Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-07 / 5. szám
Körkép 1998. január 7., szerda Igazolás a támogatásért Kozma Ibolya (Új Kelet) Több százan keresik fel a napokban Nyíregyházán a polgármesteri hivatal szociális irodáját, ugyanis egyszeri támogatást kaphat gázfűtésének kompenzálására az Energia Alapítványtól, aki rászorul a segítségre. Megyénkben a Tigáz díjbeszedői minden fogyasztóhoz eljuttatták a cédulát, amelynek kitöltése és az önkormányzat igazolása után bedobhatják az alapítvány urnáiba a kérelmeket. Támogatást csak azok kaphatnak, akik már valamilyen szociális támogatásban részesülnek, s ezt az önkormányzatok igazolják. A rendszeres szociális segélyben, rendszeres nevelési vagy gyermekvédelmi támogatásban, normatív közgyógyellátásban, munkanélküliek jövedelempótló támogatásában, lakásfenntartási támogatásban, időskorúak járadéka vagy egyéb segélyben része- . sülök jogosultak az Energia Alapítvány juttatására. A nyíregyházi szociális iroda munkatársa, Török Tamásné elmondta, hogy többet nem tudnak a támogatási formáról, noha a 80/222-444-es számon további információk kérhetők, de ezen szinte lehetetlen elérni az alapítvány munkatársait. Dombrádiné Koczkanics Ildikó, a Tigáz gazdasági igazgatója kérésünkre elmondta, hogy Nyíregyházán, a Kossuth utca 12. szám alatti befizetési helyen, valamint Mátészalkán és Kisvárdán, a Tigáz-kiren- deltségeken is be lehet dobni a cédulákat, de további információkat arról, hogy kiknek járhat a támogatás és milyen mértékű, nem tudott adni. A tudakozótól megtudtuk az Energia Alapítvány további két telefonszámát, melyeken senki sem jelentkezett. Több környezetvédelmi szervezettől érdeklődtünk az alapítvány elérhetőségéről, de hiába. Sokan azt vallják, hogy hasonlóképpen volt ez az elmúlt évben is, amikor a villany- számlák kifizetésében nyújtott segítséget az alapítvány, ugyanis akkor sem tudtak tőlük információkat kérni. Arról, hogy kaptak-e végük támogatást a rászorulók, nem tudunk. Reméljük, az alapítvány munkatársainak energiáját fontosabb ügyek foglalják le, s nem feledkeztek meg a vezetékes földgáz-felhasználáshoz nyújtott lakossági támgatásról. Végül a Fővárosi Gázművek Rt. Tanácsadó Központjának ügyfélszolgálatát hívtuk, ahol készséggel adtak információkat. Eszerint a támogatás egyszeri, három és tizenötezer forint között mozog. Készpénzt nem kapnak kezükbe a kérelmezők, az alapítvány munkatársai az önkormányzati igazolások alapján döntenek a támogatás odaítéléséről és mértékéről, s az összeget a gázművek kirendeltségei kapják. A fogyasztók a márciusi és az áprilisi számlájukról vehetik majd észre, hogy kevesebbet fizetnek a megszokottnál. A kérelmeket január 20- áig lehet bedobni az urnákba. V alamennyi céldulát sorszámmal látták el, s névre szóló, hogy illetéktelenek kezébe ne kerüljön. A Tigáz információi szerint többen az önkormányzati igazolás nélkül is bedobták a cédulákat, de anélkül nincs támogatás. Százmilliók gyógyszerekre Fekete Tibor (U[ Kelet) A rohamos gyógyszeráremelkedés megfékezésére a Pénzügyminisztérium, a Népjóléti Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által felállított bizottság komoly ártárgyalásokat folytatott az elmúlt év őszén. Ezzel elérték, hogy a térítési díj emelkedésének mértéke közel tíz százalékos, 1997- ben az infláció alall maradt. Ez a megállapítás igaz: átlagban, de jelentős eltérés mutatkozott az egyes gyógyszerek árában. Óriási