Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-15 / 292. szám

Kovács István K. 0.-val nyert! Szenzációsan sikerült Kovács István bemutat­kozása profi ökölvívó­ként. Az amatőrként Eu­rópa-, világ- és olimpiai bajnoki címet nyert ma­gyar öklöző' az első me­netben kiütötte ellenfelét, a francia Ahmed Lainti A Hamburgban rende­zett találkozón Kovács az 57,2 kg-os súlycsoport­ban lépett a kötelek közé a hatmenetesre tervezett összecsapáson. Ellenfele eddigi nyolc profi mér­kőzése közül ötöt meg­nyert és három vereséget könyvelhetett el. Kovács már az első pillanatoktól kezdve irányította a mér­kőzést, többször is tisztán megütötte a francia bokszo- lót. Majd az első menet utol­só percében egy hatalmas jobbkezes ütéssel földre küld­te Laint, aki már nem tudta folytatni a mérkőzést.- Mindenféleképpen em­lékezetes bemutatkozást akartam. Nagyon élveztem a bokszot. Bármilyen hihe­tetlen, még soha életemben nem ütöttem ki senkit. Nagy szerencse, hogy már az első menetben sikerült ilyen jól megütnöm a franciát-nyi- latkozta a mérkőzés után Kovács István. Az est folyamán még egy magyar bokszoló lépett ringbe. Szakály Sándort azonban az első menet első percében sérülés miatt le­léptették német ellenfelével szemben. Rendőrvirtus: itthon fogott vándorserleg F. A.JÚj Kelet) A hét végén a levelcki tor­nacsarnok adott otthont a VII. Országos BM Kézilab­da-bajnokság Pinkerton V Kupa küzdelmeinek. A házi­gazda megyei rendőr-főka­pitányság csapata mellett a Heves, a Csongrád Megyei RFK, a Köztársasági Őr­ezred, a miskolci és a sze­gedi rendőr-szakközépisko­la fcrficsapatai küzdöttek az első helyért. A szombati selejtezők után vasárnap délelőtt került sor a helyosz­tókra. Megyénk rendőr kézi- labdásai ezúttal is esélyes­ként vettek részt a viadalon, hiszen az elmúlt évben is ők nyerték a díszes vándorscr- leget. Ezúttal sem vallottak szégyent, magabiztosan ját­szottak a selejtező mérkőzé­seken, de biztosan nyerték a döntő mérkőzést is. Tudá­sukkal magasan a mezőny fölé nőttek. A selejetező eredményei: He­ves MRFK-Csongrád MRFK 25-24, Köztársasági Őrezred- Szabolcs MRFK 11 -18, Csong­rád MRFK-Miskolci rendőr­szakközép. 18-17, Köztársa­sági Őrezred-Szegedi rend­őr-szakközép. 19-27, Mis- kolc-Heves 21-26, Szeged- Szabolcs 19-40. Helyosztók: 5. helyért: Köztársasági Órezred-Miskolc 7-15. 3. helyért: Csongrád-Sze- gcd 30-18. 1. helyért: Szabolcs-Heves 32-22. Végeredmény: l.Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Rend­őr-főkapitányság, 2. Heves MRFK, 3. Csongrád MRFK, 4. Szegedi rendőr-szakközép­iskola 5. Miskolci rendőr­szakközépiskola, 6. Köztár­sasági Őrezred. A torna gólkirálya: Bán­ki Roland (27 gól), Heves M.- i MRFK. Legjobb kapus: Kovács Károly, Csongrád M.-i MRFK. Legtechnikásabb játékos: Márton Árpád, Szabolcs M.-i MRFK. Legjobb szabolcsi játékos: Bőd Péter. A díjakat dr. Szabadfi Árpád megyei rendőrfőkapitány és Tamás György Lajos, az MRFK közbiztonsági igazgatója adta át a nyerteseknek és a legjobb játékosoknak. Míg a vándorser­leget az országos bajnokság fő támogatója, a Pinkerton V Ma­gánnyomozó Iroda vezetőjétől, dr. Vasas Szilárdtól vehette át megyénk csapata. Az országos rendezvény támogatói voltak: Szakszig Kft., Napkelte Panzió Nap­kor, Vasvill Depó, Marso Kft., Solexis Kft., Tiszavasvári Takarékszövetkezet, Bige Holding, King Kft., Bíbor üzletek, Vasfém-Forg-Ker Kft., Ibusz Utazási Iroda. A levegőben lévő Bőd Péter a beállós Mandzák Jánost keresi labdájával a védők aktív közreműködése mellett. Sport 1997. december 15., hétfő A vendégek számítása jött be Kézilabda NB I, férfiak Tiszavasvári Alkaloida- Győri Gardénia ETO KC 21-27 (10-13) Tiszavasvári, 1000 néző. V.: Dzsipoff, Szalai. Alkaloida: Boczák - Arató 2, Alexa 5, Pavlovics 1, Jankovics, Szrdanovics 1, Varga 6/3. Csere: Grandjean, Binda (kapusok), Fuják, Berényi 1, Fekete 5/1. Edző: Uzejrovics Mirzet. Győr: Gerháth - Móré 1, Harta 2, Horváth 4, Fiss 10/1, Baran 3, Czakó 6/1. Csere: Oros (kapus), Bősze 1, Décsi, Hápli, Konkoly, Kiss. Edző: Kiss Szilárd. Kiállítások: 0, ill. 8 perc. Hétméteresek: 6/4, ill. 4/3. Az eredmény alakulása: 5. p.: 2-2,15. p.: 5-5,25. p.: 8-10, 45. p.: 13-19,55. p.: 16-24. Fullajtár András (Új Kelet) Az tiszavasváriak utolsó őszi hazai mérkőzésére ezút­tal is telt ház volt kíváncsi. A szépszámú publikum remény­kedett abban, hogy kedvence­ik győztesként búcsúznak tőlük. Erre az adott okot, hogy az utóbbi hazai mérkőzé­seken előbb a Pick Szeged, majd a Fotex Veszprém ellen is fantasztikus formában ját­szott a csapat. így mindenki úgy gondolta, hogy egy Győr legyőzése nem lehet akadály, bár ők is az élvonalhoz tar­toznak. Viszont a dunántúli­ak is egyértelműen azzal a szándékkal érkeztek Vasvári­ba, hogy elviszik a két bajno­ki pontot, mert a kissé meg­billent mérlegüket helyre akarják billenteni. Nos, az ő számításuk jött be. Gyakorla­tilag könnyedén nyertek az újonc otthonában. A hazaiak indították útjára a labdát, de az első támadá­sukból nem született gól, el­lenfelük próbálkozása vi­szont sikerrel járt. A nemrég Győrbe igazolt kubai Fiss a második percben bombagól­lal szerzett vezetést csapatá­nak. A mérkőzés során a két­méteres külföldi még jó né­hányszor megcsillogtatta rend­kívüli tudását, a vasvári véde­lem és kapusuk legnagyobb bosszúságára. A félidő köze­péig még tartotta magát az Alkaloida, sőt a huszadik perc környékén is döntetlen volt az állás. A hajrában ismét a vendégek jeleskedtek, és há­romgólos előnnyel kezdődött a szünet. A második harminc percet is a vendégek kezdték job­ban. De néhány percre felcsil­lant a remény, hogy Vargáik ledolgozzák hátrányukat, és megpróbálják végig szorosan tartani az eredményt. Az egy győri gólra kettővel válaszol­tak, így a 33. percre 12-14-ra módosult az eredmény. A folytatás viszont csapnivaló volt. Sorozatos egyéni hibák, kapkodás és idegesség jelle­mezte a játékukat. Ezt oko­san kihasználták Czakóék, és fokozatosan faképncl hagyták ellenfelüket. A ta­lálkozó vége előtt néhány perccel már nyolccal is ve­zettek. A legvégén Alexa és Fekete valamelyest szépí­tett az eredményen. Alapvető hibája volt a tiszavasvári csapatnak, hogy a védekezésben és a tá­madásaikban sem találták meg az ellenfelük sebezhe­tő pontjait. Uzejrovics Mirzet: - A győriek magas védőfala el­len az átlövőink tehetetle­nek voltak. Ezúttal a véde­kezésünk sem volt a meg­szokott. Kiss Szilárd: — Küzdel­mesnek indult a mérkőzés. Később olyan előnyre tet­tünk szert, amit végig tarta­ni tudtunk. Éles József: Rávertem tiz évet apura ...avagy az ész a fontos, nem a haj Sudár termet, laza csukló. És Éles Józsefealóban csuk­lóból lődözi a gólokat. Éles szemmel szúrja ki: miként csalható lépre a kapus. Nélküle nem válogatott a válo­gatott, sőt háromszoros világválogatott. Klasszis a ké­zilabdapályán, superbajnok (többszörös...) a magyar él­sportolók között. A Fotex KC Veszprém legféltettebb csil­laga - ha valakinek, neki dukál a sztár fokozat. S amúgy is... Első szóra vállalkozott az interjúra, holott váratla­nul rohantuk le. Ő pedig ahogy volt, csurom vizes mez­ben megfelelt a megfelelendő kérdésekre. Koncz Tibor (Új Kelet)- Az ember nézi a Fotex játé­kát, s az az érzése támad: nem az igazi...- Van benne valami. Nem tu­dom mi az oka, de most már - sajnos — sorozatban nem remek- lünk. Ha nyerünk is, messze nem csúcsformában tesszük. Lehet, a szezon első két hónapja sokat kivett belőlünk mind fizikai, mind pszichés értelemben. Na­gyon jó csapatokkal kerültünk szembe, s talán fejben mindenki a januári, Lemgo elleni Bajnokok Ligája csoportmeccsre figyel, ami sorsdöntőnek ígérkezik.- Ön viszont - miként Tisza- vasváriban a második félidőben — hozza magát.- Aáá... nem. Szerintem gyen­ge vagyok én is, s mivel ez csa­patjáték, ha egy valakinek nem megy, az az összteljesítményre is kihat. Voltam már ennél sokkal jobb passzban is, de bízom ben­ne, hogy javulni fogok.- iMssan már hazajár ebbe a megyébe...- Na igen - neveti el magát az átlövő. - Vegyes benyomásokkal gondolok vissza ezekre a napok­ra, hisz nemrég Nyíregyházán bajnoki mérkőzésen kikaptunk, aztán ugyanott a svéd válogatot­tat, a világ egyik legjobb csapa­tát sikerült megvernünk. Vasvá­riban győztünk, ami rendkívül fontos volt számunkra, ám ehhez az is hozzátartozik: a hazaiak ala­posan megszorongattak minket. Rettentően küzdöttek, és emel­lett még kitűnően is játszottak.-Megannyi mérkőzés, hosszú buszozás után nem nyűg egy Nyíregyházán rendezett Eb-se- lejtező? — Mi tagadás, a mi szempon­tunkból kényelmesebb volna olykor egy Veszprémhez köze­lebb eső helyen meccselni, a szurkolói érdeklődést azonban ki kell elégíteni. Szerencsére, ebben az országban sok város­ban imádják a kézilabdát, s utó­lag csak azt mondhatom: fan­tasztikus élményt jelentett öt­ezer néző előtt pályára lépni Nyíregyházán!-Kicsitsem unja az utazáso­kat?- Ha azt látom, hogy ennyi ember kijön a mérkőzésekre, mint enrefelé, akkor mindig arra gon­dolok: jó sportágat választottam. Tehát megéri vállalni a gyűrő­dést. Nem mondom, hogy unom, mert végül is tizenöt éve ezt mű­velem. Utazom egyik találkozó­ról a másikra, ráadásul voltak en­nél sokkal nagyobb távolságok. Addig érdemes csinálni, amíg nem fásul bele az ember.- Minek tulajdonítja, hogy bárhová vetődik a Fotex, mint vendéget szeretettel fogadják? Ez azért nem szokványos dolog Magyarországon.- Ahogy tapasztaltam: a köz­vélemény úgy áll a Fotexhez, hogy a válogatott gerincét ez a csapat adja, szerintem az embe­rek is érzik, az elmúlt másfél év­ben nagyon sokat tettünk a ma­gyar kézilabdáért. Rangot vív­tunk ki magunknak azzal, hogy negyedikként zártuk az utolsó világbajnokságot, majd csoport­elsőként jutottunk ki az Euró- pa-bajnokságra. Azt hiszem, tényleg szeretetnek örvendünk. Azért nem mindenütt van így... Tiszavasváriban megtapsoltak bennünket, de jönne csak el Sze­gedre, látná ott mi van... Lehet, hogy más lenne a véleménye.- Néhány éve, egy tv-inter- júban ebnondta: örül, hogy hu­szonévesen nem ritkult meg a haja, ellentétben az édesapjá­val, aki annak idején gyorsan „megszabadult” üstökétől. Mára viszont... Önből sem húz­nak hasznot a fodrászok. Vagy az ész a fontos, nem a haj?- Persze, logikus, hogy én is ezt tartom. Az Illés is megéne­kelte... Tényleg nincs dús ha­jam, ami sajnos örökletes do­log. Azért ha megnöveszteném, még lenne pár szál. Az apuval versenyeztem, ő lizcnnyolc- húsz évesen már majdnem hogy kopasz volt, tehát én már rávettem tíz évet. Vagyis: nyer­tem, a maradék hajamat így nyugodtan elveszíthetem.- Egy ilyen kvalitású játé­kos, mint ön, hogyhogy nem szerződött még külföldre?- Kaptam ajánlatot, nem is egyet, de eddig nem váltottam. Rendre szerződést hosszabbí­tottam Veszprémben, mert hát itt sem kapok rossz pénzt. Sok­kal többet külföldön sem ke­reshetnék, másrészt ahová el­mehetnék, Németországba, ott már rengeteg légiós található. Én játszani szeretek, nem sze­retem azt a durva kézilabdát, ami a németeknél folyik. Ma­gyarországon lakom, jó csapat a Fotex, a világ élvonalához tar­tozik, miért igazoljak olyan egyesülethez, amellyel esetleg kevesebb sikert tudnék elérni. Fotó: Csonka Robert

Next

/
Oldalképek
Tartalom