Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-06 / 259. szám
1997. november 6., csütörtök Kölcsönös támogatás Román vendégek Gál Zoltánnál MTI Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke szerdán a Parlamentben fogadta a Román Parlament Európa-ügyi Bizottságának küldöttségét, mely Mariana Stoica, a bizottság elnöke vezetésével hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon. Az Országgyűlés Sajtóirodájától kapott információ szerint az eszmecserén Gál Zoltán megelégedéssel nyugtázta, hogy az államaink közötti jó kapcsolatokból a két törvény- hozás is kiveszi részét. Hozzátette: hazánknak érdeke, hogy Románia mihamarabb teljesítse a belépési feltételeket s az EU tagja legyen. Magyarország - mint mond- ta - kész a legszorosabb együttműködésre az EU-in- tegráció kérdésében, s ez jó pozíciókat szerez mindkét országnak a csatlakozási folyamat felgyorsítása érdekében: az együttműködésben megindult pozitív folyamatok visszafordíthatatlanok. - Az alapszerződésből kiindulva még tovább mélyíthetjük jó kapcsolatunkat, s ez a törekvésünk egybecseng a közvélemény óhajával is - fejtette ki a román delegáció vezetője, aki elmondta, bízik benne, hogy az országjelentésekben megállapított különbségek nem zárják el a belépés lehetőségét senki elől, a differenciálás nem jelent diszkriminációt. Az integrációs folyamatban minden ország a saját érdekeit legmegfelelőbben szolgáló stratégiát kell hogy válassza, ez azonban nem gátolja egymás kölcsönös támogatását a csatlakozásra való felkészülésben és a tárgyalási folyamat során. A román fél osztotta magyar partnerei véleményét az EU-csatlakozási folyamat lépésről lépésre, az egyes országok felkészültségének megfelelően kell hogy haladjon. Ez nem mond ellent annak, hogy a tárgyalások egyszerre induljanak meg, mert ez jelzés lenne minden belépni szándékozó ország számára, hogy nem alakül ki elválasztóvonal kontinensünkön - mondta Mariana Stoica. Az ajándékozás „örömei” Kanda Ferenc jegyzete Nem egyszer megélve, megtapasztalva és megszenvedve kis hazánk felelős vezetőinek jó néhány - itt-ott törvénybe is iktatott - idétlen döntését, azt hittem, ez ügyben engem meglepetés már nem érhet. Most, hogy így. friss dühömben nekifeszülök az írásnak, tudhatják: tévedtem. Úgy egy évvel ezelőtt, amikor n + egyedszer módosították a követhetetlen, soha át nem látható, mellesleg még igazságtalan adótörvényt. napvilágot látott egy gyanúsan világosnak tűnő, mégis mindenki által örömmel fogadott rendelkezés: az adófizető állampolgár ezentúl maga dönthet befizetett nem kis pénze egy százalékának sorsáról (dönthetne többről is, de ez egy másik történet). Látszólag ez a világ legegyszerűbb dolga: én boldog vagyok, mert pénzem legkisebb hányadát ugyan, de arra tudhatom felhasználni, amire fontosnak tartom, s akik kapják, valamivel köny- nyebben lélegezhetnek. Látszólag, mondom, de nem Magyarországon. Mert bármennyire is cinkelhet'ellennek érezhettük az egészet, már a kezdet kezdetén aggasztó jelek mutatkoztak. Nyilvánosságra kerültek mindenféle zűrzavaros listák, hogy kinek adhatok és kinek nem (nesze neked, szabad választás!), s ha eltévedtem a kusza labirintusban, nem ajánlhattam másnak, mint a cápa nyelte el a nagy kalap. Azért elég sokan vaktában tüzelve is célba juttatták fo- rintocskájukat, ezt bizonyítják a manapság történtek. Az egy százalékot kapottak (egyesületek, alapítványok, más civil szervezetek) zord felszólítást kaptak az adóhivataltól, mely szerint jövő év október 3 J-éig kötelesek a pénz cél- és rendeltetésszerű fel- használásáról tételesen elszámolni, ezt az elszámolást a sajtó útján (!!!) nyilvánosan közzétenni, a sajtóterméket a Hivatalba eljuttatni, illetve öt évig megőrizni. Még ha figyelmen kívül is hagyjuk azt a tényt, hogy az adózó soha nem kapott még az államtól semmilyen (sem tételes, sem tételtelen) elszámolást az ő elkallódott egy százalékának hovafordítását illetően (a 99 százalékról nem is beszélve), a vérrel együtt kérdőjelek halmaza tolul a tollforgató agyába. Senki nem kérdezte tőlem, mint állampolgártól, amikor odaadtam az egy százalékot, hogy milyen célra szánom a pénzt (meg sem mondtam volna). Milyen alapon számoltatok most el? Egyáltalán, én, az állampolgár, adtam-e valaha is bárkinek megbízást arra vonatkozóan, hogy számoltassa el az általam rászorultaknak ítélteket a pénzem felhasználásáról? Felhatalmaztam-e valakit (beleértve az engem képviselőket is), hogy a nevemben egyszerű embereket zaklasson? Kikérem magamnak! S mi az. hogy a sajtó útján? Mi van, ha a sajtó úgy dönt, sem helye, sem ideje egyéni számadások nyilvánosságra hozatalával foglalkozni? Hogy lehet akkor ezt az agyament törvényt végrehajtani? A „szokásos” módon? Törődik valaki azzal, hogy ha a szerencsétlen talál valamilyen orgánumot, amely a megfelelő díjtételért magánhirdetésként közli a teljes könyvelését, arra rámehet az egy százalék, esetleg a többszöröse? Azt mondták az adóhivatalban, ők csak végrehajtók, ha bajom van, forduljak az Országgyűléshez. íme, megteszem: hölgyeim és uraim, mi ez a marhaság?! Miért kell az adni és kapni is jó kedves szokását elrontani? Remélem, nem azt a vérlázítóan cinikus választ kapom rá, amit az APEH egyik munkatársától: kérem, nem volt kötelező elfogadni. Hazai krónika Érezzék, hogy javul a helyzet A miniszterelnök a Szent Margit Kórházban MTI Horn Gyula miniszterelnök Kökény Mihály népjóléti miniszter társaságában szerdán ellátogatott az alapításának 100. évfordulóját ünneplő, budapesti Szent Margit Kórházba. A magas rangú vendégek e nevezetes jubileum alkalmából átadták rendeltetésének az intézmény szülészeti osztályának új ultrahangos vizsgálóhelyiségét és újonnan kialakított egyágyas szülőszobáit. A látogatást lezáró sajtótájékoztatón elhangzott: hosszú idő után előreláthatólag a jövő év lesz az első olyan esztendő, amikor az egészségügyi kiadások meg tudják őrizni reálértéküket. Horn Gyula kiemelte, hogy számára az egészségügy problémáinak megoldása a legnagyobb kihívások közé tartozik. Véleménye szerint lehetővé kell tenni, hogy a reformok nyomán az egészségügyi dolgozók és a betegek is érezzék: javul a helyzet. Fontos feladatként említette a kormányfő az egészségügyi jogszabály- tervezet mielőbbi elfogadását, illetve azt, hogy- azzal megteremtődjön az egészségügy háttere. Kérdésre válaszolva aláhúzta: az európai közösség a közép-kelet-európai országok közül Magyarországon ítéli legkedvezőbbnek az egészségügy helyzetét. A miniszterelnök a továbbiakban utalt arra, hogy az Európai Unió a tagállamokra vonatkozóan nem ír elő kötelező egészségügyi normákat, mindössze ajánlásokat fogalmaz meg. Horn Gyula a szociális és demográfiai helyzettel kapcsolatosan arról szólt, hogy a kormány 1997-től fenntartható gazdasági növekedést kíván teremteni, s erre alapozva meg akarja oldani az életkörülmények folyamatos javítását. Kökény Mihály komoly eredményként említette egyebek mellett a közalkalmazotti szakszervezetekkel kötött előzetes megállapodást, és reményét fejezte ki, hogy a jövő évre ígért 16 százalékos növekmény valóban eljuthat majd az intézményekhez. Jelentősnek ítélte továbbá a sugárkezelés feltételeinek javítása érdekében végrehajtott, jövő évben is folytatandó fejlesztést, amelyre a tárca - mint mondta - az idén hozzávetőlegesen egymil- liárd forintot költött. A csatlakozás nem olcsó MTI Az elkövetkező 10-12 esztendőben összesen mintegy 800 milliárd forintot kell a hadsereg fejlesztésére költeni. Az összeg felét új vadászgépek beszerzése teszi ki. Erről Keleti György honvédelmi miniszter beszélt szerdán Budapesten, az ELTE Bölcsészettudományi Karán tartott NATO-fórumon. A honvédelmi tárca vezetője elismerte, hogy ez valóban hatalmas összeg, de akkor is a hadseregre kellene költeni, ha netán nem csatlakoznánk a NATO-hoz. Elmondta, hogy az elkövetkezendő időszakban a honvédelmi költségvetés 25 százalékát kell fejlesztésre fordítani, mert a hadsereg legtöbb technikai eszköze már nagyon elhasználódott. A vadászgépek beszerzéséről azonban csak azt követően lesz döntés, ha bizonyossá válik NATO-felvéte- lünk, azaz hivatalosan is a szervezet tagja leszünk. Keleti György kérdésekre válaszolva közölte, hogy a honvédség csökkenő létszámigénye miatt az ezredforduló után már nem hívnak be minden sorköteles fiatalt. Ezt valószínűleg úgy valósítják meg, hogy megszigorítják az egészségügyi követelményeket, és csak a legegészségesebb fiatalok vonulnak be sorkatonának. A 9 hónapos szolgálati időt viszont nem lehet már tovább csökkenteni, mert ez az idő épphogy elég a megfelelő kiképzéshez. Kitért arra is, hogy a mostani tervek szerint a hivatásos hadsereg megteremtésére 2005 után lesz lehetőség. A honvédelmi miniszter elismerte, hogy a NATO- népszavazás valóban egy magunk állította akadály, de mint rámutatott, ez kormányzati vállalás, amit a parlament is támogat. Keleti György bízik abban, hogy meggyőző arányú lesz a részvétel a népszavazáson, és a lakosság többsége igent mond a NATO-csatlakozásra. Ugyancsak kérdésre válaszolva a miniszter nem kívánt jóslásokba bocsátkozni arról, hogy Szlovákia mikor lehet az észak-atlanti szervezet tagja. Mint hangsúlyozta: északi szomszédunknak előbb teljesítenie kell az európai integrációs szervezetek követelményeit, amelyek között van a kisebbségekkel való megfelelő bánásmód, továbbá a polgári demokrácia kiteljesedése is. Népszavazási előkészületek Halálos harapás MTI Belehalt sérüléseibe az a 65 éves lábodi asszony, akit a szomszédból a kerítésen átugrott két kaukázusi juhászkutya megtámadott. A tragikus baleset kedden este fél tíz körül történt a Somogy megyei településen. A rendőrségtől kapott tájékoztatás szerint az idős asszony a kórházba szállítás közben halt bele a harapások okozta sérülésekbe. A halál közvetlen oka kivérzéses sokk volt. A kutyákat - egy kant és egy szukát - fedeztetés céljából vitték gazdáik a sértett szomszédjában lévő ház udvarába, az egyik kutyatulajdonos édesanyjához. Éjszakára egy kerítéssel körülvett területre zárták az állatokat, ahol magukra hagyták őket. A kutyaugatásra és a segélykiáltásokra egyik szomszéd figyelt fel, de ő csak kerülővel tudott eljutni a szerencsétlenség színhelyére. Azonnal értesítette a mentőket, de már nem tudlak segíteni az áldozaton. A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság gondatlanságból elkövetett emberölés vétségének alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indított eljárást az ügyben. MTI A népszavazás keddi igazgatási főpróbájának eredményeire alapozott becslések szerint november 16-án, vasárnap este 11 óra után már nyilvánosságra hozható az aznapi referendum adatainak több mint 90 százaléka. A végleges eredményösszesítés várhatóan az azt követő kedden vagy szerdán készül el — közölte szerdán újságírókkal Tóth Zoltán, az Országos Választási Iroda vezetője. Elmondta: a szakemberek most azon dolgoznak, hogy a főpróbán tapasztalt kisebb technikai és szervezési liibákat megMTI A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium törvényi kötelezettségének megfelelően elkezdte a környezetterhelési díjról rendelkező jogszabály előkészítését. A szakmai szervezetek bevonásával a minisztériumban háromnapos társadalmi egyeztetésre kerül sor, azért, hogy ebben minden lehetséges érdeket figyelembe vehessenek a KTM szakértői. Az első fordulót szerdán tartották. A vita bevezetőjében Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter hangoztatta: a környezetterhelési díj nem egyfajta újabb adó. Bevezetésészüntessék. Megkezdték a szavazólapok nyomtatását, s még ugyanazon a napon - szerdán - hozzálátnak a referendumra hívó plakátok szállításához is. A választási iroda vezetője hangsúlyozta: levélben november 11 -éig, személyesen pedig november 15- én délután 4 óráig kérhetnek igazolást állandó lakhelyük polgár- mesteri hivatalától azok. akik más helységben fogják leadni voksu- kat. Az igazolás kérelmezőinek nevük, lakcímük és személyi számuk mellett azt is meg kell jelölniük, hogy mely településen vagy budapesti kerületben - vésznek részt a népszavazáson. vei hazánk környezeti állapotán akarnak javítani. Az EU jogszabályaival összhangban a parlament által elfogadott környezetvédelmi törvény rendelkezik a környezetterhelési díj bevezetéséről, amely a minimális szennyezésre és a szükséges intézkedések megtételére ösztönzi az érintett cégeket. A díjat öt év alatt fokozatosan vezetik be. A befolyt összegek egy részét helyben használhatnák fel az önkormányzatok, illetve a régiók. Kovács Árpád, a KTM helyettes államtitkára az MTI érdeklődésére közölte: a környezetterhelési díjat várhatóan 1999 elején vezetik be. Környezetterhelési díj Tanulság Bürget Lajos Kiderült, hogy a Magyar- országon engedély nélkül tüntetni akarók nem néznek televíziót. Főleg nem híradókat. Mert ha néznének, akkor tudták volna, hogy a fejlett és jól bejáratott demokráciákban a rendőrök igencsak rövid úton lerendezik az ilyen ügyeket. Legyen szó németekről, franciákról, spanyolokról, olaszokról, az ottani rendőrök nem sokat tétováznak. Olyannyira, hogy a mi rendőreink hozzájuk képest főkötős irgalmasnővérek. Magam is tanúja voltam például Párizsban, amikor a diáknegyedben úgy vágták be a szürke rendőrkocsikba a hangadókat, hogy csak úgy nyekkentek. De berlini példa is van, ott a kopaszfiúkat rendezték le a zöldruhások, másutt pedig a kurdok jártak így. Mert az a bizonyos demokrácia igencsak kétoldalú dolog, a játékszabályok adottak, de azokat illik betartani. Ha ez nem történik meg, jön a többséget védő rendszabály. Most ki-ki vérmérséklete szerint nyilatkozik, háborog vagy helyesel, lelkesedik vagy átkozódik. Ez így természetes. De kevesebb szó esik arról, hogy ez az egész gazdatüntetésnek nevezett akármi lényegében nem volt más, mint a jövő évi választások egyik előcsatározása. A Metész, mint egy vagy két más párt előretolt ötödik hadoszlopa kívánta próbára tenni a hatalom tűrőképességét, és ezzel magára irányítani a figyelmet. Exhibicionista vezetőik, akik alig várták, hogy kameraközeibe kerüljenek, boldogan vették tudomásul a történteket, hiszen így megint beszéltek róluk. Igaz, múlékony, illékony ez a népszerűség, holnapra már megint nem emlékszik egyre zsugorodó táborukra senki. Pedig valakik nagy pénzt ölhetnek beléjük, hogy keltsék a hangulatot, ami ilyenkor, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom dátumának előestéjén egy egészen szélsőjobboldali NOSZF hatásál keltheti. Nos, ez most nem jött be, mi több, ellenszenvesekké váltak mindazok körében, akik komolyan veszik azt, hogy vannak törvények, játékszabályok, akik elhiszik, hogy a demokrácia nem parttalan kószálás az utcákon és nem felhecceit mitugrászok produkciója. Szóval nem arattak sikert, még Muczó Agika se tudta győzelemre vinni az ügyet, mi több, még pártja is megsokallta, hogy miként bo- londítja a népet. Pedig igencsak iparkodott, és most mi marad neki? Majd Metész- vagy MIEP-színekben igyekszik újra, hogy ne kelljen a jövőben sem Encsen tölteni háziasszonyként a szürke hétköznapokat. Hiába, a népbolondítás lassan nem lesz járható út a politikában. Tanulságnak ez is jó. És ami talán a legjobb: rendőreinkben feloldódott a korábban odapalántált görcs, hogy nem cselekedhetnek, mert az amolyan bolsevikízű. Most kapitalista stílusban cselekedtek. Ha ez se jó, akkor hát mi legyen? Talán anarchia?
