Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-21 / 272. szám

Oroszország megpróbálja elérni, h0gy módosítsák az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelését ellenőrző' ENSZ-bizottság összetételét, beszüntessék az U-2 felderítő repülőgépek repülését Irak felett, és ne vizsgálják át az ellenőrök az iraki elnöki palotát. Egy iraki illetékes szerint ezeket a pontokat tartalmazza az a megállapodás, amelyet Irak és Oroszország kötötl kedden Moszkvában az Irak és az ENSZ között három hete kirobbant fegyerzetcllen- őrzési válság elsimítása érdekében. Szaad Kaszem Hammudi, az iraki parlament arab ügyekkel és nemzetközi kérdésekkel foglalkozó bizottságának elnöke szerint a megállapodás értelmében Irak engedélyezi az iraki lesze­relést ellenőrző különleges bizottság (UNSCOM) tevékeny­ségének felújítását a korábbi feltételekkel, vagyis az ame­rikai ellenőrök részvételével. A burgenlandi tartományi főnök állí­tólag már német politikusokat is megnyert azon felfogásá­nak, hogy nem lenne helyes a tagjelöltek gyors felvétele az Európai Unióba. A Kurier című osztrák bulvárlap bur­genlandi kiadásában csütörtökön megjelent nyilatkozat szerint Stixnek alapjában véve semmi kifogása az ellen, hogy az Európai Unió felvegye a keleti országokat, de mint mondta: „nem szabad elfelejteni, hogy Portugália és Spa­nyolország a csatlakozásuk előtt majdnem nyolc évig tár­gyaltak”. Stix szerint túlságosan mohók a kelet- és közép­európai vezető politikusok, akik szeretnének holnap he­lyett már ma belépni az unióba. Első ízben becsületszavát adva, az iraki vezetés csütörtökön megerősítette, hogy az ország nem rendelkezik sem vegyi, sem biológiai fegyverekkel - jelentette az INA hírügynökség. „A kegyes és irgalmas Allah nevében becsületszavunkra biztosítjuk önöket, hogy Irakban nincs többé biológiai vagy vegyi fegy­ver” - állítja a Forradalmi Parancsnokság Tanácsának és a kormányzó Baath-párt vezetőségének Szciddám Húszéin elnökletével megtartott együttes üléséről kiadott nyi­latkozat. A svájci kormány kijelölte küldötteit a nácik által a II. világháború alatt összerabolt aranyról de­cemberben Londonban tartandó nemzetközi konferenciára. A berni külügyminisztérium csütörtökön közleményben be­jelentette, hogy a küldöttség élén Thomas Borer áll, aki Svájcnak a világháborúban játszott szerepét vizsgáló kor­mányzati munkacsoportot vezeti. Helyettese Jean-Pierre Roth, a Svájci Nemzeti Bank elnökhelyettese lesz. A brit kormány által idén augusztusban meghirdetett konferenciát december 2-4. között rendezik meg, hogy megvizsgálják a nácik által összerabolt több millió dollár értékű arany ügyét. A Svájc világháborús szerepét vizsgáló független történész­bizottságot annak elnöke, Jean-Francois Belgier és egyik tagja, Harold James képviseli a konferencián - közölte a minisztérium. A küldöttségnek tagja lesz a holocaust-áldo­zatok javára három svájci nagybank által létrehozott „kü­lönleges pénzalap” elnöke is - írta a Reuters. Jeruzsálemi merénylet Ismeretlen tettesek csütörtökre virradó éjjel Jeruzsá­lem Óvárosában automata fegyverrel megöltek egy ortodox zsidó diákot, társát pedig súlyosan megse­besítették. Az izraeli rendőrség feltételezése szerint terrortámadás történt. Szemtanúk szerint a rendőrség nagy erőkkel vonult ki a helyszínre, és őrizetbe vett néhány személyt. MTI _____ A közvetlen közelről megtámadott két fiatalem­ber közül az egyik azonnal holtan rogyott össze, míg társa több lőtt sebbel min­tegy száz méter, szaladt Ariel Sáron izraeli minisz­ter házáig, ahol segítséget kért. A támadás az úgyne­vezett Damaszkuszi Kapu közelében történt, a kül­földi turisták ezrei által lá­togatott Óvárosban. Ben­jamin Netanjahu izraeli mi­niszterelnök csütörtökön reggel rendkívüli ülésre hívta össze biztonsági ka­binetjét, és különleges in­tézkedéseket vezetett be a merénylet következménye­ként. Az izraeli rendőrség fel- tételezése szerint terrortá­madás történt, s a városban az elmúlt tíz évben nem volt példa hasonló akcióra. Netanjahu „igen súlyos és elfogadhatatlan merény­letnek” nevezte a táma­dást a reggeli tanácskozás előtt, amelyen részt vett Dávid Lcvi külügyminiszter Avigdor Kahalani belbiz­tonsági miniszter és a bel­biztonsági szolgálat, a Sin Bét vezetői. A nap folyamán Jeruzsá­lem óvárosában megerő­sítették a rendőri jelenlétet. A miniszterelnök elrendel­te, hogy a merénylet hely­színe közelében újra nyis­sanak meg egy évekkel ezelőtt bezárt rendőrőrsöt. Az AFP értesülése szerint az áldozat a 26 éves Gábriel Hirschberg (Hirschberg Gá­bor magyar állampolgár-a szerk.) volt. Megijedtek Kávássytól? Világkrónika A Hospodárské Noviny című szlovák gazdaságpolitikai napilap csütörtökön megjelent kommentárja szerint: „Ma­gyarország negatív jelzést adott a világ felé” azzal, hogy parlamentjének új alelnöke, Kávássy Sándor kijelentet­te: „Magyarország ott van, ahol magyarok élnek”. A lap szerint ez Kávássy „egyik kedvenc mondata”. MTI A magyar Országgyűlés új alelnöke „nyíltan szorgalmaz­za a „trianoni diktátum” eltör­lését, és nem idegenkedik a gondolattól, hogy tartsanak népszavazást a szlovák határ­menti területek visszacsatolá­sáról, ahol magyar kicbbség él” - írja, és arra emlékeztet, hogy Honi Gyula is többször igazság­talannak nevezte a trianoni egyezményt. Mint a lap írja, bár Kávássy kijelentése jó adag populiz- must és demagógiát hordoz, attól még nem veszélytelen. Maga a tény, hogy ezzel a reto­rikával Kávássy ilyen magas posztra kerülhetett, jelzi: né­zetei Magyarország polgárai­nak egy részétől sem idegenek. Európa térképének sokszori át­rajzolása során a határmódosí- lásokat rendszerint vérontások kísérték, és a két legutóbbi eset: a Szovjetunió, kiváltkép­pen pedig Jugoszlávia szétesé­se is megmutatta, hogy a határ­módosítások a huszadik század végén rendkívül kegyetlen kö­vetkezményekkel járhatnak. Persze, szlovák-magyar vi­szonylatban “egyrészt egyelőre és szerencsére senkinek sem kell a katonai fenyegetettség miatt nyugtalankodnia, más­részt a két országnak épp a fe­szültség értelmetlen fokozásá­ra van a legkevésbé szüksége”. Kávássy nézetei nemzetközi bonyodalmakba sodorhatják Budapestet. Tény, hogy a leg­erősebb magyar politikai pár­tok megkadályozhatták volna, hogy Kávássy Sándor ilyen magas politikai tisztséget tölt­sön be, de - a lap szerint - „ez bizonyára nem állt érdekük­ben”. Magyarország negatív jelzést adott a világ felé, de hogy objektívek legyünk, azt is meg kell mondani: „az euró­pai kontinensen nem csak Bu­dapest juttat magas pozícióba kétes politikai véleményt val­ló személyeket”. Habsburg Ottó a bővítésről Az Európai Unió keleti bővítésétől függ Európa biz­tonsága, csak egy biztonságos Európával tárgyal a világ egyenrangú partnerként, de ma még a kontinens nem lép fel egységesen - fejtette ki Habsburg Ottó, az Európai Parlament képviselője, magyarországi jeientéstevője, a Páneurópai Unió elnöke szerda este az osztrák televízió késő esti híradójában adott inter­júban. MTI ____________ A politikus abból az alka­lomból nyilatkozott, hogy csü­törtökön tölti be 85. életévét. I. Károly utolsó Habsburg-csá- szár (IV. Károly magyar király) fia egy másik nyilatkozatában azt mondta: a kelet- és közép- európai országok sokkal nyu­gatibb szelleműek, mint aho­gyan azt egyes EU-tagország- okban megpróbálják beállíta­ni. Habsburg Ottó szerint a ke­leti bővítés gazdasági követ­kezményei is elviselhetőek lesznek a régi tagországok szá­mára. A politikus nem hisz ab­ban, hogy Közép- és Kelet-Eu- rópából migrációs hullám indul majd meg. Példaként említette a spanyol csatlakozás előtti hangulatot, amikor egyesek szintén tömeges spanyol mun­kaerővándorlásra számítottak. Ehelyett a spanyolok otthon maradtak, és ott igyekeznek maguknak jólétet teremteni. Az EP-képviselő szerint azok, akik most félelemet szítanak a kele­ti bővítés ellen, valójában sa­ját maguk félnek az ismeret­lentől. Az ORF híradójában a riporter feltette Habsburg Ottó­nak a kérdést, hogyan értelme­zendő az az aznap megjelent kijelentése, miszerint „nem lenne katasztrófa, ha Haider kerülne a kancellári székbe”. Ezzel vajon az osztrák válasz­tóknak üzent? - hangzott a to­vábbi kérdés. Habsburg Ottó közölte, hogy ő ugyan nem akar beavatkozni az osztrák belpolitikába, de szerinte az Osztrák Szabadság- pártot és annak elnökét, vala­mint az ellenzéki párt válasz­tóit nem kellene kirekeszteni. Mint mondta: nem tartja he­lyesnek, hogy az osztrákok egy részét nácinak bélyegezve ki­rekesztik. Hozzátette: az 1938-as náci propagandához hasonló ele­meket vél ebben felfedezni. A politikus szerint ez nem vet jó fényt Ausztriára. Arról szin­te soha senki nem beszél, mi­lyen bátran ellenállt Ausztria a nemzeti szocializmusnak - vélte. Egy kérdésre válaszol­va közölte: az osztrák törvé­nyek nem engedik meg, hogy egy Habsburg jelöltesse ma­gát az államfői posztra. Azt viszont szeretné, ha Auszt­ria a hagyományainak meg­felelően lépne fel Európában, s ugyanolyan sokat adna neki, mint az évszázadok so­rán tette. Vita a NATO*csatlakozás terheiről Egy esetleges európai válság rendezéséhez szükséges katonai erő, valamint a felvételre kerülő három új állam katonai infrastruktúrájának eltérő megítéléséből fakad, hogy az Egyesült Államok sokkal nagyobbra becsüli a NATO keleti bővítésének költségeit, mint az európai tag­országok - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap csütörtöki számában. MTI ____________ Mí g a washingtoni kor­mányzat hat-kilenc milliárd dollárra becsüli az új tagok bővítésével felmerülő szövet­ségi költségeket, a NATO brüsszeli központja 1,3 mil­liárd dollárral számol. Ez a ki­adás fedezi a távközlési kap­csolatok kiépítését, a légtér ellenőrzését, valamint az új tagállamok parancsnoki és vezetési szintjeinek integrálá­sát - írta a lap, amely rend­szeresen megbízható értesülé­seket közöl a bonni védelmi minisztériumból. A költségbecslésben mutat­kozó jelentős eltérés oka, hogy míg Brüsszel szerint egy esetleges európai fegyveres viszály megoldásához húsz hadosztályt kell mozgósítani, az amerikai szakértők a koráb­bi hidegháborús helyzetből kiindulva hatvan hadosz­tállyal számolnak. Emellett Washingtonnal ellentétben a brüsszeli központ helyszíni felmérései alapján úgy véli, hogy a Lengyelországban, Magyarországon és Csehor­szágban a jelenleg rendelke­zésre álló katonai infrastruk­túra nem szorul komolyabb bővítésre. így elegendő a^l7 repülőtér - amelyből 10 a lengyeleknél, négy a magyaroknál, három a cseheknél található vala­mint a két lengyel kikötő, hogy szükség esetén csapato­kat, eszközöket szállítsanak a térségbe. A NATO szakem­berei a vártnál jobbnak ítél­ték a három ország vasúthá­lózatát is. Az amerikai kormányzat­nak bizonyára kínos megma­gyarázni a becslések közötti hatalmas különbséget, ezért a tervezési célok jövő tavaszi megvitatásakor bizonyára felfelé srófolja majd a brüssze­li központ által előterjesztett adatokat - hangzik a cikk. A szerző szerint még ko­moly vita várható arról is, hogy a szükséges 1,3 milliárd dollárt a szövetség a költség- vetés növelésével, vagy a már folyamatban lévő programok megkurtításával teremtse elő. Volker Rühe német védelmi miniszter az utóbbi megoldás­ra hajlik. E kérdés vizsgálatakor nyil­vánvalóan felvetődik majd a terhek újraelosztásának kérdé­se is. Jelenleg ugyanis a hideg- háborús időszak maradványa­ként az Egyesült Államok és Németország viseli a terhek oroszlánrészét - hangzik a cikk. Egy 19 tagállamot tömörítő szervezetben tartósan nem maradhat fenn az a jelenlegi helyzet, hogy az amerikaiak, a németek és a britek fizetik a költségek hatvan százalé­kát. A terhek újraelosztásá­nak ügyét azonban valószí­nűleg elválasztják a bővítés ügyétől, hogy ne terheljék meg külön ezzel - írta a né­met lap. (Sajtó)per a láthatáron? Dal may ÁrpádJÚj Kelet) „Az utóbbi időben egyes sajtókiadványokban, ame­lyek Szerhij Ratusnyak, az Ungvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága el­nökének politikai és gaz­dasági érdekeit szolgálják, újult erővel indult meg az a hazugság-, rágalom- és félretájékoztatási kampány, amely a megyei állami köz- igazgatás és a megyei ta­nács, illetve személyesen annak elnöke, Szerhij Usz- tics ellen irányul” - olvas­ható a kárpátaljai járási ál­lami közigazgatási hivata­lok és járási tanácsok elnö­keinek nyilatkozatában. Miről van szó? A Rio-lnform című lap november 6-ai száma arról adott hírt, hogy Leonyid Kucsma államelnök fel­mentette tisztségéből Szer­hij Uszticsot, a megyei ál­lami közigazgatási hivatal elnökét, s helyette Mikola Andruszt, az ungvári járási közigazgatási hivatal és tanács elnökét nevezte ki. A hír valótlannak (vagy csak korainak?) bizonyult: az államelnöknek nem volt ilyen rendeleté. A megyei állami közigazgatási hiva­tal és tanács sajtókonferen­cián ítélte el a provokatív publikációt, „amelynek té­nye messze áll a valóság­tól, illetve egyáltalán nem felel meg annak”, s kilátás­ba helyezte az egész ügy átadását a bíróságnak. A Rio-lnform válaszul közölte Ukrajna elnökének — még alá nem írt - rende­letét Szerhij Usztics levál­tásáról és Mikola Andrusz kinevezéséről. A lap azt is állítja, hogy Usztics úr tu­lajdonképpen a megyei ta­nácsnak sem elnöke már, mert a helyi önkormányza­tokról ez év június 12-én hozott törvény két hónap elmúltával, augusztus 12- én hatályba lépett. A me­gyei tanács megbízott elnö­ke a törvény értelmében Czurkó János, aki Usztics első helyettese (volt?). Nehéz eligazodni a szom­szédunkban folyó (hatal­mi?) harcban. November 20-ára összehívták a me­gyei tanács ülését, amely remélhetőleg tiszta vizel önt majd a pohárba. Az vi­szont tény, hogy a törvény értelmében Szerhij Usztics nem maradhat sokáig elnö­ke a megyei közigazgatási hivatalnak is és a megyei tanácsnak is: egyik tiszt­ségéről előbb vagy utóbb le kell mondania. (A hata­lom megosztása már meg­történt a Beregszászi, a Volóci, a Perecsenyi, a Szolyvai és a Huszti járás­ban, a többi nyolcban vi­szont még egy-egy személy viseli a két tisztséget.) A kérdés most már valószínű­leg az, hogy Usztics úr maga választhat-e a két poszt közül, vagy az állam­elnök dönt a kérdésben. Ami viszont kétségtelen: az egész kampány és ellen­kampány már a jövő évi választások előszele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom