Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-03 / 282. szám
1997. december 3., szerda Az Országházból jelentjük Büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat MTI A büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat mind nagyságrendjében, mind jelentőségében kiemelkedik a rendszerváltás óta hozott jogszabályok sorából - mondta expozéjában Vastagh Pál igazságügy-miniszter. Hozzátette: a törvény célja, hogy megerősítse az állampolgároknak az igazságszolgáltatásba vetett bizalmát, megfelelő választ adjon a növekvő bűnözés kihívásaira, javítsa a büntetőeljárás hatékonyságát és a sértettek védelmét, valamint maradéktalanul megfeleljen az európai követelményeknek. A törvényjavaslat alapos előkészítő munka, kemény szakmai viták eredményeképpen készült el, tartalmában az 1994januárjában az előző kormány által határozatban rögzített koncepciót követi. A magyar jogi hagyományokra épül, figyelembe véve a nemzetközi tendenciákat, ajánlásokat, a társadalom elvárásait. A javaslat fontos újdonsága, hogy a nyomozást a jövőben ügyész irányítja. Több részletszabály módosításával gyorsítani és egyszerűsíteni kívánja a nyomozást, amelynek határideje két év lesz. A nyomozási bíró intézménye ötvözi a törvényjavaslat garanciális szabályaihoz, és az eljárás hatékonyságához fűződő érdekeket. Számos rendelkezés szolgálja a tanú fokozottabb védelmét. A bírósági eljárásban a javaslat a vádlott kihallgatását elsődlegesen az ügyészre és a védőre bízza, a bíróság ezután teheti fel kérdéseit. Vezérszónokok véleménye MTI A kormánypárti és az ellenzéki pártok vezérszónokai az átlalános vitában egyetértettek a büntetőel járás reform jával és annak időszerűségével, de más szempontok alapján indokolták az egész társadalom biztonságát szolgáló törvény megváltoztatását. Hack Péter (SZDSZ) azt hangsúlyozta, hogy végre egyensúlyba kerül a hatékonyság és az emberi jogok tiszteletben tartása: Torgyán József (FKGP) viszont kifogásolta a büntetőpolitika liberalizálását, azt, hogy a bűnözést emberjogi kérdésként fogják fel. A vezérszónokok többsége egyetértett azzal, hogy a törvény 2000. január 1-ével lépjen hatályba. A kormánypárti képviselők ugyanakkor azt is hangoztatták, hogy fokozatosan - már a közeljövőben - meg kell teremteni a tanú- és sértettvédelem intézményeit. Mentelmi bizottság MTI Több millió forintos adótartozás miatt az Országgyűlés Mentelmi, Összeférhetetlenségi és Mandátumvizsgáló Bizottsága kedden megindította Morvái Ferenc kisgazda képviselő ellen az összeférhetetlenségi eljárást. A testület 8 igen szavazat, egy tartózkodás mellett fogadta el, és az Országgyűlés elé terjeszti azt a határozati javaslatot, amely szerint ha Morvái Ferenc nem rendezi adóhátralékát, képviselői megbízatása megszűnik. Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény kimondja, hogy megszűnik a megbízatása annak a képviselőnek, akinek az állammal szembeni köztartozását jogerős bírói ítélet, vagy hatósági határozat helybenhagyta, és aki tartozását a törvényes határidőkön belül, majd az Országgyűlés felszólítását követő öt napon belül sem rendezi. Morvái Ferenc a bizottsági meghallgatáson nem jelent meg. Az összeférhetetlenség kimondásáról — első alkalommal - az Ország- gyűlés a jövő héten szavaz. Fehérjefeldolgozás Munkatársunktól Tegnap délelőtt az ATEV Fehérjefeldolgozó Részvénytársaság kétnapos nemzetközi konferenciát kezdett Budapesten, a Bara Hotelben. A szakmai konferencia fővédnöke dr. Nagy Frigyes földművelés- ügyi miniszter, a konferencia elnökségének tagjai: Benedek Fülöp, FM-köz- igazgatási államtitkár, dr. Schmidt János, a mező- gazdasági tudományok doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, Lénárt Zsolt, az ATEV Rt. igazgatóságának elnöke ésEredics László, az ATEV vezérigazgatója. Már az első napon a sajtó komoly érdeklődése kísérte az eseményeket, és a délelőtti sajtótájékoztatón meglehetősen „csiklandós” kérdéseket is feltettek a köz- igazgatási államtitkárnak a cég várható privatizációjával kapcsolatban. Előadásokat tartott többek között dr. Demeter János címzetes egyetemi docens, dr. Babinszky László PhD-tanszékvezető egyetemi tanár, dr. Gundel János egyetemi magántanár, valamint dr. Nagy István az Ipari és Kereskedelmi és Benedek Fülöp a Földművelésügyi Minisztérium részéről. A tudományos konferencia szerdán folytatja munkáját. Hazai krónika Nevelési segély helyett November elsejétől rendszeres gyermekvédelmi támogatásra keresztelték a korábban nevelési segélyként közismert szociális támogatást. Nemcsak a neve változott ennek a segélyezési formának, de tartalmában is jelentős eltéréseket mutat. Fekete Tibor (Új Kelet) Alanyi jogon jár Talán a legfontosabb, hogy alanyi jogon jár minden olyan családnak, ahol az egy főre juló jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj mértékét, ami jelen esetben 11 500 forint. A segély egy havi összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj egyötödénél, azaz 2300 forintnál. A törvényalkotók több ponton is szigorították a feltételeket. Többek között csak azok részesülhetnek ezen juttatásban, akik rendszeresen járatják a gyereket iskolába. Egyeseknek előnyt, míg másoknak esetleg hátrányt jelenthet, hogy az egy főre jutó jövedelmet az előző hat hónap átlágában számítják. A munkáltatóknak eszerint kell a jövedelemigazolásokat kiadniuk. Vállalkozóknál más a helyzet. Mivel negyedéves vagy havi pénztárzárásra kötelezettek, ők ennek megfelelően töltik ki a jövedelmi viszonyokat igazoló rovatokat. Ha valamilyen okból ez sem megoldható, akkor az APEH-hcz benyújtott elmúlt évi jövedelem- bevallás válik a jövedelemszámítás kiindulópontjává. Gyermekvédelmi támogatás adható a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló hallgató után is. Erről a viszonyról az intézmények tanulmányi osztályai adnak ki igazolást. A segély csak a helyileg illetékes polgármesteri hivataloknál nyomtatvány kitöltésével igényelhető. Az ön- kormányzatok saját rendeletükben szabályozták a támogatás kifizetésének módját. Nyíregyházán például csak a megye- székhelyen állandó bejelentett lakcímmel rendelkező polgároknak jár a segély. Amennyiben a benyújtott kérelmet követően környezettanulmányt is készítenek, és a csatolt jövedelemigazolások és a tapasztalt életvitel között jelentős eltérés mutatkozik, a támogatás odaítélését „nem tartjuk indokoltnak” megjegyzéssel cl is utasíthatják. Felülvizsgálják a korábbi kérelmeket Az érintettek többsége természetesen már értesült a változásokról. Mi sem jelzi jobban, mint hogy csak a nyíregyházi szociális irodához naponta 100-120 új kérelem fut be. Eddig csak a szülők igényelhették meg a segélyt, de az új támogatási rendszerben az óvoda vagy az iskola is kérheti a támogatás odaítélését. Akik 1998 valamelyik hónapjáig már rendelkeznek „megállapító határozattal”, azoknak a- lejárati idő előtt nem kell újra igényelniük. Január és március között úgyis felülvizsgálják ezeket a kérelmeket. Halász Csaba, Olcsvaapáti polgármestere kifejezetten politikai szándékúnak ítéli meg a most hozott döntést. Szerinte közérzetjavító szándékkal hoztak törvényt, és nem mérték fel annak pénzügyi hatásait. Különösen a kistelepüléseknek okozhat ez nagy gondot. Igaz, hogy a TAKISZ-on keresztül az ön- kormányzatok visszaigényelhetik a költségek nagyobbik részét, de jó néhány település ön- kormányzatának napi megélhetési, mondhatni túlélési gondjai vannak. A polgármester szerint a kormány arra számít, hogy most esedékes a gázvagyon eladásából származó bevétel második üteme, és ez az összeg fedezhetné a segélyezés költségét. Mivel a központi költségvetés a gyermekvédelmi támogatásnak csak körülbelül hetven százalékát egyenlíti ki, ezért az önkormányzatoknak újból a zsebükbe kell nyúlni. Jól példázza ezt Mérk önkormányzatának esete is. Ott 326 gyerekre két hónapra 460 ezer forintot utaltak a TAKISZ-tól. A többit, a külön- bözetet egyelőre kifizetik saját költségvetésük terhére. A hogyan tovább még tisztázatlan. Meglepődtek az SZDSZ viselkedésén Ülést tartott az MSZP elnöksége MTI __________________ A Magyar Szocialista Párt elnöksége keddi ülésén, a választási előkészületek mellett Bős ügyével és a Szabad Demokraták Szövetségének ezzel kapcsolatos megnyilatkozásaival is foglalkozott. A Jánosi György alelnök a Horn Gyula pártelnök-miniszterelnök részvételével lezajlott tanácskozást követő sajtóbeszélgetésen egy újságírói kérdésre elmondta: meglepve tapasztalták az SZDSZ elhatárolódását a kormányzat törekvéseitől. Az MSZP nem akarja követni, ,az SZDSZ stílusát”, ezért nem a sajtón keresztül akar üzengetni, hanem a Koalíciós Egyeztető Tanácsban szeretné tisztázni a vitás pontokat. Jánosi György - az MTI kérdésére — korainak tartotta nyilatkozni arról, hogy a második fordulóban elképzelhető-e helyi szinten valamiféle választási együttműködés az MSZP és az SZDSZ között. Azt azonban leszögezte: a két párt önállóan fut neki a jövő évi országgyűlési választásoknak. Az alelnök tájékoztatása szerint az elnökség foglalkozott a választási előkészületekkel is. Döntés született arról, hogy három típusú dokumentum fogja segíteni a párt választási kampányát. Az egyik az MSZP legalapvetőbb törekvéseit rögzítő politikai programnyilatkozat lesz, ami a választópolgárokat szeretné megszólítani. Ennek tervezete már elkészült, a végleges változatot a márciusi kongresszus hagyja jóvá. A másik dokumentumcsomag a „szakmai füzetek” nevet viseli majd, ami a társadalmat leginkább érintő témákban - gazdaságpolitika, szociális kérdések, egészségügy, agrárium - készül el. Ezek a szakmai közvéleményhez szólnak, első változatuk várhatóan karácsonyig elkészül. A Tények és érvek című anyag a frakciónak a ciklusban végzett munkáját értékeli, és a képviselő- jelöltek munkáját hivatott segíteni a helyi vitákban. Jánosi György hozzátette: az elnökség megtárgyalta az MSZP választási szövetségeseivel kötendő megállapodások kereteit. A részletekről csak a megállapodás aláírása után nyilatkoznak. Az MTI kérdésére az alelnök azonban annyit elárult, hogy a BIT-tel és az If jú Szocialistákkal várható legkorábban a szövetség megkötése. Az elnökség úgy döntött, hogy a jövő évi választásokra is támogatási jegyeket bocsát ki, amelyek lehetőséget adnak a párt szimpatizánsainak a kampányköltségekhez való hozzájárulásra. Ebből mintegy 100 milliós bevételre számít az MSZP. Hidrafejű erőmű Berki Antal (Új Kelet) Sokkal több feje van a bős-nagymarosi vízierőműnek, mint amennyit a lc- gendabeli görög félistennek, Herkulesnek kelleti levágni ama mesebeli hidra testéről. Amikor már azt hisszük, hogy sikerüli végezni a rút szörnyeteggel, feltámad haló poraiból, és újult erővel törnek ki körülötte az istent és embert nem kímélő meddő viták. Nálunk mindig is politikai kérdés volt a környezetvédelem. Már a rendszerváltás is a Dunakor vízierőmű elleni tüntetéssorozataival kezdődött. Emlékezzünk csak a Duna-parti gyertyás felvonulásra és a sorozatos parlamentbeli hercehurcákra. Hogy aztán a jószándékú természetvédők akkori demonstrációi mára mihez vezettek, azt most már láthatjuk. A bősi erőmű működik, a Dunát elorozták, a Szigetköz szó szerint fuldoklik a szárazságtól, és a Hágai Nemzetközi Bíróságon sem a javunkra ítélkeztek a bírák. Most újult erővel lángollak fel a vízierőmű körüli politikai csatározások. Az ellenzék Nemcsók János fejét követeli, ami nem is lenne olyan nagy baj, de csatlakozott a „feszítsd mcg”-et követelő kórushoz a kisebbik kormánypárt is. Mintha bizony a magyar tárgyaló delegáció vezetője bármién is felelőssé lehelő lenne. Naiv dolog elképzelni, hogy megbízást teljesítő diplomata saját elképzeléseit viheti a tárgyalásokra. Jól is nézne ki a világ, ha ez így lenne. Egyetlen kormány sem nézhetne nyugodtan nemzetközi megbeszélései elé, ha nem lehetne biztos abban, hogy megbízottaik szigorúan a kapott utasítások szerint járnak cl. Nehéz elhinni, hogy az MSZP miniszterei, élükön a miniszterelnökkel az SZDSZ-es miniszterek háta mögött döntötték el, milyen instrukciókkal indítják útjára a küldöttséget. Volt is ebből hétfőn délután napirend előtti háború a parlamentben. A nehéztüzérséggel támadó ellenzék kígyót-békát kiabált a kormányra, csak éppen a problémakör megoldásáról nem esett szó még csak körvonalakban sem. Az ország eddig mintegy háromszázhatvanmilliárd forintot költött a nagymarosi betonteknő építésére, majd elbontására, és csak a jó Isten a megmondhatója, mennyibe fog még az adófizetőknek kerülni, amíg sikerül rátalálni az optimális megoldásra. A hágai ítélettől sok jót nem várhatunk, már csak azért sem, mert beadványunk legfontosabb passzusát, az 1977-es szerződés érvénytelenítését a bíróság elutasította. A környezetvédelem politikai célokra való felhasználása eddig nem sok jót hozott Magyarországnak. Jó lenne végre a dolgokat a helyükön kezelni. Jó lenne, ha a kormány és ellenzéke közösen próbálna kiutat találni az erőműhidra okozta kátyúból.
