Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-19 / 270. szám
Határainkon túl 1997. november 19., szerda Szlovák rendszerváltozás Ki lesz Szerbia új elnöke? A külpolitikával nem különösebben foglalkozóknak is feltűnhetett már, hogy szinte alig múlik el hónap valamilyen választás nélkül déli szomszédunknál. Egyesek már-már hajlamosak azt hinni (amit ők magukról állítanak), hogy Szerbia a demokrácia igazi hazája, ahol szinte mindenről kikérik a nép véleményét. MTI ___ Vo lt-e igazán rendszerváltás 1989. november 17-én Csehszlovákiában? - kérdőjelezik meg sorra az időközben önállóvá vált Szlovákiában a nyolcadik évforduló kapcsán elhangzó ellenzéki vélemények. Az emlékezetes novemberi este utcára vonuló pozsonyi nagygyűlés egyik vezető szónoka, a jelenlegi ellenzékhez tartozó Demokratikus Unió (DU) alelnöke, Ján Buda] a rendszerváltás és az azóta eltelt nyolc év tanulságait levonva - Vladimír Meciar személyére célozva - a Prácában ezt írta: „Egyesek azt hiszik, hogy demokratikus fejlődésünknek egy ügyes populista zsarnok a kerékkötője. Ez azonban képességeinek túlbecsülése lenne. Valójában a bennünk élő és a körülöttünk levő gonosz telepedett ránk, s ezt a gonoszt tartósan semmilyen november sem győzheti le. Egyedül az segít, ha az emberek felébrednek az „új hatalmaskodók, az új rablók, az új törvényszegők" tettei láttán bekövetkezett sokkos ámulatból, mert minél tovább húzódik el ez a sokkos állapot, annál inkább állandósul, annál merevebb normává kövesedik a reménytelenség és a félelem állapota - írja a rendszerváltó novemberi nagygyűlések egykori vezérszónoka, aki abban bízik, hogy a jövő ősszel esedékes választások után jobb idők köszöntenek Szlovákiára. A hétfői évforduló kapcsán a Demokratikus Baloldal Pártja nyilatkozatban állapította meg, hogy „a szlovák társadalom ismét politikai, gazdasági, szociális és erkölcsi válságban van” ,az önállóság adta fejlődés lehetőségei fokozatosan elvesznek és „az úgynevezett szlovák módra történő átalakulás - elsősorban a kormányzás módszerei miatt - kudarcba fulladt. „Degenerálták és eltiporták” '89 novemberének eszményét. A társadalmi fejlődést előrevivő általános erkölcsi értékek elhalványullak, az állam magatartása nem a jogállamiság elveihez igazodik, a büntetlen törvény- és alkotmánysértés mindennapivá vált, és a fiatal Szlovák Köztársaság polgárai nyolc évvel a forradalom után a saját sorsuk iránti érdektelenség közönyébe fulladtak, mert érzik, hogy másodrendűnek tekintik őket - áll a Vállalkozók Pártjának (SPZ) a forradalom évforduló előestéjén közzé tett nyilatkozatában. Duray Miklós, az Együttélés elnöke az évforduló kapcsán az MTl-nek nyilatkozva kijelentette: „1989 novemberében senki sem gondolta azt, hogy tulajdonképpen az egész társadalmat átejtette a KGB, mert amikor azt hittük, hogy a kommunista rendszer megbukott, akkor senki sem gondolt arra, hogy nyomban végbemegy a visszarendeződés. Én sem hittem volna, de 1997-ben számomra ez mái' teljesen nyilvánvaló - mondta Duray. Az emlékezetes pillanatban, a november 18-ára virradó éjszakán jött létre Vágsellyén, Tóth Károly lakásán a jelenlegi szlovák parlament hárompárti Magyar Koalíciójához tartozó Magyar Polgári Párt jogelődje, a Független Magyar Kezdeményezés. A második világháborút követően ez volt a szlovákiai magyarság első politikai ereje, amelyik elsőként mondta ki a rendszerváltás igényét. A Független Magyar Kezdeményezés a rendszerváltás után kormányzati tényező volt Szlovákiában. Tóth Károly, a Magyar Polgári Párt főtitkára az MTI-nek adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy ámbár Szlovákiában komoly változások mentek végbe, az elmúlt néhány esztendő mérhetetlenül lefékezte a társadalmi átalakulást. „Ma azok emlékeznek november 17-ére, akikannak idején komolyan gondolták a rendszerváltást, és akik ma sem veszítették cl hitüket, hogy Szlovákiában a társadalom és az állami élet demokratizálható, hogy Európának ebben a régiójában is létrejöhet a jogállam, s hogy Szlovákiának még mindig van esélye az európai integrációra és a NATO-csatlakozásra. ’ ’ BugárBéla. a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke úgy látja, hogy nyolc évvel az események után „az emberek lelkében közöny kezd uralkodni, s ennek elsősorban Mcciar három kormánya, főleg pedig a jelenlegi, hannadik konnánya az oka. A politikai eszközök és a kormány- zali módszerek durvasága, a sorozatos törvénysértések, a jog- államiság szabályainak mellőzése, az ország vagyonárnak elfe- csérlése, a növekvő szociális feszültségek együttesen idézték elő ezt a furcsa közönyt az emberekben” vélekedett Bugár. Egy vasárnap este Pozsonyban közzé tett közvéleménykutatás adatai szerint 1989 novembere után nyolc évvel a megkérdezettek 33 százaléka értékeli pozitívan, és 25 százalék „felemásnak” - egyszerre pozitívnak és negatívnak - tartja a bársonyos forradalmat, illetve annak hozadékát. Tizenkét százalék negatívan, 4 százalékuk pedig határozottan ta- gadólag vélekedett arról, hogy helyesli-e a nyolc évvel ezelőtti rendszerváltást. Gy.Z. ______________ Igen , szinte mindenről (ami a hatalomtartóknak megfelel) kikérik a véleményét. Pontosabban felhasználják a népet céljai eléréséhez. Egy-egy, sorsdöntőnek nevezett választás előtt jött a szinte kötelező „agymosás”, a propaganda, hogy a „népakaratot” minél sikeresebben a saját javukra fordítsák. Ez elég hosszú ideig, évekig sikerüli is nekik. Ám az eddigi utolsó elnökválasztáson való részvételi arány nagyon gyérnek bizonyult, a második forduló eredménye a választópolgárok több mint a felének távol maradása miatt érvénytelen lett. Megelégelték már a választók a megalapozatlan ígéreteket, és már a könyökükön jöttek ki a magas politikai tisztségre áhítozó jelöltek. A szebb és boldogabb jövőben való hitük mára már szertefoszlott. Hiába volt a drága, túlméretezett választási kampány, hiába voltak tele az újságok a szebbnél szebb ígéretekkel - ezt sem vették komolyan a „megcélzottak”. Koszovóban, Szerbia déli tartományában, ahol a lakosság 80-90 százaléka albán nemzetiségű, bojkottálták az elnökválasztást. Nekik eddig egy szerb elnökjelölt sem ígért semmi jót. Nem ígérte meg nekik senki, hogy tartományuk visszakapja majd az autonómiát, és azt sem, hogy majd ők maguk Balogh Csaba A szovjet seregbe való bevonulás azért sokkal több nehézséggel, kétellyel járt. mint napjaink katonáskodása. Akkoriban folyton azon kellett aggódni, vajon a világ melyik forrongó pontjára kerül a gyerek. Ma az ilyesfajta kételyek, aggodalmak már teljesen feleslegesek. Hála istennek, tegyük hozzá. Ám a jelek szerint az ukrán hadseregben sem éppen leányálom a katonáskodás. Már a sorozás sem megy mindig zökkenők nélkül.- Az egyik nagy baj - mondja Alekszij Túrok ezredes, a megyei hadkiegészítő parancsnoka -, hogy a fiatalokból gyakorta hiányzik a hazájuk iránti kötelességtudat. Valahol hiba van a hazafias nevelésben, mert sok az olyan fiatal, aki a legkülönbözőbb ürügyet kitalálva próbál kibújni a katonai szolgálat alól. A nagy többséget azonban mégsem ez jellemzi. Számukra presztízskérdés a katonáskodás. Annak okairól szólva, hogy miért próbálnak kibújni sokan a katonai szolgálat alól, az ezredes kifejette: olykor hiányos az együttműködés a fiatalok felkészítésében illetékes intézmények közölt. Nincs kiforrott ifjúságpolitikánk, s bizony számos helyen nem is törődnek a fiatalok fcjlődcdönthetnek saját és gyermekeik sorsáról. „Csak” fenyegetést, megfélemlítést kaptak. Az északi tartományban, a Vajdaságban sem sokkal rózsá- sabb a helyzet. Az ott élő öt nemzet fiai közül a magyarok létszámban a második helyen vannak, ami kisebbségi sorsol jelent a számukra. A félmilliónyi délvidéki magyar emberi jogait alaposan megnyirbálták, és Vajdaság autonómiáját is igencsak korlátozták. Az érdekeiket képviselő hat magyar pártot nem mint ellenzéket. hanem mint ellenséget kezelik. E tényeket tudomásul véve, a hatalomnak nem behódolva, saját jelöltjük nem léven, kevesen tartották érdemesnek az elnökválasztáson való részvételt. A december 7-érc kiírt újabb elnökválasztáson a Szerb Szocialista Párt új jelölttel indul, mert az eddigi jelölt Zoran Lilies (Jugoszlávia volt elnöke) alaposan „leszerepelt", nem tudná győzelemre vinni a pártját. Ezért Milosevics kivonta őt a „forgalomból”, és helyette új embert - Milan Milutinovicsot - állítottak a Szerb Szocialista Párt, a Jugoszláv Egyesült Baloldal cs az Uj Demokrácia közös jelöltjeként. Milutinovics nem nagy horderejű politikus. Annyit érdemes csak tudni róla, hogy ő is a szerb nacionalisták táborába tartozik, és hogy hűséges kiszolgálója Milosevicsnek. A közelgő „megmérettetésen" nagy eséllyel indul majd Vojisz- láv Seselj, a Szerb Radikális Párt sévcl. A seregbe való szolgálatra már az iskolás korban kellene készülni.- Egyes járásokban, mint például a nagybereznaiban, rahóiban alig fordítanak figyelmei a sorköteles fiatalok felkészítésére - ezt mái' Volodimir Briocs. a megyei egészségügyi főosztály helyettes vezetője mondta. - A lelkileg és fizikailag is felkészületlen regruták számára pedig nagyon nehéz a beilleszkedés, a megváltozott életkörülmények elfogadása. A seregben ugyanis egészen más a világ, mint a civil életben. Volodimir Briocs megdöbbentő adatokat közölt arról, hogy az ukrán hadseregből az idén 11 000 fiatalt kell egészség- ügyi okoknál fogva idő előtt leszerelni. Ez bizony egy egész kis hadsereg, s köztük mintegy 500- ra tehető a kárpátaljaiak száma. Eddig 61 fiatalember tért haza családjához idő előtt leszereltem Az okok közt nem szabad elhallgatni, hogy bizony nem ritka az orvosi műhiba, amelyek következtében beteg, katonai szolgálatra alkalmatlan fiatalokat is besorozelnöke, aki ma Zimony város polgármestere. Az ultranacionalista csctnik-vajda sem a kisebbségek iránti barátságáról híresült el ország-világ előtt. Mivel a szélsőséges nacionalizmus mély gyökereket eresztett Szerbiában, ezért a politikai klíma kedvező a pisztolyát könnyen előrántó és azzal a belgrádi parlament előtt hadonászó és fenyegetőző Seseljnck. A csetnik-vajda, aki szabadcsapataival részt vett a Bosznia elleni háborúban és a muzulmánok kiirtásában, etnikailag tiszta, nagy Szerbiáról álmodik, amely Németországgal lesz majd határos, akár egy újabb háború kitörésének árán is. Vük Draskovics, az autokratikus, nacionalista politikus, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke a decemberi választáson ismét ringbe száll a hatalom megszerzéséért. Benne már többször csalódtak hívei. Most azt vetik a szemére, hogy bizonyos, neki tett ígéretek fejében, paktumot kötött Miloseviccsei. Az elnökjelöltek listavezetői nem igazán európai nézeteket valló politikusok. Pedig Szerbiának olyanokra lenne szüksége, akik higgadtan és kiszámíthatóan intéznék a köztársaság dolgait, és akik visszavezetnék azt a civilizált Európába. A mostani militarista és nacionalista állammal szemben, egy politikailag és gazdaságilag szilárd és fejlett Szerbiát szeretnénk szomszédunknak tudni, amely az ott élő magyaroknak minden őket illető jogot megad a jövőben. Vajon kit választanak (és választanak-e egyáltalán) december 7-én a vajdasági magyarok? Olyanok közül kcll(ene) választaniuk, akikről mai előre köztudott, hogy nem képviselik az érdekeiket. nak. Előfordult például, hogy tüdőbeteg fiatalokat vonultatlak be, akiknek légzőszervéről még csak röntgenfelvételt sem készítettek az orvosi vizsgálatok során.- Be kell látnunk továbbá - folytatta V olodimir Brics -, hogy létezik a seregben a gyedovs- csina. Azok a fiúk, akiket valamilyen lelki probléma, idegi alapon történő megbetegedés miatt kell kimustrálni, többnyire az őket ért attrocitásoknak, megaláztatásoknak, olykor kínzásoknak az áldozatai. Van persze más probléma is. A seregben nem mindenütt egyformák a feltételek, sok helyen bajok vannak az étkeztetéssel. Ez azonban a gazdasági bajok mielőbbi orvoslása révén megoldódna. A megyei hadkiegészítő mindenesetre arra törekszik, hogy a fiaink ne féljenek a seregben való szolgálattól. A lényeg, hogy lehetőleg egyetlen beteg fiatalember se kerülhessen a kaszárnyákba. A minőségi válogatás a cél, ami nem egyszer megoldhatatlannak tűnő nehézségeket is eredményez. Utca* gyerekek MTI ____ Uk rajnában nem folynak törvénytelen orvosi kísérletek utcagyerekekkel, mint ahogy azt az El País című spanyol lap közelmúltban megjelent két cikke is állította. A rosszindulatú találgatások egész lavináját elindító félreértést egy kijevi lap pongyola megfogalmazása okozta - hangzott el az ukrán állami televízió egyes adásának szombat esti hírműsorában. Az UTN műsorvezetője elmondta, hogy a külföldi újságírók egy kijevi lap hanyag kifejezésébe kapaszkodva írtak a törvénytelen idegsebészeti kísérletekről. A szóban forgó kijevi újságcikk szerzője a hagyományos gyógymódokkal nem gyógyíthalónak tekintett gyermekeket pontatlanul „elhagyottnak” nevezte. A külföldi újság olvasatában ez pedig úgy hangzott, hogy a kijevi idegsebészeti intézetben elhagyott gyerekeken hajtanak végre agykíséiietckcl. Az El País egy nem kormányzati pszichiátriai szervezet megbízható értesüléseire hivatkozva azt írta, hogy Ukrajnában törvénytelen orvosi kísérletek folynak utcagyerekck- kel, betegekkel és szellemi fogyatékosokkal, akiknek agysejtbeültetéssel akarják megváltoztatni a személyiségét.- Sajnos valóban rengeteg a gyenge fizikumú, betegségekre hajlamos regruta. Egyre többen vannak, akiket valamilyen nemi betegséggel kell kezeltetni. Még ennél is nagyobb azok száma, akiknek elképzelhetetlenül rosszak a fogai - mesélte Olekszij Tiirokc/rcdcs. - Bizony nem ritkán adódik olyan helyzet, amikor a sorozóbizottság 3-400 rcgrutából képtelen összeállítani egy-egy 70 fős különítményt, mert nincs a fiúk közt annyi, a követelményeknek megfelelő. A legékesebben a számok tanúskodnak az elmondottak igazáról. Ezek szerint az idén 9083 személy kapott Kárpátalján behívót, s közülük 3520-an vonultak be a seregbe. A sorozásra behívol- taknak 98,2 százaléka jelent meg a hadkiegészítő sorozóbizottsága előtt, 1047 sorkötelest alkalmaüannak minősítettek. S mint azt említettük, a seregből további félezer kiskatonát szerelnek le kényszermegoldásként. Egyébként a legtöbb katonai szolgálatra alkalmatlan fiatalember a munkácsi, beregszászi és téesői járásba való. S meglehet ugyan, hogy nem túl szívderítő mindaz, ami itt elmondtunk, de megyénk ezzel együtt is a legjobb mutatókkal rendelkezik az egész országban.- Addig kekeckedjűnk a szlovákokkal, hogy Nagymaros után még a Tiszán is felépítenek velünk egy duzzasztót... „Valahol hiba van a hazafias nevelésben” Kárpátaljai fiatalok angyalbőrben A behívó kézhez vételét a kárpátaljai családokban mindig is egyfajta sokkhatás kísérte. Az apák többnyire büszkeséggel konstatálják, hogy férfivá érett a srác, s mégsem egy anyámasszony katonája, ha egyszer bevonul. Meg aztán a seregben majd embert faragnak belőle. Persze, azért titokban az ő szívükben is ott bujkált a féltés, az aggódás, amit az édesanyák már kevésbé rejtenek véka alá. Mindenesetre a búcsú pillanatában kevesek tudják megállni könnyek nélkül, hogy elszakítják tőlük lelkűkből fakadt magzatukat.
