Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-01 / 229. szám
Nyíregyháza 1997. október 1., szerda Nemzetközivé fejlesztik vagy eladják? K. Z. (Új Kelet) _________ A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, valamint a Magyar Polgári Repülés vezetői támogatják, hogy a nyíregyházi repülőtér továbbra is üzemeljen, sőt a jövőben a nemzetközi járatok gépei is leszálljanak a megyeszékhelyen. Az illetékes szakember szerint a nyíregyházi „airport” regionális jelentőségű. Többek között erről volt szó tegnap egy megbeszélésen. Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke, Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere és Skondra Ödön, a Magyar Polgári Repülés főigazgatója vitatta meg a repülőtér jövőjének szakmai kérdéseit. Zilahi József azt hangsúlyozta, hogy a közlekedési infrastruktúra fejletlensége is gátolja Szabolcs- Szatmár-Bereg fejlődését. Az autópálya kiépítése még várat magára, a záhonyi vasútvonalon 80 kilométer óránként az átlagsebesség. Az ÁPV Rt. privatizációs pályázatot írt ki a nyíregyházi repülőtérre, amely a város tulajdona. A reptérre fontos feladat várna az idegenforgalom fejlesztésében és a befektetői mendezsment gyors közlekedésében. Az elnök szerint a megyei közgyűlés és a nyíregyházi önkormányzat átlagon felül hajlandó áldozni az ingatlan üzemeltetésére. A megyei tervek szerint 1500 kilométeres körzetből 40-60 utast szállító gépeket fogadnának. Az elképzeléseket a Belügyminisztérium vezetői is támogatják. Zilahi József egy vámszabad terület kialakításának lehetőségeit is fontolgatta. Csabai Lászlóné arra hívta fel a figyelmet, hogy a városnak nem elsősorban a tulajdon visszaszerzése a fontos, hanem egy működő repülőtér. A polgármester attól fél, hogy az ingatlan jelzálognak csak kell majd a vásárlónak. Az ügyhöz tartozik, hogy a privatizációs szervezet több repülőtér együttes értékesítését tűzte ki célul. Az ÁPV Rt. pályázati felhívása nem tartalmazza, hogy a kifutópálya 40 százaléka a nyíregyházi önkormányzaté, sőt egy korábbi okmány szerint az egész terület, amelyet 1929- ben 50 évre bérbe adott az akkori Légügyi Hivatalnak. A város vezetője bírósághoz fordult jogorvoslatért. A repülőtér üzemeltetésére szakmai garancia, hogy azt jelenleg két társaság működteti. Az önkormányzati vezető azzal számol, hogy a tulajdonjog rendezése után nemzetközi minősítést kap a légikikötő. Skondra Ödön, a Magyar Polgári Repülés (MPS) főigazgatója elmondta, hogy a légügyi hatóság és a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium vezetői támogatják a megye és az önkormányzat vezetőinek szándékait, már csak azért is, mert a korábbi évek több, külföldi szakemberek által készített tanulmánya regionális jelentőséget tulajdonít a repülőtérnek, amelynek üzemeltetési engedélye 1998 májusában lejár. A földhivataltól kapott okmány szerint a főigazgató úgy tudta, hogy az ingatlan az AIR Service tulajdona, és 111 millió forintos jelzálog van rá bejegyezve. Skondra Ödön szerint a térség erősödésétől függ majd a repülőtér üzemeltetésének a rentábililása. Javasolta, hogy a minél olcsóbb, lényegretörő tanulmánytervet készíttessenek a terület fejlesztésére. Ebben szakmai tanácsokat adnak az MPS munkatársai is. Nem ugyanolyan gondolatok Meglepődve olvastam folyó hó 24-ei lapjukban a Gondolatok a könyvtárban című cikket. Ezen a címen Szerb Antal irodalomtörténész összegyűjtött tanulmányai jelentek meg. A megyei könyvtárban is megtalálható. A cikkíró által közöltek egyéni sérelmet tükröznek. Rosszhiszemű stílusban nemcsak a könyvtár munkáját bírálja, de dolgozóit személyükben is sérti. Régi olvasója és gyakori látogatója vagyok a megyei könyvtárnak. Nem egyszer hallottam már a zenével kísért udvarias felszólítást, hogy fejezzük be a könyvek válogatását és fáradjunk a kölcsönzőpulthoz. Mindig megértéssel vettem tudomásul, mivel az ott dolgozók munkaidejének is vége. Várja őket is a gyerek, család, pihenés. A munkahelyi rend betartásával nem fogják a felnőtt dolgozókat leszoktatni az olvasásról, mint azt a cikk állítja. Nyíregyháza, 1997. szeptember 29. Tisztelettel: Bálint József Visszakapják a tízmilliót? Nem készült el a digitális térkép A nyíregyházi képviselő-testület legutóbbi ülésén beszámolót hallgatott meg Nyíregyháza digitális térképe készítésének helyzetéről címmel. A dr. Fazekas János jegyző által készített tizenhét oldalas anyag megpróbált keresztmetszetet adni arról, miért is nem készült el 1991-től napjainkig a megyeszékhely numerikus felmérése. Ámbár közel két éve lejárt a határidő, Nyíregyháza igazából csak ebben az esztendőben kezdett el futni a pénze után... Nem mondható tehát, hogy nem türelmesek a megyeszékhely vezetői. Száraz Attila (Új Kelet) Nyíregyháza és a Földművelésügyi Minisztérium 1991-ben együttműködési megállapodást kötött, melynek keretében a megyeszékhely új felmérésének finanszírozását fele-fele arányban vállalták. A szerződéskötéssel egy időben a városházán megindult egyfajta célirányos fejlesztés. Térinformatikai műhely alakult A/l-es digitalizá- lóval, rajzolóberendezéssel, számítógépekkel, megfelelő programokkal. Kilenc fő kapott szakirányú oktatást. Az akkori képviselő-testület láthatóan nagy reményeket fűzött a digitális térképhez, hiszen még 2 millió forintos alaptőkével egy térinformatikai alapítványt is létrehozott. 1993-ban tízmillió forintot átutalt a felmérésmunkák elvégzésére. Tekintettel arra, hogy a digitális térkép nem készült el, Nyíregyháza vezetése 1996 nyarán úgy döntött, hogy a korábban átutalt 10 millió forintot és annak kamatait visszaszerzi. Ennek hatására a Földmérési Intézet egyeztető megbeszélést hívott össze, és felajánlotta, hogy az 1993-ban átutalt tízmillió forint ellenértékeként 25 millió forint plusz áfa ellenértékű adat- állományt adnak át a megye- székhelynek. Ezt az ajánlatot írásban is megerősítették. Nyilvánvaló, hogy amíg megfelelő minőségű alaptérkép nem áll rendelkezésükre, addig a térinformatikai város- fejlesztési, városüzemeltetési (közmű), műszaki hatósági és vagyonnyilvántartási alkalmazását nem lehet elkezdeni. Nincs leírva konkrétan, nincs rá számszerű adat, de abból, hogy a stúdió nem tudja kiszolgálni a város szakembereit pontos adatokkal, nem tud a városfejlesztési, városüzemeltetési feladatokhoz pontos méretekkel szolgálni, nos, ebből nyilván kára származik, származott a városnak. Elképzelhető, hogy ezt is lehetne milliókban mérni... 1997-ben felgyorsultak az események. Egy április végén tartott tárgyalás „emlékeztetőjéből” megismerhetjük a másik fél véleményét is. Dr. Niklasz László FM földügyi és térképészeti főosztályvezető-helyettes szerint azért nem készült el időre a digitális térkép, mert sem a központi költségvetés, sem pedig az önkormányzati hozzájárulás nem követte az inflációt. (Az „inflációkövetés” egyébként nem szerepelt az eredeti szerződésben, a FÖMI többször is próbálta utólag ezt bevenni a szerződésbe, de Nyíregyháza ragaszkodott az eredeti, a fix összegű szerződéshez.) Május közepén Giba Tamás alpolgármester úr levelet írt dr. Nagy Frigyes földművelésügyi miniszternek. Ebben összefoglalta a tényeket, és a miniszter úr segítségét kérte az évek óta húzódó ügy rendezésére. A válasz a közgyűlési anyaghoz nem volt csatolva, így felhetőleg érdemi válasz nem is érkezett a miniszter úrtól. Végül is a nyíregyházi képviselő-testület múlt hét hétfőn úgy döntött, hogy nem fogadja el a felajánlott adatokat, és utasította a jegyzőt, hogy a digitális térkép előállítására készítsen javaslatot az 1998-as költségvetés előkészítéseként, valamint tegye meg a szükséges lépéseket a korábban átutalt pénzösszeg peres úton való visszaszerzésére... Közterminál Munkatársunktól Horváth János, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes-államtitkárának jelenlétében avatta fel Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármester asszonya kedden azt a Szabinet Kht. által kifejlesztett információs termi- nált, amely elsőként a Városházán kapott helyet. A fejlesztésről elismerően szólva a helyettes államtitkár kifejtette, hogy Nyíregyházának nincs mit szégyellnie a korábban megálmodott Intelligens Város programjával, amelynek első eredménye a polgármesteri hivatal Info- kioszkja, s megjegyezte, hogy a hivatala és ő maga személy szerint is támogatja az olyan informatikai álmokat, amelyek a köz érdekét szolgálják. Csabai Lászlóné mindehhez hozzátette: a terminállal hamarosan a város több pontján fognak találkozni a városlakók, amely közérdekű információkkal látja el őket. A megyeszékhely a térségi fejlesztéseket szorgalmazza, hogy minél több iskola, valamint intézmény csatlakozzon ezen egységes, Internet alapú informatikai hálózathoz, képletesen lecsökkentve a távolságot Nyíregyháza és a vidék, valamint Szabolcs-Szat- már-Bereg megye és a nagyvilág között. Kört alakítottak az ezred barátai K. Z. (Új Kelet) __________ A civil lakosság és a térségben élő katonák kapcsolatának erősítése a célja annak a szervezetnek, amely tegnap este alakult meg 35 taggal Nyíregyházán, a Helyőrségi Művelődési Otthonban. A 61. Vay Ádám Logisztikai Ezred és Társadalom Baráti Kör első összejövetelére azokat a vállalkozókat, gazdasági egységek vezetőit és a hivatásos katonák ismerőseit hívták meg, akik már valamelyest ismerik a honvédség helyzetét. A baráti kör feladatának tartja: tagjai a laktanyák, a katonai rendezvények látogatásával személyesen győződjenek meg arról, hogyan, milyen körülmények között élnek és dolgoznak a sor- és hivatásos katonák. Ezeket az információkat továbbadják ismerőseiknek, így eloszlatják a sereg körüli mítoszt. A cél - ahogy Olajos Sándor ezredes, az egység parancsnoka fogalmazott - az, hogy ne a katonák mondják el gondjaikat, örömeiket, hanem arról személyesen győződjenek meg az érdeklődők. Ebben a munkában számítanak az oktatási intézmények pedagógusaira, diákjaira. A baráti kör elnöke Berencsi Attila (középen), titkára Tóth András. A pénzügyi ellenőrző bizottságban Kerék Tiborné, Mitró István és Dávid István kapott helyett. A pénztárosi teendőkre Boricska Bé- láné kapott megbízatást. A választmány tagjai: Nagy Olga, Olajos Sándor, Kovács Aladár, Kovács József, Szabó Barnabás és Faragó Lajos. E'inisszió Az E-misszió Természetvédelmi Egyesület október harmadikai, pénteki találkozóján Deme Roland diavetítéssel egybekötött iráni élménybeszámolóját hallhatják az érdeklődők. A teázással összekapcsolt előadásra a Felső-Tisza-vi- déki Vízügyi Igazgatóság Széchenyi út 19. szám alatti székházában kerül sor. Mindenkit sok szeretettel várnak a szervezők október 3-án 17.00 órakor a fenti címen. Levéltári esték Babus Andrea (Új Kelet) A Szabolcs-Szalmár-Bc- reg Megyei Levéltár 1995 novemberében indította el a Levéltári Esték rendezvény- sorozatát. Az összejöveteleket minden hónap első csütörtökén este fél hattól hétig tartják. Az ott elhangzó előadások a helytörténetírás legfontosabb kérdéseiről szólva megismertetnek a szakirodalmon túl a levéltári forrásokkal, azok kutatásával. Az előadók muzeológusok, régészek, néprajzosok, főiskolai oktatók és levéltárosok. A résztvevők többsége középiskolai tanuló, ezért a foglalkozásokat októbertől májusig szervezik. Az 1995-96-os tanév fő témája a településtörténet, az 1996-97-cs tanévben megyénk története, az 1997- 98-as sorozat pedig a Hétköznapok, ünnepnapok a történelemben címet viseli, melyben a következő előadásokon vehetnek részt az érdeklődők: 1997. október 2-án Istvánovits Eszter Ünnepek vagy mindennapok a honfoglajóknál?, valamint Henzsel Ágota XVII. századi életképek című előadását hallgathatják. November 6- án Pók Judit A „csavargó- san járó Tisza” és Fazekas Rózsa Egy főrend mindennapjai a reformkorban című előadások lesznek. December 4-én Szabó Sarolta a Céhes élet Nyíregyházán és Páll István Házak a múlt században című előadását kísérhetik figyelemmel. 1998. január 8-án Cselédsors a századfordulón és Paraszti élet a századelőn Kárpátalján témákba kalauzolják el az érdeklődőket az előadók, az előbbiről Reszler Gábor, az utóbbiról Gottfried Barna szól részletesen. Február 5- én Kujbusné Mécséi Éva Ünnepségek — ünneplések, valamint Galambos Sándor a Jótékonyság a dualizmus idején című előadásokat hallgathatja a közönség. Március 5-én László Géza 1848-49 megyei eseményeiről beszél, Nagy Ferenc pedig Hétköznapok és ünnepek az ibrányi református egyház anyakönyve alapján címmel tart előadást. Április 2-án a régi tanulóélcttel ismerkedhet meg a hallgatóság Margoc-iy József Régi iskola, régi diákélet és Sallai József Nyíregyházi diákok és diákélet a második világháború után című előadások segítségével. A tanév programját a májusra tervezett kirándulás zárja, amikor az egri levéltárba látogathatnak el az érdeklődők.
