Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-20 / 16. szám
2 1998. január 20., kedd Hazai krónika A dattár készül Mi t vár tőlün k a NATO? Még ez évben elkészül az országos vadgazdálkodási adattár, amelynek bázisa és kezelője a gödöllői agráregyetem vadbiológiai kutatóintézete lesz-jelentették be a XV. Vadászati Téli Egyetemen, amely hétfőn nyílt meg Keszthelyen, több mint hatvan résztvevővel. MTI___________ Bevételnövelő kényszer alatt működik a vadászati alágazat, amit jól mutat, hogy a nagyvadaknak csaknem nyolcvan, az apróvadaknak pedig negyven százalékát külföldi bérvadászok ejtik el - mondta előadásában Vajai László, az FM vadászati főosztályvezetője. A vadászati törvény életbe lépése után csaknem háromszázzal- 1145-re — nőtt a vadászterületek száma, s ezek 32 százalékán egyben a tulajdonosé a vadászati jog. A főosztályvezető hangsúlyozta: az első jelek szerint a földtulajdonhoz kötött vadászati jog nyomán az erdő- és a vadgazdálkodás közelebb került egymáshoz, lehetőséget adva a színvonalasabb munkára. Pintér István, a szaktárca osztályvezetője közölte, hogy - az éves üzemtervek mellett - a társaságoknak még tavasszal el kell készíttetniük a tíz évre szóló gazdálkodási tervet. Erre kizárólag a szakértői listán szereplőket kérhetik fel, akik központilag kapják meg az egyes vadfajták élőhelynagysághoz kötött létszám-előírásait. Protestáló kereskedők MTI ___ Mintegy száz dühödt debreceni kereskedő követelte hétfőn a helyi városházán, hogy az önkormányzat vonja vissza azt a rendeletét, amellyel tíz évre egy budapesti cégnek bérbe adta a város „zsibogóját”. Hevessy ./óz.sc’/polgármcs- ter vette át a petíciót a feldühödött, hangosan kiabáló kereskedőktől, akik kifogásolták, hogy a közgyűlés pályázat nélkül döntött a szabadtéri piac bérbe adásáról. Előadták: amennyiben a közgyűlés visszavonja határozatát, és pályázatot ír ki a vásárterület hasznosítására, ők társaságot alakítanak, és megpályázzák a „zsibogót”. Debrecen polgármestere ígéretet tett arra, hogy február 2-án ismét a közgyűlés elé viszi az ügyet, már csak azért is, mert a szerződést még nem írták alá a budapesti céggel. Hevessy József egyébként maga is úgy véli - bár a közgyűlésnek joga volt a bérletről szóló határozatot meghozni —, a piacot pályázat útján kell hasznosítani. Madách*konferencia MTI __ Ma dách a XXI. században címmel kétnapos konferencia kezdődött hétfőn Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Művelődési Központban. A tanácskozáson - amelyet Debrecen önkormányzata és a Csokonai Színház rendezett -előadóművészek, irodalom- történészek, kritikusok, filozófusok vesznek részt. A fórumon az íróról és a korszakról Hubay Miklós tartott bevezető előadást. A résztvevők áttekintik a tragédia jelentésének az elmúlt fél évszázadban bekövetkezett módosulásait, s választ keresnek arra a filozofikus kérdésre, miszerint „Látta-e Madách az emberiség sorsát a XXI. században?” A Kölcsey Művelődési Központ Kamaraszínházában este a Csokonai Színház művészei bemutatták Az ember tragédiáját, majd kedden a tragédia színpadi díszletei között folytatódik, illetve fejeződik be a Madách- konferencia Debrecenben. A 6.25-ös csapdája Fekete Tibor (Új Kelet) Sokan ismerik azt a nevetséges ellentmondást, hogy a villamosra nem szabad jegy nélkül felszállni, de jegyet csak a villamoson lehet váltani. Ez a vicc jutott eszembe a Hajdú Intercity hét végi késése miatt. Történt, hogy szombaton a 6.25-kor Nyíregyházáról induló Hajdú-lntercityvel egy televíziós felvételre igyekeztünk a fővárosba, és eddig ismeretlen okból húsz percet késett az IC-szerelvény. Még be sem futott a vonat a Nyugati Pályaudvarra, amikor a hangosbemondóban közölték, a késés miatt a következő nap huszonnégy órájáig visszafizetik a pótjegy árát. Éppen a késlekedés miatt nem maradt idő sorba állni, hanem taxiba vágtuk magunkat, és irány a nyolcas stúdió. Nem várt többletkiadás, de nem akartunk lemaradni a nagy eseményről. A felvétel elhúzódott, és visszafelé is éppen hogy elértük azt a gyorsvonatot, amivel átszállással ugyan, de még emberi időben hazaérhettünk. A meglepetés akkor ért bennünket, amikor kiderült, hogy Nyíregyházán nem fizetik ki jogos igényünket, a helyjegy árát. Eddig úgy tudtam, hogy egy Magyar Államvasutak van, de ezek szerint legalább kettő. Az egyik, amelyik ígér, a másik pedig, amelyik nem teljesít. Érthetetlennek tartom a dolgot, hisz nagyon könnyen ellenőrizhető, hogy indokolt- e a követelés. Azt pedig nem várhatják el, hogy emiatt visszautazzunk a fővárosba. Az Uj Pest Megyei Hírlap meghívására tegnap a szerkesztőségben tett látogatást Keleti György honvédelmi miniszter. A szívélyes hangulatú munkamegbeszélésen tájékoztatták a minisztert a lassan egyéves, független, országos hatáskörű napilap tevékenységéről, elért eredményeiről és jövőbeni céljairól. Keleti György egyebek között a NATO-csatlakozással, illetve az integrációs folyamatokkal kapcsolatos komplex feladatrendszereket elemezte. G. Kirkovits István (Új Pest Megyei Hírlap)- Miniszter úr! Egyes megfigyelők sikertárcaként említik az Ón által vezetett minisztériumot. Talán a NATO-népszavazás eredményessége, illetve az integrációs folyamat során megvalósult markáns eredmények támasztják ezt alá. Ón hogyan látja ezt?- Ha a NATO-csatlakozással kapcsolatos kérdésekre gondol, úgy hiszem, az Ön által elmondottakat nem lehet egyetlen minisztérium érdemeként jellemezni. A népszavazás sikere, illetve a csatlakozási folyamat jelenlegi állása összességében azt jelenti, hogy egy ország teljesítménye találkozott a külföldi partnerek elképzeléseivel. Nem elhanyagolható ugyanis az az integrációs kitétel, amely alapként jelölte meg a demokratikus átalakulást és a piacgazdaság létrehozását.- Bizonyos nyilatkozatok, híradások szerint nem eléggé tiszta a kép a közvélemény előtt, hogy az integrációs folyamat lezárulása után mi lesz a magyar hadsereg konkrét NATO- beli feladata, s milyen teljesítményt, vár el tfil.e az Észak-atlanti Szövetség..- Az előttünk álló tizenöt hónapban az információtovábbítás még jobban kiteljesedik, s a választási kampány során is fokozott hangsúlyt kap az integráció fontosságának erősítése. A képviselőjelöltek ugyanis pártjuk és a NATO kapcsolatát is népszerűsíteni fogják. Fel kell hívni a figyelmet, hogy tovább folytatódik a hadsereg átalakítása, amely sok hírértékű közleménnyel párosul. A jelenlegi tizenhat NATO-tagország saját helyzetét is elemezni fogja. Magyar- ország számára fontos ez, hiszen a parlamenti ratifikáció után az adott, csatlakozni kívánó ország teljes értékű tagnak tekinthető.- A honvédelmi tárca és a honvéd vezérkar a hadsereg átalakítása során a mennyiségi mutató változtatásáról a minőségire helyezi a hangsúlyt. Az integrációhoz magasan képzett, nyelvtudással rendelkező hivatásos katonák szükségesek.- Őszintén szólva, ebből a szempontból picit félek a jövő év április 4-étől. Elsősorban nem a tisztekre, hanem a tiszt- helyettesekre gondolok, hiszen a 80 NATO-beosztás 40 százalékát ők kaphatják meg. Arra van tehát szükség, hogy az adott létszám háromszorosa álljon rendelkezésre. Nem szeretnénk egy olyan bűvös ördögi költ sem,.hogy az egyik NATO- beosztásból törvényszerűen következhessen az említett problémák miatt egy másik lehetőség. Arra is tekintettel kell lennünk, hogy a tisztek jövedelme és a tiszthelyettesek illetménye nem egyenlő arányban kapcsolódik a bértábla kitételeihez.- A személyi állomány korszerű kiképzése, a jól kommunikáló hivatásos katonák szerepének erősödése mellett nem feledkezhetünk meg a technikai változtatásokról, az eszközök korszerűsítéséről sem. Ezek is a minőségi változtatás alapját képezik.- Már ezen a héten megérkeznek a kis hatótávolságú Mistral légvédelmi rakéták kijelölt egységeinkhez. Ez egy húszmilliárdos beruházás a NATO-kompatibilitás jegyében. Á napokban kiírjuk a pályázatot a légvédelmi eszközök korszerűsítésére, és az informatikai fejlesztés fontosságáról sem feledkezhetünk meg. Természetesen figyelembe kell venni az ország gazdasági helyzetét, a GDP alakulását is. A gazdasági mutatókat és az előrejelzéseket, az ország stabilitását figyelembe véve az 1998 és 2001 közötti időszakban az infláció függvényében körülbelül nettó 50 százalékkal emelhetjük a hadsereg fejlesztésére szánt összegeket. Alkotmánybírósági beadvány MTI A Magyar Demokrata Fómm hétfőn elküldte az Alkotmány- bíróságnak azt a beadványt, amelyben az özvegyi nyugdíj mértékének csökkentését sérelmezi. A január elsején hatályba lépett - 1997. július 15-én elfogadott - jogszabály szerint az özvegyi nyugdíj húsz százaléka annak az öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna. Az özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár. Akik tavaly december 31. előtt vesztették el házastársukat, nyugdíjának 50 százalékát kapták meg, ha saját jogú ellátással nem rendelkeztek. Őket az új jogszabály nem érinti.- A Magyar Demokrata Fórum embertelennek és igazságtalannak tartja, hogy a jövőben megözvegyülök már csak a húsz százalékát kaphassák egykor dolgozó és járulékot fizető házastársuk nyugdíjának — jelentette ki az MTI-nek nyilatkozva Kis Gyula országgyűlési képviselő, az MDF humánpolitikai kabinetjének vezetője. Elmondta: a törvény hatályba lépése óta levelek tucatjait kapja azoktól, akiknek helyzete az új rendelkezés miatt végképp tarthatatlanná válik. Az MDF ezért az Alkotmánybírósághoz fordult arra hivatkozva, hogy az alaptörvény tiltja az emberek életkoruk szerinti megkülönböztetését is, márpedig e törvény szerint a régebben és az ezután megözvegyülök között különbséget tesznek életkoruk és nyugdíjba vonulásuk időpontja alapján. Megtakarító háztartások A háztartások nettó pénzügyi megtakarításának értéke 1997-ben elérte a 702,5 milliárd forintot, ami 89,7 milliárd forinttal több, mint amennyi 1996-ban volt. Az előzetes adatokról az MNB hétfőn tájékoztatta az MTI-t. MTI __ A múlt év végére a háztartások nettó pénzügyi vagyona 3127,9 milliárd forintot tett ki, ami nominálisan 29, reálértékben 8,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Tavaly decemberben kiugróan magas, 86,7 milliárd forint volt a háztartások nettó pénzügyi megtakarítása. Ez a követelések 84 milliárd forintos emelkedéséből, és a tartozások 2,7 milliárd forintos csökkenéséből tevődött össze. Kiemelkedően sok pénzt - 55,5 milliárd forintot - helyeztek el a háztartások takarékbetétben és banki értékpapír-jellegű konstrukciókban az 1997-es év utolsó hónapjában. Mindez összefügg a január első napjaiban esedékes bérkifizetések decemberi teljesítésével, ami a folyószámlák állományának a korábbi hónapokat meghaladó mértékű növekedését eredményezte. A háztartások 12,7 milliárd forintot fektettek nem pénzintézeti értékpapírokba. Ez döntően a múlt év egészét jellemzően kincstárjegyek vásárlásához kapcsolódott. A befektetési jegyekben történő megtakarítás a január-augusztusi dinamikus növekedéssel szemben a harma- dik negyedévben már lassult, decemberben kissé csökkent. Növekedett a lakossági devizaszámlák értéke is. A devizabetétek állománya - forintra átszámítva-7,5 milliárd forinttal emelkedett, ebből 5 milliárdot tett ki a forint leértékelődésének és a keresztárfolyamok változásának hatása. Minő figyelem! Bürget Lajosglosszája A megkülönböztetett figyelem diszkrét bája lengi körül azt a szándékot, amely szeretné elkerülni azt, hogy az idei választás előtti kopogtatócédula-gyűjtés ne essék egybe az 1848-as forradalom és szabadságharc ünnepség- sorozatának kezdetével. Minő figyelem - kiálthatnánk fel! Mennyi körültekintés és gondosság! Hát szó ami szó, valóban nem lenne szívderítő, ha ezen a szép napon a különböző pártok és pártocs- kák képviselői támogató aláírásunkért kuncsorognának, bizonygatván, hogy általuk szebb lesz a világ. Amikor az ember ezt a kicsit szemforgató figyelmességet jobban megnézi, akkor rájön, az egész nagyon is álszent. Mert míg attól akarnak óvni, hogy az ünnep szent áhítatában senki ne zavarjon, hogy a polgár az újság, a rádió, a televízió, a történelmi olvasmányok keltette magasztos révületben idézze a múltat, addig a rádióban, televízióban, az utcán és a téren, az újságban a pártok és politikai csoportok gusztustalanul gyimakolják majd egymást a forradalom szent eszméinek kicsavarásával és aktualizálásával. Mert ünnepelni, ezt az elmúlt évek is bizonyítják, nem tudunk. Sajnos, március 15. is egyike azon alkalmaknak, amikor szegény „negyvennyolcasok” mint kulisszák jelennek meg a napi politikai com- media del’arte-hoz. Az egész akkor lenne szép, ha március 15. végre rendes, normális nemzeti ünnep lenne! Ha azt is megfogalmaznák a politika „gurujai,” hogy ezen a napon csak 48- ról lesz szó, és senki nem foglalkozik a másikkal. Ha ehhez jön az aláírásgyűjtési moratórium, akkor talán még ünnepszámba is menne az egész. Mert így félő, hogy a sok ál- ünncplés, különgyűlés, dacrendezvény sok éves csömöre az idén is groteszkké teszi azt a napot, amely kétségtelenül fontos volt a magyar történelemben. Ezt a százötvenedik évfordulót nagy hiba lenne lejáratni, minden utólagos magyarázkodás ugyanis csak ront. Az is látható, hogy a nemzeti ünnepek szépen lassan átalakulnak. Az egyik részük, amikor még csak a gyenne- kek, óvodások, iskolások ünnepelnek, még tudnak őszinték lenni. De abban a pillanatban, amikor bármilyen irányultságú szervezet, párt, mozgalom nyúl a történelemhez, minden az ellenkezőjére fordul. Kétségtelen, van ebben valami rotáció. A ma gyermeke felnő, holnap felnőtt és közömbös lesz, holnapután pedig valamilyen aktuálpoli- tikai gyűlésen találja magát. Viszont a gyermeke talán még hisz, még lelkes, még elfogadja azt, hogy március 15. a forradalom nagy napja. Lényegében nem annyira a kopogtatócédula-gyűjtőktől féltem igazán a jubileumot, az emlékezést, Petőfit, Kossuthot, Táncsicsot, Széchenyit. A politikai business választási reklámfőnökéi a veszélyesebbek, akik majd igájukba fogják a tiltakozni már nem tudó elődöket. Talán jó lenne, ha ezt is végiggondolnák azok, akik felelősen kell hogy cselekedjenek, akkor is, ha már egy választás előtti eufórikus hangulatban leledzenek! Nem maguknak, hanem a népnek és az emlékezésnek tartoznak ezzel.
