Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-29 / 24. szám
1998. január 29., csütörtök Háttér A vak zenész hálája MTf Énekel. Játszik zongorán, orgonán, szaxofonon. A saját zenekarát dirigálja. Ray Charles meghatározó képviselője a blues-zenének. A szak- irodalom azt is tudatja róla, hogy nehéz gyermekkora volt, hiszen hatéves korában mindkét szemére megvakult. A legfrissebb kiadású életrajz viszont nem titkolja, hogy az imént említett időszakban gyakori lakója volt a rendőrségi fogdáknak. Élete alkonyán úgy döntött, hogy méltányolja egykori üldözői szándékát: 25 ezer dollárt adományozott Los Angeles rendőreinek - gyermeknevelésért. Nyelvöltés franciául MTI ________________ „M indig nagyon sajnáltam, hogy nem ismerem a szanszkrit nyelvet” - mondta egy hindu újságnak adott interjúban Jacques Chirac francia elnök, indiai látogatására készülve. Hogy korántsem udvarias- sági gesztusról van szó, meg is indokolta életének e megterhelő mulasztását: a szanszkritban való jártasság híján nem olvashatta eredetiben a Gupta korszak (V. század) szövegeit, amelyek pedig módfelett érdekelték. „Elhatároztam, hogy órákat veszek szanszkrit- ból. Egy orosz volt a tanárom. Aki azonban egy idő múlva közölte: Maga egyáltalán nem tehetséges. Próbálkozzon inkább az orosszal”. Anyjuk, bajban vagyok! Bürget Lajos gtosszája Anyjuk, bajban vagyok! — kiáltott fel Józsi bácsi a kis faluban -, nem tudom, hogy most az antennámat a vertikális polarizációban sugárzó adókra irányítsam, vagy maradjunk a horizontális polarizációs adóknál?” „- Oh, Józsikám, ne csinálj ebből gondot! Nézd meg, milyen az lefedettség, és ha nem jó a gerincadó, akkor majd dön- tesz!” - mondta Örzse asszony, miközben a csirkéket etette. Nem hallottál valamit a boltban, mi az a Eutelsat Hot Bird? Azt, hogy II F3 a még értem, de ez a Hot Bird nem megy a fejembe.” „- Tekergesd, aztán csak jön valami rajta! - így az asszony. - Ha ez nem sikerül, majd szólunk a Pistának.” „- De az nem ért a rádióhoz, én meg belefulladok abba a sok mega- herzbe meg URH-frekven- ciába. Pedig olvasgatom ezt a könyvecskét, de kutyapista legyek, ha értek valamit belőle”. így beszélgettek, néha összevitatkoztak a trágyadomb és a csűr között,^ miközben Józsi bácsi barkácsolta az antennákat, és tekergette a rádiót, ami sehogyan se szólt ott és úgy, ahogy gondolta. Pedig kezében ott szorongatta az Antenna Hungária érthetetlen, színes, díszes, szakszerű füzetét, amit a lakosságnak készítettek. Hogy melyik lakosságnak, az nem derül ki belőle, de hogy nem a normális lakosságnak, az biztos. Egy szerelő még fel is fogja talán, hogy mi áll benne, de a magyar átlagpolgár csak forgatja, és azon gondolkodik, az arra se jó, mint amire más igen, mert vastag a papírja. Bosszantó, mondhatni felháborító, hogy egy nagymúltú cég így kimossa a néző szemét és a hallgató fülét egy kiadvánnyal, amely vélhetően segítő szándékú. Mert mindezt a nagy tudományosság mellett úgy is le lehetett volna írni, hogy mit kell csinálni egy rádióval, hogyan kell átállítani egy televíziót, vagy hogy az, aki nem ért hozzá, hívjon szerelőt. Szépek ezek az információk, csak az a kár, hogy a zöme csak a múlt év december 31- éig volt érvényes. Meg aztán szép benne a sok kép a jövőről. Meg az, hogy digitális, meg CD meg minden... De hogy mi a csudát kell csinálni, hogy valami működjék, arról közhasznú szöveg sehol. Pedig ez a vélhetően több millió példányban készült, drága kiadvány (Hullámhossz) akár hasznos is lehetett volna! Tulajdonképpen az egész egy Antenna Hun- gária-rcklám, amit a PR-terv- nek megfelelően készítettek el. Az írás elején felvillanó képzeletbeli Józsi bácsi és Örzse néni milliószámra akad ebben az országban. Meg a sok Bandi, Feri, Miklós és Bernát. Nekik nem ez kellett! Talán majd legközelebb. Addig csak forgatunk, meg olvasgatjuk Máté Istvánnak, az Antenna Hungária vezérigazgatójának beköszöntőjét, miszerint ,Jiízunk henne, hogy ismertetőnkön keresztül mindenkihez megérkezik a megfelelő információ, és ennek köszönhetően könnyebben tájékozódhatnak a televíziózás és rádiózás vonatkozásában rendelkezésre álló lehetőségekről, valamint sikerül „ráhangolni” a lakóhelyen fogható csatornákra.” Ha nem, akkor marad a vertikális polarizáció. Ötévesen a filmvásznon Saját bevallása szerint semmi más nem akar lenni Riskó Márta Panna, ha majd felnő, csakis és kizárólag fagyis. Márta most ötéves, kedves, bájos gyermek. Ehhez képest meglepő, hogy filmet forgatott A rózsa vére címmel, melynek egyik jelentős szerepét alakítja, a hírek szerint sikeresen. Erre mondta Verebes István színi direktor a gyermek édesanyjának; jó lesz tisztázni, mit akar a leány, és ha komolyan gondolja, most kell adni neki két nagy pofont, hátha még idejekorán elmegy a kedve ettől az egésztől. Baraksó Erzsébet Egy híres festő szerint minden gyermek művésznek születik, csak ezt idővel kinövi, s akikben ez a gyermeki képesség megmarad, azokból lesznek a művészek. Mennyire fontos ebben a folyamatban a lehetőség a tehetség megmutatására? Mire jutottak volna a zseniális zongorista csodagyerekek, ha nincs otthon hangszer? Nézem ezt az ötéves kisgyermeket. Épp olyan, mint minden más óvodás; ropogtatja a cheeps- et, kólázik, fel-le ugrál a rekamié ülésén, támláján, ki-be rohangál a játékaival, gyakorolja a „spárgát”, a lényeg, hogy egyetlen másodpercig nem bír nyugton maradni. Ám a forgatás idején, amikor bekapcsolták a kamerát, Márta tökéletesen koncentrált, és első szóra hibátlanul oldotta meg azt a feladatot, amit a rendező kért tőle. Ez az örökmozgó kis gépezet már tudja, mi a fegyelmezett munka. Nyíregyházi otthonukban faggatom a családtagokat, van-e valami „előzménye” ennek a sajátos tehetségnek? Nincs, semmiféle művész nem volt a felmenők között, a nagyapa nővérének van szép hangja, ma is kicsendül a templomi karénekből. Egyébként Márta bárkinek és bárminek a bőrébe képes belebújni, úgy mondják, azt is el tudja játszani, hogy ő egy szőnyeg. És hatalmas a képzelőereje! Engem például óva int attól, hogy a pincéjükbe merészkedjek. Azt mondja, legutóbb is, amikor bent volt a biciklijéért, megjelentek a háta mögött mindenféle lidércek és szellemek, aztán oldalról is jöttek, közrefogták, alig bírt elmenekülni. Persze arról szó sincs, hogy félne, hiszen ott van neki Gilbert, aki megvédelmezi. Gilbert a barátja, Riskó Márta Panna egy lovag, és természetesen lovon közlekedik Márta közelében. Kérésre le is rajzolja: ez Gilbert, ez pedig a lova. Olyan hihetően, magától értetődően fűzi a mese szövevényét, hogy a felnőttek megdöbbennek, honnan találja ki ezeket a sztorikat. S úgy adja elő azokat, mintha tényleg, valóságosan átélné. Legutóbb például Michael Jackson „írt” neki gáláns levelet - közli, igaz, Márta még magyarul is csak a nagybetűket ismeri. Bölcsődés volt, amikor az édesanyja először elvitte a színházba. Az ismerős színészek meglepve kérdezték: csak nem hiszed, hogy végignézi ez a kisgyerek a darabot? Végignézte, olyan érdeklődéssel, mintha értette volna. Most már ott tart, hogy kedvenc vígjátékai zenés számainak összes szövegét fújja. Próba, szerencse - vitték el a gyereket az első mustrára, azzal a gondolattal, hogy kicsi, szeleburdi, esélye a nullával egyenlő. Zsigmond Dezső rendező és stábja júliusban az országban és a határokon túl is több helyen kereste a megfelelő személyt a filmbeli Évike szerepére, amire a becslések szerint több százan jelentkeztek. A család tagjai nem tudják pontosan, hány gyermeket néztek meg a filmesek alaposabban, és szinte hinni sem akarták, hogy Mártát választották. Azt hiszem, mindnyájunk számára, akik itt élünk, öröm, hogy az országnak ebben a sarkában fedezték fel ezt a kis tehetséget. A forgatás szeptemberben kezdődött, a helyszínei szatmári falvak voltak, Sonkád, Szatmárcseke, Magosliget. Két-három napokat voltak kint a terepen, októberben pedig eg^ hétig Turistván- diban Arkosi Károlynénál, Marika néninél. Egy lírai jelenet felvétele előtt derült ki, hogy Márta fél cipőjének talpa bizony klaf- fog, és csak az az egy pár volt vele. Most mi lesz? Gyorsan hozni egy másik pár cipőt, vagy elhalasztani a felvételt? Márta feltalálta magát, nyilván az operatőr is igyekezett, s az a részlet úgy készült el, hogy a kellemetlenséget a nézők nem fogják észrevenni. A rózsa vére című alkotást a februári, XXIX. Magyar Játékfilmszemlén mutatják be, azután eljut a mozikba is, és külföldön is fogják vetíteni. Márta filmbéli anyja Nagy- Kálózy Eszter, a nagymamája Moór Marianna, a déd- nagyapja Barkó György. A további fontosabb szerepeket Gáspár Sándor, Varjú Olga és Vlagyimir Juscsenko, a Kijevi Nemzeti Színház tagja formálják meg. Az operatőr Sára Balázs. Márta vala- mennyiüket elbűvölte, s többen is megfogalmazták; úgy dolgozott együtt velük, mint egy felnőtt. A kis „művésznő” persze ezek után is állítja, hogy ha megnő, csakis fagyis lesz, semmi más. Vagy talán mégsem? Hiánylista MTI ____ Mo ndják „hiánykönyveknek” is azokat a műveket, amelyek - rendszerváltozás ide vagy oda- ma is megállják helyüket, mert szakmailag kifogástalanok ...csak hát rég eltűntek vagy el-eltűnnek a boltokból. Listájukat a könyves szakemberek már összeállították. Ezen tizenöt-húsz éve kiadott, ma már ritka könyvek is szerepelnek. Számukat legutóbb mintegy 240-re becsülték. Havas Katalint, a Fővárosi Szabó Ervin Központi Könyvtár tájékoztató szakemberét a köteles példányok részlegében értük el. Kiadott könyveiből ide küld kötelezően - „kötelesen” - meghatározott számú példányt minden kiadó. Azt is fel lehet merni, mit nem adnak ki.- Filozófiai, szociológiai, politikatörténeti, néprajzi munkák, antológiák, sorozatok tartoznak régi, hiányzó kedvenceink közé- tájékoztat Havas Katalin.- Például a híres „stílusok- izmusok” kiskönyvsorozat, amely főként képző- művészeti, de irodalmi, filozófiai, kultúrtörténeti ismereteket is összefoglal. A Corvina Kiadó kedvelt régi könyvei közül csak egy példa; A bizánci művészet. Kádár Zoltán remek munkája. Ezeket újra ki kell adni, mert jobbak, újabbak nem születtek, s keresik őket. Időt álló, néha lexikon- szerű tudnivalók, alapművek, kötelező irodalmi olvasmányok, művészeti albumok... Tanulni és tanítani lehet belőlük, akár generációknak is. Az ilyen alapművek új kiadói áron- az egykori árhoz képest- drágábban kerülnek hozzánk. Kiadásuk mégis nélkülözhetetlen. A szakemberek arra bíz- tatják a kiadókat, hogy sok művet jelentessenek meg újra mindabból, amiből a mai 40-50 évesek korosztálya tanult, művelődött. A tanácsoknak van foganatja. Csak a szépirodalomnál maradva, most kerül a könyvesboltokba Kemény Zsigmond Özvegy és leánya című regénye, amelyet 30 éves szünet után adott ki újra az Európa Kiadó. Az amerikai Gordon AH port orvospszichológus könyvei alapművek a világban. Magyarul is több, főleg a saját gyermekorvosi gyakorlatából született műve jelent meg. Most A személyiség alakulása című munkája jött ki a Kairosz Kiadónál. A Göncöl Kiadó Johannes Ippen: A színek művészete című sikerkönyvét adta ki. Mint Havas Katalin megjegyezte, a hiánylista két éve áll készen, s az arra is felvett művek közül mintegy nyolcvanat adlak ki már, vagy adnak ki hamarosan.
