Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-03 / 282. szám
Labdarúgás 1997. december 3., szerda 11 Dortmund: ez a csúcs! MTI Kedden a megszokott színhelyen, Tokióban játszották le a Toyota-kupá- ért a futballklubok Világkupájának (nevezik Interkontinentális-kupának is) döntőjét. Ezúttal Európát a Bajnokok Ligájában első német Borussia Dortmund képviselte, míg Dél-Ame- rikából a Libertadores-ku- pát őrző brazil Cruzeiro volt érdekelt a csatában. Azután, hogy Németország a Bayern München révén nagyon régen. 1976-ban szerzett Vk-t, most ismét örülhetnek az európai szurkolók. hiszen a Borussia jelentős szünet után mondhatni könnyen törte meg a Cruzeirót: Borussia Dortmund-Cruzeiro Belő Horizonte 2-0 (1-0) Tokió, 46 953 néző, vezette: Encinar Garcia-Arandes (spanyol) gólok: Zorc (34. perc), Herrlich (84.) A hírügynökségi összefoglalók szerint Julio Cesar, a németek brazil védője igazán hasznos csapattagnak bizonyult, amennyiben kiválóan semlegesítette az 1994-es világbajnok brazil válogatott támadóját, Bebetót. Ezzel a dortmundiak mintegy kihúzták a Cruzeiro „méregfogát”. A profi szemlélet hiányzik Barczi Róbert (Új Kelet) Labdarúgásunk jelenlegi helyzetében a vezetők erejét elsősorban a szponzorkerc- sés őrli fel. Nagyon kevés azoknak az egyesületeknek a száma, ahol biztos az anyagi háttér, és nem kell szponzorok után rohangálni. Ezen ritka egyesületek egyike a megyei I. osztály listavezetője, a Kisléta, ahol a csapat elnöke és egyben mecénása, Pénzes Sándor biztosítja a nyugodt munkához szükséges feltételeket. Kíváncsiak voltunk, egy szponzor szemszögéből hogyan fest a magyar labdarúgás.- Legyen bármilyen is a foci, én szeretem annyira, hogy ha lehetőségem van, támogatom — mondta elöljáróban Pénzes Sándor. — Amikor mint polgármester átvettem a községet, a csapat a megyei I. osztályban szerepelt, és kötelességemnek éreztem segíteni őket. Kisléta elsősorban a focicsapatáról és az egészségügyi gyermekotthonáról ismert, s mivel szeretnénk, ha jó kép alakulna ki rólunk, ezeket feltétlenül fel kell karolni. Az önkormányzati támogatáson kívül én tartom el a csapatot, de szerencsére a.családom is szereti a focit, ezért könnyebben elviselik a hobbimat.- Evek óta „benne van” a futballban. Mit tart a legnagyobb gondnak?- Sajnos, a községek nem tudnak egy-egy csapatot eltartani, pedig az ott élő embereknek ez az egyetlen szórakozásuk. A megyei I. osztályban is vannak néha olyan nívós meccsek, mint a magasabb osztályokban. A legnagyobb probléma, hogy nagyon kevés a szponzor, elsősorban a profi szemlélet hiánya miatt.- Mi lehet a megoldás?- Ha a játékosok szemlélete változna, akkor a szponzorok is „adakozóbbak” lennének. Emellett az utánpótlás kérdését kiemelten kellene kezelni. Az állami pénzből többet kellene fordítani az utánpótlás-nevelésre. Mi is szívesen indítanánk Góliát FC-ket, de nincs rá lehetőségünk. NálunkKurilco kezdett el foglalkozni a fiatalokkal, és az, hogy minden foglalkozásra 50-60 gyerek eljön, azt bizonyítja, hogy még mindig népszerű a foci.- December 6-án MLSZ- elnökválasztás lesz. Ön kire szavazna?- Ha nevet kell mondanom, dr. Mezey Györgyre szavaznék. Rengeteget tett eddig is a magyar futballért, és bár sokszor megsértették már, őt tartom a legalkalmasabbnak a feladat ellátására. Díszvendég Melbourne-ből Kortyok az 5. ICN Alkaloida-kupából L. T.L. (Uj Kelet) Távoli kontinensről érkezik a nyílt pénzdíjas teremlabdarúgó-torna díszvendége. Szombaton a nagyvilág szeme láttára - az Eurosport élőben közvetítette az utolsó világ- bajnoki pótselejtezőt - bíráskodott Melbourne-ben az Ausztrália-Irán (2-2) derbin. Pénteken pedig már Nyíregyházán posztói Puhl Sándor! No nem valamelyik fut- ballpályán, ugyanakkor a téma nem lehet más: foci... Délelőtt a sajtótájékoztatón bukkan fel a golyóbis első számú sípmestere, tizenhárom órától (a korábban beharangozott fél hármas kezdés módosult!) a Bujtosi Szabadidő Csarnokban tart élménybeszámolót Szabolcs-SzatmárBereg összes érdeklődő labdarúgó-játék vezetőjének. * * * A kispályás specialista csapatok mellett résztvevői a hétvégi ötvennégyes mezőnynek a megye NB-s együttesei. A másodosztály listavezetője, a Nyíregyházi FC nagyon készül a fellépésre, szombaton a Bujtosi Szabadidő Csarnokban lehet buzdítani a „Szparit”. Az ASE Ti- szavasvári szintén saját környezetében lép pályára, mégpedig a „D” csoportban. A Demecseri Kinizsi a kisvárdai, a Nyírbátori FC pedig a mátészalkai sportcsarnokban próbál szerencsét. Az NB III-asok közül a Kisvárdai SE otthonában, a Nagy- kállói SE Leveleken vívja csoportmeccseit. Kormányosát vesztette a Baktalórántháza!? A lemondott elnök: „ Jogos támadások értek’ L. Tóth Lajos (Új Kelet)- Sokat vívódtam... Döntésem megmásíthatatlan: mindenképpen lemondok! - jelentette ki ellentmondást nem tűrő módon Kormány Béla.-Mi volt az utolsó csepp a pohárban?- A bajnokság előtt kijelentettük, hogy csak akkor jár prémium, ha az együttes az első hal hely valamelyikén végez. Nem így történt. Engedtem az edző és a játékosok nyomásának. Nem akartam konfliktu. keresni, túlAkárhogy csűrjük-csavarjuk, a bejelentés meghökkentő. Noha a csapat feledhetően zárta az őszt az NB III Tisza-csoportjában (tizedik hely, tizenkilenc pont), ki hitte volna, hogy tizennyolc évi elnökösködés után pattan el a húr!? Prezident nélkül maradt a Baktalórántháza... Mégis: miért??? ságosan is a szívemre hallgattam. Megalkudtam, a nyugodt felkészülés reményében járultam hozzá az összeg kifizetéséhez. Belátom, tévedtem. Ha a problémákkal nem nézünk szembe, akkor azok még nem oldódnak meg! A támadások, amik a napokban értek, teljesen jogosak.- Megviseltnek tűnik...- Tizennyolc esztendő azért nem semmi idő! Az utóbbi időszakban a személyem miatt a sportdiplomácia terén hátrányt szenvedett a Baktalórántháza, ennek nem akarom kitenni a csapatot a jövőben. (Még akkor is feljelentett a játékvezető, ha ott sem voltam a mérkőzésen!...) Manapság mindenütt a megújhodásról beszélnek, nos. én önkritikát gyakorolok. A megyei vezetők is példát vehetnének rólam...- Lemondásával a labdarúgásnak is hátat fordít? — Egyáltalán nem! Lehetőségeimhez mérten támogatom a baktalórántházi gárdát. Attól, hogy mint elnök távozok, nem hullik szét az együttes - sőt búcsúm az edző személyét sem érinti -, csak hát más lesz az egyesület élén. Bárki legyen az utódom, ahol tudom, segítem. Egy biztos: aki elvállalja a posztot, valószínűleg „nem normális” ember. Kopaszságot fogadtak Ibrányban! Szezonvégi mérleg, Közinveszt megyei I. osztály 2. Ibrány 15 10 2 3 43-13 32 Mondhatnónk: banánhéjon csúszott el az Ibrány. Ha kisebb zökkenők árán is, egészen november 9-éig a Fecsku-brigádnak „állt a zászló”. Sokáig a Kisléta sarkát taposva nyomult az alakulat, majd a fő ellenlábas botlásai után sikerült az élre szökkennie. „Sült” a gárdának, „jöttek” az eredmények, mígnem az utolsó hazai meccsen csúnyán elhasalt a Tisza-parti egylet. A Gávavencsellő okozta sokk sok volt az Ibránynak, merthogy a zárófordulóban megintcsak „gyufázott”. Eme kettős malőr az őszi elsőségbe került - „csak” a második helyre futotta. Koncz Tibor (Új Kelet)- Volt Ónben feszültség a rajt eló'tt?- Nyilvánvaló, hogy volt bennem némi drukk, annál is inkább, mert még új ember vagyok a szakmában — adta meg a választ a kettős funkcióban egy esztendeje „működő” Fecsku István játékosedző. - Ahogy a csapatnak, nekem is nagy kihívást jelent ez a bajnokság, mivel magas követelményeknek kell megfelelni. Pénz helyett pofon- Érzett-e valamiféle hátrányt amiatt, hogy favoritnak kiáltották ki az Ibrányt?- Annyiban mindenképp, hogy így nagy teher nehezedett a játékosok vállára. Ez leginkább a Gávavencsellő elleni mérkőzésen jelentkezett, amikor a vendégektől két embert kiállítottak, ráadásul tizenegyest hibáztunk, s végül kikaptunk. Azért is fájó a vereség, mert otthon úgymond nem volt „betervezve”, hogy pontokat hullajtunk.- Az Ibránnyal kapcsolatban mindig felvetődik az a ket- tó'ség, hogy amíg hazai pályán évek óta halmozza a győzelmeket, addig idegenben „megfogható” a csapat. Mi lehet ennek az oka?- Ez már hagyomány Ibrányban, de nem csak ránk igaz: ha végignézzük a többi csapatot, hasonló jelenséget észlelhetünk. Általános tapasztalat, hogy hazai közegben mindenki többet ad ki magából, aztán idegenben gyakran nyuszi módjára futballoznak a játékosok. Ehhez párosul, hogy meg kell birkózni a külső körülményekkel, ide sorolom a játékvezetést, mivel a bírók sokszor nem egyenlő mércével mérnek. Fogalmazhatnék úgy is, sűrűn lejt a hazai pálya...- A tizenharmadik fordulóig olybá tűnt: minden rendben, sínen van a gárda. Az utolsó két találkozón viszont „elszálltak”. Mitó'l csuklóit össze az Ibrány?- Ahogy korábban említettem, óriási lelki teher nyomasztotta a csapatot. Miután az előző egy-másfél évben otthon hol nehezebben, hol könnyebben, de mindig nyertünk, a játékosok biztosak voltak benne, hogy a Ven- csellőt is meg tudják verni. Teltek-múltak a percek, és képtelenek voltunk egy árva gólt is bepréselni. Kimaradt a büntető, azt azért hozzáteszem: bárki állt volna a labda mögé, meglehet, ő sem talál be a kapuba. Azon a meccsen egyszerűen semmi nem sikerült... Ennek voltak előzményei is. Minthogy manapság minden a pénz körül forog, mi úgy indultunk neki a bajnokságnak, hogy csak akkor kap mérkőzéspénzt a társaság, ha első helyen fordul a tavaszi idényre. Ez az összeg menet közben egyre halmozódott, a fiúk pedig szerintem már előre osztottak-szoroztak: ki mit fog tenni vele? Jóformán senki nem törődött a meccsel, gondolván: úgyis begyűrjük valahogy... Ekkor következett be a nagy pofon, ami persze kihatott a Nagyhalász elleni rangadóra is. Első hatban az NB lll-ban...- Volt olyan pillanata a szezonnak, amikor azt mondta: ez a csúcs, ettől jobban nem futballozhat az együttes?- Ismerve a csapat erejét, ilyen pillanat nem volt. A felkészülés alatt több NB III-as ellenféllel vívtunk edzőmeccset, s hiába szenvedtünk vereségeket, a szó igazi értelmében mi játszottuk a futballt. Ehhez viszonyítva a tétmérkőzéseken visszafogottabb teljesítményt nyújtottunk. Az is igaz: a siker vagy kudarc nem egyszerű szerencse kérdése, ennek harminc százaléknyi szerepe van a labdarúgásban. Tudom, ez a garnitúra képes arra, hogy megnyerje a bajnokságot, sőt azt is ki merem jelenteni: felkerülés esetén az enbé-háromban is az első hatban végezne! Itt arról is szót kell ejteni, hogy az ősz második felében sérülések gátolták a munkát, így például kényszerből én vonultam vissza középhátvédnek. Azt vettem észre, hogy ekkor törés állt be a játékban, holott biztos vagyok abban, ha ezen problémák elkerülnek minket, most mi lennénk az élen.- Hogyan fest a játékosrangsor?- Három kategóriába illeszthetők a nevek. Az elsőbe — Bárdi (amíg meg nem sérült), Biró. Herman László. Kató Gabi, Nagy Károly, Papp Tibor, Papp Károly — azok kerültek, akik hétről hétre megbízható teljesítményt nyújtottak. A „középmezőnyt” Balogh, Paulik, Pók, Szentesi, Vattai és Veres alkotja: nekik akadtak jó, s kevésbé emlékezetes meccseik. A Herman Attila, Korpái, Ónodi trió zárja a sort, bennük több van annál, mint amit eddig mutattak. „Ha a pádon ülök”...- ...és mi volt az évad legnagyobb tanulsága?- Részemről az, hogy nagy kötöttséggel jár futballozni és ugyanakkor edzőként irányítani a csapatot. Idegileg olyannyira megvisel, hogy többször előfordult: nem csupán fizikailag, fejben is teljesen elfáradtam a mérkőzés végére. Tényleg igaz, hogy más kívülről nézni egy mérkőzést, hisz könnyebb változtani így, mintha valaki „odabentről” figyeli a játékot. Bizonyára én is hibáztam. Például az ominózus Nagyhalász elleni rangadón: ha a pádon ülők, s „megcsinálom” mind az öt cserét, akkor 1-1 marad az eredmény, s nem bukjuk el az utolsó percben az összecsapást.-Az új évben tesz valamilyen fogadalmat arra az esetre, ha sikerül a feljutás?- Bízom benne, hogy sikerül, különösen ha valóra válik az erősítést célzó elképzelésünk. Mert van néhány hiányposzt a csapatban... Mindenesetre, a játékosok megfogadták: ha bajnokok leszünk, valamennyien kopaszra nyírják a fejüket, tőlem pedig azt kérték, növesszek hosszú szakállt. Vesszőfutás Vásárhelyen Új Kelet-információ Lenn, délen beleszaladt a „késbe” a fárasztó utazástól meggyötört NYKFC. Ötödik idegenbeli mérkőzésüket játszották a nyírségiek, eddig egy döntetlen mellett két minimális különbségű és egy háromgólos vereség volt a mérleg. Most nőtt a távolság, a négy vendéggólra kilenccel válaszoltak a hódmezővásárhelyiek. Teremlabdarúgó NB 1, a hétfő esti mérkőzésen: Hódmezővásárhelyi KFC '93 Szuperinfó-Nyíregy- házi KFC 9-4 (4-2). V.: Farkas, Gyenge. HKFC '93 Szuperinfó: Kovács K. - Kis, Varga, Erdei, Tóth. Csere: Szrenka, Kovács T., Dobsa, Varga Tóth, Mucsi. Csapatvezető: Benkő László, Bódi Attila. Nyíregyházi KFC: Kri- zsanovszki - Krasznai Zs., Nagy Cs„ Együd, Virág Cs. Csere: Polacsek, Vitkai, Banka, Kiszely, Virág T. Csapatvezető: Szíky Gyula. Gólszerzők: Varga a 2., a 26. és a 33., Tóth a 13., a 22. és a 34., Szrenka a 16. és a 16. (!), Varga Tóth a 31., illetve Banka a 31. és a 40., Együd a 9., Krasznai Zs. a 20. percben. Karácsonykupa Új Kelet-információ Ha nagy az érdeklődés, akkor kutyakötelesség annak megfelelni! Igv érezték újfent a fehérgyarmati illetékesek (élükönKóró dy Sándorral), és idén is kiírták a Karácsony-kupát. A nagyszabású teremlabdarúgó-tornát de- cember 19-étől 23-áig rendezik meg a Szantos- parti város sportcsarnokában. Kis- és nagypályás csapatok, lakó- és baráti közösségek nevezhetnek a meghirdetett feltételekkel. Jelentkezni (napközben) a 44-364-122-es, illetve (este) a 44-364-088-as telefonszámon lehet.
