Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-11 / 263. szám

Méltó bérhelyzetet Munkatársunktól A megye valamennyi ön­kormányzati vezetőjéhez fordult írásban a Magyar Köztisztviselők és Közalkal­mazottak Szakszervezete (MKKSZ) megyei titkára. Timkó József tájékoztatta a polgármestereket a szakszer­vezet bérharcáról. Javasolta a települések vezetőinek, hogy a köztisztviselőket, közalkalmazottakat rendkí­vüli feladataik elvégzésében támogassák, a munkahelyi feltételeket teremtsék elő, például a népszavazás, majd a jövő évi országgyűlési és helyhatósági választások al­kalmával. A titkár kérte: a költségvetés tervezése idő­szakában a köztisztviselők és a közalkalmazottak részére a parlament ílletményemelési határozatán túlmenően te­remtsenek olyan bérhelyze­tet, amely méltó az említett munkavállalói körhöz. Elis­meri eddigi szakmai munká­jukat, lojalitásukat és párt­semlegességüket, ugyanak­kor a várható nagy feladatok előtt fontosnak véli a nyu­godt munkahelyi légkört, a megbecsültség érzését, a csa­ládok kiegyensúlyozottabb közérzetét. Kérte továbbá, hogy a költségvetés elő­készülete során, majd a kép­viselő-testületek előtt a bér­kérdésben képviseljék a köz- tisztviselőket és a közalkal­mazottakat. Kiállítás Mátészalkán Munkatársunktól Hármas kiállítás nyílik a mátészalkai Városi Művelő­dési Központban november 14-én 18 órától. Három Székesfehérváron élő mű­vész festményeit, grafikáit, kerámiáit tekinthetik meg az érdeklődők december 1­jéig. Laki István ajkai szár­mazású rajz szakos általá­nos iskolai tanár, festő­művész, Németh László ke­ramikus és Tóth Péter máté­szalkai születésű festőmű­vész, rajz szakos tanító al­kotásaiból rendezett bemu­tatót Fülöp Sándor festő­művész nyitja meg. Nagygéc, az elpusztult falu Valamikor volt főutca is a faluban, meg kocsma is, meg bolt és házak és emberek, minden, ami egy kis falu hétköznapjaihoz nélkülözhetetlen. A nagy árvíz óta Nagygéc megszűnt létezni. Mindössze két csa­lád maradt itt, nem törődve az esetleges újabb ve­szedelemmel, hatósági tilalommal. Igaz, lakik még egy harmadik is a nem létező faluban, de ez a csa­lád már azóta költözött ide. Az összkép lehangoló. Pusztulás mindenütt. Remény sincs a feltámadásra. Berki Antal (Új Kelet)- Elköltöztünk innen mi is, lelkem, dehát az ember nem szívesen hagyja ott a szülőfaluját, visszajöttünk — mondja Bözsi néni, aki most is Nagygécen él. - Az úgy volt, hogy kaptunk telket, amire aztán a gyere­keink építkeztek, de hát már ők sem abban az akkor épült házban laknak. Nem tudták megszokni a meg­változott körülményeket. Akkoriban sok mindent ígértek, és az is igaz, hogy sokat segítettek, de én meg szegény uram inkább a fa­lumat választottuk. Itt min­den nehezebb, mint másutt. Ha valamit vásárolni aka­rok, be kell mennem Tótfa­luba vagy Csengersimára. A posta is csak odáig jön. Le­veleinket idáig már nem hozzák ki. Ha valamit vá­sárolok, akkor azt is meg kell érdeklődnöm, hogy nem jött—e valahonnan le­velem? Itt laknak ugyan Gálék is, akik szintén meg­szenvedték az árvizet, de­hát messze Vagyunk egy­mástól. Nem nagyonjövünk össze. A fiam néha hazajön, és akkor segít, amiben lehet. Amióta szegény uram meg­halt, egyedül élek ebben a kis házban. Érdekes, hogy ez épen maradt az árvízkor is. Nem nagyon jönnek ide emberek. Munkalehetőség sincs, nem hiszem, hogy valaha is feltámad Nagygéc. A régi telkeket megtartották tulajdonosaik, de máshová mentek lakni. Csengerbe, Csengersimára, Komlód- tótfaluba, van olyan is. aki Nyíregyházára. Ma már job­bára a gyerekeik gazdálkod­nak rajtuk. Pusztul itt min­den. Igaza van a régi mon­dásnak: a gazda szeme nél­kül ebek harmincadjára ke­rülnek a birtokok. Én már nem megyek innen sehová. Megszoktam az itteni életet. Innen engem, lelkem, már csak vinni fognak. Nagyon sajnálom Nagygécet. Soha­se gondoltam volna, hogy egyszer olyan lesz a világ, hogy az egyszerű halandó túlélheti szülőfaluját. Megyei krónika WVr. n .A\. 