Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-06 / 285. szám
Száraz Attila (Új Kelet) T. I.: - A tervezet elkészült, mert a törvény előírja, de tartalmaz -még néhány bizonytalan tényezőt. Ezek az új szociális feladatok normatívái, amelyek kérdésessé teszik a költségvetés végösszegét. Ugyanakkor ez a koncepció tisztázott néhány dolgot a bevételi oldalon: azt, hogy nem lesznek új adónemek a jövő évben; - a súlyadó 100 forinttal emelkedik; - hitelt csak fejlesztésekre lehet igénybe venni. A kiadási oldalon is világos néhány alapvonal, többek között az, hogy a törvényes bérfeltételeket az ön- kormányzat előteremti a közalkalmazotti szférában; 7,7 százalék hiánnyal számolunk, ami körülbelül 700 millió forintnak felel meg. A koncepcióban - helyesen — megfogalmazódik, hogy a városi önkormányzat által egyesületeknek, kluboknak, társadalmi szervezeteknek adott támogatást szoros elszámolással nyomon kell követni. Szeretnénk, ha a közpénzek használatáról mindenki elszámolna. Ezzel nemcsak a képviselők kívánságát elégítenénk ki, hanem a városi polgárokét is, akik szeretnék tudni,, hogy hová kerül a pénzük. B. L.;: - Az dipólt évek tanulságai alapján, nem is mert volna az önkonnányzat vezetősége részletesebb koncepciót beterjeszteni. Emlékszünk rá, volt olyan idő, amikor részletesen kidolgozott tervezetet fogadott el a nyíregyházi önkormányzat, és amikor januárban megjelent az állami költségvetésről a közlöny, akkor kiderült, hogy forráshiányos az elfogadott koncepció. Egyszerűen nem kaptuk meg, vagy kevesebbet kaptunk olyan állami pénzekből, amelyekre nagyon is számítottunk - úgy „kerestünk” még 600 millió forintot az egyensúly miatt a költségvetésünkben. Akkor úgymond vészhelyzet alakult ki a közgyűlésen belül, hiszen egy elfogadott tervezet után a képviselőknek arról kellett dönteni, hogy miből, melyik területfői vonnak el pénzeket, és ez a legnehezebb. Egyetértek azzal, hogy most egy laza koncepciót terjesztettek be. A bevételeknél nagyok sok a kérdőjel. A személyi jövedelemadóból a részesedés mértékét még nem tudjuk. A szociális normatívákat még nem állapítottuk meg. Még nem tudjuk pontosan, hogyan történik majd a közalkalmazotti bérfedezetnél a kétszázalékos létszám- fogyás, a megtakarítás. Nem tudjuk, hogy az iparűzési adó-bevételnél jelentkezik-e a 4-5 százalék jelzett gazdasági növekedés. A kiadási oldalon a szociális törvény változásából adódó feladatok többletkiadással járnak. Ennek az összegnek a nagyságát még nem ismerjük pontosan. T. G.: — Valóban ez egy laza koncepció, ami azonban nehezen tekinthető ténylegesen annak: van egy törvényi előírás, aminek most az önkormányzat ezzel eleget tett. De hogy ténylegesen mi lesz a ’98-as költségvetés különböző rovataiban? Az az érzésem, hogy ezt pontosan még senki sem tudja, nem látja az éppen a korábbiakban felsorolt bizonytalanságok miatt. Amikor bevételi és kiadási oldalon ilyen sok a kérdőjel, szerintem nem nagyon lehet érInterjú 1997. december 6., szombat „Először azt, ami kötelező” Kerekasztal-beszélgetés Nyíregyháza jövő évi költségvetési koncepciójáról demben talán még elképzeléseket sem kialakítani. Mindenesetre azzal egyet tudok érteni: alapvető feladat a város és a meglévő intézmények racionális és gazdaságos működtetése, ehhez való feltételek megteremtése. Ez az alap, ami koncepcióként szerepelhet a város vezetői és a képviselő-testület előtt. A hiányzó összeg 700 millió forint. A megoldandó feladatokhoz ennél sokkal több pénz kellene. T. L.: - A Fidesz megszavazta ezt az előterjesztést, mert nagyrészt egyetértettünk az abban leírtakkal. A gondunk az, hogy sok a bizonytalansági tényező, ami az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvény ismeretében válik egyértelművé. Ezek, ha jól tudom, olyan 5-600 milliós tételt jelentenek. Merész dolog-ezt remélni, hogy itt látványos javulások és fejlesztések várhatók. Ebben az évben kimaradtak a magánerős út-, közműfejlesztési támogatások a költségvetésből, az ellenzék nagyon szeretne ezen a téren előrelépést látni. Aggályaim vannak az új iskola építését illetően: vajon honnan lesz rá pénz? Nem akarom megkérdőjelezni a szerződéseket, de a jelenlegi helyzetben tartok a több mint egymilliárdos beruházás felvállalásától. Semmiféle politikai nézetkülönbség nem indokolná, hogy én ennek esetleg örülni tudjak. Tartok attól, hogy az iskolaépítés miatt egyéb fejlesztésekre nem lesz pénz. Nagy az adósságállományunk. Nagyon sok a közműfejlesztési elkötelezettségünk az önerő kérdésében, és ha a további pályázatok is sikerrel zárulnak, nem tudom, miből lesz fedezet az iskolaépítésre. Ismereteim szerint több mint 300 millió forint hiányzik... Annak nem örülnénk, ha az iskolaépítéshez a meglévő - már nem túl számottevő - vagyon értékesítése lenne a forrás. Az, ami ebből még megmaradt, működőképesjelentős bevételeket hoz a városnak, és erre égető szükség van! A közgyűlésen szinte nem is volt hozzászólás a tervezethez. Most kiderült, a felszín alatt komoly indulatok feszülnek. T. I.: - Valóban érdekes helyzetben volt a közgyűlés, hiszen egy olyan tervezetet kellett megvitatnunk, amelynek jó néhány tétele bizonytalan. Nem igazán tudtunk mást tenni, hiszen nem voltunk abban a helyzetben, hogy részleteiben kezdjük el megbeszélni. Ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha a költségvetési törvény elkészül. Mi már most elkezdtük itt azt a vitát, ami megelőlegezi a költségvetés leendő megtárgyalását. Mindenkinek vannak már elképzelései arról, hogy jó néhány dolgot illetően mit kelleNégy nyíregyházi képviselővel a megye- székhely nemrég elfogadott költségvetési koncepciójáról beszélgettünk. Vendégünk volt Bartha László (B. L.) SZDSZ, Tormássi Géza (T. G.) KDNP-frakcióvezető, Tukacs István (T. I.) MSZP-frakcióvezető és Turcsik László (T. L.) Fidesz-MPP-frakció- vezető. ne még beépíteni a következő év költségei közé. Ez nem a „dinamizálás költségvetése” lesz, az már látszik, hogy az önkormányzat jövőre sem lesz jobb helyzetben, szerencsére döntően rosszabban sem. B. L.: - Turcsik László aggódik a város vagyonáért, de ha részletesen elolvasta volna a koncepciót, akkor abban benne van, hogy az önkormányzat 25-35 százalékkal csökkenti vagyoni bevételeit a ’97-es évhez képest. Ez azt jelenti, hogy a város vagyonfelélése ‘98-ban nagymértékben lelassul. Benne van a koncepcióban az a megállapítás is, hogy 1998. december 31-éré ugyanakkora legyen a költségvetésben az önkormányzat hitelállományának aránya, mint amennyit átvett 1994-ben. Őszintén megvallva, ha ezt teljesítjük is, az az igazság, hogy a vagyonunk egy részét feléltük az elmúlt négy esztendő alatt. T. G.: - A tervezetben van egy keretszám, százalékos arány, mi mennyivel lesz kevesebb a korábbi évekhez képest. A csökkenésnek két oka van: az egyik az, hogy lassan már nagyon-na- gyon kevés a piacképes önkormányzati vagyon, és emellett a vagyon piaci értéke is nagyon kevés. A fejlesztéseknél a saját erő előteremtéséhez szükség van a hitelre, de lassan eljutunk oda, hogy nem tudunk a bankok számára olyan jelzálogfedezetet felmutatni, amit tőlünk elfogadnának.- A fejlesztésekről már esett szó, de Tormássi úr, lehet azt tudni, hogy 1997.-ben milyen fontos városüzemeltetési feladatok maradtak el pénz hiányában? Ön a városüzemeltetési bizottság elnöke, nyilván tudja ezt... T. G.: - Azzal, hogy megalakult a Városüzemeltetési Kht., egy feladatcsomagot átadtak. Az ottani keresztfinanszírozásokkal bizonyos feladatok megoldódtak, de a belvíz- és csapadékprobléma, az utak állapota, a köztisztasági helyzet — azon túl, hogy javult — még nem elvárható szintű. Rengeteg olyan feladat van, amire az eddig ráfordított összeg többszörösét kellene költeni. A Városüzemeltetési Bizottság elé egy tanulmányt adtak be a Városüzemeltetési Kht. részéről, amit aztán nem tárgyaltunk. Ebben az anyagban az elsődleges igények szerepeltek, amelyeknek a megvalósítása mintegy 800 millió forintot jelentett volna. Ezeknek a munkáknak a töredéke kerül be a költségvetésbe, mert csak erre lesz fedezet. Ugyanakkor a koncepcióban van egy elhatározás a városfejlesztést illetően. Megfogalmazható, hogy az a város, amelyik városfejlesztésre a rendelkezésére álló pénzből kevesebb mint 8 százalékot költ, visszafejlődik. Rengeteg igény, feladat van. Az idén is sok pályázatot sikerült megnyernie az önkormányzatnak. A közgyűlésen is elhangzott, hogy negyedmilli- árd forint önkormányzati önerővel megvalósult több mint 1 milliárd forintnyi fejlesztés. Most már egyre nehezebb lesz előteremteni az önerőt is, ami az idén még sikerült, de a koncepcióba betervezett 700 milliós mínusz, ami lehet akár 1,1 milliárdos is. Ha ez így lesz, akkor az előterjesztésben meghatározott feladatok egy része fikció, cs ez - sajnos - majd nemcsak a városüzemeltetésnél érvényesülhet, hanem a szociális kérdéseknél, az intézményi szféránál is, azaz mindenütt. T. L.: - Aggályaink vannak a rengeteg elkötelezettség miatt, de úgy érzem, bármelyik oldalon ülnek is a testület tagjai, mindenki a város fejlődését tartja szem előtt. Mindig azoknak a feladatoknak kellene előtérbe kerülniük, amelyek minél nagyobb tömegek gondját oldják meg. Ugyanakkor muszáj az egészséges arányt megtalálni! Nemcsak az örökösföldieknek kell megadni a hangulatjavító fejlesztést, hanem ugyanúgy például Nyírszőlősnek is. Örökösföldön sürgősen meg kellene oldani a belső utak, a szervizút problémáját, de ugyanúgy Nyírszőlősön is nagy szükség lenne a buszfordulóra, hogy 2500 ember ne gyalogoljon naponta két kilométert. Ezek azok a problémák, amelyek mindenféle pártérdeket felülmúlnak. Ugyanúgy meg kellene oldani a hazajutást Sóstóhegyre, annak ellenére, hogy fedezethiányosnak tűnik az összekötőút megépítése, mert ez nagyon sok egyéb dolgot von majd maga után, például a Korányi út makadám részének újraburkolását, közművesítését, a csapadékvíz elvezetését. Nagyon sok a pályázati elkötelezettségünk, amelyekre egyelőre nincs fedezet. Az 1. Számú Szennyvíztelepen, a Westsik Vilmos úton a szennyvíz-, iszaprothasztó megépül - ez jelentős önerőt igényel, amellett, hogy szép pénzt hozott a városnak... A közműpályázataink, amelyeket eljuttattunk különböző alapokhoz, minisztériumokhoz, szintén jelentős önerőt igényelnek. A Tisza-par- ti kerékpárút ránk eső szakaszának megépítése azért húzódik, mert az is komoly saját forrást igényel. Egy éve döntöttünk róla, azóta az árak a duplájára nőttek. Az első ajánlatok 20 millió forint körül voltak, az utolsók már 46 milliónál... A magánerős útépítések költségének 20 százalékát a lakosságnak kell állnia, 80 százalékot és a tervezési, lebonyolítási költséget a városnak kell hozzátenni.- Hátha ezekre a felvetésekre Tukacs úr tételesen akar válaszolni... T. I.: - Amiről beszélünk, nagyon fontos, de azért még a pályázati összegekkel együtt, jó esetben is 10-11 százaléka a nyíregyházi költségvetésnek. Az önkormányzati költségvetés kilencven százaléka másból áll: intézményüzemeltetésből, szociális szférából, fenntartásból, és mindezek dologi és bérkiadásaiból. Látni való, hogy az itt ülők között nem párt-, hanem vagy területi, vagy ágazati alapon vannak véleménykülönbségek. Meg kell határozni a fontossági sorrendet, nemcsak a fejlesztéseknél, hanem a működésben is. Az elsőbbség legyen a kötelező feladatoké: intézményhálózat, oktatási és szociális rendszer... Szerintem az előbbieken túl arról is beszélni kellene, hogy az önkormányzati költségvetés bevételeit hogyan tudjuk a jövő évben garantálni.- Milyen elképzeléseik vannak erre vonatkozóan? T. I.: - Először is a vagyonfelélésjöhet számításba. Én nagyon helyeslem, hogy az önkormányzat megszabaduljon azoktól a vagyontárgyaktól, amelyeket nem tud gazdaságosan üzemeltetni. Nagyon szívesen fogadnám az arról szóló vitákat, hogy az önkormányzat tulajdonából mit tartsunk meg, és mit célszerű megtartani. Aláhúznám, hogy új adónemek nem lesznek. Az önkormányzat „satuban” van, amikor a bevételi oldalt garantálni kell, hiszen bevételbővítésre ott a lehetősége, hogy adókat vessen ki, ugyanakkor nem teheti azt meg, hogy a polgárait még tovább terhelje. B. L.: - Nagydolog az, hogy Nyíregyháza vezetői és az országgyűlési képviselők pártállástól függetlenül meg tudják többszörözni az önerőt. Nálunk 250 millióból 1,2 mil- liárdot képes „kilobbizni” ez a városvezetés. Kevés ilyen van az országban! T. G.: - Nekem egy dolog megütötte a fülem: mi is az elsődleges a város érdekében? Ha visszaemlékszünk közgyűlésekre, különböző koncepciókat tárgyaltunk, legyen az szociális, közlekedés- , sportkoncepció... Mindig kiderült, hogy az adott téma a legfontosabb a városban. T. L.: — Ki kell mondani: van egy csomó törvényi kötelezettség, amelyeknek a finanszírozásához nem ad forrást az állam. Rendelkeznek, hogy 20,5 százalékos béremelést kell adni, amihez 13 százalék fedezet szükséges. A többit elő kell teremteni, állandó racionalizálásokkal, átszervezésekkel, másképp nem megy. Az iskola-ügyre visszatérve, abban a pillanatban, hogy egy új iskola megépül, bővítjük a helyeket a város egészében. Ez azt jelenti, hogy másutt be kell zárni egy intézményt. Ez a közgyűlés már nem fogja ezt megérni, a következő pedig azzal fog indítani, mert rá lesz kényszerülve.- Milyen kellemetlen lesz, hogy erről pont Önöknek kell dönteni... T. L.: - Akárki lesz a vezető koalícióban, mindenkinek kellemetlen lesz egy iskola- bezárással kezdeni a ciklust! B. L.: - Ha egy kicsit felülemelkedünk a napi gondokon és józanul nézzük az elmúlt éveket, akkor ezek tárgyilagos megítéléséhez legszívesebben idéznek a Hajdú-Bihari Naplóból. Egy debreceni újságíró cikkében irigykedett Nyíregyházára, és olyan kijelentést tett, hogy olyan sebességre kapcsolt Nyíregyháza az elmúlt hét esztendőben, amivel állva hagyta Debrecent, a nagymúltú cívis várost.- Január-februárban tárgyalja a költségvetést részletesen is a képviselő-testület. Hány százalék esélye van annak, hogy az az 500 millió forint, ami most még „lógóban” van, be fog érkezni? T. I.: - Nyolcvan százalékos esélyt látok arra, hogy beérkezik ez a félmilliárd forint, hiszen ha az országgyűlési képviselők feladatot rónak az önkormányzatokra, akkor ahhoz forrásokat is kell adni. T. L.: - Én nagyon bízom abban, hogy Tukacs Istvánnak igaza lesz, mert ha nem, akkor komoly gondok elé néz a város. T. G.: - Nagyon kevés esélyt adok, már csak azért is, mert az a félmilliárd forint, amire mi várunk, valójában csak 400 millió. Ugyanakkor, ha a jelzett inflációt figyelembe vesszük, akkor a különbség még erre rá egy 500-600 millió forint. Tehát a jelenlegi hiány inkább közelebb van az 1,2-1,3 milliárdhoz, mint a 400 millióhoz. B. L.: - Hetvenöt százalék esélyt adok rá. A parlamentben véleményem szerint pozitívan fogják megítélni ezeket a normatívákat az önkormányzat szempontjából. Én nem látom vészesnek a helyzetet, a bevételeknél óvatosan tervezett a költségvetési koncepció. Véleményem szerint az illetékbevétel, az iparűzési adó-bevétel még behozhatja év végére a maradék hiányt.- Köszönöm a beszélgetést! Bartha László Tormássl Géza H Turcsik László Tukacs István