pénzről van szó. Megyénkben havonta átlag 600 millió forintot költünk gyógyszerre, 50 milliót gyógyászati segédeszközre és egymilliói gyógyfürdői szolgáltatásra. A gyógyszerek ártámogatásának elvében maradt a 90,70, illetve 50 százalékos fix támogatás. Egyre több olyan készítmény kerül a patikák polcaira, amelyre a társadalombiztosítás semmilyen támogatást nem ad, de az életfontosságú gyógyszerek, illetve azok a készítmények, amelyeket krónikus betegségben szenvedőknek rendszeresen kell szedni, továbbra is a támogatott termékcsoportba tartoznak. A vényellenőrzési rendszert korábban sok bírálat érte - és nem is alaptalanul. A mostani KEVER-ellenőrzőprogramja zökkenőmentesen működik, és megyénkben is ezt használják. Ennek alapján véletlenszerűen kiválasztott orvosoknál vizsgálták a betegdokumentációt. A közgyógyellátásban részesülők közül ötven személynél ellenőrizték a támogatás jogosságát és az igazolvány felhasználásának szakszerűségét. Egy rendelkezés értelmében a speciális szakvizsgához kötötten rendelhető gyógyszereket kiemelt támogatással felíró orvosok szakképesítését is ellenőrizték. Kiemelten vizsgálták azokat az eseteket, amikor 30 napot meghaladó mennyiségű gyógyszert írt fel a kezelőorvos, illetve ellenőrizték, ha valakinek valamely készítményből egyszerre öt doboznál nagyobb mennyiséget adtak ki. Ki- gyűjtötték és tételesen átvizsgálták az olyan vényeket, amikor a támogatás egyszeri mértéke meghaladta a tízezer forintot. Megbüntették azokat a gyógyszertárakat, amelyekben az ott nem forgalmazható készítményeket értékesítettek. Az orvosok is rendelkeznek kézigyógyszertárral. A tb szakemberei havonta egy alkalommal ellenőriztek egy-egy ilyen készletet. A Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnak a közeljövőben kell megkötni az idei szerződéseket a gyógyfürdőkkel és a gyógyászati segédeszközök forgalmazóival. Nem mindegy, hogy milyen feltételekkel és milyen fizetési konstrukciókkal sikerül egyezségre jutni, mert a mi pénzünkről van szó. Ha azt mondom: sztrájk?! Munkatársainktól Cseh János, a Közúti Közlekedési Szakszervezet megyei vezetője:- A legélesebb a helyzet a közúti fuvarozásban és a személyszállításban dolgozóknál. A már eddig is bérfeszültségekkel terhelt munkaadó-munkavállaló viszonyt tovább nehezítette az év elején életbe léptetett üzemanyagár-emelés. Az eddigi bérmegállapodásokat értékelve, a közúti közlekedésben dolgozók szakszervezete arról döntött, hogy mégis lesz sztrájk. A Volán-társaságok az ÁPV Rt. tulajdonában vannak, és így a dolgozók ezzel a társasággal ültek tárgyalóasztalhoz. A feleknek nem sikerült megállapodni az 1998-as béremelést illetően. A KKSZ kitart amellett, hogy az idén 24 százalékkal növekedjenek a bérek a Volán-társaságoknál. Az ÁPV Rt. előbb 20 százalékos ajánlatot tett, de később ezt 18 százalékra mérsékelte. Az országos szakszervezeti vezetők január 13-áig hajlandók tárgyalni a bérekről, de ha legkésőbb január 15-én 24 óráig nem születne megállapodás, akkor január 19-én reggel öt órától hét óráig figyelmeztető sztrájkot tartanak. Ha még ez sem vezetne eredményre, akkor nem riadnak vissza az egész napos általános munka- beszüntetéstől sem. Akkor nem járnának sem a helyi, sem a távolsági buszok, ami az ország tömegközlekedésének megbénulását eredményezne. Kiss Sándor, a Szállítók Ipartestületének megyei titkára:- A szállítók ipartestülete kezdeményezte annak idején (1992 őszén) a nevezetes taxisblokádot, az eddigi legnagyobb tömegdemonstrációt kiváltott tiltakozóakciót. Úgy ítéljük meg, hogy annak idején nem állt igazán mellénk a közvélemény, és most a benzináremelés ellenére sem kezdeményezünk sztrájkot. Nem kaparjuk ki másnak a gesztenyét! Nem tartom kizártnak helyi akciók kezdeményezését, de szervezett formában nem szándékozunk sem úttorlaszo- kat emelni, sem más, a közúti közlekedést akadályozó megmozdulást szervezni. Mrenkó László, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szak- szervezetének megyei elnöke:- A sztrájk csak a végső megoldás lehet, és csak azokban az ágazatokban érdemes ehhez az eszközhöz nyúlni, ahol komoly hatást érhetnek el vele. A kereskedelemben és a vendéglátásban dolgozóknak is nyomós okuk lenne a munka- beszüntetésre, de nem lehetne egységes fellépésre hangolni a megyei munkavállalókat. Ráadásul elég jelentős az egyéni vállalkozók aránya, és ők csak saját maguk ellen tiltakozhatnának, ami nonszensz. Ezek a kis üzletek még örülnének is annak, ha a nagyobb dolgozói létszámot foglalkoztató kereskedelmi egységek bezárnának. A megyében 32 munkáltató alkalmazásában vannak a kereskedők, és ez 32 féle érdeket jelent. Igazán hatásos érdekérvényesítést csak az egyidejű és teljes bezárással lehetne elérni, hisz hatástalan marad a munkabeszüntetés, ha csak az utca egyik oldalán húzzák le a rolót, de a másikon nyitva Új típusú demokráciánk néhány éve alatt mindig az évfordulók táján éleződött ki a munkáltatók, munka- vállalók közötti - amúgy sem mindig nyugodt - légkör. A béralku feszültséget gerjeszt. A munkavállalók keveslik a beígért emelést, a munkáltatók még azt a keveset is sokallják, amit adni tudnak. Az óév utolsó napjaiban a vasutasok készülődtek a sztrájkra, de végül megállapodtak a szakszervezet és a vasút vezetői egymással. A közúti személyszállítók és az egészségügyi dolgozók most szervezik a sztrájkkészültséget, és nem kizárt a munkabeszüntetésük. Annak jártunk utána, hogy a különböző ágazati szak- szervezetek és a munkavállalók képiselői miként vélekednek a munkabeszüntetésről, és ők tervezik-e a közeljövőben az általános sztrájkot. tartanak. Ugyanígy nincs hatása például Tiszavasváriban, ha Túrricsén nem nyit ki az AFÉSZ- üzlet. A helyi problémákra csak helyben lehet megoldást találni. Elviekben mindenképpen szolidárisak vagyunk a bérkövetelőkkel. Célravezetőbbnek tartjuk, ha a bérvitákat vagy a munkavállalók és munkáltatók közötti nézeteltéréseket jogi útra terelik. Egy jogerős bírósági ítélet példa értékű lehet és precedenst teremthet. Csiszár Gabriella, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei elnöke:- Sztrájkkészültségben vagyunk, bízunk abban, hogy sikerül megállapodást kötnünk, de ha nem, természetesen nem rettenünk meg a sztrájk eszközeinek alkalmazásától. Követeléseinket három fő pontban foglaltuk össze. Eszerint követeljük, hogy az ügyeleti díjak fizetésére félretett másfél milliárd forintot a népjóléti tárca emelje meg, ugyanis ez az öszeg nem elég ennek kifizetésére. Kérjük, hogy az ígért tizenhat százalékos bérfejlesztés garantáltan kerüljön az intézmények számlájára, továbbá szüntessék meg végre a folyamatos törvénysértő mulasztásokat. Ugyanis a tizenharmadik havi bér minden közalkalmazottnak jár, de az egészségügyi intézmények még soha nem kaptak ehhez megfelelő támogatást, mindig a saját bérkeretből kellett kigazdálkodni a munkatársak jogos juttatását. Ez azt jelenti, hogy az a kevéske összeg, amelyből a dolgozók bérét finanszírozzuk, nem tizenkét-, hanem tizenhárom felé osztódik. Végre egyszer jó lenne, ha a központi költség- vetés ennek szellemében juttatná a béreket az egészségügyi szervezeteknek. Követeléseink ügyében legkésőbb január 31-én döntenek. A héten tárgyalnak a szakszervezetek és a népjóléti tárca vezetői. Vaskó Mihály, a Magyar Szak- szervezetek Országos Szövetsége Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviseletének vezetője:- Az MSZOSZ-nek a megyében a 21 ágazati szervezetben közel húszezer tagja van. Nincs nálunk sztrájkhangulat. Ennek oka az, hogy az ágazatok, a cégek érdekképviseleti vezetői a bér- és egyéb juttatásokban már megegyeztek a munkáltatókkal az Érdekegyeztető Tanács ajánlásaihoz közelálló feltételek mellett. A szolidaritási sztrájk nagyon fontos tényező a szakszervezeti munkában. Az érdekképviseletek jelenlegi szerteágazó volta miatt jelenleg nem biztos, hogy sikerülne az MSZOSZ szolidaritási sztrájkja. December utolsó napján olyan megállapodást írtak alá a Vasúti Érdekegyeztető Tanácsban, amely a vasutasok 1998-as bér- és foglalkoztatási kérdéseit szabályozza. A november második hetében kezdődő megbeszéléssorozatot követően az azóta függőben maradt néhány kérdésben sikerült kidolgozni olyan kompromisszumos megoldásokat, amelyeket a munkáltató, illetve a szakszervezetek egyöntetűen hajlandók voltak aláírni. A sztrájkfelhívások és fenyegetések közepette zajló tárgyalásokon a munkáltató 18 megállapodás- és nyilatkozattervezetet dolgozott ki és terjesztett a szakszervezetek elé, abból 14 megállapodási, 1 nyilatkozatot és 1 jegyzőkönyvet írtak alá a felek. Mindezek közül talán a legfontosabb, hogy a MÁV Rt. munkavállalóit fizetési osztályokba és kategóriákba soroló bértáblázat alapértéke 14,7 százalékkal emelkedik. Ehhez járul a soros előléptetésben részesülő dolgozók automatikus béremelése. Mindez összességben 16 százalékos átlagos béremelkedésnek felel meg, amely némileg több, mint a munkáltató korábbi ajánlata. A vasúttársaság vezetősége vállalta, hogy a hatékonyság javításával teremti meg a többlet- költségek forrását. A munkáltató a tárgyalások során mindvégig következetesen ragaszkodott ahhoz, hogy az utasok, a fuvaroztatók miatt meg kell kezdeni a vasút korszerűsítését, s hosszabb távon ezen keresztül fog érvényre jutni a vasutasság valódi érdeke. A MÁV vezetősége a hatékonyság javítását szervezési, ésszerűsítési intézkedésekkel befolyásolhatja, ugyanakkor a szakszervezetek is érdekeltek abban, hogy a hatékonyság másik eleméi, a munkaerő ésszerű felhasználását a foglalkoztatási megállapodás szerint támogassák. A teljesítmények növelésére ösztönöz a megállapodás másik eleme is, amely szerint az egy főre jutó termelékenységi mutató javulása esetén az éves bér egy százalékát kapják a dolgozók. Az aláírt jegyzőkönyv garantálja, hogy az eddigieknek megfelelően a mozdony- vezetők balesetmentességi jutalma a negyedévenként kifizetett személyi alapbér 4 százaléka lesz. Az idei évi vasutasnapi jutalom az éves személyi alapbér 6 százaléka maradt, amelyet a dolgozók június második hetében, egy összegben kapnak kézhez. Mindezek mellett a munkáltató kötelezettséget vállalt arra, hogy csak mérsékelt ütemben csökkenti a társaság létszámát, 21 ezer forintra emeli a minimálbért, valamint 1400 forintra az étkezési hozzájárulást.