1997. november II., kedd Szolgálunk és védünk... ...most már Demecserben is. Tegnap délelőtt avatták ün­nepélyes körülmények között a demecseri rendőrőrsöt. Fáky László, Demecser nagyközség polgármestere ava­tóbeszédében arról beszélt, milyen fontos, ha a lakos­ság állandóan érzi a rendőrség védelmét. Munkatársunktól- Súlyos hiba volt megszün­tetni a községi rendőrőrsöket - folytatta a polgármester -, és most, hogy végre lehetőség adódott a negyvenöt év előtti állapot visszaállítására, azon­nal kihasználtuk az alkalmat. Ismét van rendőrsége Deme- csernek. Fullajtár András (Új Kelet) Mint ismert, pár nappal ezelőtt a Hajzer-Ugyben vizs­gálatot folytató Csongrád Me­gyei Ügyészségi Nyomozó Hi­vatal munkatársai első alka­lommal meghallgatták az érin­tett dr. Hajzer László volt me­gyei rendőrfőkapitányt is. Ed­dig Hajzer László csak a saj­tóból értesült arról, hogy el­lene hivatali vesztegetés és hivatali visszaélés miatt kez­dett el vizsgálatot a Miskolci Ügyészségi Nyomozó Hivatal, majd később az ügyet a csong­rádiak vették át. Az előzmény­hez tartozik, hogy a volt főka­pitány 1997. július 15. napjá­tól saját kérésére nyugállo­mányba vonult. Ezt a váratlan lépését azzal indokolta, hogy hónapokon keresztül titkos- szolgálati módszerekkel meg­figyelték, telefonjait lehall­gatták, ellene titkos nyomo­zást folytattak. Véleménye szerint ezen eszközök alkal­mazásának célja az volt, hogy munkáját lehetetlenné tegyék, és végül távozásra kényszerít­sék. A kihallgatás után dr. Hajzer László tegnap látta elér­kezettének az időt arra, hogy az üggyel kapcsolatosan saj­tótájékoztatót tartson, és a médián keresztül informálja a közvéleményt.- Hosszú gondolkodás után szántam el magam arra, hogy távozásom után négy hónap­pal nyilatkozzam az ellenem felhozott vádpontokkal kap­csolatosan. Eddig türelemmel viseltem, hogy a közvéle­ménybe olyan súlyos vádakat tápláltak be, amelyekkel igye­keztek a személyemet lejárat­ni. Magam sem tudtam, hogy konkrétan milyen vádakat hoznak fel ellenem, hiszen a főkapitányságom allatt semmi A nagyközség komoly anya­gi áldozattal hozta létre ezt az intézményt, a helyreállított épülettel, a rendőrök számára kijelölt szolgálati lakásokkal együtt mintegy tizenhárom­millió forintot áldozott rá. Dr. Szahadfi Árpád frissen beiktatott megyei főkapitány arról szólt, hogy a megyei ka­pitányság lehetőségein belül olyat nem követtem el, ami el­terjedt a közvéleményben. Vé­gül az ügyészség öt szabály­sértési ügyben hallgatott meg. amit most a nyilvánosság elé tárok. Az első eset: egy nyír­egyházi lakos jelentéktelen mértékben lépte túl a megen­gedett 80 kilométeres sebes­séget. Felhívott és kérte, hogy minél előbb bírálják el az ügyét. Én utasítottam az ille­tékes kollégákat, hogy méltá­nyos büntetést szabjanak ki. Ezt azért is kértem, mert az érintett személy segíti a rend­őrség bűnmegelőzési munká­ját. így a kiszabott szabály- sértés összege 2 ezer forint volt. A második eset: egy nyír­bátori lakos a 3-aS főúton 113 kilométeres sebességgel köz­lekedett. A város polgármes­tere felhívott, és az érdekében méltányos büntetést kért. Én akkor minél nagyobb összegű büntetés kiszabására adtam utasítást, ami 25 ezer forint lett, és nem vették el a vezetői engedélyét. Az összeget elég magasnak tartottam. A harmadik eset: egy me­gyénkben közismert szemé­lyiség egy kerékpárossal ütkö­zött. Személyi sérülés nem tör­tént. A felek rendőrt hívtak, hogy eldöntsék, ki volt hibás. Valamilyen bírságot mind­kettőjüknek kiszabtak, mert osztott felelősséget állapítot­tak meg. Mindketten levelet írtak, én akkor úgy foglaltam állást, hogy részesüljenek fi­gyelmeztetésben . A negyedik eset: az ügy Nyírbátorban történt, még 1995 tavaszán. Az egyik sze­mély egy focimeccs után egy pohár sört ivott meg, amit iga­zolt a vérében megállapított 0,34 ezrelék alkohol is. Ezért 15 ezer forint pénzbírsággal segíteni fogja az új rendőrőrs munkáját. Olyan kapcsolatot építhetnek ki a lakossággal, hogy a környékbeliek és az itt lakók is méltán számíthatnak majd a szolgálatot teljesítő rendőrök munkájára. Az avató ünnepség végén a történelmi egyházak papjai megáldották a rendőrőrsöt, majd dr. Szabadft Árpád és Fáky Lász­ló polgármester ünnepélyesen átvágták a bejáratot jelképesen lezáró piros-fehér-zöld színű szalagot. Ezzel Demecserben megszületett a rendőrőrs. sújtották, és három hónapra el­vették a jogosítványát. Én ak­kor arra adtam utasítást, hogy a három hónapot két hónapra csökkentsék. Ezt az ügyet az OR'FK is kivizsgálta, és akkor megállapították, hogy jogsze­rű volt az eljárás. Van még egy ötödik eset is, amit felróttak számomra, hogy nem jogszerűen intézkedtem. Ez a vád szerint egy 11 rend­beli jogellenes fogva tartás. Történt, hogy ez év tavaszán egy este a bűnügyi helyettes felhívott és közölte velem: Budapestről érkezett egy busz behajtólegényekkel, akik a város egyik diszkóját vették célba. Ezeket a személyeket előállítottuk a kapitányságra, felvették az adataikat és két órán belül elhagyták a rend­őrséget. Nős, nem védőbeszédnek szántam az elmondottakat, de felmerül bennem egy kérdés, hogy egyáltalán mihez van joga egy főkapitánynak? A gyanú alapján úgy ítélem meg, hogy jogtalan volt a lehallga­tásom, és tudni szeretném, va­lójában miért rendelték el a vizsgálatot. Egyébként a Leg­felsőbb Ügyészségnél a ki­hallgatásommal kapcsolato­san panaszt nyújtottam be. Nem kizárt, hogy a fenti sza­bálysértési ügyeken kívül mást is a fejemhez vágnak, hogy jogszerűtlenül intézked­tem. hiszen hat évnyi kapi­tányságom alatt sok ezer ügy­ben kellett döntenem. Dr. Hajzer László kérdé­sünkre elmondta: véleménye szerint az ellene folyó eljárás bármelyik szakaszában meg­állapíthatják, hogy nem tör­tént bűncselekmény és meg­szüntetik a vizsgálatot. Sze­rinte a Hajzer-ügy nem kerül bíróság elé. Apróképek Az őrsparancsnok B. A. (Új Kelet)- Nem most először ke­rültem parancsnoki be­osztásba - mondja Pólyák János, a frissen alakult demecseri rendőrőrs meg­bízott parancsnoka. - Most már minden Demecserhez köt. Velem költözött a családom is. Itt kell majd megteremtenünk további életünk alapjait. Tizenné­gyen vagyunk az őrsön, mindannyian most ismer­kedünk egymással. Ahhoz képest, hogy még csak most nyílt meg ez a rend­őrőrs, jól felszerelt a mi egységünk. Van négy jár­őrkocsink, és a számító- gépparkunkra is büszkék lehetünk. Most már raj­tunk a sor, hogy a környék lakossága és a demecse- riek is elégedettek legye­nek tevékenységünkkel. Megbízatásom december 3 l-éig szól, de akkor majd velem együtt vizsgáznak a kollégáim is. Ha az ön- kormányzatoknak megfe­lel majd az addig végzett tevékenységünk, akkor valószínűleg megkapom a végleges kinevezést. 1995-ben kerültem át a katonaságtól rendőrségi kötelékbe. Voltam nyo­mozó, vizsgáló, fővizs­gáló. Most ismét frontvo­nalra kerültem. A közvet­len rendőri munka irányí­tójaként magam is részt veszek majd a tényleges feladatok elvégzésében. Kevesen vagyunk, nem kevés munka vár ránk az elkövetkezendőkben: Bí­zom benne, hogy jóma­gam is, és természetesen a most avatott rendőrőrs minden munkatársa képes lesz ellátni azt a feladatot, amiért egységünket létre­hozták, és amit az itt la­kók joggal várnak el rend­őreiktől. Nagygyűlés 1997. november 7-én Thürmer Gyula, a Mun­káspárt elnöke látogatást tett Záhonyban. A MÁV Üzemigazgatóságánál tá­jékoztatást kapott a vas­út helyi életéről. Ezt követően a polgármester­hez vezetett az útja, ahol a város dolgairól folyt kötetlen megbeszélés. Este a művelődési ház nagytermében — nagy érdeklődés mellett - elő­adást tartott a NATO-tag- ság problémájáról, amit a hallgatóság tetszéssel fo­gadott. és élénken bekap­csolódott a vitába. „Mihez van joga egy főkapitánynak?”

Next

/
Oldalképek
Tartalom