Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-01 / 280. szám
1997. december 1., hétfő Templom a falu felett Szelíden magasodik Nyírpilis fölé a görög katolikus templom. A lassan kétszázesztendős épületet idén nyáron sikerült felújítani. Valamikor az ezernyolcszázas évek elején a Károlyi grófok segítségével előbb szilárd anyagból, valószínűleg sárból vagy vályogból épült fel az új templom, hogy aztán fél évszázad múlva megépüljön most már téglából és terméskőből az a megszentelt épület, amelyik ma is a falucska legkiemelkedőbb pontján állva védi az istenhívő lelkeket a megpróbáltatásoktól. Akkor épült a papiak is, de sajnos annak felújítására már nem futotta a hívek adományaiból. Mindig is vallásos népek éltek ezen a tájékon, bár nem mindig „uralkodtak” Pilisen a görög katolikusok. Sokáig éltek itt protestánsok, legalábbis egy 1597-es felmérés szerint a pilisi pap reformátusként van feljegyezve. Nyírpilisnek régóta nincs saját papja. Tóth Tibor címzetes esperes a szomszédos községből jár át igét hirdetni. A lassan teljesen elöregedő faluban mindössze 700 lélek él, akik közül egyre kevesebb a görög katolikus, pedig valamikor tele volt Istennek e szép hajléka hívőkkel. Nyírpilis történetében sok olyan időszak volt, amikor a lakosság lélekszáma jócskán meghaladta a kettőezret. A templom sokaságról álmodik. arról, hogy falai között ismét fiatal arcok jelennek meg, hogy a szépséges templomkert nyugalmát gyerekzsivaj zavarja meg, és arról, hogy majd egyszer, talán nem is sokára, újjáépül a papiak, és lakója személyes jelenlétével buzdítja majd híveit Nyírpilis ismételt felvirágoztatására. Modern kori ravatalozó Azt mondják a régi bölcsek, hogy akik sokáig akarnak élni egy helyen, akik nem kívánnak szülőföldjükről elvándorolni, azok - bármilyen furcsán is hangozzon — a temető rendjével törődnek a legjobban. És ez tényleg így van. Bárhová is vessen jó sorsunk az országban, mindenütt rendezett, fenséges nyugalmú temetőket találunk. Valószínűleg ennek az is oka, hogy az emberiség az öröklétre készülődik, és nem mindegy, milyen helyen töltjük végtelen várakozásunkat a feltámadásra. így van ez Nyírpilisen is. A rendezett temető mellett új, modern ravatalozó hirdeti az utókornak, hogy a falu hűséges polgárai szegények ugyan, de mindent megtesznek azért, hogy halottaik megkapják az emberhez méltó végtisztességet, és olyan temetőkertben kerüljenek örök nyugodalomba, ahol hosszú álmukat nem zavarhatja meg semmi. Falujáró A reményt nem szabad feladni Ha szegényen is, de tisztességgel A falu nagy valószínűséggel már a honfoglalás idején lakott volt, de az biztos, hogy Nyírpilis megszenvedte a magyar történelem viharos évszázadait. Pusztították kunok, tatárok, törökök, de a község minden esetben túlélte a megpróbáltatásokat. A rendszerváltás Nyírpilisnek sem hozott anyagi jólétet. A falu mára elöregedőben van. Lakosainak száma alig haladja meg a hétszáz főt. Jószerével az önkormányzati munkahelyeken kívül semmiféle munkalehetőség nincs az itt élők számára. A hátrányos helyzet ellenére a falu lakossága és vezetősége bízik a jövőben, amit az is bizonyít, hogy szinte erejükön felül vezették be a gázt, teremtették meg a telefonhálózatot és a környező falvakkal közösen jövőre kiépítik a szennyvízrendszert is. Bélteki Gyula polgármesterrel beszélgettünk a falu gondjairól, arról, hogy ha nehezen is, de megpróbálnak talpon maradni az elkövetkezendő időkben.- Lassan itt az év vége. Gondolkodnak-e már a jövő évi költségvetés koncepciójáról?- Legfontosabb feladatunk, hogy a falu fizetőképességét megőrizzük. Szerencsére adósságunk nincs, és a jövőben is szeretnénk elkerülni, hogy hitelfelvételre kényszerüljünk. Célkitűzéseink között szerepel, hogy korszerű fűtést vezessünk be intézményeinkben. Az iskolában és az óvodában már gázzal fűtenek, jövőre a kultúr- házat szeretnénk modernizálni, és ha azzal elkészülünk, akkor kerül majd sor a polgármesteri hivatalra. Az épületet átalakítjuk, korszerűsítjük, úgy, hogy egy orvosi rendelőt is kialakíthassunk benne.- Anyagilag az önkormányzatot nem terhelte meg túlságosan a gázprogram?- Hazudnék, ha azt mondanám, hogy egyszerű volt a költségek előteremtése. Hitelfelvételre is kényszerültünk, de hála Istennek kinyögtük az utolsó részletet is, most már egy kicsit könnyebben tudunk gazdálkodni. Van gázunk, telefonunk, de sajnos nem sokan részesülhetnek ezekből a javakból, mert az itt élőknek egyszerűen nincs pénzük arra, hogy lakásaikba is képesek legyenek bevezetni a gázt vagy a telefont. Nálunk nagyon sok az idős ember, aki annak is örül, hogy a legszükségesebb kiadásait fedezni tudja. Valószínűleg így lesz majd a szennyvízzel is,-mert a házankénti ötvenezer forint nem tűnik soknak, de az itteni szegény népnek ez is elviselhetetlen terhet jelent.-Nyírpilis közel van Nyírbátorhoz. a falunak származik-e valamiféle előnye ebből a közelségből?- Sajnos nem. Még a rendszerváltás előtt volt valami hasznunk belőle, mármint úgy gondolom, hogy sokan jártak be Bátorba dolgozni, de mostanság ott is nagy a munkanélküliség, nem jelent semmit, hogy a legközelebbi város milyen távolságra van tőlünk.- Úgy tudom, hogy a falu iskolájában többségben tanulnak a cigány etnikumhoz tartozó gyerekek...- Iskolás korú gyerekeink között mintegy nyolcvanöt százalékos a cigány tanulók száma. A magyar lakosok nagy része már nem is íratja gyerekét a pilisi iskolába, inkább Nyírbátorban vagy Piricsén taníttatják őket, mert azt gondolBélteki Gyula ják, hogy máshol megalapozottabb tudást szerezhetnek gyermekeik. Végül is kénytelen vagyok igazat adni ezeknek a szülőknek, nyilván egy nyírbátori iskolában lényegesen magasabbak a követelmények.-A faluban nincs roma-magyar ellentét?- Szerencsére nincs. A lehetőségekhez képest jól megférünk egymással. Kisebbségi önkormányzatot nálunk nem választottak, de a testületben két cigány származású képviselő tevékenykedik, akik jól ismerik társaik gondjait, és ahol lehet, megpróbálnak segíteni. A tisztségeket is úgy osztottuk el egymás között, hogy a szociális bizottság elnöke roma legyen, mert ő tudja legjobban, ki az, aki rászorul az azonnali támogatásra. Ezenkívül részt vettünk a szociális földprogramban is, földet osztottunk a cigányoknak, ami ha nagy jövedelmet nem is, de tisztes megélhetést jelent a szorgalmas családoknak. A faluban békében él együtt cigány ember és magyar, mintegy példázva, hogy a bajból csak egymás segítségével leszünk képesek kikecmeregni. Egyedül, de nem magányosan Nyírpilisen nagyon kevés a fiatal. Akik itt születtek, máshol keresik a boldogulást. Nyírbátorban, Piricsén, vagy ki tudja, ki hová került a megélhetésért folytatott küzdelemben. Akik maradtak, azok hűségesen kitartanak szülőfalujuk mellett. Nem vágynak el innen máshová, és ha nyugdíjfizetés előtt megszorulnának, bizton számíthatnak a szomszédok, barátok, ismeHl ' . 4-,i Hírek röviden Elöregedőben van Nyír- - pilis lakossága. Az önkormányát azt tervezci, hogy a rászorulókat a jövőben szociális munkások látogatják majd, akik segítenek a kisebb, ház körüli munkákban. Megkapálják a veteményest, segítenek az idős embereknek a mindennapi gondok megoldásában. Felméréseik szerint összesen huszonhatan igényelték az ilyesfajta gondoskodást. Az önkormányzat öt közhasznú munkás alkalmazásával segítené a pilisi öregeket. Pályázaton nyert pénzen korszerűsítették az iskola konyháját. Nemcsak a gyerekek, hanem a magukat ellátni képtelen időskorúak is innen kapják mindennap az ebédjüket. Az önkormányzat azt tervezi, hogy a jövőben szociális munkás alkalmazásával házhoz viszik az élelmiszert azoknak az embereknek, akiknek már gondot okoz a hosz- szabb gyaloglás. *** Gondot jelent, hogy a falu munkaképes lakosságának nagy része munka- nélküli. Sokan nem kaphatnak már jövedelempótló támogatást sem, bár a polgármesteri hivatal a lehetőségekhez mérten mindenkinek igyekszik megteremteni az évi kilencven napos munkaviszonyt, hogy az itt élők legalább ettől a szerény anyagi juttatástól ne essenek cl. Az önkormányzat a falu hátrányos helyzete ellenére sokat tesz azért, hogy korszerű, modern, rendezett településen élhessenek az itt lakók. A jövő évi költség- vetési koncepcióban szerepel több kilométer szilárd burkolatú út megépítése, amit pályázati pénzekből kívánnak finanszírozni.-k -k Talán nincs is Magyarországon még egy olyan település, ahol az iskolás korú gyerekek körében nyolcvanöt százalékos legyen a cigány etnikumhoz tartozó tanulók aránya. A falu összlakosságához viszonyítva mára romák csaknem ötvenszázalékos arányban élnek Pilisen. Ezzel együtt a romák és a magyarok viszonya megfelelő. Az önkormányzat és annak két cigány származású tagja eddig sikeresen vette elejét a konfliktusoknak. Az oldalt Berki Antal írta, a fotókat Bozsó Katalin készítette. rősök és nem utolsósorban az önkormányzat segítségére. Az idős emberek nem panaszkodnak, mint ahogy nem panaszkodik Lázár Borbála sem. A törékeny öregasz- szony elégedett sorsával. Egyedül él, de nem magányosan, mint mondja, amire neki szüksége van, azt ki tudja gazdálkodni, akkor meg minek siránkozni.
