Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-17 / 294. szám

1997. december 17., szerda Háttér „Újra van értelme az életemnek” Fullajtár András (Új Kelet) Amikor beléptem a me­gyei kórház ortopédia osz­tályának egyik kórtermé­be, azonnal „kiszúrtam” a riportalanyomat. Az egyik ágyon már „civilben” fe­küdt egy fiatal, mosolygós hölgy. Láthatóan a záróje­lentést várta, hogy indulhas­son haza, Szatmárnémetibe. Meg is jegyeztem, bizonyá­sugárzott róla, hogy meg­nyugvással készül elhagyni az osztályt. De hogyan is került ide a 22 éves Szomju Helga román állampolgársá­gú lány? Azt már ő maga meséli cl.- Alapvetően vidám ter­mészetű vagyok, de az utób­bi hat évben csak mostaná­ban tudok mosolyogni. Ln­nék oka, hogy tíz itteni mű­tétem után újra van értelme az élelemnek, cs érzem, tneg fogok gyógyulni. Az egész hat évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy baleset kövei keztében megsérült a csí­pőm. Előbb a gerincemet ke­zelték az otthoni orvosok, de közben a csípőm állapo­ta egyre romlott, olyannyi ra, hogy egy idő után mai járni sem tudtam és iszonyú fájdalmaim voltak. Az egy­re betegebb csípőmet öt év­vel ezelőtt Kolozsváron mű­tötték meg először. Kaptam egy protézist, de valami nem stimmelt, mert nem tudtam járni vele. Újra megmíílöt lek, és raktak be egy mási­kat. Az sem volt jó. ha kicsit többet mozogtam, azonnal begyulladt a Iában. Így húz­tam három évig, és csak man­kóval tudtam járni. Egy-egs alkalommal csupán pár száz métert tettem meg. Végül a sors úgy hozta, hogy turis­taként Magyarországra jöt­tem a szüleimmel. Akkor már nagy fájdalmaim voltak, és először Debrecenbe kerül­tem. Már ott megállapították az orvosok, hogy azonnali műtétre van szükség, majd Nyíregyházára kerültem... Helga betegségének törté­netét clr. Papp László, a kór­ház ortopédiai osztályának vezető főorvosa így folytat­ta:- A Debreceni Traumatoló­giai Ortopéd Klinikán megál­lapították, hogy gennyesedés miatt súlyos állapotba került a beteg. A klinikán nem vé­geznek ilyen jellegű műtéte­ket, éppen azért a velük való egyeztetés után került át hoz­zánk a beteg, amit a kórház vezetője, dr. Séra Gyula en­gedélyezett, és támogatta a műtéti beavatkozást. Deb­recenből átjött dr. Szepesi Ist­ván professzor, és közösen operáltunk. Mint kiderült, va­lóban többször műtötték a fi­atal hölgyet, de nem követke­zett be javulás. A beteg jelen­legi állapota kielégítő, meg­szűnt a váladékozás és nin­csenek fájdalmai. Később szó­ba jöhet, hogy az eltávolított protézis helyébe egy újat ül­tessünk be... A jószándékú emberek öszszefogását példázza, hogy már most jelentkezett egy szponzor, a hódmezővásár­helyi Protetim Kft., és vállal­ta a több százezer forint ér­tékű protézis elkészítését méretre. Nem marad Helga speciális ortopéd cipő nél­kül sem, A lábbelit a Len­ti Gyógy Bt. ingyen elké­szíti a beteg számára, aki annak segítségével rövid időn belül segédeszköz nélkül járhat. Priksi Fe­renc ortopédcipész a hét elején levette a méretet, és ígérete szerint a közel har­mincezer forint értékű ci­pő három hét alatt elké­szül. Helga most érthetően boldog, számára az a leg­nagyobb karácsonyi aján­dék, hogy orvosainak, ápo­lóinak és támogatóinak köszönhetően újra tud jár­ni. Nincsenek fájdalmai, és minden remény megvan arra, hogy felépül. ra van minek örülnie, mert Amíg új családra találnak Szigorodnak az örökbefogadás szabályai Tabák Anna (MTI) Az új gyermekvédelmi törvény életbelépésével módosulnak az örökbefoga­dás szabályai is. — Milyen változások vár­hatók? — kérdezem dr. For­gács Lászlót, a Népjóléti Minisztérium Családjogi és Gyámügyi osztályvezetőjét.- Az örökbefogadásnak két fajtája létezik: a nyílt és a titkos. A nyílt esetén az örökbefogadó és a vér sze­rinti szülő ismerik egymást. A titkos azért az, mert a szülő nem ismeri a leendő örökbefogadó személyét, és nem tájékoztatják gyer­meke hovakerüléséről. A változtatást az indokolta, hogy - különösen a nyíll örökbefogadásoknál - az utóbbi 2-3 évben sokszor megtörtént, hogy kellő vizs­gálat nélkül történt örökbe­adás. Külföldön az örökbe­fogadásra alkalmas párokat tanfolyamon készítik fel, majd nyomon követik az örökbeadott gyerek sorsát. Nálunk viszont a gyerek és a környezet előtt is titkol­ják az örökbefogadás té­nyét. A névre anyakönyve­zés után gyakorlatilag nincs nyoma, és a gyermek továb­bi sorsa sem követhető. Ezek a gondok indokolták a vál­toztatást. A hosszú várakozási idő miatt az örökbefogadás rendjét is egyszerűsíteni kell.-Mennyi a várakozási idő? Válogatósak a leendő szülők — Ez relatív. Magyarországon az örökbefogadásra váró ma­gyar állampolgárságú szülők 98 százaléka nem fogad be cigány származású vagy beteg, fogya­tékos gyermeket. Csecsemőko­rára vár, aki lehetőleg rá hason­lít. Ilyen gyerekből van a leg­kevesebb! Nem az eljárás a hosszú, hanem ahhoz kell sok idő, amíg olyan gyerek kerül állami gondoskodásba, ami­lyenre várnak. Probléma, hogy eddig az örökbeadható gyere­kek nyilvántartására sem volt egységes gyakorlat. Sok gyerek és leendő szülő hiába vár egy­másra. Emiatt indokolt a nyil­vántartási rendszer átalakítása is. Van olyan vád, hogy külföl­di hamarabb kap gyereket. Elképzelhető, de azért, mert ná­luk nincsenek különösebb ki­kötések.- Sok külföldi örökbefoga­dó vár?- Ez is tévhit. Tavaly az ezernél több engedélyezett örökbefogadásból 114 volt a külföldi. A nyílt örökbefoga­dásnál elég gyakran előfor­dult, hogy nem teljesen a jog­szabályoknak megfelelően történt az örökbeadás, és egy kis támogatás mellett köny- nyebben jutott valaki gyerek­hez. A családjogi törvény 1995-ös módosításával azon­ban ma küldöldi állampolgár csak állami gondozott gyere­ket fogadhat örökbe, és az el­bírálás szempontjából - azo­nos feltételek mellett - a ma­gyar várakozó előnyt élvez.- Alaposabbá válik az el­járás?- Igen. Ezután csak az a ma­gyar állampolgár fogadhat örökbe gyereket, akinek az alkalmasságát egy előkészítő eljárás során megvizsgálták, és erről az illetékes gyámhi­vatal határozatot hoz, amely két évig érvényes. Ha két év alatt nincs eredmény, indokolt esetben egy évvel meghosszab­bítható. Az eddigi gyakorlat hibája az volt, hogy az örök- befogadásra jelentkező sze­mély alkalmassági vizsgálata nem államigazgatási eljárás keretében történt. A gyámügy és a pszichológus döntött az alkalmasságról. Alkalmatlan­ná nyilvánítás esetén nem le­hetett panasszal élni, viszont más Gyermek- és Ifjúságvédel­mi Intézetnél (ma: Gyermekvé­delmi Szakszolgálat) újra le­hetett próbálkozni, hisz az in­tézetek nem tudtak egymás döntéseiről. Mostantól az al­kalmatlanná nyilvánítás meg­fellebbezhető, és a másodfokú határozat ellen bírósághoz le­hel fordulni. Ha viszont jog­erőre emelkedik, akkor egy évig ismételten ilyen kérelem nem nyújtható be. Személyiségvizsgálat - egységes gyakorlattal- Ami a személyiségvizsgá­latot illeti, ebben is lesz fej­lődés, mert létrejön az Orszá­gos Család- és Gyermekvé­delmi Intézet. amelynek a fel­adata lesz az erre alkalmas egységes elvek és gyakorlat Kidolgozása. Emellett az in­tézetben országos számítógé­pes nyilvántartást létesítenek, és az egész ország területéről keresnek gyerekeket. Ha így sem sikerül az örökbefogadás, akkor nyílik lehetőség a kül­földiek számára.- Az új törvény révén meg­előzhető a gyermekek adásvé­tele?- A családjogi törvény ki­mondja: nem engedélyezhető az örökbefogadás, ha az ab­ban szereplő szervek vagy személyek részéről ez anyagi haszonszerzéssel jár. Gyere­ket nem lehet eladni! Ha erre adat van, és bizonyítható, az örökbefogadási kérelmet el kell utasítani. Az egy más do­log, a gyámhatóságnak arra nincs eszköze, hogy vizsgál­ja a viszszaélést. Az új eljárá­si rendelet viszont kimondja: külföldi csak akkor várhat örökbefogadásra, ha kérelmé­hez csatolja a saját állama en­gedélyét és a közvetítő szerv működési engedélyét. Ennek hiányában elutasítják.- Mi lesz a magyar közvetítő szervekkel, alapítványokkal?- Az alkalmasságot a Gyer­mekvédelmi Szakszolgálat állapítja meg, és a gyámhiva­tal dönt. Ez azt jelenti, hogy senkinek sincs oka ilyen te­vékenységet folytatni. Pénzt nem lehet fizetni, mert az ki­zárja az örökbefogadási. Van olyan felfogás, hogy miért akadályozzuk az örök­befogadást, amikor min­denki jól jár azzal, hogy az egyik ad a másiknak anya­gi ellenszolgáltatást, a má­sik meg ad érte gyerekei? Hatályos jogszabályaink tiltják a gyermek adásvéte­léi. Sokakal foglalkoztat a béranyaság kérdése is. Ar­ról van szó, hogy valaki vállalja a gyerekszülést más helyett, és ezért kap ellen­szolgáltatást. De jelenleg azt anyakönyvezik a gyerek anyjának, aki megszüli, te­hát csak örökbefogadás ut­ján tudja odaadni másnak. Arról nem is beszélve, hogy mi van akkor, ha nem adja oda a gyereket? A pénz, amit kapott nem visszakö­vetelhető, mert olyan ügy­letből származik, ami bíró­sági úton nem érvényesít­hető. Ami még nagyon fontos: az örökbefogadóknak egy adott életkorban a gyer­meknek megfelelő módon meg kell mondani, hogy őt örökbefogadták, hiszen a gyermekvédelmi törvény a gyerek egyik alapjogaként nyilvánítja ki. hogy joga van a vér szerinti adatait megismerni, ha akarja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom