Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-22 / 298. szám
1997. december 22., hétfő Hazai krónika Karácsony a hajléktalanokért Bűnöző a miniszter? Csúcsbotrány a csúcson? „Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél” - így a közmondás, és ha nem mindig, de általában igaza van. Persze harasztzörgés többféle létezik, így például művi úton is előállítható, és teszik is ezt a legkülönfélébb sanda célok érdekében... MTI Több mint ezer fővárosi hajléktalan juthatott meleg ételhez és ruhához vasárnap a Népligetben. A jótékony- sági akciót a magyar közszol- gálati televízió karitatív szolgáltató műsora, a Gyorssegély szervezte a Juventus Rádió támogatásával és több fővárosi szervezet közreműködésével. A szerkesztőknek az MTI- hez vasárnap eljuttatott tájékoztatása szerint a karitatív akcióban a politika és a közélet főbb szereplői is aktívan részt vettek. A sátrakat a Magyar Honvédség, a gulyás alapanyagait pedig a Gundel Étterem biztosította, amit a budapesti Katonai Szakközépiskola és Kollégium tanulói készítettek. A munkaMTI Abból indulnak ki, hogy az autósok jelentős hányada az olcsóbb közlekedést, vagyis a számos településen áthaladó 30-as utat választaná. Az önkormányzati javaslat szerint'ki kell építeni a községeket elkerülő utakat, mely beruházás hozzávetőleg öt-tízmilliárd forintba kerülhet. A fórum határozott igénye, hogy az út mentén élők „életminősége” ne legyen rosszabb a pályadíj bevezetése után, mint annak előtte. Ha a konnány elfogadja a tárca javaslatát az előzetes hatástanulmány elkészítésére - hangzott el a sajtótájékoztatón -, akkor 1998 szeptembere helyett csak 1999 őszétől szednének díjat a M3-as úton. A Pest megyei Kereskedelmi és Iparkamara az Alkotmánybírósághoz fordul az autópályaépítés és -működtetés állami monopólium gyakorlásának jogi szabályozatlansága miatt, és legfőképpen az M3-as autópálya tervezett (az északkelet-magyarországi térséget egyoldalúan sújtó) díjfizetővé tétele ellen - tájékoztatta szombaton az MTI-t Vereczkey Zoltán főtitkár. A kamara indítványa szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet jelent az, hogy a kormány előterjesztésének hiányában az Országgyűlés az autópályaépítés és -működtetés kizárólagos állami tevékenységgé, illetve koncessziós tevékenységgé nyilvánításával egy időben nem alkotta meg azokat az alkotmányos törügyi tárca képviseletében Kiss Péter miniszter több mint háromezer pulóvert osztott szét, Keleti György honvédelmi miniszter pedig sajátkezűig mérte az ételt a hajléktalanoknak. A Vörös- kereszt budapesti és a Magyar Karitász soroksári szervezeteinek aktivistái is kivették részüket a ruhák szétosztásában. A Fiatal Sasok elnevezésű ifjúsági szervezet zsíros kenyérrel és teával látta vendégül az érkezőket. Az eseményen részt vett Kökény Mihály népjóléti miniszter és Berta Attila, Budapest rendőrfőkapitánya is. Sin- kovits Imre, Tábori Nóra, Vitay András és Szulák Andrea is segédkeztek a gulyás kimérésében. A sportolókat Kiss Lenke válogatott kosárlabdázó képviselte. vényi korlátokat, melyek révén érvényesülnének a diszkrimináció tilalmára, az információ szabad áramlására, a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó elvek. A kamara véleménye szerint az azonos finanszírozási módban — az állam által közteherviselés alapján - megépített autópályákon (Győr- Budapest Ml, Balatonaliga- Budapest M7, Gyöngyös- Budapest M3) egy időben és azonos mértékben lehet csak az alkotmány előírásainak sérelme nélkül bevezetni az autópálya-használati díjakat. Az M3-as autópálya „díjasítása” - melynek tervezett összege 10 forint 60 Fillér kilométerenként — a jogi aggályok mellett nélkülözi a gazdasági célszerűséget is, hiszen súlyos hátrányt okoz annak a gazdaságilag elmaradott északkelet-magyarországi régiónak, amelynek megyéi az egy lakosra jutó nemzeti jövedelemtermelésben a megyék közötti rangsor utolsó öt helyét foglalják el, sorrendben a 15. helytől: Pest, Heves, Borsod-Abaúj- Zemplén, Szabolcs-Szatmár- Bereg és Nógrád. Növekednének a regisztrált munka- nélküliség terén is legrosz- szabb helyzetben lévő terület gazdaságának termelési költségei, ami számottevően rontaná piacra jutási tevékenységüket. Az autópályadíj egyoldalú, csak Kelet- Magyarországra vonatkozó bevezetése nem csupán a már működő vállalatokat, hanem a térségbe irányuló beruházási kedvet is negatívan érintené. Lássuk csak, melyek ezek? Valószínűleg legelső a sorban az ellenlábasok gazdasági, de főleg politikai lejáratása, a másik az emberi természetből fakadó olthatatlan botrányszomj és pletykaéhség, és végül pedig a „sancta simplititas” - azaz a szent együgyűség. Igen ám, de ezek csak az alaptalan harasztzörgés előidézésére szolgáló arzenál „fiókocskái” és a szóban forgó száraz levelek bizony akkor is ugyanezt a hangot bocsátják ki, ha erre megvan a maguk igazán jó, reális oka is... Na már most. Az újságíró azért újságíró, hogy az avar minden zizzenésére fülelni kezdjen! Még a leghalványabb gőze sincs róla, hogy mi okozza az ominózus neszt, de már trappol, táncol körbe-kör- be, mint harci mén a kürt szavára. Ilyenkor aztán szakmai tisztessége minden erejét, emberi önmegtartóztatását latba kell vetnie, hogy tollát továbbra is a a zsebében tartsa... (Természetesen a bulvársajtó újdondászai más kategóriát képeznek, ők gátlástalanul azonnal közreadják ellenőrizetlen „füleseiket” is.) A helyzet akkor válik „melegebbé”, ha egy tisztességes hírlapíró - hallván a harasztzörgést- ellenőrizni kezdi annak valódiságát, érdeklődik, nyomoz, és kutakodása pozitív eredménnyel zárul. Magyarán: a pusmogás oka nem üres szóbeszéd, hanem a színtiszta igazság eredménye. Csakhogy... Csakhogy hivatalos, mértékadó és egymástól független hírforrásai egyöntetűen arra kérik, hogy tartsa a pofáját. (Érdekes kérdés persze, hogy akkor mi a csudának beszéltek róla neki egyáltalán?...) Persze, nem arról van szó, hogy tiltanák a hír megjelentetését, csak annak közzé tétele - szerintük — még „nem aktuális”, illetve, hogy arról, amiről tud, még nem tudhat, mert az „ügy még nincs olyan stádiumban”, hogy publikálni lehessen - magyarán, még titkos. Titkos? (Ha valóban annyira az, akkor honnan tudja? És főleg miért povedál róla egy újságírónak, aki tudvalevő, hogy a leghírszomjasabb „állatfajta”? ) Mi ilyenkor a teendő? Egy biztos: a kísértés óriási! Hallgatni, mint a sír, várván a zöld jelzést (azaz begatyázni), vagy „mértéktartó körökre”, „minden kétséget kizáróan megbízható hírforrásra” hivatkozva mégis leközölni az ügyet, hozzátéve, hogy a hír hivatalos megerősítése még várat magára? A lapnak természetesen a szenzáció azonnali és első- kénti közlése az érdeke, hiszen ez növeli ázsióját, nem is beszélve az eladott példányok számáról... Mi hát az etikus? Egyértelmű: A nyilvánosság teljes körű tájékoztatása, természetesen a személyiségi jogok tiszteletben tartásával ! Hiszen „senki sem tekinthető bűnösnek a bíróság ilyen eredményű jogerős ítélete nélkül”. Valahogy így: - Az egyik ellenzéki párt önmagát megnevezni nem kívánó vezető politikusa bizalmas információban közölte lapunk munkatársával, hogy a bőségesen felgyülemlett megdönthetetlen dokumentumok egy részének becsatolásával kérték a nagyobbik kormánypárt egyik - és szívünknek oly kedves - minisztere parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését . — Munkatársunk, ellenőrizni kívánván a hírt, kérdést intézett az egyik parlamenti párt főtitkárához, csak arra kérvén választ, hogy valóban érkezett-e kérelem a parlamenthez az illető miniszter mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában? A politikus válaszában közölte, hogy nincs hivatalos tudomása róla, de megérdeklődi a dolgot egy - a parlament mentelmi bizottságában tagként közreműködő - pártvezető társától. Egyben elmondotta, hogy az ilyen esetek gyakorlata szerint a 'mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó javaslatokat csak a legfőbb ügyész bevonásával lehet kezdeményezni, majd ezt követően az iratokat a parlament elnökéhez kell benyújtani, aki továbbítja azt a mentelmi bizottság felé. Hozzátette, hogy mivel a kérdésben az érdemi döntést a parlament hozza, nagy a valószínűsége annak, hogy a Tisztelt Ház téli szünete miatt az ügy csak februárban kerül majd a bizottság, majd később az Országgyűlés elé.-A főtitkár - ígéretéhez híven - másnap tájékoztatta kollégánkat, hogy politikustársa kérésére elmondta: az ügy még valóban nem került a mentelmi bizottság asztalára, viszont magáról az esetről már tényleg kósza hírek keringenek a képviselők budapesti házában...- Ezt követően - mivel szerettük volna konkrétan meg- erősíttetni a hallottakat - tovább kutakodtunk. Munkatársunk megkérdezte a miniszter mentelmi jogának felfüggesztését szorgalmazó párt egy másik országos kaliberű politikusát, hogy tudomása szerint hol tart a ügy? Az illető válaszában elmondta, hogy pártja vezetőségének doajenje éppen aznap találkozik majd a miniszterelnökkel, hogy elé tárja a bizonyítékok egy részét, amelyek az indítvány jogosságát és megdönthetetlen indokait alátámasztják. Hogy ezt követően mi fog történni, arra nem tudott választ adni.- Másnap kollégánk felvette a kapcsolatot a szóban forgó párt egy másik prominens személyiségével, aki igazolta, az ■ addig 'megtudottókat, és nem hivatalosan, de közölte: az indítvány immmár valóban a legfőbb ügyész asztalán van. Egyben kérte kollégánkat, hogy a történtekről lapunk egyelőre még semmi konkrétumot ne tegyen közzé, mert a megdönthetetlen bizonyítékok teljes anyagát (nyilván a közelgő választások miatt - a szerk.) egy későbbi időpontban kívánják majd a nyilvánosság elé tárni. Befejezésül kijelentette, hogy a bizonyítékok ereje minden kétséget kizáróan egy atombombáéval fog felérni. Ennyi. Kíváncsian várjuk a fejleményeket... Jobban eladni magunkat Bürget Lajos jegyzete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és annak településein is megfigyelhető: az önkormányzatok igencsak amatőr módon építgetik közönségkapcsolatukat és kontaktusukat a nyomtatott és elektronikus sajtóval. Fogalmazhatjuk úgy, hogy az a bizonyos PR- munka, ami a terület, település folyamatos, szakszerű bemutatását szolgálná, igencsak ötletszerű. Más szóval: nem tudjuk eladni önmagunkat, se a hazai közvéleménynek, se az országnak és a világnak. A szakszerűtlenséghez társul valami gyermeteg álszemérem is, amely abból indul ki, hogy a jó híre úgyis elmegy mindenfelé, talán nem lenne jó túldicsekedni. Ez a vélekedés persze már jó ideje nem aktuális, manapság egyszerűen nem lehet úgy a figyelmet folyamatosan fenntartani, hogy az ne társuljon az állandó informálással. A gond természetesen nem megyei specialitás. Országszerte tetten érhető ennek a szemléletnek megannyi hátránya. Ez animálta azt az amerikai indíttatású programot, amelyet ICMA-nek, közigazgatási programnak neveznek. Az IC MA három országban, Magyarországon. Lengyelországban és Szlovákiában hozott létre irodáikat, hogy elsősorban a közigazgatásban dolgozókat készítse fel a hasznos, gyakorlati és lia- ■ tékony PRftev'eketiységrc. Hazánkban négy területiiroda nyílt meg, mégpedig Zalaegerszegen. Budapesten, Debrecenben és Szegeden. Az irodákkal sok ön- kormányzat szerződött, aminek eredményeképpen a legjobb amerikai média- szakértők is megjelentek a tréningek, képzések vezetésére. A Minnesota állami St. Cloud State University professzora, Peter Pryztula lapunk kédésre elmondta: az eddigi, közel egyéves tapasztalatok kedvezőek, ami azt teszi lehetővé, hogy a képzést az eddigieknél is magasabb szintre emeljék. A jobb PR-tevékenység érdekében a jövő esztendőtől Lengyelországban a médiaismereteket a krakkói és a katowicei egyetemen tanítják a közigazgatási menedzsereknek. Magyarországon viszont a tervek szerint a jövő tanévtől az Államigazgatási Főiskola emeli be tantárgyai közé. Várható, hogy ez a megindult képzés hatásos lesz, alkalmat ad arra, hogy a városok, megyék olyan embereket képeztessenek ki, akik a szakma tudományos részének ismeretével felfegyverkezve szolgálhatják egy-egy terület érdekeit, ápolják a közönség- és sajtókapcsolatokat. Mindez nagy előrelépés lesz. Hosszú idő óta folyik a vita arról, hogyan lehetne az ország arculatát híven bemutatni Európának és a világnak. Az legjobban ez úgy történhet meg, ha a részek igaz arculatai öszeadódnak majd, és ezáltal egy valóban igaz, vonzó magyar imázs jelenik meg a világon.- Azt már most tudom, hogy melyek azok a pártok akikre nem fogok szavazni, így viszont egy sem marad akire tudnék. Autópálya-érdekegyeztetés A közlekedési tárca helyettes államtitkára szerint még az M3-as autópálya díjfizetővé tétele előtt szükséges lenne az érintett térségben elvégezni a forgalmi és környezeti hatások fölmérését, s a tapasztalatokat egy tanulmányban összegezni. Kazatsay Zoltán még az idén előterjesztésben kéri a kormánytól az idevágó 2119-es határozat módosítását - erről állapodott meg szombaton Gödöllőn Gémesi Györggyel, a város polgármesterével, egyszersmind az Önkormányzati Autópálya Érdekegyeztető Fórum elnökével. Tárgyalásukon - mint erről utóbb sajtó- tájékoztatón beszámoltak-Gémesi György bejelentette, hogy a térség polgármestereivel közösen egy olyan egységes beruházási koncepciót állítanak össze, melynek megvalósításával elkerülhető lesz a díjfizetés miatt a környékbeli helységeket a fenyegető környezeti károk nagy része. Dilemma
