Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-19 / 15. szám

Megkezdik az önkéntesek mozgósítását az esetleges amerikai támadásra felkészülendő - jelentette be Szaddám Húszéin szombaton. Az elnök szerint a kormányzó Baath párt irányítása alatt folyó műveletben a részvétel ön­kéntes, de korhatártól függetlenül számítanak minden harc­képes férfira és nőre. A mozgósításról beszámoló iraki tele­vízió nem közölte, hogy az így felállítandó haderő milyen létszámú lesz. A televízió szerint a döntés a párt vezető­ségének péntek éjszakai ülésén született. Az iraki elnök szombat éjszaka elzarándokolt abba a házba, amelyben az Öböl-háború idején a szövetségesek Bagdad elleni első légitámadása alatt tartózkodott. Az államfő a há­ború emlékére néhány birkát vágott le az iraki főváros köz­pontjában lévő épület előtt. A házat azon a bizonyos éjsza­kán nem érte bombatalálat. Az AFP iraki hírügynökségi be­számolót idéző jelentése szerint Szaddám Húszéin megte­kintette a személyével kapcsolatos emléktárgyakkal beren­dezett házat. Itt látható az a magnetofon, amellyel egyik beszédét rögzítették, a háború kezdetének éjszakáján viselt egyenruhája, és az az asztal, amelyen az iraki zászló megvál­tozatására vonatkozó rendeletet aláírta. Szombat éjjel meggyilkoltak egy magas rangú iraki diplomatái a jordániai fővárosban. Megölték a feleségét is, valamint további hat személyt - jelentette vasárnap a bagdadi külügyminisztérium. A hírt megerő­sítették a jordániai hatóságok és Irak ammáni diplomáci­ai képviselete. A diplomatát Hikmet al-Hadzsunctk hív­ták, meghatalmazott miniszteri rangot viselt. Ammánban élő iraki ellenzékiek szerint legalább két éve képviselte Irakot ügyvivői minőségben, és állítólag kapcsolatban állt a bagdadi titkosszolgálatokkal. Az iraki nagykövet­ség egyik diplomatája szerint „politikai okból” követték el a gyilkosságot - írta az AFP. Iraki diplomata ellen két héten belül ez volt a második támadás Ammánban. Január 3-án az iraki követség kereskedelmi tanácsosára lőttek rá, de ő nem sérült meg. Irak leszögezte, hogy kész békés tárgyalásokon rendezni vitáit egykori háborús ellenségével, Iránnal - je­lentette az ÍRNA hivatalos iráni hírügynökség. A Teherán­ban tartózkodó Mohamed Szelíd asz-Szdhaf iraki külügy­miniszter szombaton tárgyalt iráni kollégájával, Kama! Harazival. Mint az iráni sajtó rámutatott, az iraki külügy­miniszternek látogatásával elsősorban az a szándéka, hogy Teherán segítségét kérje Iraknak a diplomáciai elszi­geteltségből való kitöréséhez. Bagdadi tisztségviselők arra kérték Iránt — amely jelenleg az Iszlám Konferencia Szer­vezetének elnöki tisztét tölti be -, hogy vesse latba befo­lyását az Irak elleni nemzetközi szankciók enyhítéséért. Irán és Irak kapcsolatait számos megoldatlan kérdés árnyé­kolja be, mint például az 1980-88 közötti háborúban ej­tett hadifoglyok kicserélése. Az USA súgott az IRA-nak Az Egyesült Államok kormánya féltékenyen őrzött brit hírszerzési adatokat adott át az ír Köztársasági Hadseregnek (IRA), a legnagyobb britellenes ír ter­rorszervezetnek, s ez súlyos bizalmi válságot szí­tott a „különleges kapcsolatokat” ápoló két atlanti szövetséges között - egyebek mellett ez derül ki az előző londoni amerikai nagykövet visszaemléke­zéseiből, amelyek szerint a Fehér Ház jelenlegi dub­lini nagykövete egyszerűen az IRA kijárója. MTI Raymond Seitz, aki 1991- től 1994-ig képviselte Wa­shingtont a városrésznyi amerikai nagykövetség élén a londoni Grosvenor téren, egy hét múlva megjelenő, s a The Sunday Telegraph című vezető konzervatív va­sárnapi brit lap által előzete­sen kivonatolt könyvében azt írja: az akkori brit kon­zervatív kormány a Clinton- kabinet hivatalba lépése után nem sokkal leállította a hír­szerzési adatok megosztását az Egyesült Államokkal, mert ezek az adatok „rendre meg­találták az utat az IRA-hoz”. A Major-kormány és a Fe­hér Ház között 1994 elejétől valóban jól érzékelhető és tartós mosolyszünet állt be, amit közvetlenül az idézett elő, hogy Bili Clinton kor­mánya beutazási vízumot adott Gerry Adamsnek, az IRA politikai fedőszerve­ként számon tartott Sinn Fein elnökének. Seitz ezt a gesz­tust „a politikai amatőrizmus látványos fiaskójaként” jel­lemzi könyvében, hozzáté­ve: Adams beengedése, sőt államfőnek kijáró fogadtatá­sa a Fehér Házban „Amerika régóta hangoztatott terroriz­musellenes politikáját ala- csonyította le, az Egyesült Királysághoz fűződő viszony- rendszerrel együtt”. A volt nagykövet szerint Adams személyében olyas­valakit fogadtak a Fehér Ház­ban. akinek neve szerepelt „minden valamire való ter­roristalistán”. Raymond Seitz szerint mindebben alapvető szerepe volt Jean Kennedy Smith-nek, az Egyesült Álla­mok dublini nagykövetének, Edward Kennedy szenátor nővérének, akit a volt ameri­kai diplomata „az IRA tüzes szavú szószólójának” minősít. Londonba várják Horn Gyulát Világkrónika Egynapos látogatásra Londonba várják hétfőn Horn Gyulát. A magyar miniszterelnök a tervek szerint meg­beszélést tart a Downing Street-i kormányfői hivatal­ban Tony BlairbrH miniszterelnökkel, s találkozik George Robertson védelmi miniszterrel is, majd részt vesz az alsóház külügyi és védelmi bizottságának együttes ülé­sén, amelyet a látogatás alkalmából hívtak össze. MTI Horn Gyula londoni utazá­sa folytatása annak a gyakor­latnak, amelynek alapján a kormányfő felkeresi az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő országot, mégpedig az elnöki időszak első heteiben. Nagy-Britannia január 1-jén vette át Luxemburgtól az uni­ós elnökséget, amelynek fél éve alatt a tervek szerint elkez­dődnek az érdemi felvételi tár­gyalások a decemberi luxem­bourgi EU-csúcson arra érde­mesített hat jelentkezővel, köz­tük Magyarországgal. A brit munkáspárti kormány, s főleg Robin Cook külügyminiszter többször alkalmazott kifejezé­se szerint a brit EU-elnökség „repülőstartlal” szeretné útnak indítani az érdemi felvételi tár­gyalásokat, London azonban tartózkodik annak megbecsü­lésétől, hogy az első új tagok mikor léphetik át az EU kü­szöbét. A hivatalos brit vélemény szerint — amint Blair kormány­fő a brit EU-elnökség kezdete óta többször is nyilvánosan ki­fejtette — a bővítés előtt elen­gedhetetlen az unió költségve­tésének legnagyobb egyedi ki­adási tételét jelentő közös ag­rárrendtartás alapvető áramvo- nalasítása. Cook külügymi­niszter minap a BBC-nek nyi­latkozva a jelentkezők felvéte­lének várható időpontjáról annyit mondott: a virágzó gaz­daságú Ausztriával, Finnor­szággal és Svédországgal is három évig tartottak a csatla­kozási tárgyalások. Hozzátette azonban, hogy „nagyon csaló­dott” lenne, ha a közép-euró­pai jelentkezőkkel esetleg ki­lenc évig is elhúzódna a felvé­teli folyamat, ahogy azt „több helyről is hallani lehet”. Magyarország majdnem ké­szen áll az EU-tagságra. Az Európai Unió bővítése rendkí­vül fontos lépés, s a folyamat nem késlekedhet a belső intéz­ményi reformok végrehajtása miatt. Erről Christopher W. Long, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete nyilat­kozott az MTI-nek abból az al­kalomból, hogy Horn Gyula kormányfő január 19-én egy­napos munkalálogatást tesz az EU soros elnöki tisztét ebben a félévben betöltő Nagy-Britan­nia fővárosában. - A brit elnök­ség idején az EU arra törekszik, hogy minél gyorsabban meg­kezdődjenek a csatlakozási tár­gyalások az első körben érin­tett 5+1 országgal - mondta Christopher Long. Úgy vélte, hogy a március 12. európai konferencia, illetve a március 30. tanácskozás — ame­lyen a 15 tagország és a 11 as­piráns külügyminisztere vesz részt — után akár már március 3 Lén megkezdődhetnek a csat­lakozási tárgyalások, bár dön­tés erről még nem született. Be­számolt arról, hogy Londonban nagy érdeklődéssel várják a magyar kormányfő látogatását. Tony Blair miniszterelnök és Horn Gyula megbeszélésein a nagykövet tájékoztatása sze­rint elsősorban arról lesz majd szó, hogy milyen területekre koncentráljanak a felek az EU- csatlakozási tárgyalások során. Úgy vélte, minden bizonnyal téma lesz, hogy melyek Ma­gyarország felkészültségének erős és gyenge pontjai, s miként segíthet Nagy-Britannia az esetleges lemaradások felszá­molásában. Londonban várha­tóan eszmét cserél a két kor­mányfő arról is, hogy miként lehetne fenntartani a magyar gazdaságban bekövetkezett kedvező folyamatokat, s mi­ként kezeljék a szociális prob­lémákat. Christopher Long meglátása szerint hazánk majd­nem készen áll az európai uni­ós tagságra, hiszen a jogharmo­nizáció lényegében már meg­történt, s a. köztisztviselők jól alkalmazzák az EU-normákat. Sok viszont még a tennivaló a környezetvédelem terén, s elő­re kell lépni a gazdasági élet átláthatósága érdekében is. — „Az elmúlt három évben sta­bilabb lett a demokrácia Magyar- országon, s a gazdaság a koráb­binál sokkal jobban fejlődik” - jelentette ki a nagykövet.- Öltözzenek fel, emberek, mert megfáznak, mi egyelőre bérsztrájkot folytatunk... Húszéin rabokon próbálta ki Szaddám Húszéin iraki diktátor elítélt rabokon és hadi­foglyokon próbáltatta ki a frissen kifejlesztett biológiai fegyvereket - írta ENSZ-forrásokból, iraki ellenzékiektől és izraeli hírszerzési adatokból összerakott értesülé­seire hivatkozva a The Sunday Times. MTI Az első számú vasárnapi brit lap szerint az embertelen kísér­letek a 80-as években, az Irán ellen vívott háború idején kez­dődtek. Izraeli adatok szerint megtörtént, hogy iráni hadifog­lyokat földbe ásott oszlopokhoz kötöztek, s 15 méternyire tőlük egy kisebb, lépfene-kórokozókat tartalmazó töltetet robbantottak fel. A kísérletnek kitett hadifog­lyok mindegyike súlyos belső vérzésektől halt meg. Hasonló kísérletezés folyt elfogott kurd felkelőkkel is: rájuk repülőgépről penneteztek kórokozó koncent- rátumot, s .jóllehet a hatás las­súbb volt, a kísérletet sikerként könyvelték el” Bagdadban. Ugyancsak iráni hadifoglyok voltak az áldozatai annak a kísér­letsorozatnak, amelyet egy föld alatti laboratóriumban végeztek el, a biológiai hatóanyagok mel­lett vegyifegyver-alapanyagokal is kipróbálva az alanyokon. A Bagdadtól délnyugatra ki­épített központot német mérnö­kök tervezték, s a kísérletekre alapuló fejlesztési programot két, brit egyetemeken tanult ira­ki szakember vezette. George Robertson brit védelmi minisz­ter, aki éppen a tömegpusztító fegyverek ellenőrzésének iraki megakadályozása miatt felizzott legújabb válságról nyilatkozott vasárnap, kijelentette: az erő be­vetése „nem az legelső, s nem is a legjobb lehetőség” a Bagdad­dal szemben alkalmazható mód­szerek eszköztárában, de „ezt sem szabad kihagyni a számítás­ból, s minden eshetőségre készen a helyszínre kell szállítani az ehhez szükséges eszközöket”. Francia-orosz együttműködés MTI Jelentős lendületei vesz a francia-orosz katonai együtt­működés, amelynek bővítésé­ről Párizsban állapodott meg a hét végén a két ország védelmi minisztere. Alain Richard, a francia és Igor Szergejev mar­sall, az orosz védelmi tárca vezetője két évre szólóan a hadseregfejlesztési tapasztala­tok cseréjéről, közös hadgya­korlatok tartásáról, valamint a közös hadiipari-technológiai fejlesztésekig tartó együttmű­ködésben egyeztek meg. Legutóbb öt évvel ezelőtt járt hasonló szintű orosz katonai küldöttség Franciaországban. A francia védelmi tárca most elő­ször tette lehetővé magas rangú orosz vendége számára, hogy látogatást tegyen Brestben, a francia nukleáris ütőerő fő bá­zisán, lehetőséget adva azoknak a tengeralattjáróknak a megte­kintésére, melyek az önálló fran­cia katonai doktrína gerincét képezik. Igor Szergejev marsall valóban szakértő szemmel te­kintett a bemutatott nukleáris csapásmérő eszközökre- tavaly májusi védelmi miniszteri kine­vezéséig ő vezette az orosz ha­dászati atomütőerőt. Töpis pogi Bürget Lajos jegyzete Kedves ismerősöm Kana­dába utazott ott tanuló ka­masz gyennekéhez. Mondta: úti poggyászában első he­lyen van a Piros Arany, a Gu­lyáskrém, a csípős paprika­krém. Mert a gyermek papri­kás krumplira vágyik meg csir­kepörköltre, de hiába az otta­ni nagy bőség, képtelen ilyet főzni, mert sosem sikerül ha­zai ízűre. Pár napra rá bará­tom, akivel napi kapcsolatban állok az Internet jóvoltából, Lengyelországból jelentke­zett. Kérése volt: pogácsare­cept kellett neki és családjá­nak. Nem is akármilyen. Te­pertős pogácsára vágytak. Töpis pogi - olvastam e- mailben. Küldtem is a recep­tet iziben, nem is egyet, egy egész receptkollekciót bo­csátottam útra. Aztán jött a válasz: baj van. Nincs tepertő, vagy még szeb­ben töpörtyű egész Lengyel- országban. Ott nem hizlalnak olyan sertést, melynek alkal­mas szalonnája lenne. Amit kisütnek, az olyan szivacsos, mint a beteg maiba agya Most próbálkoznak Sziléziában, de leginkább abban reményked­nek, hogy valahol a hajdani monarchia területén talán még akad, aki zsírra hizlal. Persze, ha mennék, vigyek. Ajánlot­tam a libatepertőst, de erre azt válaszolta olyan sincs, a zsi­dók szinte eltűntek Lengyelor­szágból, a lengyelek ezt nem kedvelik, így nem hizlal sen­ki, tehát ilyen töpörtyű sincs. A két ügy egymás mellett kínált néhány érdekes követ­keztetést. Először is azt, hogy a nagyvilágban élő hazánkfi­ai gyakorta egy-egy ilyen semmiségnek mondható ap­rósággal kötődnek a hazához. A lenézett paprikás krumpli, a pogácsa mitikus magassá­gokba emelkedik, hangulatot, otthont, ízt, tájat, gondolko­dást idéz. A pogácsa maga az ifjúság, az illata a legcsodá- sabb, ami csak létezik, az íz pedig, no meg a rétegesen haj­togatott tészta a kis darált te­pertőkkel az édesanya, a haj­dani környezet apotheozisa. Pedig bármikor hazajöhetnek, persze, ez pénz és idő kérdése. De ők ott, ahol élnek, ahol él­niük kell, ott is szeretnének egy darab Magyarországot. Krumplis és pogácsás hazát. A másik észrevételem: so­sem a nagy dolgok azok, ame­lyek megmozgatják az agya­kat és szíveket. Ki foglalko­zik azzal, hogy kint, ott, a messzeségben szavazhat-e magyar képviselőre? Nem, a pogácsa más rangúvá válik, felülhajal minden poliükát. A kint élő fiatal és idősebb nem valami absztrakt Magyaror­szághoz ragaszkodik. Ä haza ugyanis nem táj, és nem egy­szerűen 93 030 négyzetkilo­méter. A haza egy fa, mely bó­logatott az ablak alatt, egy lóca, ahol az első csókot kaptuk vagy adtuk. A haza illat, amit a Tisza felől fúj a szellő. A haza egy ismeretlen ismerős, akivel reggelente, munkába menet találkoztunk. A haza talán egy tányér paprikás csire, vagy éppen egy tál pogácsa. Az egységesedő, karakterét vesztő világon, egy úgymond integrálódó kontinensen is jó ezt tudni. Men könnyű átjár­ható határokról, munkaválla­lásról, nagy fogyasztói lehető­ségekről beszélni és elmei ked- ni. Biztos, hogy jó pénz lesz az Euro, jobbak lesznek az autók, az utak, pezsgőbb a gazdaság, lakhatunk olt. ahol akamnk. mehetünk, jöhetnek, szét is szóródhatunk akár. De vajon hol és mennyi helyet kap eb­ben az új világban a paprikás krumpli és a töpis pogi?

Next

/
Oldalképek
Tartalom