkalommal is említés történt egy nyíregyházi vállalkozás - a Zefirusz Kft. - ügyeiről. A kft. neve nem ismeretlen az újságolvasók előtt - korábban már több cikkben is, legrészletesebben talán a HVG-ben olvashatták a cégről, amely rövid néhány év alatt a semmiből milliárdos vagyonra tudott szert tenni Nyíregyházán, illetőleg Sza- bolcs-jSzatmár-Bereg megyében, és amelynek tevékenységében - legalábbis egy időszakában -Baja Ferenc miniszter úr is részt vett... Nos, a most megjelent cikknek, illetőleg cikkeknek az alapja egy olyan információ volt, amely a laphoz eljutván egy - a nyíregyházi rendőrség által végzett operatív adatgyűjtésre vonatkozó - összefoglaló jelentés volt, tehát egy titkos nyomozás, ami a Zefirusz Kft.-vel kapcsolatos feltételezett bűncselekményekkel függött össze. Ennek nyomán számos kérdés merült fel. A lap újságírója január 28- án átadta számomra a nevezett jelentést, melynek birtokában én szintén felvetendőnek és vizsgálandónak tartom az abban foglaltakat.- Konkrétan milyen területet érintenek ezek? Milyen bűn- cselekmények gyanúja merült fel?- Mielőtt válaszolnék, elmondanám, hogy rendkívül dicséretesnek tartom a lap újságírójának eljárását, miszerint nem monopolizálta az információkat, hanem átadta egy olyan személynek, akitől korrekt vizsgálatot remélt... A jelentési áttanulmányozva tehát bennem a következő kérdések fogalmazódnak meg (amelyekre mindenképpen választ kell keresni). Egyrészt felmerül a kérdés, hogy ü Zefirusz-ügy annak idején része volt é a Nyírfadossziénak? Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy a bizottság részére átadott dossziéban nem szerepel említés a Zefi- ruszról, ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy az IH kihelyezett tisztjének kapcsolat- rendszerét és az egész Nyírfajelentés jellegét ismerve, nehezen képzelhető el, hogy a Nyírfában ne küldött volna semmilyen jelentést a Zefirusz-ügy- ről! Tény, hogy ma az átadott anyagban semmilyen utalás nincs a Zefiruszra, de az is tény (ahogy azt a bizottság a jelentésében is megállapította), hogy a dosszié hiányos! Ebből egyértelműen adódik a feladat: az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának meg kell vizsgálnia, hogy a Zefirusz-je- lentés részét képezte-e a Nyírfa-dossziénak, illetőleg hogyha ez bizonysággá válik, akkor meg kell vizsgálni, hogyan került ki az aktából, és mi volt ennek az oka? Mindezek tisztázása érdekében ilyen értelemben javaslatot fogok tenni a Nemzetbiztonsági Bizottságnak.- Ez eddig egy ügy lenne. Mi a második?- Hajdú-Bihar megyében folyik jelenleg egy büntetőeljárás a Zefirusszal kapcsolatban. A megyei rendőrség illetékese, a megyei rendőr-főkapitányság vizsgálati főosztályvezetője úgy nyilatkozott, hogy „a nyomozások során országosan isidért politikus, még névemlítés szintjén sem került szóba”. Nyilvánvalóan meg kell vizsgálni, hogy ha az eredeti titkos felderítés során szóba került országos politikus jelenleg a büntetőeljárás aktájában még névemlítés szintjén sem szerepel, akkor mi ennek az oka, és hogyan kerülhetett erre sor? Hogyan kerülhetett ki belőle? Úgy vélem, hogy ez nem a Nemzetbiztonsági Bizottság kompetenciája, ezért az a véleményem, hogy ezt az ügyet a belügyminiszternek kell majd kivizsgálnia. Mindenesetre konzultálni fogok a bizottság tagjaival, és azt követően a véleményüket meghallgatva, a belügyminisztert fogom tájékoztatni a rendelkezésre álló iratokról, hogy a vizsgálatot ebben a vonatkozásban ő végezze el.- Újabban olyan vádak hangzanak el, hogy a kiszivárgott hírek a nemzetbiztonsági miniszter kabinetjén keresztül kerültek napvilágra. Mi erről az ön véleménye? Egyáltalán a kiszivárogtatásokról...- Ami a miniszteri kabinetre vonatkozik, azt nem tőlem kellene megkérdeznie. A kiszivárogtatás azonban valóban nagyon kényes kérdés, ami első pillanattól kezdve végigkíséri a Nyírfa-ügyet. Rendkívül sérelmes volt a Nemzetbiztonsági Bizottság számára, hogy a legelső kiszivárogtatás akkor történt, amikor a bizottság megismerkedett az üggyel. Különösen az volt sérelmes, hogy a miniszter olyan célzásokat tett, mintha mi lettünk volna a hírforrás kútfői. Mellesleg minden kiszivárogtatást úgy időzítettek, hogy arra a Nemzetbiztonsági Bizottság ülése után kerüljön sor... A kiszivárogtatok azonban óvatlanok voltak, és legalább három olyan eset van, amelyben egyértelműen bebizonyítható, hogy nem lehetett a bizottság a kiszivárogtatás forrása.- Végezetül hadd kérdezzem meg, hogy ebben az ügyben miért fordult előbb a közvéleményhez, mielőtt a parlamentet- és a bizottságot tájékoztatta volna? . , ' , , ?- így tartottam célszerűnék. Méltó helyen a Görgey-szobor Gyorsvonattal ütközött MTI Gyorsvonat és személygépkocsi ütközött a Pest megyei Nyársapátinál vasárnap a déli órákban - közölte a Tűzoltóság Országos Parancsnokságának (TOP) ügyeletese az MTI-vel. A balesetnek nincs halálos áldozata. A Lada típusú személy- gépkesiban két felnőtt és egy gyermek utazott. A 10 éves gyermek kisebb fejsérülést szenvedett, szüleinek nem történt semmi baja. A MÁV ügyelete közölte: a balesetért egyértelműen a személygépkocsi vezetője tehető felelőssé, mert jól működő fénysorompó tilos jelzése ellenére hajtott a kereszteződésbe. A Szeged- Budapest között közlekedő szerelvény egyik kocsi jának ütközött oldalról. MTI A Budai Vár Fehérvári rondelláján május 21-én állítják fel Görgey Artúr lovas szobrát, amely a II. világháborúban megsemmisült szobor hasonmása lesz — tudta meg az MTI az I. Kerületi Polgármesteri Hivatalban. A kilencvenes évek elején budai polgárokban merült fel először a szobor felállításának gondolata, majd ennek eredményeként 1993-ban Görgey-szobor Helyreállítási Alapítvány jött létre. A gyűjtést indító alapítvány felvette a kapcsolatot az I. kerületi önkormányzattal, amely vállalta az emlékmű felállításával kapcsolatos teendőket, és a hiányzó összeg előteremtéséi - mondta el Mar- gitay Béla, az alapítvány kuratóriumának tagja. A szobor megformázására Marton László szobrászművészt kérték fel;' aki az 19Í6- ban felállított és a második világháborúban súlyosan megrongálódott eredeti Görgey- szobrot alkotó ifj. Vastagh György tanítványa volt. Katona Tamás, az I. kerület polgármestere, a helyreállítási alapítvány elnöke az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a szobor felállításának költsége meghaladja az 50 millió forintot. Ebből 2 milliót az alapítvány, 3 milliót a Magyar Millennium Emlékbizottság, 8 milliót a budavári Vároltalmazó Közalapítvány, a fennmaradó összeget pedig a kerületi önkormányzat állja. A történész-polgármester kitért arra is, hogy Görgey szabadságharcban vállalt szerepe már rég nem vita tárgya. „Csak a Rákosi-korszak melegítette fel a nemzeti romantikának ezt a silány áruló mítoszát”. A világosi fegyverletétel miatt ma nincs Magyarországon olyan magára valamit adó történész,'aki e hadvezért árulónak tartaná. \ Hírről \ 1 tírre Palotai István (Új Kelet) A hét végén, Budapesten Iskolai utcai székházában tartotta meg szokásos év- eleji sajtófogadását a Néppárt (MDNP). A szép számban egybegyűlteket elsőként dr. Zsigmond Attila, az MDNP országgyűlési képviselője, a párt „választási lokomotív ja” köszöntötte, majd dr. Szabó Iván elnök szólt áz elektronikus és írott sajtó vezető képviselőihez. Rövid beszédében roppant fontos indítványt tett: ..Hivatkozom arra az időre, amikor még ipari miniszter koromban véghezvittiik a magyar ipar tizenkét legna- gyobbjának konszolidációját. Mára ezek az ágazat legsikeresebb zászlóshajói. Hivatkozom az oly sokak által üldözött cs általunk véghezvitt bankkonszolidációra, amely minden hibája ellenére mégis stabilizálta a magyar bankrendszert. Most pedig szerelném bejelenteni, hogy ideje végre megkezdeni a lakosságkonszolidációt is, melyre az MDNP ezennel „copy right”-ot jelent be a magyar nemzethez! Immár semmi sem indokolhatja, hogy az állam ne nyújtson segédkezet mindazoknak, akik képtelenek életterük, lakásuk fenntartására! Nem részproblémákat kell megoldani, hanem kidolgozni annak globális módszerei, hogy a befizethetetlen adósságokat miként lehet egyszer és mindenkorra jóváírni és eltörölni, hogy mindenki tiszta lappal indulhasson neki a jövőnek” — mondotta a Néppárt elnöke. Nos, bizony nagyon is ideje lenne egy átfogó intézkedésnek. hiszen tudjuk, hogy mintegy nyolc- százezer magyar háztartás küzd ezzel a problémával! A kérdés csak az, honnan lehet előteremteni mindennek a fedezetét? Az ehhez szükséges összeg első hallásra bizonyára igen nagynak tűnhet, azonban - bárki bármit is mond - a magyar költségvetésnek igenis vannak bőven tartalékai, csak az a kérdés, hogy mi az átcsoportosítás legfőbb csapásiránya!? Maga a stabilitás, a változatlan gazdasági és jogi keretek eleve pénzt hozhatnak a konyhára, hiszen a termelés fejlődésének a legnagyobb ellensége az állandóan változó szabályozás, ami a bizonytalanság érzéséhez vezet. Egy négy évig garantált, kevésbé vállalkozás- és népnyúzó adórendszer már magában is csodákra lenne képes, és megtöbbszörözné az adóbevételeket! A termelési kedv javulása csökkentené a munka- nélküliséget és így tovább. A lakossági konszolidáció tehát nagyon is időszerű ötlet, és a Néppárt vállalása mindenképpen tiszteletre méltó. Hogy aztán képes lesz-e mindezt végre is hajtani, az már rajtunk, magyar vá- jásztópöigarokon múlik...