Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-29 / 24. szám

Az újságpapír hiánya miatt szerdán nem jelenhettek meg azok a szerbiai napilapok, amelyeket a Bor­ba nyomdájában állítanak elő: a Danas, a Dnevni Telegraf, a Vecernje Novosti, a Borba, az NT Plus és a Sport olvasói kénytelenek mellőzni újságjukat. Belgrádi jelentések sze­rint a lapok szerkesztőségében nem tudják, hogy mikor újít­ják fel az újságok nyomtatását. A többi nyomdában egyelőre még van papír, s így megjelenhetett a Nasa Borba, a Magyar Szó és a Politika is. A válságot az okozza, hogy Jugoszlávi­ában egyetlen gyárban, a Sremska Mitrovica-i Matrózban , gyártanak rotációs papírt. A gyár hónapok óta komoly mű­szaki és anyagi gondokkal küszködik, s kedden már a gyár munkásai egy útkereszteződés eltorlaszolásával adtak nyo- matékot elégedetlenségüknek. Slobodan Milosevic jugoszláv elnök pénteken fogadja ismét a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kül­döttségét - közölték szerdán nevük mellőzését kérő illeté­kesek az MTI-vel. A vajdasági magyar párt küldöttségét Ka­sza József elnök vezeti majd, s a magyar politikusok egy 15 oldalas dokumentumot adnak majd át a jugoszláv elnöknek. A tanulmány annak a korábban kidolgozott dokumentumnak a bővített változata, amelyet a VMSZ tagjai az első, decembe­ri találkozón adtak át Milosevic elnöknek. Az első találkozón részt vevő VMSZ-vezetők megítélése szerint a jugoszláv el­nök késznek mutatkozott arra, hogy lépéseket tegyen a vajda­sági magyarság helyzetének javítása érdekében. Lea Rabin, a meggyilkolt volt izraeli miniszterelnök özvegye szerint Bili Clinton hasonló „politikai üldöztetés” áldozata, mint amilyen férje, Jichak Rabin volt. „Amikor egy vezető, jelen esetben egy elnök, Rabin esetében egy miniszterelnök közszeretetnek és népszerűségnek örvend, amikor cselekedeteit siker koronázza, a politikai vetélytár- sak semmitől sem riadnak vissza, hogy aláássák helyzetét, zaklassák, és megpróbálják eltávolítani” - mondta Lea Rabin a Jerusalem Post című izraeli lap szerdai számában megje­lent nyilatkozatában. Jichak Rabint 1995 novemberében egy szélsőjobboldali férfi ölte meg. A dél-afrikai apartheid-rendszer utolsó államfője, Frederick de Klerk tavaly azért vonult vissza a politikától, mert félt, hogy házasságon kívüli kapcsolata napvilágra kerül - közölte szerdai számában a The Star című napilap. A családhoz közel álló források szerint de Klerk tavaly azt követően mondott le 1989 óta betöltött pártelnö­ki tisztségéről, hogy hírek kezdtek szállingózni egy hölgy­höz fűződő kapcsolatáról, akinek neve azóta sem került nyil­vánosságra. A boszniai szerbek miniszterelnöke szerint irre­ális azt várni, hogy kormánya egyszerűen elfogatja Radovan Karadzic volt boszniai elnököt és a háborús bűnökkel vá­dolt volt politikust kiadja a hágai Nemzetközi Törvényszék­nek. Milorad Dodik boszniai szerb miniszterelnök a zágrábi Nációnál című hetilap legfrissebb számában megjelent inter­jújában kifejtette, hogy általánosságban ugyan úgy véli, min­den bűnös feleljen a tetteiért, de ebben a pillanatban kormá­nyának nincsenek eszközei Radovan Karadzic volt elnök vagy Ratko Mladic volt főparancsnok elfogására. Felhívta a figyel­met arra, hogy jelentősen módosult a légkör a boszniai szer- bek körében, hiszen míg másfél évvel ezelőtt készek lettek volna harcolni is a két volt vezetőért, ma már megkönnyeb­büléssel fogadnák, ha az ügyet kiadatással oldanák meg. Monica nem mondta ki MTI Monica Lewinsky, az egy­kori fehér házi gyakornok 1995-ben egy másik partne­rének beszélt arról, hogy vi­szonya van egy „magas ran­gú személlyel”, de a Bili Clin­tonnal kapcsolatba hozott fiatal nő állítólag soha nem mondta ki az elnök nevét - jelentette az AP és a Reuters. Andy Bleilernek, Lewin­sky egykori középiskolai ta­nárának öt éven át egészen a múlt évig volt - házassága mellett - viszonya Monica Lewinskyvel. A most 32 éves férfi és ügyvédje újságírók­nak beszélt arról, hogy Mo­nica annak idején említette neki viszonyát egy „magas rangú személlyel” a Fehér Házban. Terry Giles, Bieder ügy­védje elmondta: sem ügyfe­le, sem annak felesége soha nem tartotta szavahihetőnek Lewinskyt. Monica gyakran elferdítette a tényeket csak azért, hogy saját személyé­nek fontosságát kiemelje. Bieder és ügyvédje kijelen­tésére eddig sem a Fehér Ház, sem az ügyet vizsgáló Ken­neth Starr független ügyész nem reagált. William Ginsburg, Le­winsky ügyvédje kohol­mánynak nevezte a történe­tet. Kifejtette véleményét a szexbotrányról Anita Hill, a University of Oklahoma egy­kori jogászprofesszora is, aki korábban Clarence Thomas legfőbb bírót vádolta szexu­ális zaklatással. Hill asszony a Village Voice című lapban megjeleni írásában úgy vélekedett: Monica Lewinsky akaratla­nul is szereplőjévé vált egy, az erkölcsről szóló színjáték­nak. Történetét - bárhogyan is esett az meg - mások saját előmenetelük érdekében hasz­nálták fel - írta Anita Hill. Világkrónika Egy német cég már fizet A nácikkal egykor szorosan együttműködő német kon­szernek közül elsőként a Degussa cég fizet egyéni jó­vátételt a világháború idején dolgoztatott kényszermun­kásoknak. A Frankfurter Rundschau című lap szerdai beszámolója szerint a Degussa kapcsolatba lépett az egykori kényszermunkásokkal, és nekik fizet „humani­tárius segélyt”. MTI ________ Mi chael Jansen, a fém- és vegyipari konszern megbízott­ja a lapnak nyilatkozva közöl­te, hogy az általuk fizetendő összeg nem tekintendő kártérí­tésnek. Ezt azért hangsúlyoz­ta, mert a bonni kormány és a nácikkal egykor nagy haszon­nal járó együttműködést foly­tató német cégek tagadják, hogy az egykori kényszermun­kások kártérítésre tarthatnak igényt. A Degussa, az IG Farben egykori utódai - Bayer, Hoechst -, valamint a Siemens és a töb­biek a leghatározottabban visszautasítják, hogy bármifé­le kártérítést fizessenek. Egy tavaly novemberben véget ért per sem teremtett egyértelmű jogi helyzetet a nácik által kényszermunkára hurcolt sze­mélyek kárpótlása ügyben. A 22 Auschwitzba hurcolt és onnan kényszermunkára vitt nő ügyében a bíróság ötévi tár­gyalás úgy rendelkezett, hogy 21 közülük nem jogosult kár­pótlásra, mert a náci üldöztetés miatt kapott már jóvátételt. A bíróság csak egyetlen nőnek ítélt 15 ezer márka egyszeri kárítérítést. A bíróság az ítélet indoklásában felszólította a kormányt és a parlamentet: ren­dezze a kényszermunkára hur­coltak kártérítésének ügyét. Helmut Kohl kancellár ke­resztény-liberális kormánya azonban nemrégiben egy par­lamenti kérdésre adott válasz­ban megerősítette, hogy nem szándékozik semmiféle tör­vénytervezetet beterjeszteni ebben a kérdésben. Utalt rá, hogy a náci Németország ál­dozatainak eddig már több mint 100 milliárd márka jó­vátételt és kárpótlást fizettek, és a kényszermunka bérének követelése elévült. A Degussa az auschwitzi táborból kért és kapott egykori kényszermun­kások közül mintegy ötszáz főt talált meg, és közvetlenül lépett velük kapcsolatba. A fizetendő „humanitárius se­gély” összegét a cég nem kö­zölte. A konszern megbízottja elmondta, hogy a cég történé­szeket bízott meg múltja feltá­rásával. Azután határozta el ma­gát erre, hogy a náci arannyal kapcsolatos ügyek tavalyi tár­gyalásakor a Degussa neve is szóba került. A cég a század első felében nagy szerepet játszott a nemesfémek európai forgalma­zásában, és részt vett a zsidók­tól a nácik által elrabolt arany beolvasztásában is. Külföldi hírszerzők? MT! ______ A külföldi állampolgá­rok csecsenföldi elrablása mögött külföldi hírszerzők állnak - jelentette ki Mo­hamed Malwmadov, a csecsenföldi főügyész he­lyettese. Mahomadov, aki egyúttal a túszok kiszaba­dítására létrehozott külön­leges egység parancsnoka, az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilat­kozva elmondotta: a rend- fenntartó erők megállapítá­sa szerint kapcsolat épült ki a bűnözőcsoportok és kül­földi hírszerzők között. Mahomadov kijelentését tényekkel ugyan nem tá­masztotta alá, de szerinte a 45 túsz, köztük a tíz kül­földi állampolgár többsé­gét az emberrablók Cse- csenföld határain túlra, Dageszlánba és Eszak- Oszéliába vitték. A szárnyas bika lefejezői MTI-Panoráma Irakban halállal büntettek tíz kincsvadászt, akik feldarabol­tak egy szárnyas bikát ábrázo­ló ókori szobrot, hogy azt könnyebben csempészhessék ki az országból. A csempészet­be összesen 14 személy keve­redett bele, de közülük négy­nek sikerüli külföldre mene­külni a felelősségre vonás elől. A tettesek lefejezték az asszír birodalom idejéből származó szobrot, s a fejet, amely önma­gában több mint egy tonnát nyom, 11 darabra vágták. A 3 méter hosszú és 2 méter magas szobor 30 tonnát nyom - ha egészben van. A vandál módon megcsonkított nagyértékű régi­séget 1988-ban fedezték fel Dúr-Sarrukin régészeti lelőhe­lyen, Asszíria 4. fővárosában, amelyet az i. e. 721-től 705-ig uralkodó II. Sarrukín alapított a mai Mosszul helyén, Bagdad­tól 400 kilométerre északra. Az antik mezopotámiai vá­ros bejáratait őrző szárnyas bi­kák épségben fennmaradt pél­dányai szétszórva találhatók a világ nagy múzeumaiban, köz­te a bagdadiban. Az emberrablók esete a lassú postával MTI-Panoráma Az olasz emberi jogi mozga­lom elítélte az ország hírhed­ten lassú postáját azért, mert el­fogadhatatlanul lassan kézbe­sítette egy gyáriparos elrablói­nak leveleit. Az egyik küldemény, ame­lyet január 8-án adtak fel Arez­zo megyében, tizenhat nap alatt jutott el Milánóba, míg a má­sik, ugyanaznap feladott levél olyan későn érkezett meg a címzetthez, hogy a 62 éves Giuseppe Sojfiantini családja lekéste a kapcsolatot az ember­rablókkal. Az ügyet súlyosbít­ja, hogy a leveleket Sürgős! jel­zéssel adták fel, s feladóként egyértelműen feltüntették az or­szágszerte ismert áldozat nevét. A milánói Canale 5 tévéál­lomáshoz, Berlusconi zászlós­hajójához címzett levélben az emberrablók a fogságukban lévő ruhagyáros jobb fülének egy darabját küldték el. Ez már a második ilyen mor­bid küldemény volt: novem­berben a másik füléből postáz­tak egy darabot, hogy váltság­díjat csikarjanak ki a családból. Az II Messaggero szerint a család a csigalassúságú postát hibáztatta azért, hogy nem si­került felvenni a kapcsolatot az emberrablókkal: a december 20-ára szóló ultimátum csak december 26-án érkezett meg a címzettekhez. Az újabb ember­rablások nyomán Olaszország­ban ismét fellángolt a vita az olasz terroristaellenes törvé­nyekről. amelyek az áldozat vagyonának zárolását írják elő, megakadályozandó váltságdíj fizetését - írta az ANSA. Nincs bizalom MTI Prágában továbbra sem tudni, hogy bizalmai kap-e a parla­menttől aJosefTosovsky vezet­te új cseh kormány vagy sem. A 200 tagú képviselőházban a bi­zalom megszerzéséhez a kor­mánynak a jelen lévő képviselők egyszerű többségének a támoga­tására van szüksége. A kedden délután előterjesztett új kor­mányprogram vitája szerdán vál­tozatlan hevességgel folytató­dott. A délelőtti felszólalásokból kiderült, hogy a kormányt egy­értelműen csak a Keresztényde­mokrata Unió - Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL), a Polgári Demokratikus Szövetség (ODA) és a Szabadság Unió (US) támo­gatja, nekik viszont együttesen sincs annyi képviselőjük, amennyi a kormány megszavazásához szükséges. A kommunisták, a re­publikánusok és a Václav Klaus vezette Polgári Demokratikus Párt (ODS) képvielői azt hangoz­tatják, hogy nem szavaznak bi­zalmat a kormánynak. Havannai emberünk Bürget Lajos kommentárja A pápa kubai látogatása a világérdeklődés előterébe ke­rült. A CNN-től a RAI Unóig, a spanyol tévétől a német ál­lomásokig élő, egyenes adá­sok sokasága adott hírt a tör­ténelminek nevezett út minden pillanatáról. Tegyük hozzá, a kamera mindent kíméletlenül megmutatott, a reszkető ke­zektől a fáradt arcokig. Lát­hattunk egy pápát, aki idős, beteg, fáradt, de fáradhatat­lan, aki tucatnyi emberrel ráz kezet, kitüntetéseket ad át, nehezen, botjára támaszkod­va, néha Castro segítségével poroszkál folyosók száz méte­rein át, lifttől fogadóteremig. Mindez azért érdemel szót, mert egy láthatóan idős és gyenge ember nagyszerű erő­feszítése tárul mindebből elénk, aki tudatában van an­nak, hogy ez az útja, lehet, hogy az utolsó, egy térség szá­mára meghatározó. Kétségtelen, nem elhanya­golható az esemény vallási tartalma, hiszen a pápa még­iscsak a katolikus egyházfeje, aki a hívek lelki gondozásá­ért felel elsősorban. De leg­alább ilyen lényeges a politi­kai töltés is. Castro Kubája ugyanis ma még egy olyan ország, ahol a kommunista rendszerek minden jellemző­je jelen van. Egyre inkább beszűkülő módon, egyre job­ban elszigetelődve, de még mindig a régi elvek és gyakor­latok alapján. A pápai láto­gatás kétségtelenül szalonké­pesebbé tette Castrót. Lát­szott, hogy a megöregedett Commandante civilben már nem a régi, és vélhetően ő is azon töri a fejét, hogyan le­het a legkisebb presztízsvesz­teséggel kikerülni az egész szocialista csődből. Kétségte­len, II. János Pál besegített neki, amikor azt hangoztatta, hogy az amerikai embargó­nak véget kellene vetni. A pápa nyitásokat sürgetett, ami ha nem is változtat egy pillanat alatt a viszonyokon, de elgondolkodtathat. Mert az kétségtelen: Castro után nem folytatódik a kommunis­ta uralom. Valahogy úgy kel­lene felkészülni a nem túl távoli eseményre, hogy ab­ból a kubaiak jó! jöjjenek ki, a változás a legkisebb megrázkódtatást okozza. Ebben az egyház - melytől sosem álltak távol a politi­kai aspirációk - jelentős szerepet vállalhat, főleg akkor, ha a mostani látoga­tást követően a hívő kubai­ak bátorítást kapnak. A világ berendezkedett arra, hogy Kubát hagyni kell, türelemmel ki kell vár­ni a Parancsnok halálát, bátorítani kell minden fel­lazító kezdeményezést. A kubai turizmus fellendülé­se azt mutatja, hogy a szi­getország engedett koráb­bi merevségéből. A kapcso­latkeresés a Vatikánnal is jelzés volt Castro részéről, hogy hajlandó a merev ide­ológiai kötöttségek enyhí­tésére. A látogatás alatt beengedett emigránsok nagy száma is azt mutatta: a kubai rendszer, ha nem is megbocsátó, de türelme­sebb, mint korábban. A pá­pai látogatás pedig most egy olyan Kubát mutatott meg a világnak, ahol a tö­megek az utcán ünnepük a pápát, úgy, mint tették ezt Castro esetében. A miséin százezrek jelzik a hatalom­nak, hogy minden diktatú­ra ellenére is élő a vallásos meggyőződés. Mindezeket egymás mel­lé téve arra a következte­tésre juthatunk, hogy nem túlzás a pápai vizitet tör­ténelminek aposztrofáln i. János Pál és tanácsadó testületé, a két évezredes tapasztalattal rendelkező, meglehetősen machiavel- lisztikus vatikáni kabinet pontosan tudta, hogy a pápai utazás közvetett ha­tása az idő jóvoltából ko­moly pozíciókat hozhat a katolikus egyháznak, a bé­kés eszközök révén leszere- lője lesz a forradalmi teo­lógia néha kellemetlen módszereinek. Mindez egy olyan világban, amelyben a hitélet sokat veszített ha­tékonyságából. egy zseni­ális stratégia bizonyítéka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom