Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-01 / 280. szám

1997. december 1., hétfő Világkrónika Az algériai katonaság helikopterekkel tá­mogatva szombaton támadást intézett iszlám szélsőséges fegyveresek tábora ellen a főváros, Algír közelében. A kato­nai műveletben megöllek 26 iszlám fegyverest. Vasárnapi algériai sajtójeletések szerint a katonák annál a településnél csaptak le a terroristák egy táborára, ahol a hét középén egy útellenőrző pontnak álcázott csapdánál a szélsőségesek ke­gyetlenül legyilkoltak 25 utazót. A kormányerők még min­dig körbezárva tartják a tábor térségét, feltételezvén, hogy további fegyveresek rejtőzködnek ott. Tizenegy közveszélyes elmebeteg megszökött vasárnap egy állami elmegyógyintézetből Ma­nilában. A biztonsági őrök azonnal elfogtak hármat, akik közül az egyik eltörte a lábát, amikor átugrott az országos elmegyógyászati központot körülvevő kerítésen. A többiek után hajtóvadászat indult. Az egyik sűrűn lakott manilai elővárosban fekvő kórház biztonsági őre elmondta, hogy mind a tizenegy szökött beteg elítélt bűnöző volt, vagy fo­lyamatban volt ellene bírósági eljárás emberölés, illetve til­tott fegyvertartás miatt. A kiszabadult ápoltak kitörték a cel­lájuk ajtaján lévő zárat, és bevárták, amíg távozik a fel-alá járkáló őr cellájuk elől. A Magyarországon élő horvátok egységé­nek megteremtése nélkül e kisebbségnek sem lesznek látha­tó eredményei és perspektívái — szögezte le Mijo Karagic, a Magyarországi Országos Horvát Kisebbségi Önkormányzat vezetője azon a zágrábi tanácskozáson, amelyen a kelet-kö- zép-európai térség horvát kisebbségeinek helyzetéről tanács­koztak. A horvát tömegtájékoztatás vasárnapi jelentései sze­rint Karagic kifejtette; a magyar politikusok lassan, ám biz­tosan kezdik megérteni, hogy a bunyevácok, a sokácok és a katolikus rácok is tulajdonképpen horvátok. Izraeli katonai repülőgépek vasárnapra virradóra az Irán-barát Hezbollah szervezet feltételezett ál­lásait lőtték Dél-Libanonban - jelentette a Reuters. Két izra­eli gép két rakétát lőtt ki Dzsezzín térségében. Áldozatokról nem érkezett jelentés. Az év kezdete óta ez volt az izraeli légierő 85. támadása libanoni célpontok ellen. Liberális Internacionálé Közép- és Kelet-Európábán a politikai választóvo­nal nem a konzervatív és kereszténydemokrata, il­letve a liberális és szociáldemokrata erők között húzódik, hanem a volt kommunista, illetve a nem kommunista múltú erők között - mondta vasárnap a Liberális Internacionálé oxfordi kongresszusán Or­bán Viktor Fidesz-MPP-elnök, akinek e megállapí­tásával Otto Lambsdorff gróf, volt német gazdasági miniszter, a Liberális Internacionálé egykori - jelen­leg tiszteletbeli - elnöke nyíltan vitába szállt. MTI Lambsdorff, aki Orbán fel­szólalására reagált, kijelen­tette: a Fidesz-MPP vezetője korrekt leírást adott a ma­gyarországi helyzetről, de „ez a helyzet nem jellemző az egész térségre... a magyar- országi helyzetből nem lehet általánosítani”. Orbán sze­rint a térségbeli liberális erők egységének kialakítását megnehezíti, hogy sok libe­rális párt együttműködik volt kommunista pártokkal. Az 50. évfordulós oxfordi kongresszus zárónapjának plenáris ülése egyebek mel­lett azzal a kérdéssel foglal­kozott, hogy van-e jövője a liberalizmusnak a harmadik évezred Közép- és Kelet-Eu- rópájában. Orbán Viktor fel­szólalásában kifejtette; ez a kérdés még nem dőlt cl. Csak akkor fog eldőlni, ha a libe­rális politika választ tud ta­lálni azokra a problémákra, amelyek egyébként „nem klasszikus témái a liberaliz­musnak”. Ezek közé tartozik a közép-európai kisebbségek problémája, s ezzel összefüg­gésben az a kérdés, hogy a térségbeli liberális pártok választ találnak-c arra, mi­képp lehet az egyéni szabad­ságot a kollektív jogokkal összeegyeztetni. Ugyancsak kérdés, hogy sikerül-e Kö- zép-Európában a kormány­zatokat megreformálni, mert miközben a parlamenti rend­szer és a gazdaság átalakult, a kormányzati rendszer vál­tozatlan maradt, s képtelen ellátni alapvető feladatait - mondta Orbán Viktor. A Liberális Internacionálé vasárnap, a háromnapos konferencia végén megsza­vazta a szervezet új manifesz- tumát, amely „A XXI. század liberális programja” címet viseli, s leszögezi: a gazda­ság állami ellenőrzése s a magánmonopóliumok to­vábbra is a politikai szabad­ság legfőbb veszélyeztető tényezői közé tartoznak. A liberalizmus alapelveit az ezredforduló után is a sza­badság, a felelősség, a tole­rancia, a társadalmi igazsá­gosság és az esélyegyenlő­ség alkotja. A Liberális Intcr- nacionálé a dokumentum­ban külön üdvözölte a sza­badság és a demokrácia újjá­éledését Európa egykor kommunista kormányzati! országaiban. A rnanifesztum felszólítja a világ kormányait a halál­büntetés teljes eltörlésére, a katonai célokra szánt közki­adások átirányítására, a sze­génység felszámolását és egyéb polgári célokat szol­gáló beruházásokba s a sajtó mentesítésére a politika és a monopóliumok befolyása alól. „Az egyetlen értelmes megoldás” Václav Havel cseh államfő szerint a jelenlegi „feszült és senkinek sem jó belpolitikai helyzet” egyetlen megoldá­sa, ha a kormány testületileg lemond, s ezzel lehetővé teszi egy új kormány megalakítását. MTI „Bízom abban, hogy a kor­mány elfogadja javaslatomat” - mondta Havel szombaton délutáni rádiónyilatkozatában. Leszögezte, hogy a kormány lemondása után ezt a kormányt még megbízná a folyó ügyek vezetésével, majd haladéktala­nul megkezdené a tárgyaláso­kat az új kabinet megalakítá­sáról. Havel bejelentette, hogy va­sárnap délután 16 órára meg­beszélésre hívta meg a három koalíciós párt elnökeit, hogy megpóbáljanak közösen meg­oldást találni a kialakult hely­zetre. A találkozóra a Prágához közeli Lány-kastélyban kerül sor. Az államfő rádiónyilatkoza­ta előtt elfogadta a kormány kilenc tagjának lemondását, akik a Kereszténydemokrata Unió - Csehszlovák Népártot, valamint a Polgári Demokrati­kus Szövetséget képviselték a kabinetben. „Úgy gondolom, hogy az adott helyzetben, amely szerintem nagyon ko­moly, az egyetlen értelmes megoldás, hogy a kormány - élén a miniszterelnökkel - mi­nél hamarabb testületileg mondjon le” - hangsúlyozta Havel. Hozzátette, hogy a helyzet megoldása érdekében állandó kapcsolatot tart fenn Milos Zemannal, az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt elnöké­vel is. „Szeretném elérni, hogy a szociáldemokrácia legyen nagyobb türelemmel a megala­kulandó új kormány iránt, mint volt a mostani kabinet iránt” - jegyezte meg az államfő. A két kisebb koalíciós párt vezető politikusai üdvözölték Havel álláspontját, s hangsú­lyozták, hogy teljes mértékben egyetértenek vele. „Meggyő­ződésem, hogy a jelenlegi hely­zetben ez az egyetlen értelmes megoldás” - jelentette ki Josef Lux, a KDU-CSL elnöke. Mich­ael Zantovsky, az ODA elnöke megelégedéssel vette tudomá­sul, hogy „az államfő és pártja véleménye megegyezik”. A koalíció legerősebb párt­ja, a Polgári Demokratikus Párt szőkébb vezetése délután egy óra óta ülésezik, s egyelőre nem foglaltak állást a helyzettel kapcsolatban. A délután folyamán a Cseh Püspöki Konferencia elnöke, Miloslav Vlk prágai bíboros szokatlanul éles nyilatkozat­ban bírálta Václav Klaus poli­tikáját és személyét, s kijelen­tette: megérett az idő arra, hogy Klaus távozzon a politikából, mert csak kárt okoz az ország­nak. A politikusok körében eddig csupán két név hangzott el, akik esetleg felválthatnák Klaust a kormányfői székben: Ivan Pilip pénzügyminiszteré és Josef Lux miniszterelnök­helyettesé, a Keresztényde­mokrata Néppárt elnökéé. Wallenberg-ügy MTI Svédország szeretné meg­oldani Raoul Wallenberg 50 évvel ezelőtti eltűnésének rejtélyét, de nem valószínű, hogy Borisz Jelcin kedden kezdődő svédországi látoga­tása során új válaszokat kap­na az ügyben. Annika Sóder külügyi szóvivő vasárnapi stockholmi sajtóértekezletén bejelentette: Jelcin e heti svédországi látogatása során napirendre kerül a Wailen- berg-ügy is: Goran Persson kormányfő veti fel a kérdést az orosz államfővel folyta­tandó tárgyalásain. A szovjet archívumok egy részének megnyitása sem hozott áttö­rést a II. világháború után Budapesten nyomtalanul el­tűnt svéd diplomata sorsának kutatásában, és ezért a svéd illetékesek borúlátóan véle­kednek bármiféle újabb elő­relépés lehetőségéről a kér­désben az orosz államfői lá­togatás idején. A közös svéd­orosz munkacsoport folytat­ja a napvilágra került doku­mentumok vizsgálatát, s va­lószínűleg valamikor a jövő évben készíti el végső jelen­tését. Elmaradt utazás MTI Horn Gyula miniszterelnök nem tudott elutazni szomba­ton reggel Szarajevóba a Kö­zép-európai Kezdeményezés tagállamai kormányfőinek csúcstalálkozójára, mert a boszniai főváros repülőtere, a térségei borító sűrű köd miatt nem tudta gépet fogad­ni. A tanácskozáson a már péntek óla Szarajevóban tar­tózkodó Kovács László kül­ügyminiszter helyettesíti a kormányfőt. Erről Horváth Gábor, a Külügyminisztéri­um szóvivője tájékoztatta az MTI-l. A csúcstalálkozón a politikai, a gazdasági és az Infrastrukturális kapcsolatok, valamint az emberi és kisebb­ségi jogok kérdéskörét tekin­tik át.- Ide, ebbe a kiürült menekülttáborba helyezzük majd azo­kat a magyarokat, akik nem tudnak lépést tartani az ener­giaárak világpiacihoz való igazításával. Újabb ellenőrzés Irakban Az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelését ellenőrző ENSZ-különbizottság (UNSCOM) tagjai vasárnap is ki­szálltak gyanúba fogott helyszínekre - jelentette az AFP. MTI A francia hírügynökség megjegyzi ennek kapcsán: no­vember 21-i visszatérésük óta az ellenőrök akadálytalanul végezhették munkájukat Irak­ban, igaz, nem is próbáltak be­jutni a Bagdadban kényesnek ítélt helyszínekre, köztük az elnöki palotákba. Az iraki kormány szombaton megismételte: az UNSCOM - ellenőrök ugyan nemkívána­tos vendégek az elnöki rezi­denciák területén, ám kész lehetővé tenni a külföldi el­lenőrzést c helyszíneken is. ha a nemzetközi közösség elfo­gadja feltételeit. Irak kikötötte korábban: csakis az UNSCOM- ban képviselt országok két-kél küldöttje és a Biztonsági Ta­nács tagállamainak öt-öt meg­bízottja tehetne látogatást az államfői palotákban. Egy iraki lap vasárnapi ve­zércikke szerint az amerikai tömegtájékoztató eszközök és egyes amerikai szakértők nyo­mást gyakorolnak a washing­toni kormányra, hogy katona­ilag rendezze a viszályt Irak­kal, „egyszer s mindenkorra”. Az Al-Dzsumhurija úgy látja, hogy a mostani helyzet kísér­tetiesen emlékeztet az öbölhá­ború előttire. Lassú reakcióidő Bürget Lajos publicisztikája Az osztrák ódzkodás után most a spanyolok és a portugá­lok küldtek félreérthetetlen jel­zést: az Európai Unió jövőbeli tagjait nem váljak tárt karokkal. Nem, hiszen a legtöbb ilyen or­szág valahol mezőgazdasági jel­legű, ami bizony alaposan bele­szólhat az EU déli államainak éle­tébe. Mindezt már régen tudjuk, hiszen a rendszerváltást követő­en már megfogalmazódtak az aggályok, és az akkori magyar kormány mindent meg is tett, hogy a mezőgazdaság dezorga- nizálásával sejtesse: tudjuk, mi vár ránk, elébe is megyünk az eseményeknek. Az elébcmenctcl azonban gyorsan megállt, hiszen a ma­gyar agrárium azóta sem kelt lel romjaiból, de bizony még az sem történt meg, hogy józan cs v i lá- gos érvekkel megkezdjék azt a strukturális reformot, ami a csat­lakozás előfeltétele lesz. Mert ki kellett, mi több, ki kell mondani, hogy a jövő évezred magyar me­zőgazdaságában a munkaképes lakosság legfeljebb három szá­zalékára lesz szükség. Vagyis: nem kell ennyi mezőgazda. A másik a termelés struktúrájának változtatása. Tudomásul kell venni, hogy egy olyan világban, ahol jelen van a kanadai. az ame­rikai gabona, de megjelenik majd az ukrán és az orosz árú is,;a mi búza- és kukoricatermelő szán­dékunk és tudásunk egy lábat­kát sem ér. Búcsúzni kell az acé­los magyar búza legendájától .hi­szen a piacon ez a líraiság nem érv. Aztán gyorsan neki kellett volna kezdeni, talán még most sem késő, egy intelligens fanner réteg, egy jól képzett mezőgazda- társadalom neveléséhez, oktatá­sához. Olyanhoz, amely képes lél fogni a piac napi tendenciáit, megtalálja a legpiacképesebb ter­méket, rájön arra, hogy milyen feldolgozott termékkel lehet majd beilleszkedni egy olyan közös­ségbe, amely kvótákkal és más eszközökkel védi az érdekeik Búcsú az aranyaimétól, a zsí­ros hústól, a gyenge minőségű hagymától, a karcos bortól, a búzától, a tengeritől, az európai szabványtól eltérő termékektől és ki tudja még mitől, ami szinte ki­vétel nélkül egy külterjes mező- gazdaság terméke - ez a jövő. Fel kell fedezni azt, hogy mi a minőségi biotermék, mi az endíviasaláta, a bl okkol i, a spár­ga, a kínai kel, a tejfeldolgozás után a karakteres sajt. Rákell jön­ni, hogy csak a komoly marke­tingmunka teszi piacképessé me­zőgazdaságunkat. Meg kell ta­nulni csomagolni, el kell sajátíta­ni a több lábon álló magángaz­daságot, a modem szövetkezést. Szóval mindent másként kell majd csinálni, mint eddig. Más­ként, mégpedig gyorsan, hiszen az elmúlt évek eseményei előre­vetítették azt, hogy ez a struktú­rájú magyar mezőgazdaság egy­szerűen életképtelen, drága és jövőtlen. Persze keserves ezt kimon­dani, tucatnyi mítosztól kell bú­csúzni. János bácsi 1 öldszeretc- te, Pista bácsi évszázados ta­pasztalata aligha versenyezhet a számítógépes tervezéssel és szervezéssel, a korszerű takar­mányozással, az internetes pi­ackutatással. Újfajta emberek kellenek, közép- és felsőfokon képzett gazdák, akik mentesek a babonáktól, a régi beidegződé­sektől. Ezt kellene már most szervezni, tervezni. A nagy nemzeti agrárprogramok tcngc- I vében kellene állni ennek a tu­dati és módszerbeli korrekció­nak. De a reakcióidő lassú. A minket nem várók pedig működ nek, késleltetni fogják minden erővel csatlakozásunkat, ami ne­kik sokba keiülhet. De hogyne­künk mibe fái ez majd, azt az idő dönti el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom