Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-24 / 274. szám
Futball és pecabot Nem annyira munkájának, mint inkább szabadidős tevékenységének, a sport iránti elkötelezettségének köszönhetően Kiss Barnabás a falu és a környék elismert emberei közé tartozik. Gyügyén született és nőtt fel. Fehérgyarmaton elvégezte a Közgazdasági Szakközép- iskolát, majd az OTP gyarmati fiókjánál dolgozott 13 évig. Gyerekkorától kergette a bőrlabdát, 18 évesen már sportköri elnökké választották a faluban! Csapatuk akkor járási első osztályban játszott, de innen kizárták magukat 1982-ben, amikor felsőbb utasításra egyesültek Cégénydányád csapatával. A két falunak legyen egy jobb csapata! felkiáltással indított akció kudarcot vallott, az eredmények nem igazolták a várakozásokat, a korábbinál is gyengébbek voltak! Ezután szétváltak, következett két év szünet, majd 1989 őszén újra elindultak a gyü- gyeiek. Ettől kezdve ez év tavaszáig Kiss Barnabás volt a csapat edzője. Közben állást változtatott, 8 évig művezető volt a téglagyárban, 1990 óta pedig rokkantnyugdíjas. Nem alapított családot, a munka, a sport és a horgászat kitöltötte az életét. Rokkantnyugdíjasként sem kevésbé tevékeny, mint korábban. Pilanatnyilag a Téglagyári Horgász Egyesület elnöke, a Tisza-Szamos menti Horgász Egyesület felügyelő bizottsági elnöke, bírósági ülnök, és 1997. október elsejétől a fehérgyarmati Városkörzeti Labdarúgó Szövetség titkára. Most szervezik az első cs másodosztályú bajnokságot, és az elmúlt hét végi teremtornára készültek. Mindezt úgy csinálja, hogy bár Fehérgyannaton is van lakása, inkább Gyügyén él. Gazdálkodik, most ért végére az almaszüretnek. Ennek utómunkálataiban zavartuk meg őt. Rekordtermést takarított be, de a bevétel a szükségesnél is kevesebb. Arra jut legritkábban ideje, amit legjobban szeret - a horgászaira. Voltak már szép fogásai, közülük a legnagyobb egy közel 12 kilós amur. Idén kevés ideje volt erre, mindössze 20 ponty akadt horogra, augusztus óta pedig nem volt ideje pecázni. Mégsem bánja, hogy kedves szórakozásától megfosztják más feladatai, mert a sport csaknem annyira szívügye, mint a horgászat. A gondokkal és örömökkel együtt szeret mindent, amibe belefogott. Kézimunkázó idősek Tízéves jubileumához érkezett az idősek napközi otthona Gyügyén. Az intézmény 1987-ben kezdte meg működését, azzal a céllal, hogy három falu időseinek nyújtson otthonuk mellett otthont a nappali órákra. Szamosújlakés Cégénydányád idősei nem jártak át, ezért egy idő után csak Gyügyéé maradt az otthon. A három dolgozóból is csak egy, Kiss Gyuláié maradt, ő a vezetője és mindenese az intézménynek. Mindennap 10-15-en gyűlnek össze. A vendégek kényelmét kellemesen berendezett két fürdőszoba, egy nagy és egy kisebb társalgó, tálalókonyha és az ebédlő szolgálja, ahol a Dá- nyádról áthordott ebédet elfogyaszthatják. Szinte mindenki kézimunkázik, az egyik néni, Országit Mihály- né reggeltől estig fel sem néz a varrásból, ezért aztán híresen gyorsan készíti el térítőit. Nem kis munka ez, hiszen egy-egy darab befejezéséhez neki is egy hónapra van szüksége! Falujáró 1997. november 24., hétfő Leleményesek a gyügyeiek! Új iskolabuszt kapott a falu Kis falu a Szamos mellett - két utca, 300 lakos, egy műemlék templom -, röviden ennyi a tudni- és látnivaló Gyügyén. Persze, ha alaposan körbenézünk, találunk itt mást is. Sorsa hasonló a vidék más kis településeiéhez, lassan elnéptelenedik, lakói munka után költöznek. Az önkormányzat állandó küzdelmet folytat a fennmaradásért, hogy aki itt marad, az minél kevesebb hátrányát érezze a vidéki életnek. Kiss Ferenc polgármesterrel erről a munkáról, megvalósított és talonba tett tervekről, a falu kilátásairól beszélgettünk. Kiss Ferenc korábban a falu fiókpostájának vezetője volt. Második ciklusát tölti a polgármesteri poszton, de nem adta fel eredeti munkáját sem. Mivel egy időben kettő túl sok lenne, nyolc éve fizetés nélküli szabadságon van, hogy minden energiáját a falu fejlesztésére fordíthassa.- A falu Cégénydányáddal és Szamosújlakkal körjegyzőségben van. A rendszerváltás előtt is községi közös tanács működött. Eléggé kiesünk a forgalomból, vasútvonalunk nincs, és a Fehér- gyarmat-Csengersima közötti úl sem érint minket. A legnagyobb gondot nálunk is a munkanélküliség visszaszorítása okozza. Megszűnt a tennelőszövetkezet, leépültek azok a nagy gyarmati cégek is, ahol a gyügyeiek dolgoztak. Munkahelyek létesítésére nem volt lehetőségünk, a közhasznú munka volt az egyetlen megoldás. Közhasznú munkásaink végzik a település közterületeinek karbantartását és esetenként szociális feladatokat az öregek napközi otthonában. Iskolánk, óvodánk nincs, a gyerekeket iskolabusszal hordjuk át Cégény- dányádra. A napokban vettük ál az új buszt, amit pályázattal nyertünk, közösen Szamosújlakkal. Sajnos nincs helyben munka, ami a faluba csábítaná a fiatalokat. Volt olyan évünk, hogy egyetlen gyerek sem született, de haláleset minden évben több is van. Ami kell. az megvan a faluban, kereskedelmi egységek, posta, polgármesteri hivatal és művelődési ház. Ez utóbbit falu- és szövetkezeti gyűlésekre és hasonló összejövetelekre használjuk.- Infrastrukturálisan milyen helyzetben van a falu?- Útjaink teljes egészében szilárd burkolatúak, még a rendszerváltás előtt elkészültek. Most összekötőúlra pályáztunk Gyü- gye és Zsarolyán közé, de pályázatunkat elutasították. Jövőre újra próbálkozunk, mert szeretnénk ezt az utat elkészíttetni. A gáz- és a telefonberuházás 1993— 94-ben egy időben zajlott, mégpedig szép sikerrel. A falu 100 lakásának felébe be van kötve a telefon, és közel negyvenet gázzal fűtenek. Az önkormányzat erejéhez mérten igyekezett támogatni a gázbekötéseket, a lakossági hozzájárulás mindössze 21 ezer forint volt, ezt is két részletben kértük. Más településeken ennek kétszeresét, sőt még többet is kértek hozzájámlásként.- Vannak még hiányosságok?- A következő évben szeretnénk elkezdeni a szennyvízberuházást. Ha ez elkészül, akkor már szinte teljes lesz a közműellátottság. Felmerült még a kábeltévéhálózat építésének gondolata, ezzel a lakosság teherbíró képességének függvényében foglalkozunk.-A teherbíró képességről szólva, mennyire sújtja a munkanélküliség a falut?- A fehérgyarmati Flip-Kers Kft. több gyügyeit felvett, kandallókat gyártanak, és az Opel Astrákhoz készítenek villamos- sági alkatrészeket. Rajtuk kívül a Tisza-Szamos Közműszolgáltató is foglalkoztat néhány embert, erre jön még a közhasznú foglalkoztatás lehetősége, így meg tudunk birkózni a munkanélküliséggel. Ez a viszonylag optimista álláspont azonban csak addig él, amíg a közhasznú foglalkoztatás lehetőséget ad a munkához jutásra. Az önkormányzatnak nincs pénze munkahelyteremtő vállalkozások indítására, forrásaink éppen csak elegendők a működéshez, vegetációhoz. Szerencsére a gyügyeiek leleményesek, szeretnek dolgozni, megtalálják a módját, hogy szűkös bevételi forrásaikat kiegészítsék. Az Almáskert vége Az Almáskert Termelőszövetkezet Gyúgye, Cégénydányád és Szamosújlak közös téesze volt. A rendszerváltást nem sokkal élte túl a szövetekezet sem, évek óta befejezte tevékenységét. A felszámolás során értékesítették a gépeket, most az épületeken a sor. Az önkormányzat megvásárolta a magtár és a daráló épületét. Felmerült a gondolat, hogy a képen látható téeszirodát is megveszik, de erre a tervre nem adta elegendő képviselő az áldását. FEHÉRGYARMATv ^^^Nemsbormy \ Nagyszekeres \ y '• Gyügye \ Zsarolyán / \ Jánkmajiisy / FiOpcsdaróc Szamosújlak yfj Oköritófúlpos V-T?. Hermanszeg _L_ Várjobbágyok faluja A település neve nem magyar eredetű, jelentése és eredete bizonytalan. Valószínűleg várbirtok volt, lakói egy 1284-ből számlázó említés szerint hospesek, várjobbágyok voltak. Közülük került ki a település első birtokosa, a Gyiigyei család. Báthory István 1406-ban megkapta a birtok felét, de még abban az évben továbbadományozta két familiárisának. Később a szomszédos Szamosúj- faluba való Ujlaky családé lett. A XIX. század elején a Várdai, Barkóczy, Kállay és a Szuhányi családoknak volt itt birtokrésze. Lélek- száma a jobbágyfelszabadítás óta 300 közelében maradt, 1871-ben 340, 1900- ban 361 lakosa volt. Halárába olvadt be egy 1284-es oklevélben említett Pál- telkc nevű birtok, amelyet tulajdonosa, Timoteus, Gyügyei írok fiának adott el. A telket az 1363-ben utód nélkül elhalt várjobbágy birtokaként említik. A Szamos A Szamoson csónakázva úgy haladhatunk cl Gyügyc mellett, hogy észre sem vesz- szük a kis falut. Az ártéri iák közé szinte áthatolhatatlan falat szőttek a kúszónövények, máshol pedig a nádas takarja a kilátást. A csendes községből nem szűrődik át hang a töltésen és az ártéren. Nyugodt horgászhely ez. a kavargó vízben kis szerencsével jó fogásra akadhat a türelmes horgász. Sajnos a halbőség nem állandó, a határ túloldaláról érkező szeny- nyezett víz időről időre megtizedeli a folyó élővilágát. Európa felé tartanak a szomszédék is, ott pedig nem nézik jó szemmel a környezetszennyezést. Ennek hatására az utóbbi hónapokban már jobban vigyáznak a Szamosra. A kisebb árhullámtól felkavarodott vízen most a rablóhalaknak van szezonja, csukára, harcsára mennek a horgászok. Az oldalt írta: Dojcsák Tibor Az öreg templom A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére a XIII. században templom épült Gyügyén. A templom később a reformátusoké lett, érdekessége festett, gerendás, kazettás famennyezete. Kazettáit szimbolikus népi ábrázolások díszítik - írják a templomról az útikönyvek. Vastag falai, keskeny, lőrésszerű ablakai azokat a századokat idézik, amikor a templom még erődítmény, a falu lakóinak óvóhelye volt a bármerről várható rablókkal, idegen hadakkal szemben. Ma már csak békés célokra szolgál. a külön álló harangtoronyban felhangzó kondulások hívására istentiszteletre gyűlnek össze itt az emberek.
