Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-18 / 244. szám

A hatvanas évek öltözködésmódjára jellemző volt a kényszerek és tabuk alóli felszabadulás. A reklámok és a média jelszava a „fiatalosság” volt, amely mindenekelőtt a minidivatban igazolódott be. A tizen- és huszonévesek természetes hétköznapi öltözékévé vált a farmer, a pulóver és a T-shirt. E korosztályt főleg a popsztárok világa érdekelte, és idővel bejött a hosszú haj divatja is.

De az űrhajózás és az elvont művészetek is hatást gyakoroltak a divat világára. Rikító színek, újszerű anyagok - mint például a műanyag fólia és a fényes anyagok - is megjelentek. Nem utolsósorban azonban kialakult egy olyan antidivat, amely kifejezésre juttatta a fiatalság tiltakozását a társadalmi és politikai elődökkel szemben. így irányult a nosztalgikusan játékos hippidivat a teljesítménycentrikus társadalom ellen, a tudatosan hanyag Gammler-look pedig az eddigi divatstílusok ellen.

Női divat

A kecses princess- és nőies Etuiruhák (etui /franciául/=tok, tartó, doboz) feminin és testet kiemelő vonala mellett tartósnak bizonyult a sportos-lezser stílus a laza jumper- és shitfruhákkal. Szívesen viseltek blúzt, hosszú mellényt, kantáros szoknyát és Chanel-kosztümöt is, a miniszoknya és a női nadrág pedig végérvényesen divatos maradt.

Az Op-Art-ot és a világűrt idéző futurisztikus divatot eredményeztek geometrikus mintákkal, fekete-fehér és fehér-ezüst szabott formákkal.

A trapézruhák és kabátok vonalait kontrasztos bársonyszegélyek és markáns tűzővarratok hangsúlyozták. Megjelentek olyan nadrágok, melyeknek a szára elképesztően bő volt. Szokatlan divatmegoldásokat jelentett a hot pants, maxikabát és az áttetsző look.

Férfidivat

A zakók és kabátok szabása eleinte egyenes és kényelmes volt. 1956-tól a sziluettek jobban követték a test vonalait, sőt a zakók időközben erősen karcsúsítottá váltak. A keskeny, visszahajtás nélküli nadrágokat és térdig érő kabátokat szerették. A szabadidőzakókat és a pulóvert szoros öves nadrágokkal kombinálták.

Kellékek

Esetlen sarkú széles cipők tűntek fel. A miniszoknyákhoz, melyek a finomszálú harisnyanadrágok megjelenésével még vonzóbbak lettek, különböző hosszúságú csizmákat hordtak. Női kalapokat ritkán lehetett látni, ezzel szemben kedvelték a magasra tupírozott és a merész, rövid frizurákat, póthajakat és parókákat. A színes ingek mellett finom, kerek galléros pulóverek jöttek divatba. A széles nyakkendők tarkán mintázottak voltak.

rin

arisnyában szebb a láb!

a ezt eddig nem tudtuk volna, gondolom, így október közepén már mindannyian „ráébredtünk". Igen ám, de akár „melegedésképpen” is testszínűt, feketét, mintásat vagy egyszínűt, nadrágot, combfixet, vagy esetleg harisnyatartóval felcsatolhatót válasszunk?

Olyan évtizedeket hagytunk hátra a „harisnyatörténelemben”, amelyekben talán nem is a szépség, hanem a tartósság volt a legfontosabb. Gondoljunk csak a jó megélhetést adó szemfelszedő műhelyekre, amelyek napjainkban teljesen eltűntek. A háború alatt és után a nejlonharisnya fizetőeszközként szolgált, az ötvenes években a legbecsesebb „nyugati” ajándék csakis nejlonharisnya volt a nők számára. Saját gyártmányként hazánkban csupán a pamut, később a kreppnejlon került ki a gyárakból. A hetvenes, nyolcvanas években már dömping volt a kínálatból, s nem is olyan drágán. Eleinte a testszínű láb- ravalók hódítottak, majd elkezdtünk színesedni, világosabb és sötétebb barna árnyalatokkal, majd tagadhatatlanul átvette a vezetést a fekete és a füstszín. A harisnyák hátsó csíkvarrása már szinte teljesen feledésbe merült, hiszen a modern gépek általában körkötéssel, az orrán kezdik, és a szár végén vagy a nadrág derekánál fejezik be a munkát.

A hagyományos harisnyák poliamid fonalból készülnek. Ennek köszönhető az a jó tulajdonság, hogy formatartó, lábra simuló, viseléskor természetes bőrhatást kelt. Újabban a harisnyák rugalmasságát elasztomerrel — ismertebb nevén lycrával — fokozzák. Az alkalmi harisnyák üvegszerű- en fénylenek, innen kapták az üvegszálas elnevezést. Természetesen ezek is variálhatók lycrával, így szépségük mellett kényelmes viseletét biztosítanak.

A jó harisnyanadrág titka a rugalmasság mellett a jó szabás. A hármas vagy annál nagyobb méretűek általában lépésbetéttel készülnek. Ezt a nadrágrész és a szárak közötti részt ma már a kisebb méret viselői is elvárják, hiszen kényelmesebb a viselése, nem feszül, s kevésbé kockázatos a lehajolás, illetve leülés. A sarokerősítést is sokan kedvelik, mert hátul a cipővel való súrlódás miatt kopik el legjobban a harisnya anyaga. Ezt a típust viszont nem illdomos hátul nyitott cipővel viselni. Az orr lehet varrott, de kötött is, a megerősített orr elemi tartozéka minden harisnyának.

A nadrágos harisnyákat általában öt méretben kínálják. A számozás nagysága a méret növekedését is jelenti. Külön méret szerepel a moletteknek és a kismamáknak. Egyes gyártók előszerettel vonják össze az 1-2 és a 3-4 méretei. Ekkor azok vannak bajban, akik a kettes és a hármas méret közöttit keresik. Nagyon ritkán előfordul, hogy a felsőruházatnál már megszokott méreteket (S, M, L, XL ) harisnyáknál is használják.

Nem szóltam még a legszexisebbnek ítélt ruhadarabról, a harisnyáról, amelyet többen már eltemettek, hiszen úgy vélték, a nadrágos változat teljesen kiszorította már. Ma már lehet kapni sima és gumírozott, esetleg csipkézett combrésszel is. A harisnyatartó csak a sima típusnál szükségeltetik, mert a gumírozott fazonok nagyon stabilan, szinte a bőrhöz ragadva a helyükön maradnak, akár egész nap. Sokkal előnyösebbek a comb- fixnél, hiszen nem jelentenek „húsba vágó élményt”.

Időnként veszély fenyegeti a fekete harisnyák egyeduralmát. Teret hódítanak a bézs, a szürke vagy a barna finom árnyalatai. S akkor még nem is említettük a bohókás színes darabokat, amelyek harsányságának csak az életkor szabhat határt. Talán két, egymástól jól elkülöníthető táborra oszthatjuk a „lábravaló- kat”. Sokan az észrevehetetlen lábmelegítőt részesítik előnyben, de egyre többen szavaznak - főleg a fiatalok közül - a látványos csíkokkal, sávokkal, ábrákkal tarkított harisnyákra. A lényeg, hogy mindenki az egyéniségéhez és alkalomhoz illőt válasszon.

Harisnyanadrágok mérettáblázata

Testsúly (kg)

Testmagasság (cm)

45

45-50

50-55

55-60

60-65

65-70

70-75

75-80

80-85

85-90

155

......... A

155-160

%

%

1___

160-165---_

_

z|

165-170

ifi ■

r.

170-175

x

am

175-180

S=1,2 (kicsi) M=3 (közepes) L=4 (nagy) XL=5 (extra)

Örök életű

harisnya!?

Nem igaz az az állítás, hogy örök életű harisnya az, amelyet nem veszünk fel. Sőt! A harisnyáinkat érdemes rendszeresen olyan helyen vásárolni, amelynek nagy a forgalma. Ez biztosíték lehet számunkra, hogy általában nem romlott meg az áru. Otthon se tároljuk viselés előtt hónapokig, mert „elöregszik” az anyaga, s sokkal könnyebben kiszakadhat. Harisnyából vagy combfixből érdemes egyszerre két ugyanolyan párt venni, így esélyünk van arra, hogy sérülés esetén a kettőből egyet csinálhatunk. Felbontáskor könnyen beleakadhatnak a sérülékeny szálak a doboz peremébe. Kezünk ilyenkor - akárcsak a lábra húzáskor — ne legyen száraz, s körmünk is legyen ép. Első felhúzás előtt avassuk be, azaz mossuk ki a harisnyát langyos, öblítőszeres vízzel, majd csavarás nélkül tegyük egy törölközőre. A víztől a kiszáradt szálak rugalmasabbak lesznek. Későbbi mosások alkalmával is minden esetben használjunk öblítőt, mert csökkentik az elektroszta- likus feltöltődést, így elkerülhető, hogy a ruhánk a harisnyához tapad- jon. Sokan esküsznek arra, hogy a harisnya a hűtőszekrényben való tartás esetén jóval több időt képes elviselni testközeli társaságunkban, mint hagyományos tartás esetén, ízlés dolga, de mindenképpen ki lehet próbálni.

Az oldalt szerkesztette: Hat házi Andrea

Egzotikus smink ORLANE-módra

Az ORLANE őszi-téli sminkjeit is az egzotikus hangulat megjelenítése jellemzi. Az ezer titkot rejtő perzsa éjszakák ihlették a színek kiválasztóit. Az alapgondolat szemléltetésénél talán legjobb, ha a perzsa bársonyt idézzük szemünk elé, mely izgalmas, gazdag, mély árnyalataival elbűvölő. A bársony varázslatos lila-violája és az ókori medálokat idéző bronz és arany árnyalatai jellemzők az őszi-téli színvilágra.

A szemhéjra az alapszínek kerülhetnek, azaz mélyviola, középrészen pedig egy kevés aranybronzzal kombinálva, vagy a szemzugban egy kis rózsaszínnel megbolondítva. Fekete vagy sötétbarna szemtussal tovább fokozható a hatás. A szemöldök fontos szerepet kap, sötétbarna szemceruzával az ókori boltívekre emlékeztető vonalra igazítva. Az arc finom tónusú. Ezt elérhetjük, ha pirosítónak lágy matt rózsaszínt vagy barnásbézst használunk. A rúzsok sötétek. Aki a viola színt használta az arcon, mindenképpen az ajkakon is lilás, rózsaszínes árnyalatot használjon, míg aki aranyos-bronzos árnyalatokat részesített előnyben, az az ajkait is barnás tónusúra fesse.

A hatvanas évek divatja