Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-03 / 256. szám

ingyen! Bűnözők az utcán, menekül a forint 2. oldal Ára: 28 Ft 'QMMimaaijiRiaK.' ___________ Mu nkatársaink FUJI alapanyagra és technikával dolgoznak. IV. évfolyam, 256. szám - 1997. november 3., hétfő Orgonát szenteltek Újjászületés kétszázévesen Ünnepi istentisztelet keretében szentelte fel vasár­nap D. Szebik Imre püspök, a nyíregyházi evangé­likus nagytemplom felújított orgonáját. A hangszert 15 millió forintért korszerűsítették; az átépítéshez az egyházközség hívei mellett anyagilag hozzájá­rult a város önkormányzata, valamint három társas vállalkozása, a francia Michelin-taurus Rt., illetve a magántulajdon többségű Szabolcstej Rt. és az Isobau Kft. is. Adományával segítette a hangszer rekonstrukcióját a németországi Denkendorf test­vérgyülekezete. Pipőke új cipőkéje MTI Az 1786-ban épült mű­emlék evangélikus nagy­templom első orgonáját 200 évvel ezelőtt, 1797. szeptember 29-én szentel­ték fel. A jelenlegi fúvós­hangszert pedig 1910-ben építették 33 regiszterrel, két manuálpedálos pneu­matikus kúpládarend- szerű romantikus diszpo­zícióval. Az orgona átala­kítását 1972-ben kezdték meg, s az átfogó rekonst­rukció és bővítés Trajtler Gábor egyházzenei igaz­gató tervei alapján feje­ződött be. A vasárnap fel­szentelt orgona 40 regisz­teres három normálpedá- los elektropneumatikus rendszerű, újak homlok­zati sípjai és pedálregisz­tere is. Fő műve és játék­asztala a legkorszerűbb, így a hangszer egyaránt al­kalmas barokk, romanti­kus, illetve a XX. századi zene interpretálására. Az ünnepi istentisztelet után Laborczi Géza evangé­likus igazgató-lelkész az MTI tudósítójának elmond­ta: a múlt esztendőben el­készítették a nyíregyházi műemlék nagytemplom felújításának tervét. A vá­ros egyik legszebb egyhá­zi épületét eredeti szépsé­gében szándékoznak hely­reállítani. A költségeket az egyházi és világi hatósá­gokhoz benyújtott pályáza­tok útján szeretnék előte­remteni. Létrehoznak egy alapítványt is az adomá­nyozók támogatásának fo­gadására. MTI Nagy cserkészi templom Hívekés gyülekezetek adományából Új evangélikus templo­mot szenteltek fel vasár­nap a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Nagycserke­szen. Az ünnepi istentisz­teleten D. Szebik Imre, az Északi Evangélikus Egy­házkerület püspöke hirde­tett igét. A templomépítés 20 mil­lió forintos költségéhez a Bajor Evangélikus egy­háztól kapott jelentős tá­mogatást a nagycserkeszi egyházközség: a németor­szági tartomány egyházi szervezete 4,5 millió fo­A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint a 44. játékhéten az ötöslottón következő számokat sorsolták ki: 35, 44, 56, 66, 70. Jokerszám: 8 5 6 8 0 5. A hatoslottó nyerőszámai a következők: 15, 16, 19, 24, 26, 30, a pótszám: 13. Több mint egy évtized után újította fel a nyíregyházi Bessenyei Színkör hajdanvolt nagysikerű előadását, a Grimm testvérek csodaszép meséjéből Romhányi JózsefáItal az ő sajátos rímkavalkádjával írt mesejátékát, a Hamupipőkét. Akkoriban a színkör óriási utakat járt be ezzel a darabbal. Egy év alatt több mint százszor játszották - ezt már „igazi” színház is büszkén jegyzi - megyén belül és kívül, Miskolcon és Le­ányfalun, Sárospatakon és Szekszárdon, Budapesten és Debrecenben, s ki tudja még hány helyen. Kanda Ferenc (Új Kelet) A vasárnapi bemutató azt igazolta, hogy a rendező Szán­tó Sándor, a színkör vezetője az évtucattal ezelőtt játszott darab számos értékét átmentette a mostani előadásra. Megtartot­ta mondanivalóját, ami az a már-már közhelyszerű, de - különösen a gyerekeknek - elégszer nem mondható, még­is felnőtt korra sajnálatosan el­felejtett summázatot tartalmaz­za, hogy a jóság, a becsületes­ség és a tisztesség hosszú távon jobban fizet, mint ellenkezői, s hogy az erőszakkal kivívott si­kerek talmiak és múlandók. A praktikus okokon túl nyilván ezért volt az, hogy nem változ­tattak a díszleteken és a jelme­zeken. A környezet és a ruhák igen kifejezők, előbbiek egyes esetekben (királyi palota) a kis közönségből jól hallható ámu­latot váltottak ki. Romhányi József szövege játék a játékban. Ez a nyelv, ahol a mézeskalács „kicifrázás- ban részesült kétszersült”, s a timsó „kápráztató lábáztató”, egyéb érdemei mellett arra is alkalmas, hogy a gyerekek kísérőit végig szórakoztassa. S ezt a nyelvet a szereplők na­gyon szépen, funkcióját mindig szem előtt tartva beszélték. Megőrizte a darab (s minden szereplője egyenként) azt a rendkívül rokonszenves voná­sát, hogy szereti a gyerekeket. Ezt az apró publikum (ugyan­úgy mint az ellenkezőjét) min­dig megérzi, s ennek megfele­lően reagál. Viszonozza, amit kap. A közbetapsolások, az előadás végén felzúgó, s hosszan tartó vastaps, sőt az úgynevezett negatív figurák kellő utálata is azt jelentette, hogy a nézőtér is szerette a darabot. A címszerepben Tisza Dóra szépet alakított. Kedves volt, szeretetreméltó, s éppen annyi­ra szerény, amilyennek egy Hamupipőkét elképzel az em­ber. Figyelemre méltóan oldot­ta meg a megalázottság és az öntudat arányait. (Folytatás a 3. oldalon) Aranyláz a Mecsekben MTI Aranyláz tört ki a Me­csek vidékén, amióta híre kelt, hogy a hegység egyik patakjának meder­hordalékából aranyszem­cséket mosott ki egy amatőr ásványkutató. Papp Csaba pécsi ötvös az MTI érdeklődésére el­mondta, hogy kedvenc időtöltése a nehézfém-ás­ványok - cirkon, rutil, magnetit, ilmenit - gyűj-v tése, amely meglehetősen fáradságos hobbi, hiszen rengeteg előtanulmányt, sok gyaloglást és mód­szeres ásványelemző utó­munkát is követel. Az aranyra még augusztus­ban, egy mecseki szaktá­borozás alkalmával buk­kant rá a Farkas-árokban. Az értékes sárga fémből több tucatnyi morzsát ta- 8 láll,, melyek átmérője egy I milliméter körüli volt. I Leletéből a miskolci Her- | man Ottó Múzeumnak is küldött vizsgálati darabo­kat, melyek elemzése bi­zonyossá tette, hogy va­lóban aranyra bukkant. A fém eredeti lelőhelyének meghatározása hosszas kutatómunkát kíván, hi­szen nem tudni még, hogy a patak vize honnan mosta ki és hordta magá­val a csillogó sárga rö- göcskékct. Magyarországon a Duna és Dráva folyó mentén még századunk első felében is dolgoztak aranymosók, s az értékes fém kisebb-nagyobb nyo­mait nemcsak a Mecsek­ben, hanem a Börzsöny, a Mátra és a Zemplén hegyei közt is megtalál­ták. Néhol korábban aranybányák is működ­tek. A legutóbbit a húszas években nyitották; ez a mecseki Barnakő-hegyi kutató-tárna volt, melyet azonban hamarosan be­zártak, mert elhunyt a kutatást vezető geológus. A mecseki aranylelőhely természetvédelmi terüle­ten fekszik, ahol csak az illetékes felügyelőség szakhatósági hozzájáru­lásával folytatható a fém kitermelésére irányuló tevékenység. Egy halálos áldozata van a szegedi robbantásnak MTI A távirati iroda munkatársa a helyszínen megtudta, hogy a 36 éves helyi vállalkozó, Né­meth Zoltán, valamint a társa­ságában lévő két férfi és egy fiatal nő hajnali három óra kö­rül lépett ki a József Attila su­gárúton lévő Delhi Bárból. Hár­man beszálltak a Mercedesbe, a nő az ablakon behajolva pár szót még váltott velük, Amikor Németh Zoltán beindította a gépkocsit - az óra három óra huszonöt percet mutatott -, ha­talmas robbanás történt; a de­tonáció szinte az egész város­ban hallatszott. Az autó kigyul­ladt, vezetője azonnal életét vesztette, összeégett holttestét Egy személy meghalt, hárman pedig súlyosan megsebe­sültek vasárnap hajnalban Szegeden, amikor egy parkoló autóban pokolgép robbant - közölte az MTI-vel Szőke Pé­ter ezredes, városi rendőrkapitány. a tűzoltók szabadították ki. Két utasa és a nő másod- és har­madfokú égési sérüléseket szenvedett, őket kórházban ápolják. A robbanás két közelben lévő autót is megrongált, több ház ablaka betört. A szilánkokkal, az autóból leszakadt darabok­kal teleszóródott környéket, valamint a József Attila sugár­út Hódmezővásárhely felé vezető szakaszát a rendőrség lezárta. A rendőrség vizsgálja egyebek között a merénylet ál­dozatának üzleti kapcsolatait. Az MTI nem hivatalos értesü­lése szerint a szegedi vállalko­zó nem volt ismeretlen a rend­őrség előtt, kapcsolatban állt az alvilággal, és nőket futtató ban­dával is. A nyomozás nagy erőkkel folyik; a fővárosból érkezett tűzszerészek már bekapcsolód­tak a vizsgálatba. Súlyos, de nem életveszélyes az állapota a Szegeden hajnal­ban történő pokolgépes robban­tás három sebesültjének — kö­zölte az MTI munkatársával dr. Molnár Katalin, a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvos- tudományi Egyetem bőrgyó­gyászati klinikájának ügyele­tes orvosa. Elmondta, hogy a 23 éves B. Izabellát, a 29 éves B. Lászlót és az 51. éves R. Já­nost először a II-es kórház traumatológiai osztályára szállították, majd mivel má­sod- és harmadfokú égési sérüléseket szenvedtek, a bőrklinikán kezelik őket to­vább. Sokkos állapotuk meg­szűnt, kihallgatható állapot­ban vannak. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitány­ság ügyeletesétől a távirati iroda úgy értesült, hogy ki­hallgatásukat vasárnap dél­után meg is kezdték. rintnak megfelelő márka­adománnyal segítette a beruházás megvalósítását. A magyar állam kétmillió forinttal járult a templom elkészítéséhez. A többi pénzt a helyi hívek, illetve a testvérgyülekezetek ad­ták össze. A modern sítlusban épült nagycserkeszi templom to­ronyrésze 14 méter magas, hosszhajós épületrésze kétszintes. Egyik emeletén a nagy imatermet alakí­tották ki, amely 250 sze­mélyes, a másik szinten 100 személyes altemplo­mot rendeztek be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom