Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-24 / 274. szám
1997. november 24., hétfő Világkrónika Törökország lesz az egyik vezető téma az Európai Unió külügyminisztereinek hétfői ülésén. Elmarad viszont a tervbe vett EU-török társulási tanácsülés, miután Ankara lemondta az annak helyettesítésére szánt, nem hivatalos vacsorát. Ezzel együtt a török külügyminiszter hétfőn Brüsszelben tartózkodik, ahol bármelyik kollégája számára elérhető lesz kétoldalú megbeszélésre. A hét végi EU-csúcstalálkozón kevés bővítési témát vitattak meg, de ezen belül a legnagyobb teret Törökország bevonásának szentelték. Az EU-nak egyre nehezebb fejtörést okoz úgy kihagyni Ankarát a bővítési folyamatokból, hogy látszólag bevonja azokba. Még karácsony előtt, vagyis egy hónapon belül a brit kormányfő vendége lesz a londoni miniszterelnöki hivatalban Gerry Adams, az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő katolikus párt, a Sinn Fein vezére - a sajtóban éppen egy hete napvilágot látott hírt vasárnap a brit kormány észak-ír-iigyi minisztere is megerősítette. Marjorie „Mo" Mowlam nyilatkozata szerint félő. hogy az észak-írországi republikánus — vagyis a brit korona fennhatósága ellen, az ír sziget egyesítéséért küzdő erők visszatérnek az erőszakhoz, ha London nem kezeli őket a kofliktusban érintett többi politikai csoporthoz hasonlóan. Ez lesz az első eset az ír sziget megosztása óta, vagyis háromnegyed évszázada, hogy az IRA terrorcsoport politikai fedőszervének tartott Sinn Fein vezetője beteheti a lábát a londoni kormányfői hivatalba. Biztonsági erők Törökországban megölték a Munkások és Parasztok Felszabadító Hadserege (TIKKO) nevű betiltott, szélsőbaloldali szervezet hat tagját, köztük két nőt, a Fekete-tenger partján fekvő Tokai tartományban. A rohamrendőrség vasárnap Isztambul európai városrészében mintegy 150 baloldali tüntetőt tartóztatott le, mert engedély nélküli megmozduláson tiltakoztak az isztambuli egyetemen kitört véres diákösszecsapások miatt. A tüntetők a parlamentben nem képviselt Szabadság és Szolidaritás Pártja (ODP) nevű baloldali párt felhívására gyűltek össze a Beyazit téren, hogy az isztambuli egyetemen szerdán kitört összetűzések miatt tiltakozzanak. Ötnapos hivatalos látogatásra izra elbe érkezett Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és küldöttsége. A magyar miniszter izraeli tartózkodása alatt több izraeli miniszterrel tárgyal. Lotz Károlyt üzletemberek népes csoportja is elkísérte. Látogatásának első napján a déli órákban Nazaretbc utazott a küldöttség, ahol a keresztény zarándokhelyeket keresik fel. A késő esti órákban egy nagy izraeli iparvállalat, a Giltck vendégei lesznek. A Vatikánvárosban folyó amerikai kontinentális püspöki szinóduson is sürgették, hogy a Szentszék vizsgálja felül az elvált, illetve az újraházasodott hívők szentáldozására kimondott tilalmat. Az ecuadori Nestor Rafael Herrera Heredia püspök szombaton azt javasolta: a Szentszék engedélyezze, hogy a nemzeti egyházak saját hatáskörükben dönthessenek erről a kérdésről. A Hittani kongregáció a közelmúltban erősítette meg, hogy aki felbontja a házasság kötelekét, illetve nem az egyház által elfogadott házassági kötelékben él, részt vehet az egyház életében, de nem részesülhet az eucharisztia szentségében. Párizsi pitbull-tilalom MTI ____ Fr anciaországban hamarosan törvénnyel fékezik meg a pitbullok garázdálkodását, megtiltva behozatalukat és tenyésztésüket. A tavasszal a parlament "elé kerülő törvénytervezet szerint „a pitbull olyan harci kutya, amelyet különféle vadászkutyák keresztezésével tenyésztenek ki”. Betiltják tenyésztésüket és behozatalukat, s tartásukat nem engedélyezik kiskorúaknak és a törvénnyel korábban már összeütközésbe került személyeknek. A már meglévő pitbullokat gazdáik kötelesek 4 hónapos koruk előtt bejelenteni a helyi elöljáróságon, kötelesek beoltatni őket és biztosítást kötni rájuk. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 3 havi börtön és 25 ezer frank (4100 dollár) pénzbírság vár a tulajdonosra. A szintén kötelezően tetoválással vagy elektronikus chippel megjelölt ebek nyilvános helyen kizárólag pórázon és szájkosárral tartózkodhatnak. Az elöljáróság elrendelheti elaltatásukat, amennyiben gazdájuk nem képes megakadályozni, hogy bárkire veszélyt jelentsenek. A belügyminisztérium és a mezőgazdasági minisztérium egyetértése esetén hasonló rendszabályokat rendelhetnek el az úgynevezett őrzővédő kutyák tartására is, mint például a doberman, a rot- weiler, a Bordeaux-i, a német és az argentin dog, amennyiben viselkedésüket agresz- szívnek minősítik. A pitbullok állkapcsának nyomóereje 600 kilogramm, s átlagosan 13 évet élnek. Franciaországban 20-40 ezer közé teszik a számukat, s egy kölyök ára jelenleg 5000 frank (850 dollár). A rendkívül vad kutyák támadásai már idén több halálos áldozatot követeltek és számos súlyos sérülést okoztak. Mint az AFP emlékeztet rá, Franciaországban a helyi hatóságok döntése alaján idén augusztusban altattak el első ízben két pitbullt: az állatok megtámadtak és súlyosan megsebesítettek egy 84 éves férfit Párizs egyik külvárosában. Clinton és Jelcin Irakról Bili Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök szombati telefonbeszélgetéséből kiderült, hogy a két nagyhatalom eltérő hangsúllyal közelíti meg az Irakkal szembeni szankciók enyhítésének vagy feloldásának kérdését. Ugyanakkor egyetértés volt közöttük arról, hogy Bagdadnak nem szabad akadályokat gördíteni az iraki tömegpusztító fegyverek megsemmisítését ellenőrző ENSZ-bizottság (UNSCOM) munkájának az útjába. A két elnök eszmecseréje mintegy negyven percig tartott. MTI Fehér házi források szerint míg Bili Clinton arra helyezte a lényeget, hogy Iraknak be kell tartania a Biztonsági Tanács határozataiban lefektetett feltételeket, addig Borisz Jelcin az Öböl-háború után bevezetett tilalmak lépcsőzetes könnyítése és az ellenőrzési tevékenység felgyorsítása mellett érvelt. Az illetékesek közölték, hogy az UNSCOM munkafeltételeit illetően teljes volt az összhang, de az iraki teljesítés jutalmazásáról - a szankciók esetleges enyhítéséről -már erősen eltértek az álláspontok. Az orosz felfogás szerint egyrészt lépéseket kell tenni arra, hogy az ellenőrző folyamat felpörgetésével minél közelebb hozzák a tilalmak feloldásának időpontját, másrészt már menetközben is lehetne könnyíteni a szankciókon, ha Bagdad bizonyos követeléseknek maradéktalanul eleget tett. Washington ezzel szemben egységes csomagként kezeli a határozatokat, és hallani sem akar a tilalmak fokozatos vagy részleges megszüntetéséről: csak akkor hajlandó beleegyezni feloldásukba, ha Bagdad végrehajtja az összes rendelkezést, tehát a tömegpusztító fegyverek megsemmisítésén túlmenően számot ad a háborúban foglyul ejtett kuvaitiakról, és beszünteti saját népe elnyomását. Maga Bili Clinton újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy megköszönte Borisz Jelcinnek azt a hozzájárulást, amelyet az „orosz diplomácia kifejtett a válság megoldása érdekében, legalábbis átmeneti időre”. Tájékoztatása szerint hangsúlyozta partnerének, hogy fontosnak tartja a további együttműködést az iraki kérdés végleges rendezésében. Az orosz államfő sajtószolgálata előzőleg azt emelte ki a beszélgetés tartalmából, hogy Borisz Jelcin kifejtette: ki kell használni a kedvező változások biztosította lehetőségeket, méghozzá a politikai-diplomáciai rendezésére összpontosítva. A közlemény szerint az orosz elnök méltatta, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjainak közös erőfeszítése nyomán sikerült elérni az UNSCOM visszatérését Irakba; egyidejűleg azonban sürgette a csoport munkájának felgyorsítását és hatékonyságának fokozását is. Nizar Hamdun iraki ENSZ- nagykövet a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva szombat este kijelentette, hogy „időre van szükség az orosz elképzelések kibontakozásához és érvényesüléséhez”. Egyidejűleg azonban figyelmeztetett arra, hogy az ENSZ- ellenőrök küldetésével kapcsolatos viszály hetek vagy hónapok múlva újra kiéleződhet, ha az amerikai nyomás miatt semmi sem változik a Biztonsági Tanács magatartásában. Bírálta az Öböltérségben állomásozó amerikai csapatok felfejlesztését, és ismételten kifejezésre juttatta, hogy Bagdadot „zavarja” az UNSCOM munkáját segítő amerikai U-2-es kémrepülőgépek ténykedése. Hozzáfűzte azonban, hogy Irak már nem fenyegetőzik - legalábbis egy ideig - a gépek esetleges lelövésével. Büntetlen háborús bűnösök? A háborús bűnökért elítélt és kivégzett román Antonescu marsall kormányának nyolc tagja számára posztumusz rehabilitációt javasolt, majd az amerikai kongresszus több tagjának tiltakozása nyomán szombaton elállt ettől a szándékától Sorin Moisescu, Románia főügyésze. MJI Moisescu október 23-án nyújtott be semmisségi indítványt az 1941-44 közötti kormány több tagjára a háború után kimondott ítéletek ügyében. A döntés ellen hivatalosan tiltakozott és a román kormányt szándékának megváltoztatására szólította fel Alphonse diAmato és Christopher Smith, az amerikai kongresszus európai biztonsági és együttműködési bizottságának elnöke és alelnökc, tekintettel arra, hogy az Antonescu-kormány, amelynek a szóban forgó személyek tagjai voltak 1941 és 1944 között, emberiség elleni bűnöket követett el a zsidó állampolgárok elleni pogromokkal, továbbá az Egyesült Államok háborús ellenfele volt. A román főügyész első reakciója egy csütörtökön kiadott közlemény volt: ebben azzal érvelt, hogy a román törvények szerint a felelősség személyes, az illetőket szakértőkként vonták be államtitkári és helyettes államtitkári szinten a kormányba, egy olyan időpontban, amikor az alkotmányt felfüggesztették, és az államvezetés teljhatalmával An- tonescu marsaik ruházták fel. Tehát, hangzott az érvelés, ezek a háború után elítélt személyek nem viselnek szolidáris felelősséget a marsall döntéseiért, ők maguk pedig nem követtek el bűntettet. A szombati, a Rompres által; vasárnap ismertetett újabb közleményben — amely azután született, hogy Emil Constantinescu államfő visszatért ázsiai körútjáról - Sorin Moisescu leszögezte, hogy a dossziét újra megvizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy noha közigazgatási szempontból az érintett személyek nem tekinthetők felelősnek, politikai értelemben mégis felelősséget viseltek azáltal, hogy tagjai voltak az adott időpontban az Anto- nescu-kormánynak. A kormány politikai döntései közül, ismeri el a főügyész, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ebben az időszakban, 1941 június 22- én határozott a Prut, majd 1941. novemberében a Dnyesz- ter átlépése mellett. 1941. június 30-án pedig megkülönböztető intézkedéseket hozott a zsidó állampolgárokkal szemben. Ennek alapján a főügyész csak Ghitu- IeScu Torna Felre egyetemi tanár, volt államtitkár esetében tartja fenn a rehabilitációs indítványt, mivel az államtitkári posztról, amelyre 1941. április 5-én nevezték ki, már május 26-án, tehát az Antonescu-kormány szóban forgó döntései előtt lemondott. Indiai a világszépe Választás MTI _______ Eln ökválasztás kezdődött vasárnap Szlovéniában, ahol 1,55 millió választópolgár döntheti el, hogy 8 jelöli közül ki töltse be a következő 5 évben az államfői tisztséget. Az alig kétmilliós lakosú köztársaságban a függetlenné válás óta most másodszor tartanak elnökválasztást, amelynek legnagyobb esélyese Milan Kucan jelenlegi elnök, akit 1992 decemberében választottak először elnökké. Kucan már azt megelőzően is az ország élén állt, ám akkor még az államtanács elnökeként. Az ellenzék erre hivatkozva megpróbálta megakadályozni Kucan mostani MTI ____ In dia szépét, a 24 éves bombayi Diana Haydent választották tegnap a világ legszebb hölgyévé a Scychclles-szigetcken megtartott Miss World 1997 versenyen. A 170 cm magas, barna hajú és meglepő módon szürkés-kék szemű indiai lány - akinek ereiben saját bevallása szerint egy kevés angol vér is folyik négy-öt nemzedékkel korábbról - William Butler Yeats angol költő egyik verséből idézett, mikor a verseny döntőjébe jutott tíz szépséget arra kérték, mondjon néhány szót. Az idei világszépe kivételesen nem fotómodell, odahaza Bombayben egy hírességeknek szolgáltató menedzserügynökségben dolgozik, s 36 éves ír barátja unszolására nevezett be a versenybe. Személyében harmadszor van indiai győztese a Miss World versenyeknek. „A fellegekben járok” -jelentette ki Diana Hayden néhány perccel azután, hogy szépségkirálynővé koronázták, a második helyen végzett 18 éves új- zélandi Lauralee Martinovich és az őt követő 24 éves dél-afrikai Jessica Motaung oldalán. Az összesen 95 ezer dollárnyi díjazást, mint mondta, családja segítésére, jótékony célokra, és persze magára szerelné fordítani. A szerencse egyébként nemcsak őhozzá volt kegyes, de az egész szabadtéri ünnepséghez is, amelyet egy tengerparti színpadon tartottak meg, őserdei díszlettel a háttérben. Emlékezés Dalmay Árpád (Új Kelet) Ilyenkor késő ősszel, Er- zsébet-nap táján Kárpátalja- szerte gyertyalángok gyúl- nak a városok, a magyar- és németlakta falvak temetőiben, templomkertjeiben, sok helyen a települések központjaiban a rendszerváltás óla áhított emlékművek mellett. Az egykori sorstársak, túlélők és a háború után született nemzedékek képviselői emlékeznek meg az 1944 novemberében „háromnapos munkára”, „málenkij robotra” hurcolt s a sztálini haláltáborokban elpusztult férfiakról. Még ma sincsenek teljesen pontos adatok az elhurcoltak számát illetően, csak feltételezések. Körülbelül 40 ezer embert vittek cl a „felszabadítók”, s az elhurcoltak közül szinte minden második elpusztult a lágerekben. A sztálini önkény nagyobb vér- veszteséget okozott a kárpátaljai magyarságnak, mint a két világháború együtt! Alig tette a lábát Kárpátalja földjére a szovjet hadsereg, máris a magyarság megtizedelése volt az egyik célja. Bosszút akart állni az „ellenséges” nemzeten, meg aztán a moszkvai politikai boszorkánykonyhán már kifőzték a több mint ezer esztendeig Magyarországhoz tartozott vidék elszakításának és Szovjetunióhoz csatolásának tervét. Szükség volt hát a lakosság megfélemlítésére, az esetleges tiltakozás vagy ellenállás megelőzésére. Már készültek a november 26-án Munkácson megrendezett színjátékra is, amelyen a nép- bizottságok kongresszusa - szovjet géppisztolyok felügyelete mellett - kimondta Ká ipát alj a „új racgy esti lését ” Ukrajnával. Az elhurcolt tízezreknek persze nem volt beleszólásuk e döntésbe... November 13-án jelent meg a 4. ukrán front parattcsa a német és magyar nemzetiségű hadköteles személyek letartóztatásáról és hadifogolytáborba irányításáról. S nemcsak azokat hurcolták el. akik a hadsereg kötelékébe tartoztak és hazaszöktek, hanem a civil férfiakat is 18-tól 50 éves korig. Csak az menekülhetett meg, aki ruszinnak vagy szlováknak vallotta magát. A szovjetek nem tettek kivételt a magyar nemzetiségű kommunistákkal sem. A megtorlás és megfélemlítés Csonka-Bcrcgbcn. tehát megyénk beregi részein is folyt, mert a túlbuzgó ukrán nacionalisták az egész Bercg megyét Ukrajnához akarták csatolni. 1945 augusztusában meg is szállták Vásáros- naményt, Tiszaszalkát, konyát, és a tőlük keletre eső beregi falvakat. 1989 óla Kárpátalján szobrok, emlékművek, kopjafák, emléktáblák idézik fel a 43 évvel ezelőtti tragikus eseményeket. A magyar érdek- védelmi szervezetek minden évben gyászünncpscgcl tartanak a városokban és falvakban, valamint a szolyvai gyűjtőtábor helyén, az elhunytak tömegsírjai fölött létrehozott emlékparkban. E rendezvények nemcsak emlékeztetnek, de figyelmeztetnek is. Arra, hogy soha többé nem szabad olyan embertelenül megalázni az emberi méltóságot, mint azt az 1944-es deportálások idején tették.
