Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-04 / 283. szám

Az utóbbi időben a bűnözések számának növekedé­se miatt több fórumon is szóba került a halálbünte­tés bevezetésének, illetve visszaállításának szüksé­gessége. Önnek mi erről a véleménye? Horvát Jánosné: Nagy Károly:- Isten őrizz, hogy beve­zessék. Miért kellene halálért halált adni? Már csak az hi­ányzik! Nem olyan időket élünk. Még megritkítanák az emberiséget! Jól van az, ahogy most van. Nagy bün­tetés az az embernek, ha éve­kig börtönben kell ülni. Meg aztán véletlenül is megölheti egyik ember a má­sikat. Miért kellene neki is meghalni?- Az a véleményem, hogy a halálbüntetés visszaállítá­sa nem Európa felé vinné az országot. Az kellene, hogy szabad kezet biztosítsanak a rendőröknek, több jogot ad­janak nekik, úgy, mint az Amerikában vagy Nyugat- Európában van. Nem kelle­ne a bűnözök számára lehe­tővé tenni, hogy például sza­badságra menjenek, s azalatt is újabb bűncselekményt kövessenek el. Nagyon szi­gorúan kellene fogni őket. A bűnöző vállalja a felelőssé­get tettéért! Ha életfogytig- lanra ítélik, akkor maradjon is haláláig börtönben. Ne le­gyen amnesztia. A börtönben dolgozzanak az elítéltek, s az ne szanatórium legyen szá­mukra. Sok becsületesen dolgozó ember nem él olyan körülmények között, mint egyes börtönökben a rabok. Nem csoda, hogy a bűnözők nem tartanak a börtöntől, ha ott gondtalanul élhetnek, szállásuk van, enni kapnak, szórakozhatnak Ezen kelle­ne változtatni, hogy a börtön- büntetés valóban büntetés legyen. Iváncsó Pál:- Jó lenne, ha visszaállí­tanák, mert akkor kevesebb lenne a gyilkosság, rablás. Elrettentené, megfélemlíte­né a bűnözőket, meggondol­nák. hogy elkövessék-e tet­tüket. Szerintem mindenki támogatja ezt az elképzelést, csak nem beszél róla. Na­gyon elszaporodtak a bűn- cselekmények, s ezt a folya­matot valamivel vissza kell szorítani. Kulturális hírek December 5-én egyház- községi Mikulás-ünnepség lesz a görög katolikus templomban este fél ötkor az iskolásoknak és óvodá­soknak. A karácsony előtti két vasárnap a 9 és 10 órai mise között karácsonyi énekeket fognak kántálni, hol énekkarral, hol csak a hívekkel. * * * November 26-án a nyír­egyházi Kölvökvárban szerepelt a Csöpp Színház társulata, amely az Adrien Mole című darabot mutat­ta be a közönségnek. *** Nagy sikerrel mutatko­zott be a művelődési házban kedden a debreceni Vojtina bábszínház a Paprikajancsi szerenádja című Mikulás- napi mesejátékával. December 6-án Nyírbá­torban a Talán Teátrum bemutatja Urban Gyula Minden egér szereti a saj­tot című színjátékát. A sok máriapócsi szereplőt felvo­nultató darabot Buzogány Béla rendezte. * * * December 12-én Luca- napi humoros szellemi vetélkedőt rendeznek a könyvtárban 5-5 fős csapa­tok részvételével. * * * December 21-én, vasár­nap a diákmise után kará­csonyi műsort tartanak az óvodásoknak. * * íf« December 22-én a műve­lődési ház az óvodával kö­zösen karácsonyi játszóhá­zat szervez a máriapócsi óvodában. Városlátogató 1997. december 4., csütörtök Az új törvény szellemében Nemrég körzeti gyámhivatal jött létre Máriapócson, amelyhez a városon kívül még három település tartozik: Pócspetri, Kisléta és Nyírgyulaj. A törvény megosztotta a gyámhatósági jogköröket a jegyzők és a gyámhivata­lok között. A szakmai felügyeletet a megyei gyámhivata­lok gyakorolják. Máriapócson Tamás József, a gyámhivatal ügyintézője, akinek nagy tapasztalata van az efféle munkában. 1975- től dolgozik Máriapócson, 1980 óta foglalkozik szociál­politikával és gyámüggyel, valamennyi településen jól ismeri a gondokat. —Elsősorban azokkal kell fog­lalkoznunk, akik mellé gondno­kokat neveztek ki - mondja Ta­más József. - Kislétán van egy egészségügyi gyermekotthon, ahol szinte minden lakónak van gondnoka. Az ilyen gondnokok munkájának felügyelete felada­taink közé tartozik. Köztudott, hogy Máriapócson a fővárosi önkormányzatnak működik egy elmeszociális otthona, ahol a gondozottak mindegyikéhez gondnok van beosztva. A körzetben meglehetősen nagy a cigány etnikum lélekszá- ma, ami tovább szaporítja a gyámügyisek gondjait. A cigá­nyok körében elterjedt a leány­anyaság, azaz a gyerekek nem családba születnek, illetve szü­leik nincsenek házastársi vi­szonyban. így aztán a gyermek- védelemmel kapcsolatos felada­tok is kiemelt helyen szerepel­nek a gyámhivatal munkájában.- Az új törvény értelmében állami gondozásba vételre csak a legvégső esetben kerülhet sor — folytatja a gyámhivatal ügyin­tézője. - Egyik legfontosabb teendőnk tehát az, hogy a lehető legszorosabban együttműköd­jünk a helyi gyermekvédelmi szolgálattal az állami nevelés kiiktatása érdekében. Egy ideje családsegítő köz­pont is tevékenykedik Mária­pócson. A törvény arra is kötele­zi az önkormányzatokat, hogy gyermekjóléti szolgálatokat működtessenek. A tervek szerint ez a munka Máriapócson és a környező falvakban jövő év ele­jén fog beindulni, ami majd lé­nyegesen megkönnyíti a gyám­hivatalok teendőit. Mint azt Tamás Józseftől meg­tudtuk, Máriapócson elég nagy a veszélyeztetett kiskorúak szá­ma. Szerencsére Pócspetriben nincs különösebb gond ezen a téren. Viszont várható, hogy Kislétán és Nyírgyulajban, ahol a cigányok többségben vannak, fokozottabb figyelmet kell for­dítani a kiskorúakkal kapcsola­tos problémák kezelésére. Aziránt érdeklődtünk, hogy nincs-e Máriapócson az elhí- resült székesfehérvári kilakolta- tási ügyhöz hasonló helyzet. Megtudtuk, hogy itt a cigányok aránylag megfelelő körülmé­nyek között élnek, hála a szoci­álpolitikai támogatásnak. Még a 80-as években az emlékezetes lakásakció keretében szinte min­den cigány család új házba költö­zött. Máriapócs külterületén ak­kor jött létre a Dózsa-telep. Persze voltak olyan cigány családok is, amelyek nem állami segítséggel építkeztek, hanem önerőből, benn a faluban. (Máriapócs ak­kor még nem volt város.) Elkísértük Tamás Józsefet, akinek éppen a Dózsa-telepen és környékén volt teendője. Lát­szott, hogy nem csak ő ismeri az itt élők problémáit. Ahol meg­jelent, köréje sereglettek az em­berek, keresztnevén szólították, mondták az újabb gondjaikat. S neki mindenkihez volt egy-két biztató szava, jó tanácsa. Bár a Dózsa-telepen valóban megoldottak az itt élők lakás­gondjai, a körülmények mellbe- vágóak. Betört ablakok, üveg helyett sok helyen fólia fedi az ablakkereteket. Mindenütt sze­méthalmok, kutyák. Megdöb­bentő, hogy mennyire elhanya­goltak az épületek. Az ember nem is hinné, hogy a 80-as évek­ben épüllek, annyira le vannak lakva. Ennek persze nem a gyámhivatal vagy az önkor­mányzat az oka. Az itt lakók igé­nyességén, munkaszeretetén kellene javítani valamicskét, hogy képesek legyenek elfogad- hatóbbá tenni saját környezetü­ket. Nem könnyű, de talán nem is reménytelen ez a feladat. Folyik az építés A helyi önkormányzat Pa- lóczy Lajosné polgármester vezetésével nagy figyelmet fordít a város építésére, szépí­tésére. Folyamatosak és lerv- szerűek a beruházások Mária­pócson. Kiépül a belterületi úthálózat, munkálatok foly­nak a Jókai, Petőfi, Szőlő ut­cában, ahol a szennyvízháló­zat lefektetése mellett az utat is javítják. Épül a Nyírgyulaj felé vezető út is. A szabadidőparkban befe­jezték a parkosítási munkála­tok első szakaszát a horgásztó és a csónakázótó mellett. Ki­ültették a fákat, elkészült a sétány egy része. Felvételünk a Szőlő utcában folyó kanalizációs munkála­toknál készült. Máriapócs Iskolai élet A Máriapócsi Általános Is­kola tantestülete nemcsak a színvonalas oktató-nevelő munka megvalósítását tart­ja feladatának, hanem a gye­rekek tartalmas szabad ide­jének megszervezését is. Nagy György igazgatónak különösen szívügye a diá­kok testi és szellemi edzése. Megszervezte például a gye­rekek úszásoktatását. Min­den szombaton és vasárnap 37 tanuló utazik Nyíregy­házára a 2-2 órás foglalko­zásra. Az útiköltséget az is­kola állja. Az iskola sportéletének egyik irányítója Balázs Csa­ba testnevelés-földrajz sza­kos tanár. O készítette fel az iskola négy kézilabdacsapa­tát a nyírbátori versenyre. Most a Mikulás Kupa kispá­lyás labdarúgótornára készül az iskola. Több környékbeli tanintézetből is jönnek majd csapatok erre a tehetségku­tató versenyre. Balázs Csabáné matema­tika-fizika szakos tanárnő a máriapócsi gyermekszerve­zet vezetője. Tőle tudtuk meg, hogy a Miskolcon tar­tott. a Magyar Úttörők Szö­vetsége által rendezett orszá­gos Ki mit tud?-on több máriapócsi tanuló is részt vett. Tamás Zsuzsa ötödik osztályos tanuló (felkészí­tője Vona Éva) bronzokle­velet kapott. A megyei me­semondóversenyen Fekete Viktória negyedikes tanuló (felkészítője Palóczy Tímea) első helyezett lett. Az iskola bekapcsolódik a gyerekek egészséges élet­módra nevelésével kapcso­latos programokba is. Nagy súlyt fektetnek a környezet­védelemre, a tisztaság fenn­tartására. Két osztály, az 5. B. és a 6. A. jelentkezett az Életrevaló Plusz országos rendezvényre. Első felada­tuk a szemétszedés volt. A Szabolcs-Szatmár-Bc- reg megyei gyermektársulás által meghirdetett levelezős játékba a máriapócsi iskolá­ból 11 csoport jelentkezett. Csillagászati, természetvé­delmi, turisztikai, történelmi feladatok megoldása, nyom­kereső munka vár a diákok­ra. A múlt évben az iskola 35 tanulója nyert ezen a levelezős játékon ingyenes táborozást, nyaralást. A karácsonyi szünetig komoly feladata az iskolá­nak és a gyermekszervezet­nek a gyermekközgyűlés megtartása. Meg kell vá­lasztani azt a tanulót, aki az iskolát a diákparlamentben képviselni fogja. Életbe lépett a gyemiekvé- delmi törvény. Ezentúl még konkrétabban és tudatosab­ban keli foglalkozni a gyere­kek jogaival és kötelességei­vel. A munkát már az általá­nos iskolában el kell kezde­ni. A máriapócsi iskola tan­testülete rendkívül komo­lyan veszi ezt a feladatát is. Az oldalt írta Dal may Árpád, fotók: Bozsó Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom