Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-20 / 16. szám
A palesztin népfelkelés, az intifada fei újításával fenyegetőzött a Gáza-övezetben mondott vasárnapi beszédében Jasszer Arafat, a Palesztin Autonómiatanács vezetője. - Készek vagyunk visszatérni a kiindulópontra, és újrakezdeni az Intifáda hét évét - szögezte le Arafat arról beszélve, hogy mi történne, ha az izraeli-palesztin békefolyamatot továbbra sem sikerülne kilendíteni jelenlegi holtpontjáról. Az Intifáda egyébként az izraeli megszállás elleni palesztin felkelés volt, amely 1987-től egészen a békefolyamat kezdetéig tartott. - Mi nem a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök által elképzelt békét akarjuk, hanem egy olyan békeegyezményt, amely elvezet államunk megalakításához, méghozzá Jeruzsálemmel mint fővárossal - szögezte le Arafat. Szaddám Húszéin iraki elnök „nagyon magabiztos” az ENSZ-szel kitört válság végkifejletét illetően - szögezte le egy neves jordániai ellenzéki politikus, Leit Subeilat, aki vasárnap kétórás megbeszélést folytatott az iraki államfővel. Erről a találkozóról az iraki televízió is beszámolt, s mint az AFP francia hírügynökség írja, a felvételen Szaddám Húszéin valóban mosolygó, fesztelen ember képét mutatta. Bagdad és a világszervezet között az ENSZ iraki fegyverzetellenőrzési bizottságának összetétele miatt robbant ki válság. Az iraki államfő nem sokkal a megbeszélés után bejelentette, hogy szabadon engedik az Irakban fogva tartott összes jordán állampolgárt. Összesen 24 ember vesztette életét Kanada keleti részein az elmúlt két hétben a rendkívüli időjárási körülmények, az ónos esővel kísért hóviharok és a nagy hideg miatt, s még mindig 660 ezer ember van áram nélkül. A vasárnap közzé tett legfrissebb hivatalos adatok szerint Ontario tartomány keleti részén 24 ezer háztartás, azaz körülbelül 60 ezer ember van áram nélkül. Ám még ennél is súlyosabb a helyzet a főként francia anyanyelvűek lakta Québec tartományban: itt 600 ezren várják az áramszolgáltatás helyreállítását. Illetékesek szerint csak Québec-ben 500 tartóoszlopot és több száz kilométernyi magasfeszültségű vezetéket kellene minél gyorsabban kicserélni. Az algériai hadsereg szervezi a polgári személyek legyilkolását, hogy azokat az iszlám szélsőségeseknek tulajdonítsák - állította a CBS amerikai televíziónak adott interjújában Abdel-Hamid Brahimi, aki a nyolcvanas években volt az észak-afrikai ország kormányfője. Brahimi, aki tíz évvel ezelőtt lemondott a miniszterelnökségről, úgy véli: a hadseregnek az a feladata, hogy „ördöginek” állítsa be az iszlámistákat, és megbüntesse a lakosságnak azt a részét, amely rájuk szavazott az öt évvel ezelőtti választáson, amelynek második fordulóját a hadsereg eltörölte, megakadályozva a fundamentalisták hatalomra jutását. Ahmed Ujahia jelenlegi kormányfő cáfolta, hogy a katonaság ilyen szerepet játszana, és úgy nyilatkozott: a hadsereg igyekszik megakadályozni a gyilkosságokat, de az egész lakosságot lehetetlen megvédeni. Csal a látszat? A napokban közölt a sajtó döbbenetes vallomást egy fiatal nőtől, akit az őt nevelő nagyanyja kisgyermek- korától felnőttek játszadozásainak szolgáltatott ki pénzért. A nő, aki tízévesen anya lett, arra is rámutatott: a helyzetet súlyosbítja, hogy az áldozatul esett gyermek sok esetben nem tudja, mi történik vele, és azt hiszi, mindez természetes. MTI ____ Be lgium persze nem az egyetlen ország, ahol a gyermekek nincsenek biztonságban a sérült elméjű felnőttektől. Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott ENSZ-jelen- tés szerint Tajvanon 60 ezer gyermeket prostituálnak. Nagy-Britanniában 110 ezer embert ítéltek el szexuális visszaélésekért, Szlovákiában állítólag több gyermek- kereskedő-hálózat is működik. Ebből a szempontból külön csapás az Internet: az ellenőrizhetetlen számítógépes hálózaton máris tucatjával találni gyermekeket áruló hirdetéseket. Ausztriában állítólag azért lett öngyilkos egy 12 éves fiú, mert a hálón rábukkant egy fotóra, amely akkor készült, amikor egy férfi megerőszakolta őt. Magyarországnak is van szégyenkeznivalója: elég csak az egri fotós és filmes esetére gondolni. A Dutroux-ügy elindította a lavinát Belgiumban. A pedofília elleni harc egyesítette a flamandokat és a vallonokat. A —felmérések szerint - legrasszistábbak közé tartozó ország egy emberként háborodott fel, amikor egy gyengeelméjű férfi megerőszakolt és megölt egy marokkói származású kislányt. Az ország lakosságának 10 százaléka szintúgy egy emberként sorakozik fel a jelenség elleni harcot célul kitűző új párt mögé. Belgium nem a pedofilok országa - soha nem volt az -, hanem a pedofilok ellen küzdőké. Nagy különbség. Világkrónika Kuba várja a pápát Szerdán érkezik ötnapos (január 21-25.) kubai látogatására Havannába II. János Pál pápa. Megválasztása, 1978 óta a pápának ez lesz a 81. külföldi útja. Ezt megelőzően már tizenötször járt Latin-Amerikában, s a térség országai közül egyedül Kuba maradt ki eddigi úti programjaiból. A pápa képmása hetek óta látható templomok és lakóházak kapuin. Havanna templomainak falain nagybetűs feliratok olvashatók: ,Áldott, aki az Úr nevében jön!” A főváros központjában, a Forradalom téren óriási tribünt állítottak fel. Igen nagy a várakozás az egész országban - hívő katolikusok, ateista pártfunkcionáriusok, protestánsok, de még az afro-karibi Santeria-kultusz követői is egyaránt nagy érdeklődéssel tekintenek a pápalátogatás elé. MTI A kubai forradalom 1959. évi győzelme után a katolikus egyház igen nehéz időket élt át a szigetországban. Közvetlen keresztényüldözésről nem lehetett ugyan beszélni, de a mindennapi életben, különösen a munkahelyeken hátrányos megkülönböztetés sújtotta a hívőket. A nyolcvanas évek közepe óta azonban fokozatosan javult az egyház helyzete, s jelentősen megnőtt a keresztelők és a templomba járók száma. Néhány hónapja pedig az egyház soha nem tapasztalt szbadságot élvez Kubában - mutat rá a DPA havannai tudósítója. A kubai katolikus egyház - emeli ki az AFP tudósítása -, amely nagyon szorosan kapcsolódik az inkább konzervatívnak mondható spanyol testvéregyházhoz, gyorsan megszilárdult 1902, a sziget- ország függetlenné válása után. Az 1959-es győzelmes forradalom nyomán bekövetkezett gazdasági és társadalmi változások azonban meglepték az egyházat. A kubai egyház és a kommunista állam kapcsolata legkevesebb öt szakaszon ment át a forradalom győzelme óta - állítja Fidel Castro egykori követője, Raul Gomez A katolikus egyház a szocializmus építésének folyamatában című, azóta a boltok polcairól eltűnt könyv szerzője. Gomez szerint a kubai katolikus egyház az 1959-1960-as években a szervezetlenség időszakát élte át. Ennek a korszaknak végén, a városi magántulajdont érintő reformtörvényt követően (az egyháznak nagy ingatlanbirtokai voltak a városokban), az országos katolikus kongresszus keményebb irányvonalat fogadott el. Az egyház és az állam szembenállása tovább fokozódott az oktatás államosítása nyomán. 1961 szeptemberében a katolikusok és harcos castroisták közötti összetűzés egy emberéletet követelt. Az 1963-1967 közötti éveket a papok és apácák számának megfogyatkozása jellemezte. Ezt követően, különösen 1979-től fokozatosan megindult a „párbeszéd” az állam és az egyház között. A Kubai Kommunista Párt 1991- ben tartott IV. Kongresszusa azután kaput nyitott a hívők előtt, majd módosították az alkotmányt, hogy eltöröljék a hívők hátrányos megkülönböztetését, és laikus, nem pedig ateista jelleget adjanak a kubai államnak. Ezt a helyzetet hivatott most megszilárdítani II. János Pál pápa látogatása. Egy másik tudósításában az AFP abból indul ki, hogy a Fidel Castro vezette forradalom 1959-es győzelme óta kevesett változott a katolikus papság létszáma az országban. Az elmúlt évek talán legjelentősebb változása egyházi szempontból az egyházmegyék számának hatról tízre növelése volt (azelőtt a hat tartomány mindegyikében volt egyházmegye, jelenleg pedig a tizennégy tartományban tíz egyházmegye van). Kuba katolikus egyházmegyéi és megalapításuk évszáma: Santiago de Cuba(1520), Havanna (1787), Cienfuegos (1903), Pinar del Rio (1903), Camagüey (1914), Matanzas (1914), Holguin (1979), Santa Clara (1995), Bayamo-Man- zanillo (1996) és Ciego de Avila (1996). Kubában jelenleg 288 pap lát el szolgálatot, akik fele külföldi származású, s mintegy harmincán vannak, akiket nem sokkal a pápalátogatás előtt szenteltek fel. A diakónusok száma 31, az apácáké 470, a férfi szerzeteseké pedig 25. Két szemináriumban kilencvennégyen tanulnak. Az ország templomainak száma 650, és több mint kétszáz missziósház tevékenykedik. A szerzetesek és apácák számának drasztikus csökkenése az iskolák államosításának volt a következménye - mutat rá az AFP, megjegyezve, hogy maga Fidel Castro is egyházi iskolában tanult.- Hidd el, mazsola, csak egy félperces rutinmütétről volna szó!. Constantínescu Budapestre készül MTI Göncz Árpád meghívására január 25-én kétnapos hivatalos magyarországi látogatásra Budapestre várják Emil Constan- tinescu román államfőt. Ezt Faragó András elnöki szóvivő erősítette meg hétfőn az MTI érdeklődésére. A román köztársasági elnök a tervek szerint a közép-európai államfők találkozójáról, a szlovákiai Lőcséről érkezik a magyar fővárosba. Emil Cons- tantinescu előbb négyszemközti megbeszélést folytat vendéglátójával, majd a két delegáció tárgyalására kerül sor. A román delegáció tagja lesz a kormány több szakminisztere - köztük valószínűleg a külügyminiszter - is. A hírek szerint üzletemberek egy csoportja szintén elkíséri Constantínescu elnököt Magyarországra. A bukaresti politikust Horn Gyula kormányfő és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is fogadja. Az előzetes program szerint Emil Constantínescu január 27- én Szegeden ünnepélyesen megnyitja a román főkonzulátust, majd Gyulán a román önkormányzat vezetőivel találkozik. A román államfő látogatást tesz a gyulai román tannyelvű gimnáziumban is. Az elnöki szóvivő az MTI- nek elmondta: Göncz Árpád és Emil Constantínescu megbeszélésén elsősorban a kétoldalú kapcsolatok bővítéséről esik szó, valamint arról, miként segítheti Magyarország Romániát NATO- és EU-integrációjá- nak előrevitelében. Román források korábban arról számoltak be, hogy a várható témák között szerepel majd a román- magyar-osztrák hármas együttműködés, valamint a Budapest- Bukarest autópálya megépítésének kérdése is. Három jelölt MTI _________ Cs ehország kedden másodízben választ köztársasági elnököt, lejárt az eddigi államfő, Václav Havel öt évre szóló madátuma. Havel újra megpályázza az ország legmagasabb alkotmányos tisztségét, s két ellenfele lesz: Stanislav Fischer asztrofizikus és Miroslav Sládek, a republikánusok elnöke. Václav Havel (62) egyszer úgy fogalmazott, hogy élete gyanúsan sok paradox, szinte abszurd elemből van megszőve. Az 1989. novemberi prágai bársonyos forradalom, az általános sztrájk, a Polgári Fórum megszületése és a kommunista rendszer váratlanul gyors összeomlása után viszont csak formailag volt abszurd, hogy 1989 decemberében a kommunista parlament éppen a „dolgozó nép” egyes számú ellenségének kikiáltott Havelt, az illegalitásba kényszerített drámaírót és emberi jogi harcost választotta meg az új Csehszlovákia elnökének. Erről a tisztségéről 1992 nyarán mondott le, amikor a Vladimir Meciar vezette szlovákok bejelentették, hogy önálló Szlovákiát akarnak. A volt ellenzéki ehhez nem volt hajlandó segédkezet nyújtani, s ma is a szoros cseh-szlovák együttműködés híve. Tekintélye szinte töretlen. Bár nézeteit sokan vitatják, mint integráló személyiségnek a cseh politikai színpadon nincs ellenfele, ezért újraválasztása nagyon valószínű. Bírálói elsősorban azt vetik a szemére, hogy túlságosan is beavatkozik a napi politikába, s elképzelései állítólag idealizmusba hajlók. A közvélemény inkább Havel néhány amncsztiarcndeletél, és sógorasszonyával folyt éles vitáját a családi vagyonról vette rossz néven. Havelt a volt jobbközép kormánykoalíció három pártja és a szociáldemokraták jelölték közösen az államfői tisztségre. Bár a Václav Klaus vezette Polgári Demokratikus Párt képviselőinek és szenátorainak egy része az utóbbi hetek belpolitikai eseményei következtében hátat fordított Havelnek, várható, hogy az így lecsökkeni támogatás is elegendő lesz az újraválasztásához. Stanislav Fischer (61) ismert és elismert asztrofizikus, szakképzettségét Prágában és Moszvában szerezte, s elsősorban a kozmikus sugárzással foglalkozik. A hatvanas évek elején részt vett a szovjet Antarktisz-expcdí- ciókban, s egy évet töltött el a Vosztok kutatóállomáson. 1969-től kezdve aktívan részt vett az Interkozmosz- űrprogram tudományos kísérleteiben. Jelenleg a Cseh Tudományos Akadémia asztrofizikai intézetének vezető munkatársa. Azt állítja, hogy elnökként az ország polgárainak jólétéről való törődést, gondoskodást tartaná legfontosabb feladatának.
