Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-27 / 301. szám

Világkrónika 1997. december 27., szombat Karácsonyi körkép Anglia „Csaknem elviselhetetle­nül szomorú” eseménynek nevezte a walesi hercegnő halálát minden eddiginél hosszabb karácsonyi beszé­dében az angol királynő, aki most először nem a közszol­gálati BBC, hanem az ITV ke­reskedelmi tévé adásában mondta el hagyományos ka­rácsonyi üzenetét a brit alatt­valóknak. II. Erzsébet tízperces üze­netének első harmada a Dia­na hercegnőt ért augusztusi tragédiával foglalkozott; a beszédet hosszas filmbeját­szások szakították meg a gyászszertartásról és a teme­tésről. Erzsébet érzékeltette: bele­nyugszik a munkáspárti brit kormány hatalmi decentrali­zációs terveibe, amelyek alapján az ezredfordulóra Skóciának saját, széles jog­körű parlamentje, Walesnek pedig korlátozottabb cselek­vési szabadsággal felruhá­zott, de ugyancsak saját nem­zetgyűlése lesz. A Nemzet­közösség példája is azt mu­tatja, hogy „a különbözőség és az egység együtt is meg­valósulhat..., s arra a tényre, hogy Skóciának és Walesnek nagyobb beleszólása lesz belügyei intézésébe, szintén ennek fényében keli tekinte­ni” — mondta az uralkodó. Erzsébet halványan utalt azonban a mindenekelőtt Skó­ciában tapasztalható elszaka­dási törekvésekre, mondván: az egység összecementező ere­je nélkül „az egyes részek csak töredékként létezhetnek az egészen belül”. Kuba Kubában Jaime Ortega ér­sek a társadalom számára fontos eseményként méltat­ta azt, hogy a kommunista szigetország lakói hosszú évek után először ünnepel­hették hivatalos, munkaszü­neti nap keretében a kará­csonyt. Fidel Castro államfő tíz nappal ezelőtt jelentette be, hogy ebben az évben ünnep­nappá nyilvánítja december 25-ét, tisztelegve II. János Pál pápa január végén ese­dékes kubai látogatása előtt.- Néha az emberek hatal­mas áldozatok árán ünnepel­ték a karácsonyt - emlé­kezteit Ortega érsek a havan­nai katedrálisban megtartott éjféli misén arra, hogy a ku­baiak annak ellenére is meg­emlékeztek Jézus születé­séről, hogy az nem volt hi­vatalos ünnep az országban. (Kubában 1969-ben törölték a hivatalos ünnepek sorából a karácsonyt.) Irán Mohamed Hatami iráni el­nök karácsony és újév alkal­mából jókívánságait tolmá­csolta „a világ valamennyi keresztényének és muzul­mánjának” - jelentette az ÍRNA hivatalos iráni hírügy­nökség nyomán az AFP. „A népek közötti párbe­széd, az együttműködés és a segítség szellemének erő­södésének a fénye, az üdv, a béke és barátság szent üze­nete terjedjen el az egész vi­lágon” - hangzott az államfő kívánsága. „Jézus a könyörület, a ba­rátság, Isten szellemének és szavának a jelképe” - tette hozzá Hatami, aki az ÍRNA szerint keresztényekhez és muzulmánokhoz egyaránt intézte karácsonyi üzenetét. Az iráni elnök azt kívánta, hogy Jézus születésének év­fordulója alkalmából „új fe­jezet nyíljék az emberek ba­ráti kapcsolataiban és együtt­működésében”. Izrael December 24-én a reggeli órákban Jeruzsálem óváro­sában, annak is keresztény- negyedében nagy volt a sür­gés-forgás. Nem a karácsonyi bevásárlás utolsó pillanatai okozták a nagy forgalmat, hanem a palesztin-latin pát­riárka, Michel Szabbáh ké­szült hagyományos betlehe­mi útjára. Most is, mint már annyiszor, Jézus Krisztus szülővárosába indult, hogy szentmisét mutasson be. Jeruzsálemtől Betlehem bejáratáig - vagyis Ráchel sírjáig, a vallásos zsidók za­rándokhelyéig - az izraeli biztonsági erők földön, au­tón és lovon, valamint a levegőben kísérték az atyát. Betlehemben azonban nyo­ma sem maradt az elmúlt 30 évben megszokott pompá­nak, nemzetközi érdeklődés­nek. Megfigyelők szerint a tömegben a keresztények száma elenyésző volt. Ennek egyik oka - mondják izraeli szakértők -, hogy napjainkra e területek keresztény lakosa­inak a száma erősen megcsap­pant. A betlehemi hajdani 24 ezer helyett ma már csak 7500 Jézus követőinek a száma. Az elmúlt években a muzulmán imaházak és mecsetek száma 6-ról 72-re nőtt. A betlehemi karácsonyi misére azonban természete­sen idén is sor került, s Izra­el keresztény lakossága za­vartalanul ünnepelhette a Megváltó születésének év­fordulóját. Vatikán Karácsony az öröm és a re­mény napja mindenki szá­mára, s ezen a napon „sok­kal ijesztőbb az új szegé­nyek csendje” - mondta II. János Pál pápa csütörtökön hagyományos karácsonyi üzenetében. A vatikáni Szent Pétcr-ba- zilika loggiájának ablakából elmondott üzenetet és az Urbi et Orbi - a városnak és a világnak szóló - áldást a ba­zilika előtti téren összegyűlt több tízezer ember mellett a világ mintegy 70 országában százmilliók hallhatták a te­levíziók egyenes közvetíté­sében. Első alkalommal volt egyenes közvetítés a Vati­kánból Kubában, ahol a ha­tóságok II. János Pál közeli látogatására való tekintettel három évtized után ismét munkaszüneti nappá nyilvá­nították a karácsonyt. „Ma az öröm napja van mindenkinek, a mai nap a békét és testvériséget sür­gető kérések napja. Ezen a napon sokkal erősebb és ha­tározottabb azoknak az et­nikai és politikai erőszakot szenvedő népeknek a hang­ja, amelyek szabadságért és egyetértésért kiáltanak” - mondta a pápa. A kenyai választások MTI _________ Ke nyában 1997. december 29-én elnök- és parlamenti vá­lasztást tartanak. Dániel arap Moi kenyai elnök november 10- én feloszlatta a kelet-afrikai or­szág 202 tagú parlamentjét és a helyi választott testületeket. A je­lenlegi elnök 74 éves, a kalenjin etnikumból származó államfő és 19 éve irányítja az országot. 1888-ban a Brit Kelet-Afrika társaság Zanzibár szultánjától megszerezte az ország nagyobb részének koncesszióját. 1895- ben brit védnökség alá került, 1920-ban Kenya néven korona- gyarmat lett. Már abban az évben megin­dult a benszülött lakosság bizo­nyos törzseinek függetlenségi mozgalma, de igazából csak 1925 körül erősödött meg, ami­kor Dzsomo Kenyaira létrehozta Központi Szövetségüket (KCA). A függetlenséget 1963-ban kiáltották ki, 1964-ben a köztár­saságot. A kormányt Dzsomo Kenyatta irányította. Halála után (1978) a korábbi alelnök,DamW arap Moi lett az elnök, aki nap­jainkig vezeti az országot. Az 1964 óta elnöki rendsze­rű köztársaságban a parlament 202 tagja közül 188-at köz­vetlenül választanak, tizen­kettőt az elnök nevez ki, kel­ten (a főügyész és a parlamen­ti elnök) pedig ex officio (hi­vataluknál fogva) tagjai a törvényhozásnak. Woody Allen házassága MTI _____ A velencei önkormányzat szerdán rövid közleményben erősítette meg, hogy Woody Allen a lagúnák városában házasságot kötött Soon-Yi Previnnel, volt élettársa, Mia Farrow fogadott lányával. A házasságkötés tényét a pár kérésére tartották titokban. Miután a titok csak néhány óráig maradt titok, előbb Massimo Cacciari, Velence polgármestere, majd az ön- kormányzat is megerősítette a hírt. A szertartásra az önkor­mányzat egyik épületében, a Cavalli palotában került sor. A boldogító igent Cacciari előtt mondták ki, kizárólag a két tanú jelenlétében. Woody Allen és Soon-Yi kedden ér­kezett Velencébe, majd szer­dán délután - immár férj és feleségként - el is utaztak. Itt az új Bogár! MTI Január 5-én, a Detroiti Au­tószalon alkalmából mutatja be hivatalosan a Volkswagen legújabb modelljét, az új Bo­garat. Az elődjénél tágasabb és sportosabb kocsit március­ban dobják piacra Észak- Amerikában, Európában jövő ősz előtt nem lesz hozzá­férhető. A korábbi közlések szerint 15 és 18 ezer dollár közötti árért merőben új konstrukciót kaphatnak az 1938 óta gyártott autó fanatikusai: injektoros turbó dízelt 90 lóerővel, vagy négyhengeres benzinest 115 lóerővel. Eleinte évi százezer darabot gyártanak majd az új modellből, mégpedig a Volkswagen mexi­kói üzemében, ahol még a régi Bogarakat is gyártják a belső piac és Brazília számára. Volks­wagen Bogarat Európában utol­jára 1978-ban állítottak elő. Pezseg a tokiói tőzsde Több mint 5 százalékkal emelkedett csütörtök délután a tokiói tőzsdén az irányadó részvényindex, ám záráskor már csak 2,51 százalékos erősödést mutatott-jelentette a Reuters. A Nikkei index - amely 225 vezető részvény átlaga - azt követően kezdett erősödni, hogy a japán kormány új intéz­kedéseket jelentett be a betegeskedő pénzügyi szektor meg­segítésére. (MTI) /FWrjA'k Mii /Ä,. IjdT/iWér.1 Híres halottak Szerdán egy tokiói kór­házban, 77 éves korában el­hunyt Mifune Tosiro japán filmszínész. Mifüne 1920- ban született a kínai Csing- tao városában. Fényképész­ként kezdte pályafutását Sanghajban. 1946-ban ala­pította meg önálló filmpro­dukciós vállalatát, a Mifune Productions Co.-t, s ekkor kezdett filmszerepeket vál­lalni. Tizenhat filmet forga­tott a világhírű japán ren­dezővel, Kuroszava Aki- rával. Közöttük volt a Vihar kapujában (1950) és a Hét szamuráj (1954) is. Negyven éven át nagyha­talmú hadurakat, nemes­lelkű parasztokat és kiábrán­dult modem embereket sze­mélyesített meg élethűen, s így vált a japán filmművé­szet külföldön legismertebb alakjává - emlékezett Mifu- néról a Reuters. Elhunyt Giorgio Strehler olasz rendező, az itáliai és az európai színpadi élet kima­gasló alakja. Hetvenhat éves volt. Luganói otthonában csütörtökön hajnalban érte a végzetes szívroham. Giorgio Strehler 1921 -ben született a Trieszt melletti Barcolában. Édesanyja is­mert hegedűművész volt, tőle örökölte a zene szerete- tét. Milábóban végzett a szín- művészeti akadémián, majd rendezéssel próbálkozott, s a rendezői pálya lett számá­ra a művészi alkotómunka területe. 1947-ben megalapította a milánói Teatro Piccolót (Kisszínházat),1 mely az el­múlt fél évszázadban Euró­pa egyik legnagyobb szín­házi iskolája lett. Strehler hosszú pályafutása során mintegy 250 prózai és zenés darabot állított színpadra. Kedvenc szerzői közé Sha­kespeare, Goldoni. Brecht és Csehov tartozott; a legna­gyobb zeneszerző számára gyermekkorától kezdve Mo­zart volt. Olaszország és fél Európa legjobb színészei ját­szottak rendezéseiben, egész színészgenerációk tartották tanítómesterüknek. (MTI) A megváltás dialektikája' Palotai István (Új Kelet) Az ünnep előtti őrület, a rohanás, a túlhajtott készü­lődés érthető izgalma és fe­szültségei lassacskán le- csendesülnek. A gyertyák fé­nye, a csillogó díszek alig látható rezdülései, a kicsiny­ke harang csendülése, az aján­dékok átadásának ambiva­lens öröme megnyugtatja szá­guldó szívünket... Igaz, egy rövid ideig még leginkább földi boldogságmorzsáink közt matatgatunk, de az est leszálltával szinte mindenkit megérint az ünnep lényege: a karácsony üzenete... Igen. Valamikor, réges-régen - két év híján kétezer éve - Betle­hemben megszületett a Meg­váltó! Isten e világra küldte egyetlen fiát, hogy magára vegye bűneinket, és felkínál­ja az üdvösséget és az örök életet... Ez a karácsonyi üzenet - csakúgy, mint a szentírás - minden egyes szava oly mi­tikus, oly allegorikus, hogy „megértése” szinte lehetet­len. Természetesen választ­hatja az ember az egyes egy­házak által elvárt magatartást: a Biblia üzeneteinek általuk értelmezett és szilárd hittétel­ként kezelt dogmák feltétlen és szó szerinti elfogadását is, azon­ban ez nagyban ellenkezik az emberi természettel. Mindamel­lett, hogy hitünknek mindig is lesznek szent titkai, mégis arra vágyunk, hogy eszünkkel és lelkűnkkel minél többet meg­értsünk ezekből, és ne a feltét­len vakhit legyen egyetlen me­nedékünk... Nincs nagyobb kin­cse a léleknek, mint az önmaga által felfedezett és bizonyságot nyert hittételek sora! így is ma­rad kérdés „hegyekkel”, mely válaszra vár... Az isteni szeretet általános és globális. Senki sem sajátíthat­ja ki, mondván: csak ő tiszteli „helyesen” az Urat. Nem a for­ma, hanem a tartalom a lélek megérintője. így aztán joggal merül fel az egyik legkénye­sebb kérdés: vajon tényleg van­nak-e a megváltásnak „feltét­elei”? Ha ugyanis mereven és dogmatikusan kezeljük ezt a kérdést, hamar kiderül, hogy a „kirekesztettek köre” túlságo­san is nagy ahhoz, hogy az iste­ni globalitás - az emberiség megváltásának szándéka - ne szenvedne csorbát. A „megvál­tás feltételeinek” teljesítői és a „kizártak köre” a legtöbb eset­ben tökéletesen vétlen a kér­désben! Nem tehetnek róla, hogy vagy térben és időben, vagy más hitben, avagy éppen hitetlenségben éltek, élnek. így például előállhatna az az ördö­gi képtelenség, hogy a Krisz­tus halála előtt élő emberek lel­ke egytől egyig a poklok fe­nekére kerül, hiszen a megvál­tás csak „előre” működik az időben... Avagy tán Amerika őslakói közel ezerötszáz évig mind Belzebúb üstjeiben for­tyognak, csak azért, mert még „nem voltak felfedezve”, és megtérítve? Miféle isteni rend lenne az, amelyben Schiller, Albert Schweitzer, Stefan Zweig, Mahatma Ghandi és a többiek elzáratnak a megvál­tás lehetőségétől csupán azért, mert más vallásának születtek, és így tisztelték az Istent?! Lehetséges az, hogy csak a keresztények, sőt egyhá­zi értelemben csak a teljes feltételsort (a szentségek felvételét) teljesítők része­sedhetnek megváltásban? Hol itt az egész isteni műre oly nagyon jellemző logika? Az isteni hazug­ság? Hogy lehet kedve­sebb Istennek például egy örökké a templomban csúszkáló, de folytonosan bűnjeleit ismétlő gonosz vénasszony, mint mond­juk Semmelweiss Ignác, az anyák megmentője? Az üdvözülés a megvál­tás „személyes eredmé­nye”, amely már földi lé­tünk során is megmutatja jeleit. A kegyelemre érde­mes emberi élet bizony már itt a földön is elnyeri a jutalmát, ami pedig nem más, mint a félelemmen­tes várakozás. A HIT leg­szebb földi gyümölcse. Az igazi mély hit ugyanis nem fakadhat a dogmák ismételgetéséből, csak a teljes, általános isteni megváltás tökéletes elfo­gadásából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom