Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-02 / 1. szám
Segítség a romáknak 1998. január 2., péntek Szigorúbban ellenőrzik az építkezéseket c 15 CD O o LL Megyei krónika Szabó Zoltán (Új Kelet) A vidéki, és főként a falvakban élő, halmozottan hátrányos helyzetű roma lakosság segítését tűzte célul a Földművelésügyi Minisztérium 50 millió forintos keretösszeg erejéig. A támogatáshoz azok a települési önkormányzatok juthatnak hozzá, ahol kisebbségi önkormányzat is működik, és közösen megszervezik a cigány családok megélhetési agrártermelését. Az agrártárca „Termelői közösségek támogatása” néven kiegészíteni kívánja azokat a forrásokat, melyek a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány megélhetést támogató pályázatában, illetve a Népjóléti Minisztérium Szamosi István (Új Kelet) Csendesen telt el a legszebb és leghangulatosabb ünnepünk, 1997 karácsonya. Az idén is sok családban kerültek finom falatok az asztalra, drága ajándékok a fa alá, sok lakásban csendült fel egy-egy szép karácsonyi dallam. Szinte mindenütt együtt volt a család, és fenyőillatú, semmihez sem hasonlítható hangulatban teltek az ünnep napjai. Mátészalkán épp ügy, mint Magyarországon a legtöbb családban... Mégis voltak olyanok, akiknek ez nem adatott meg... Magányosok, akikre senki sem nyitott ajtót, hajléktalanok, akiknek senki sem kívánt boldog ünnepet 1997 karácsonyán. Szerencsétlen sorsú, kisiklott életű, elesett emberek, akiknek senki sem vett ajándékot a szeretet ünnepén, akiknek a szenteste is csak szürke hétköznap maradt, akiknek a természet azzal adott „ajándékot”, hogy nem volt mínusz 20 fok... Ám mégis akadtak olyan, akik igyekeztek ezeknek az embereknek is emlékezetessé és széppé tenni a szeretet ünnepét. Sarka Béláidéval, a Kereszténydemokrata Néppárt megyei alelnökével a mátészalkai kereszténydemokraták immáron hagyományosnak mondható kezdeményezéséről beszélgettünk.- Már nyolcadik éve, hogy karácsony tájékán élelmiszercsomaggal segítjük a városban élő hátrányos helyzetű családokat, által szervezett szociális földprogram keretében lehetőséget nyújt a roma családok mezőgazdasági támogatására. A növénytermesztés főként házikertekben, az ön- kormányzati tulajdonú földeken, valamint a 2. számú kárpótlási földalapból visszamaradt területeken és a privatizációs eljárás során értékesített volt állami gazdaságok földbérleményein valósul meg. Állattenyésztési munkára integrátori szervezetek bekapcsolódásával van lehetőség, főleg az igen munkaigényes kisállat-tenyésztési ágazatokban. Gazdálkodásuk megalapozására, a termelésben részt vevő családok felkészítésére az FM 1998-ban több rövid, könnyen áttekinthető kiadványt jelentet meg. így december 23-án közel 500 embernek adtunk át csomagot, amely alapvető élelmiszereket és egy kis süteményt, szaloncukrot tartalmazott - mondja Sarka Béláné. — Ennek megvalósításához természetesen sok-sok támogató kellett, olyan emberek, akik felajánlásaikkal lehetővé tették az élelmiszercsomag összeállítását és kiosztását, amit ezúton is köszönünk a segítőkész vállalkozóknak, intézményeknek, szervezeteknek. A mátészalkai kereszténydemokraták kezdeményezését támogatta a Carl Zeiss Hungária Optikai Kft., a Flamand Pékség, Harsányi Viktorné vállalkozó, a mátészalkai kórház, a Limatex Kft., a mátészalkai Nőegylet, Nagy Endre vállalkozó, dr. Szilágyi Dénes polgármester, a Szilker Pékség, Telepó Pál vállalkozó, valamint Vass József, a Csengeri Pékség tulajdonosa. — Ugyancsak a szálkái kereszténydemokraták szervezésében december 24-én délben a hajléktalanokat és a különösen nehéz helyzetben élő családokat láttuk vendégül a Kristály Panzióban egy finom ebédre. Nagy Endre panziótulajdonos jóvoltából közel száz rászoruló embernek adtunk ünnepi ebédet bensőséges keretek között. Sarka Béláné beszélgetésünk befejezéseként - mintegy a kereszténydemokraták hitvallásaként - Erich Framm szavait idézi: „szeretni elsősorban annyi, mint adni, nem pedig kapni...” Fekete Tibor (Uj Kelet) A most életbe lépő építési törvény több pontban is szigorítja a jelenlegi engedélyezési és eljárási rendet. A hatósági jogköröket minden településen a jegyzők gyakorolják, de ők rendszerint nem építési szakemberek. Éppen ezért kijelöltek „kiemelt építési hatósági jogkörökkel” felruházott körzeti városokat, falvakat. Megyénkben összesen 41 helyen adhatnak ki építési engedélyt, bontási engedélyt vagy határozatot és használatbavételi engedélyt is. Ezeknek a településeknek a névsora már megjelent a Magyar Közlönyben. Az építtetőknek ezután is a lakóhelye szerint illetékes ön- kormányzathoz kell benyújtani a kérelmet, és innen továbbítják az engedélyező hatósághoz, majd írásban kiértesítik a kérelem elbírálásáról. Ezentúl nem lehet majd látatlanban kiadni a használatbavételi engedélyt. Az engedélyt elbírálónak a kivitelezés során legalább egy alkalommal, de a használatbavétel előtt mindenképpen meg kell tekinteni az építményt, és ezt fény- képfelvétellel is igazolni kell. Mint ismert, többek között ennek a szigorításnak a hiánya is okozta a hírhedtté vált „szoc- pol-csalások” lehetőségét. Az éppen csak szerkezetkész lakóházakra kiadták a lakhatási engedélyt, minekutána a nagy- családos tulajdonos felvehette a lakásépítési és -vásárlási támogatást. Ezt követően elbontották a házat, és ugyanebből az anyagból egy másik helyen kezdődött minden elölről. Az eddig lezárt vizsgálatokból az is megállapítható, hogy a haszon nagyobbik része a kivitelezők kasszáját gyarapította, és csak kisebb hányadé jutott a gazdáknak. A közeljövőben két főfoglalkozású ellenőr járja majd a megyét. A helyi önkormányzatoknál elkérik a folyamatban lévő építkezések listáját, és találomra megtekintenek közülük néhányat. Dátumozó berendezéssel ellátott fényképezőgéppel felvételeket készítenek, amivel a későbbiekben bizonyítani tudják, ha például engedély nélkül vagy a tervektől eltérően készülne a lakás. Jelentősen módosul az építésügyi bírság összege. Volt időszak, amikor a tulajdonos eleve a költségek közé számolta az akkor húsz-harmincezer forintos büntetési tételt, és ezzel a lovagiasság szabályai szerint elintézést nyert a dolog. Nagyon sok balatoni hétvégi „vityilló” maradhatott meg ily módon. Ezentúl az engedély nélkül elkészült építmények esetében azt vizsgálják, hogy amúgy megfelelne-e az engedélyezési eljárásnak, magyarul: adható lelt volna-e rá kivitelezési engedély? Ha megfelel ezeknek a feltételeknek, és a kivitelezésben sem találnak kivetnivalót, akkor az építésügyi bírság megfizetése után fennmaradási engedélyt kaphat az építmény. Ez is kétféle lehet: vagy végleges formában megkapja az okiratot, vagy visszavonásig szól az engedély. Ez utóbbit akkor alkalmazzák, ha kisebb-nagyobb átalakításokkal még elfogadhatóvá válik a tartós építmény. Amikor viszont semmiképpen nem maradhat fenn az épület, akkor szabálysértési eljárás kezdeményezése mellett kiadják a bontási határozatot. Amennyiben a tulajdonos nem tesz eleget ennek a felszólításnak, akkor a gazda költségére elrendelhetik a kényszerbontást is, és ennek összegét akár rá is terhelhetik az ingatlan tulajdoni lapjára. Nagyon lényeges tétel a bírság összege. Ä múlt év végéig érvényben lévő gyakorlatban harmincezer forint volt ez a tétel, de ezentúl nem fix összegben határozzák meg, hanem értékarányban. Készültségi foktól függően az ingatlan értékének legkevesebb húsz százaléka, de akár száz százaléka is lehet a felső határ. Érdemes utánaszámolni. Egy átlagos családi ház ma úgy öl.hat millió forintba kerül. Há engedély nélkül készül el, de megkapja a fennmaradási engedélyt, akkor is legkevesebb egymillió forintos bírságra számíthat a tulajdonos. Ennek az összegnek már van visszatartó ereje. Leáldozott a kalákában építkezés időszakának. A tervezésre korábban is csak azok kaphattak engedélyt, akik szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkeztek, és szerepeltek az önkormányzatoknál nyilvántartott tervezői névjegyzékben. Ezentúl a kamarák hatáskörébe utalják a nyilvántartást és a tervezői engedélyek kiadásának rendszerét is. Nem tilos a rokonoknak közösen építkezni, de mindenképpen lenni kell felelős kivitelezőnek. A kőműves szakmunkás-bizonyítvány önmagában még kevés, az ilyen szakember csak saját házát húzhatja fel, másét nem. A mestervizsgával rendelkező szakember lehet felelős kivitelező, és neki kell naprakészen vezetni az építési naplót. Az ellenőrök természetesen ezekbe az okmányokba is betekintenek majd. Igazgatás, ellenőrzés Dr. Fekete Zoltán A Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Államigazgatási Kollégium 1997. december 30-án ülést tartott. Az ülésen azon területi államigazgatási szervek vezetői vettek részt, amelyek székhelye a megyében van, továbbá a közigazgatási hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői. A kollégium ülésén első napirendi pontként szerepelt a területi állam- igazgatási szervek, valamint a fegyveres erők és rendvédelmi szervek ügy- félfogadásáról készüli felmérés véleményezése és értékelése. Dr. Fekete Zoltán, a kollégium elnöke tájékoztatta a résztvevőket arról a felmérésről, amelyben 24 szerv ügyfél- fogadási rendjét cs ügyfélszolgálati tevékenységét hasonlították össze. A felmérésből kiderült, hogy valamennyi szerv nagy jelentőséget tulajdonít az ügyfelekkel történő foglalkozásnak, és a legtöbb szerv szinte a hét minden munkanapján teljes munkaidőben fogadja az ügyfeleket. A napirendi pont zárásaként a kollégium érdemi döntéseként állásfoglalásban határozta meg, hogy a kollégium tagjai vállalják: saját szervezetük vonatkozásában minden szerdán egész, napos ügyfélfogadást tartanak, és ajánlják az államigazgatási feladatokat ellátó, de a koordinációs körbe nem tartozó önkormányzati és polgármesteri hivatali szerveknek is, hogy vezessék be a szerdai ügy- félfogadást. Második napirendi pont volt a területi államigazgatási szervek ellenőrzési terveinek összehangolása és a gazdaságos, egymást kiegészítő ellenőrzési módok kialakítása. Ezen feladatok meghatározása csak akkor lehetséges, ha a kollégium pontos információval rendelkezik arról, hogy az ágazati irányítást ellátó országos hatáskörű szerv 1998. évben tervez-e ellenőrzést a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében működő területi, helyi szervénél, illetve a területi államigazgatási szerv tervez-e vizsgálatot, ha igen, mikor, hol és milyen témakörben. Ezek után dr. Tóth Sándor, a Közigazgatási Hivatal Törvényességi Ellenőrzési Főosztály vezetője ismertette azokat az új, megváltozott munkáltatói feladatokat, amelyek a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításával keletkeztek. Továbbá tájékoztatta az ülést, hogy az 1992. évi XXIII. tv. módosítása miatt a megyében képzést fog tartani az érintettek részére a Belügyminisztérium - a közigazgatási hivatal szervezésében melyen részt vesz dr. Dudás Ferenc, a BM Köz- szolgálati Osztályának vezetője. Óvatosabban az újszülöttekkel! Tanyik József A gyermek születése áldás, de nem mindegy, hogy milyen körülmények között jön a világra. Ezért aztán sok kismama a szomszédos országokból hazánk kórházaiban kívánja megszülni pici csemetéjét. A gond akkor kezdődik, amikor vissza kívánnak utazni szülőföldjükre. Ugyanis az államhatárt csak érvényes úti okmánynyal lehet átlépni. Ezt előírja az idegen- rendészeti törvény, a Határőrségről és határőrizetről szóló törvény. Persze vannak méltányosságot igénylő helyzetek is. A Nyírbátori Határőr Igazgatóság ez évben mintegy másfél száz esetben gyakorolta ezt a jogot, melynek egyharmada a nálunk született külföldi csecsemők átléptetése volt. A határőrizeti törvény végrehajtási rendeletéi - „aprópénzre váltása” - folyamatosan jelennek meg, amik többek között a méltányossági jogok gyakorlását is szigorítják. Ez érinti a külföldi anya nálunk született gyermekének határon való átutazását is. Magyar hatóság ugyanis nem adhat ki személyazonosságot igazoló okmányt külföldi személy részére, csak saját országának hatósága. Ezt a megkötött nemzetközi szerződések is előírják. A másik ok — amiért 1998. január 1-jétől úti okmányba saját állambeli hatóság által be nem jegyzett gyereket nem engednek át a határon a határőrök -, hogy az esetleges gyermekcsempésze- tet megelőzzék. Ezért tehát az új év első napjától csak a személyazonosításra szolgáló úti okmányokba már bejegyzett gyerekekkel mehetnek külföldi otthonaikba a szülők. Érdemes utazás előtt időben kikérni a születési anyakönyvi kivonatot, és ezzel az anyaország hatóságait felkeresni (pl. külképviselet), a formaságokat elintézni - így elkerülhető a határállomásokon a felesleges kellemetlenség. Széppé varázsolták az ünnepet
