Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-20 / 16. szám

A palesztin népfelkelés, az intifada fei újításával fenyegetőzött a Gáza-övezetben mondott vasár­napi beszédében Jasszer Arafat, a Palesztin Autonómiata­nács vezetője. - Készek vagyunk visszatérni a kiindulópont­ra, és újrakezdeni az Intifáda hét évét - szögezte le Arafat arról beszélve, hogy mi történne, ha az izraeli-palesztin bé­kefolyamatot továbbra sem sikerülne kilendíteni jelenlegi holtpontjáról. Az Intifáda egyébként az izraeli megszállás elleni palesztin felkelés volt, amely 1987-től egészen a bé­kefolyamat kezdetéig tartott. - Mi nem a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök által elképzelt békét akarjuk, hanem egy olyan békeegyezményt, amely elvezet államunk meg­alakításához, méghozzá Jeruzsálemmel mint fővárossal - szö­gezte le Arafat. Szaddám Húszéin iraki elnök „nagyon ma­gabiztos” az ENSZ-szel kitört válság végkifejletét illetően - szögezte le egy neves jordániai ellenzéki politikus, Leit Subeilat, aki vasárnap kétórás megbeszélést folytatott az ira­ki államfővel. Erről a találkozóról az iraki televízió is beszá­molt, s mint az AFP francia hírügynökség írja, a felvételen Szaddám Húszéin valóban mosolygó, fesztelen ember képét mutatta. Bagdad és a világszervezet között az ENSZ iraki fegyverzetellenőrzési bizottságának összetétele miatt rob­bant ki válság. Az iraki államfő nem sokkal a megbeszélés után bejelentette, hogy szabadon engedik az Irakban fogva tartott összes jordán állampolgárt. Összesen 24 ember vesztette életét Kanada keleti részein az elmúlt két hétben a rendkívüli időjárási kö­rülmények, az ónos esővel kísért hóviharok és a nagy hideg miatt, s még mindig 660 ezer ember van áram nélkül. A va­sárnap közzé tett legfrissebb hivatalos adatok szerint Onta­rio tartomány keleti részén 24 ezer háztartás, azaz körülbelül 60 ezer ember van áram nélkül. Ám még ennél is súlyosabb a helyzet a főként francia anyanyelvűek lakta Québec tarto­mányban: itt 600 ezren várják az áramszolgáltatás helyreál­lítását. Illetékesek szerint csak Québec-ben 500 tartóoszlo­pot és több száz kilométernyi magasfeszültségű vezetéket kellene minél gyorsabban kicserélni. Az algériai hadsereg szervezi a polgári személyek legyilkolását, hogy azokat az iszlám szél­sőségeseknek tulajdonítsák - állította a CBS amerikai te­levíziónak adott interjújában Abdel-Hamid Brahimi, aki a nyolcvanas években volt az észak-afrikai ország kormányfője. Brahimi, aki tíz évvel ezelőtt lemondott a miniszterelnökségről, úgy véli: a hadseregnek az a fel­adata, hogy „ördöginek” állítsa be az iszlámistákat, és megbüntesse a lakosságnak azt a részét, amely rájuk sza­vazott az öt évvel ezelőtti választáson, amelynek máso­dik fordulóját a hadsereg eltörölte, megakadályozva a fun­damentalisták hatalomra jutását. Ahmed Ujahia jelenlegi kormányfő cáfolta, hogy a katonaság ilyen szerepet ját­szana, és úgy nyilatkozott: a hadsereg igyekszik megaka­dályozni a gyilkosságokat, de az egész lakosságot lehe­tetlen megvédeni. Csal a látszat? A napokban közölt a sajtó döbbenetes vallomást egy fiatal nőtől, akit az őt nevelő nagyanyja kisgyermek- korától felnőttek játszadozásainak szolgáltatott ki pénzért. A nő, aki tízévesen anya lett, arra is rámuta­tott: a helyzetet súlyosbítja, hogy az áldozatul esett gyermek sok esetben nem tudja, mi történik vele, és azt hiszi, mindez természetes. MTI ____ Be lgium persze nem az egyetlen ország, ahol a gyer­mekek nincsenek biztonság­ban a sérült elméjű felnőttek­től. Egy nemrégiben nyilvá­nosságra hozott ENSZ-jelen- tés szerint Tajvanon 60 ezer gyermeket prostituálnak. Nagy-Britanniában 110 ezer embert ítéltek el szexuális visszaélésekért, Szlovákiá­ban állítólag több gyermek- kereskedő-hálózat is műkö­dik. Ebből a szempontból külön csapás az Internet: az ellenőrizhetetlen számítógé­pes hálózaton máris tucatjá­val találni gyermekeket áru­ló hirdetéseket. Ausztriában állítólag azért lett öngyilkos egy 12 éves fiú, mert a hálón rábukkant egy fotóra, amely akkor készült, amikor egy férfi megerőszakolta őt. Ma­gyarországnak is van szé­gyenkeznivalója: elég csak az egri fotós és filmes esetére gondolni. A Dutroux-ügy elindítot­ta a lavinát Belgiumban. A pedofília elleni harc egyesí­tette a flamandokat és a val­lonokat. A —felmérések sze­rint - legrasszistábbak közé tartozó ország egy emberként háborodott fel, amikor egy gyengeelméjű férfi megerő­szakolt és megölt egy marok­kói származású kislányt. Az ország lakosságának 10 szá­zaléka szintúgy egy ember­ként sorakozik fel a jelenség elleni harcot célul kitűző új párt mögé. Belgium nem a pedofilok országa - soha nem volt az -, hanem a pe­dofilok ellen küzdőké. Nagy különbség. Világkrónika Kuba várja a pápát Szerdán érkezik ötnapos (január 21-25.) kubai látogatá­sára Havannába II. János Pál pápa. Megválasztása, 1978 óta a pápának ez lesz a 81. külföldi útja. Ezt megelőzően már tizenötször járt Latin-Amerikában, s a térség orszá­gai közül egyedül Kuba maradt ki eddigi úti programjaiból. A pápa képmása hetek óta látható templomok és lakóhá­zak kapuin. Havanna templomainak falain nagybetűs fel­iratok olvashatók: ,Áldott, aki az Úr nevében jön!” A főváros központjában, a Forradalom téren óriási tribünt állítottak fel. Igen nagy a várakozás az egész országban - hívő katolikusok, ateista pártfunkcionáriusok, protestán­sok, de még az afro-karibi Santeria-kultusz követői is egya­ránt nagy érdeklődéssel tekintenek a pápalátogatás elé. MTI A kubai forradalom 1959. évi győzelme után a katolikus egy­ház igen nehéz időket élt át a szigetországban. Közvetlen keresztényüldözésről nem lehe­tett ugyan beszélni, de a minden­napi életben, különösen a mun­kahelyeken hátrányos megkü­lönböztetés sújtotta a hívőket. A nyolcvanas évek közepe óta azonban fokozatosan javult az egyház helyzete, s jelentősen megnőtt a keresztelők és a temp­lomba járók száma. Néhány hó­napja pedig az egyház soha nem tapasztalt szbadságot élvez Ku­bában - mutat rá a DPA havan­nai tudósítója. A kubai katolikus egyház - emeli ki az AFP tudósítása -, amely nagyon szorosan kap­csolódik az inkább konzerva­tívnak mondható spanyol testvéregyházhoz, gyorsan megszilárdult 1902, a sziget- ország függetlenné válása után. Az 1959-es győzelmes forradalom nyomán bekövet­kezett gazdasági és társadal­mi változások azonban meg­lepték az egyházat. A kubai egyház és a kommunista állam kapcsolata legkevesebb öt sza­kaszon ment át a forradalom győzelme óta - állítja Fidel Castro egykori követője, Raul Gomez A katolikus egyház a szocializmus építésének folya­matában című, azóta a boltok polcairól eltűnt könyv szerzője. Gomez szerint a kubai katoli­kus egyház az 1959-1960-as években a szervezetlenség idő­szakát élte át. Ennek a korszak­nak végén, a városi magántulaj­dont érintő reformtörvényt követően (az egyháznak nagy ingatlanbirtokai voltak a váro­sokban), az országos katolikus kongresszus keményebb irány­vonalat fogadott el. Az egyház és az állam szembenállása to­vább fokozódott az oktatás ál­lamosítása nyomán. 1961 szep­temberében a katolikusok és harcos castroisták közötti össze­tűzés egy emberéletet követelt. Az 1963-1967 közötti éve­ket a papok és apácák számá­nak megfogyatkozása jelle­mezte. Ezt követően, különö­sen 1979-től fokozatosan megindult a „párbeszéd” az állam és az egyház között. A Kubai Kommunista Párt 1991- ben tartott IV. Kongresszusa azután kaput nyitott a hívők előtt, majd módosították az alkotmányt, hogy eltöröljék a hívők hátrányos megkülön­böztetését, és laikus, nem pe­dig ateista jelleget adjanak a kubai államnak. Ezt a hely­zetet hivatott most megszi­lárdítani II. János Pál pápa látogatása. Egy másik tudósításában az AFP abból indul ki, hogy a Fidel Castro vezette forradalom 1959-es győzelme óta kevesett változott a katolikus papság létszáma az országban. Az el­múlt évek talán legjelentősebb változása egyházi szempontból az egyházmegyék számának hatról tízre növelése volt (aze­lőtt a hat tartomány mindegyi­kében volt egyházmegye, je­lenleg pedig a tizennégy tar­tományban tíz egyházmegye van). Kuba katolikus egyház­megyéi és megalapításuk év­száma: Santiago de Cuba(1520), Havanna (1787), Cienfuegos (1903), Pinar del Rio (1903), Camagüey (1914), Matanzas (1914), Holguin (1979), Santa Clara (1995), Bayamo-Man- zanillo (1996) és Ciego de Avila (1996). Kubában jelenleg 288 pap lát el szolgálatot, akik fele kül­földi származású, s mintegy harmincán vannak, akiket nem sokkal a pápalátogatás előtt szenteltek fel. A diakónusok száma 31, az apácáké 470, a férfi szerzeteseké pedig 25. Két szemináriumban kilencvenné­gyen tanulnak. Az ország temp­lomainak száma 650, és több mint kétszáz missziósház tevé­kenykedik. A szerzetesek és apácák szá­mának drasztikus csökkenése az iskolák államosításának volt a következménye - mutat rá az AFP, megjegyezve, hogy maga Fidel Castro is egyházi iskolá­ban tanult.- Hidd el, mazsola, csak egy félperces rutinmütétről volna szó!. Constantínescu Budapestre készül MTI Göncz Árpád meghívására ja­nuár 25-én kétnapos hivatalos magyarországi látogatásra Bu­dapestre várják Emil Constan- tinescu román államfőt. Ezt Fa­ragó András elnöki szóvivő erősítette meg hétfőn az MTI érdeklődésére. A román köztársasági elnök a tervek szerint a közép-euró­pai államfők találkozójáról, a szlovákiai Lőcséről érkezik a magyar fővárosba. Emil Cons- tantinescu előbb négyszem­közti megbeszélést folytat ven­déglátójával, majd a két dele­gáció tárgyalására kerül sor. A román delegáció tagja lesz a kormány több szakminisztere - köztük valószínűleg a külügy­miniszter - is. A hírek szerint üzletemberek egy csoportja szintén elkíséri Constantínescu elnököt Magyarországra. A bukaresti politikust Horn Gyu­la kormányfő és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is fogad­ja. Az előzetes program szerint Emil Constantínescu január 27- én Szegeden ünnepélyesen megnyitja a román főkonzu­látust, majd Gyulán a román önkormányzat vezetőivel talál­kozik. A román államfő látoga­tást tesz a gyulai román tan­nyelvű gimnáziumban is. Az elnöki szóvivő az MTI- nek elmondta: Göncz Árpád és Emil Constantínescu megbe­szélésén elsősorban a kétolda­lú kapcsolatok bővítéséről esik szó, valamint arról, miként se­gítheti Magyarország Románi­át NATO- és EU-integrációjá- nak előrevitelében. Román for­rások korábban arról számoltak be, hogy a várható témák kö­zött szerepel majd a román- magyar-osztrák hármas együtt­működés, valamint a Budapest- Bukarest autópálya megépíté­sének kérdése is. Három jelölt MTI _________ Cs ehország kedden má­sodízben választ köztársa­sági elnököt, lejárt az ed­digi államfő, Václav Havel öt évre szóló madátuma. Havel újra megpályázza az ország legmagasabb alkot­mányos tisztségét, s két el­lenfele lesz: Stanislav Fisc­her asztrofizikus és Miros­lav Sládek, a republikánu­sok elnöke. Václav Havel (62) egy­szer úgy fogalmazott, hogy élete gyanúsan sok para­dox, szinte abszurd elemből van megszőve. Az 1989. novemberi prágai bárso­nyos forradalom, az általá­nos sztrájk, a Polgári Fórum megszületése és a kom­munista rendszer váratlanul gyors összeomlása után vi­szont csak formailag volt abszurd, hogy 1989 decem­berében a kommunista par­lament éppen a „dolgozó nép” egyes számú ellensé­gének kikiáltott Havelt, az illegalitásba kényszerített drámaírót és emberi jogi harcost választotta meg az új Csehszlovákia elnöké­nek. Erről a tisztségéről 1992 nyarán mondott le, amikor a Vladimir Meciar vezette szlovákok bejelen­tették, hogy önálló Szlová­kiát akarnak. A volt ellen­zéki ehhez nem volt hajlan­dó segédkezet nyújtani, s ma is a szoros cseh-szlovák együttműködés híve. Tekintélye szinte töret­len. Bár nézeteit sokan vi­tatják, mint integráló sze­mélyiségnek a cseh politi­kai színpadon nincs ellen­fele, ezért újraválasztása na­gyon valószínű. Bírálói elsősorban azt vetik a sze­mére, hogy túlságosan is be­avatkozik a napi politikába, s elképzelései állítólag ide­alizmusba hajlók. A közvé­lemény inkább Havel né­hány amncsztiarcndeletél, és sógorasszonyával folyt éles vitáját a családi vagyonról vette rossz néven. Havelt a volt jobbközép kormánykoalíció három pártja és a szociáldemokra­ták jelölték közösen az államfői tisztségre. Bár a Václav Klaus vezette Pol­gári Demokratikus Párt képviselőinek és szenáto­rainak egy része az utóbbi hetek belpolitikai esemé­nyei következtében hátat fordított Havelnek, várha­tó, hogy az így lecsökkeni támogatás is elegendő lesz az újraválasztásához. Stanislav Fischer (61) is­mert és elismert asztrofizi­kus, szakképzettségét Prágá­ban és Moszvában szerezte, s elsősorban a kozmikus su­gárzással foglalkozik. A hat­vanas évek elején részt vett a szovjet Antarktisz-expcdí- ciókban, s egy évet töltött el a Vosztok kutatóállomáson. 1969-től kezdve aktívan részt vett az Interkozmosz- űrprogram tudományos kí­sérleteiben. Jelenleg a Cseh Tudományos Akadémia asz­trofizikai intézetének vezető munkatársa. Azt állítja, hogy elnökként az ország polgá­rainak jólétéről való törő­dést, gondoskodást tartaná legfontosabb feladatának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom