Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-15 / 292. szám
Háttér 1997. december 15., hétfő A fuldokló falu újabb esélyt kap Az első világháború előtt nyolc település közigazgatási székhelye volt. A hetvenes évek elején ezer- háromszázötven lelket számlált a Szamos-parti község, ma százöten élnek ott. A polgármester és a lakosság harca Komlódtótfalu megmaradásáért immár huszonnyolc éve a mindennapok része. Önkormányzatok kastélyharca Messze van Budapest, de Szabolcsban olcsóbb? Babus Andrea (Új Kelet) Az 1970-es árvíz után építési tilalmat rendeltek el a faluban. A szerencsétlenségben megsérült hídnak - mely Csengert és Komlódtótfalut kötötte össze — hét centiméterrel megsüllyedt az alapja. Csorvási Gábor polgármester, aki kezdetben egyszerű lakosként próbált tenni valamit, elmondta, akkoriban másfél millió forintos beruházással helyreállítható lett volna a híd. Felrobbantása hétmillió forintba került. Felrobbantották. A községet így elvágták Csengertől. Ezzel halálra ítélték Komlódtótfalut. A gyerek Csengerbe járnak óvodába és iskolába. A híd elbontása miatt kerülőúton a mai napig tizenöt kilométert tesznek meg az emberek Csen- gerig. Amíg a híd állt, a távolság egy kilométer volt. Az 1990-es fordulatot követően a polgármester közbenjárására az építési tilalmat 1993-ban feloldották. A következő évben megkezdődtek az építkezések. Három hónap alatt elkészült a vízmű - addig Sza- mosbecsről hordták az ivóvizet -, járda és út épült, s az egyetlen megmaradt közintézmény, az óvoda épülete az idősek napköziotthonának és a polgármesteri hivatalnak adott otthont. Ekkorra a lakosság már igen elöregedett, mára az ott élők hetven százaléka nyugdíjas. Az elmúlt évben két gyermek született, s hat óvodás, négy általános és egyetlen középiskolás lakik Komlódtótfaluban. A fejlődés ugyan megindult, hiszen pályázatokon nyert pénzekből bevezették az ivóvizet és a gázfűtést a lakásokba, s minden negyedik házban található táv- hívásos telefon, azonban a híd még mindig létkérdés. Száznyolcvanöt közművesített telek áll gazdátlanul. A művelődési minisztériumtól hárommillió forint összegű támogatást nyert az önkormányzat a művelődési ház felépítésére. Az építkezésből már csak a belső munkálatok egyes részei vannak hátra. Az épületben kap majd helyet a polgármesteri hivatal is. A majdnem három évtized alatt pályázatok tömkelegét készítette el az ön- kormányzat a híd felépítésére, s hol a pályázat hiányosságára hivatkozva utasították el azt, hol a beruházás elkezdésének határideje járt le. A gyors folyású Szamos „nem tűrne” el egy pontonhidat, s a lerakodott sóder miatt a komp sem közlekedhet. Egyetlen esély a híd. A száztizenkét méter hosszú, negyven tonna teherbírású, nyolc méter széles vasszerkezet beépítésre készen áll évek óta Lovasberényben, egy volt szovjet laktanya udvarán. A híd felépítése ma már száz- ötvenmillió forintba kerülne. A szakemberek esélyt látnak arra, hogy támogatást kap az önkormányzat e célra, mivel a Szamosbecs és Pátyod közötti híd a kamionforgalmat nem sokáig bírja el: két ellentétes sarka tizenegy, illetve kilenc centimétert süllyedt. Helyreállítása alatt a forgalom leáll. Szükség lesz egy mentesítő hídra: ez lehetne a Csengert és Komlódtótfalut összekötő híd. Talán harminc év már elég lesz az újjászületéshez? Ko vács völgyi Z. (Új Kelet) A papírforma szerint részben lezárult egy harc, amit egy kastély tulajdonlásáért folytatott az állam, illetve a fővárosi és két szabolcs-szatmár-beregi - a megyei és a baktalórántházi - önkormányzat, ám az események utózöngéi még ma is borzolják a kedélyeket. Történt, hogy Baktalórántházán a megyei önkormányzat megszüntette tüdőszanatóriumát az egykori Degenfeld-kastélyépü- letben, amelyet az állam révén a fővárosi önkormányzat kap meg. Ugyanakkor a baktaiak - szerintük teljes joggal - igényt tartanának a település műemlékére. Tetézi a bonyodalmakat a megyei közgyűlés egyik alelnökének egy sajtótájékoztatón tett kijelentése, miszerint a baktai önkormányzat „lebegtette” az ügyet, így az érintetteket - beleértve a várost is - több millió forintos kár érte. Baktán viszont azt róják fel a megyei közgyűlésnek, hogy három hónapon át válaszra sem méltatták az írásban benyújtott nyilatkozatukat az elővásárlási igégyükről. A település lakói nem értik, hogyan juthatott a főváros tulajdonába az ingatlan, és miért a hátuk mögött tárgyaltak a fővárosiakkal a megyei vezetők. Ennek próbáltunk utánajárni az ügyben érintett illetékesek megszólaltatásával. Az előzményekhez tartozik, hogy az egészségügyi kormányprogram előírásaiból adódóan 1996 végén a megyei Jósa András Kórház az ágymegszüntetési kötelezettségének elsősorban a baktalórántházi részleg, a volt tüdőkórház felszámolásával tett eleget, így a Degenfeld-kastély megüresedett. A megyei közgyűlés úgy döntött, hogy a kastélyt értékesíti. Potenciális vevőjelölt a fővárosi önkormányzat volt, amely a kormánytól az egyházi kártalanításösszegből a máriapócsi pszichiátriai otthonát kívánta Baktalórántházára átköltöztetni a kastély megvásárlása és felújítása után. A megyei önkormányzat hivatalának vezetői júliusban felszólították a baktalórántházi ön- kormányzatot, hogy elővásárlási jogának érvényesítéséről nyilatkozzon. Eközben folytatódtak a tárgyalások a fővárosi önkormányzat és a megye vezetői között, majd a megyei közgyűlés szeptember 5-én az egyeztetést követően Budapest ajánlatát, illetve az adásvételi szerződést jóváhagyta, azok után, hogy Baktalóránt- , háza vezetőinek a kastély megyei célú hasznosítására tett javaslatát elutasította. A fővárosi önkormányzat, illetve helyette az illetékes minisztérium vállalta a 150 millió forintos vételár megfizetését két részletben 1998-ban és 1999-ben. ♦ Egyik! János, a megyei közgyűlés alelnöke elmondta: a kormány november 27-én úgy döntött, hogy él elővásárlási jogával, és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium által megvásárolja a megszüntetett kórház épületét, ami jelenleg a megyei önkormányzat tulajdona. Az alelnök úgy látja, hogy a baktai önkormányzat „lebegtette” az ügyet, így az érintetteket - beleértve a várost is - több millió forintos kár érte. Mivel műemlék épületről van szó, a magyar állam vásárlási szándéka megelőzi a helyi önkormányzatét. A települési önkormányzat és a megyei közgyűlés vezetői nem kötöttek adásvételi szerződést, ezt azonban a fővárosi önkormányzat illetékesei megtették a szabolcs-szatmár-beregi kollégáikkal. Az épület felújítását, ami 700 millió forintba kerül, már a nyáron el kellett volna kezdeni. Erre a budapesti önkormányzat az államtól kapott volna pénzt. A baktai vezetők nem jelentették be elővásárlási szándékukat, így a megyei közgyűlés szeptember 5-ei ülésén felhatalmazta a testület vezetőjét, hogy a budapesti önkormányzat illetékesével írja alá az adásvételi szerződést. A baktalórántházi vezetőktől érkezeti képviselő- testületi határozatot szeptember 11-én kapták meg a megyei vezetők. Ebben az áll, hogy a település vezetői is élni kívánnak elővásárlási jogukkal, de a 150 milliós vételár fedezetét, valamint az ingatlan hasznosítási céljait nem jelölték meg. Együd János szerint az önkormányzat akkor élhetett volna az elővásárlási joggal, ha a megszüntettet kórház épületét - hasonlóan a fővárosi szándékokhoz - szintén szociális célra használnák, de az alelnök információi szerint erről nem volt szó. A megyei és a fővárosi önkormányzat vezetői az adásvételi szerződést október 10-én kötötték meg, amit a baktalórántházi polgármesterhez elküldték. Az alelnököt jogászok arról tájékoztatták, hogy ezek után Baktalórántháza vezetői még élhettek volna elővásárlási jogukkal, ha az épület hasznosítási célját megnevezik, és a vételár összegére a fedezetet igazolják. Szolnoki Andrea, Budapest főpolgármester-helyettese a közelmúltban megtekintette a baktalórántházi volt kórház épületét. Látogatásáról elmondta: a fővárosi önkormányzatnak Máriapócson működik szociális, egész pontosan pszichiátriai otthona. Az ingatlant az egyházi kártalanítás után volt tulajdonosa, a Szent Bazil-rend visszakapta. A baktalórántházi volt tüdőszanatórium épületét az állam megvásárolja a megyei önkormányzattól, és cserében átadja a fővárosi önkormányzatnak, amely a felújítás után átköltözteti az otthont. Ez ötven új munkahelyet jelent majd a szabolcsi város lakóinak. A budapesti önkormányzati vezető kifejtette: az állam azért döntött a Degenfeld-kastély megvásárlása mellett, mert az olcsóbb, mint az egyház vagy a főváros pénzbeli kártérítése. Szolnoki Andrea szerint, ha az önkormányzat új otthont építene, az a főváros közelében lenne, így megkönnyí- tenék a hozzátartozók látogatását, nem ragaszkodnak a szabolcsi ingatlanhoz. Az intézményben pszichiátriagondozottakat kezelnek majd, de nincsenek közöttük közveszélyes elmebetegek, illetve állandó felügyelet alatt állnak. A polgármester-helyettes elismerte, hogy az intézmény fenntartása a fővárosi és a keleti térségek közötti bérkülönbségek miatt így valamivel olcsóbb, mintha az Budapesten vagy annak közelében lenne. ♦ Vida Károly, Baktalórántháza polgármestere a szerkesztőségünkhöz eljuttatott reagálásában tételesen elemzi, miért érzik magukat a település lakói háttérbe szorított helyzetben a fővárossal szemben. A megyei közgyűlés döntését követően a város lakóinak nagy többsége szóban és írásban is úgy nyilatkozott, hogy ragaszkodnak a kastély helyi hasznosításához. így döntöttek a helyi képviselők is, és határozatukat az elővásárlási igényről a megyei közgyűlés állásfoglalása után eljuttatták az illetékesekhez. Különösen fájlalja a polgármester, hogy erre három hónap elteltével sem kaptak választ, illetve csak a sajtótájékoztatók közleményeiből értesültek az újabb hírekről. A város vezetője úgy látja, hogy az állam „lebegtette” az ügyet, és okozta a kárt állítólag november 27-éig, Bakta pedig értelmezésük szerint esetleg szeptember 10-éig. Ezután az olvasóra bízza annak eldöntését, ki „lebegtetett”, és ki okozott több milliós kárt?. Konkrét kérdéseinkre a polgármester úr az alábbi válaszokat adta:- Javaslatot tettünk a megyei közgyűlésnek a szeptember 5- ei ülésen, hogy a kastélyt megyei feladat ellátására, konkrétan középfokú oktatási célokra, továbbá a helyi szociális gondok enyhítésére hasznosítsuk. Ezen túlmenően önkormányzatunk penzbeni ellenértékét is felajánlott cs a működési költségek azonnali átvállalását. Az önkormányzatunk fenntartásában lévő középfokú oktatási intézmény a megye 133 településéről fogad diákokat, a tanulólétszám szeptemberben több mint 200 fővel növekedett, s a létszám további emelkedése várható. A szükségtantermek, kollégiumi helyek kialakítása, az új pedagógusok elhelyezése miatt a képviselő-testület több mint 25 millió forinttal növelte az intézmény költségvetését. Mi együttműködésünket ajánlottuk a megyének az iskola működtetésére, de azt elutasították. Városunkban a szociális problémák hatványozottan jelentkeznek, különösen az idős egyedülállók, a betegek és a cigányság helyzetét tekintve. Szükséges az idősek otthonának elköltöztetése, illetve egy bentlakásos gyermekvédelmi intézmény létesítése is. A kastély adottságai ahhoz is kiválóak, hogy ott a gazda-, illetve a gazdaasz- szonyképzés gyakorlati részét lebonyolítsuk (szoc. gondozás, kertészet, állattenyésztés). A közgyűlés nein hozott végleges döntést, hogy milyen összegű és feltételű ajánlatot hajlandó elfogadni. A kastély hasznosításáról szóló ajánlásunkat a közgyűlés elnökével előzetesen egyeztettük. Határozatunkat az elővásárlási igényről szeptember 10-én, tehát 5 nappal a megyei közgyűlés döntését követően megtettük. Szeretném megkérdezni, az állam miért csak három hónap múlva, novemer 27-én jelentette be elővásárlási igényét? Végül szeretném jelezni, hogy a képviselő-testület december 9-én hozott határozata szerint levélben fordult a kormányfőhöz a döntés felülvizsgálatát kérve, valamint a megye valameny- nyi önkormányzatához az eljárás minősítését illetően, véleményüket kérve. Szükség esetén az önkormányzatunkat ért sérelmezett eljárás miatt jogi utat is igénybe fogunk venni. Az ügy tehát folytatódik. Természetesen a nyilvánosság elé kívánkozó fejleményekről tájékoztatjuk olvasóinkat, illetve a legilletékesebbek véleményének helyt adunk. A komlódtótfalui református templom felújítása befejeződött. Az országos református egyház gondnoksága 2 millió 930 ezer forint támogatást nyújtott az önkormányzatnak kártérítésként, mert az árvíz sújtotta település református iskoláját elbontották. A templom átadásával jövő tavaszig várnak, hogy az udvaron tarthassák az ünnepséget. Az önkormányzat a papiak felújítását és egy imaház létrehozását is tervezi Fotok. Bozso Katalin. Lazar Zsolt
