Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-04 / 232. szám

Farkas Oszkár Csorog az Isten könnye Gyávák vagyunk és hazugok. Vergődünk a pillanat keresztjén, melyre egy ismeretlen kéz szegezett. Kövek között csak árnyékom mozdul, mint égen a Nap izzó gömbje fordul felém sötéten egy idegen arc: nem ismerek magamra. Valaha emberi társakra vágytam, most: egyetlen kihűlt szobámban az utat nézem, az őszi utat. Ablakom üvegén, csorog, csorog az Isten könnye. Költő a falak oltárán Köszöntjük a hetvenéves Barcs Jánost Forgó Sipos József (Új Kelet) ____________ „Örö m arról írni, akit az ember tisztel” - írta Bella István költő 1983-ban, mi­kor Barcs János Fekete ba­rázdák című kötetét ajánlot­ta az olvasók számára. A költő életművével, emberi magatartásával, szakmai tu­dásával kivívta a fiatal és korabeli pályatársak tiszte­letét, és tiszta szívvel mond­hatjuk: szeretetét. Jelenleg is sokat dolgozik, bár túl van az első szívinfarktuson. Ez év nyár elején, amikor a balatonfüredi szívkórház árnyas fái alatt sétálgattunk, és megérezte a déli szél szárnyán felénk tartó somo­gyi dombok illatát, így szólt: „Isten visszaadta az élete­met, mert ő tudja csak, hogy mennyi dolgom van”. És a kemény ember még kemé­nyebb élniakarása visszahív­ta testébe a kőművesáll­ványokon kérgesedett lel­ket, hogy gazdagíthassa még a költészetet, melyről ő maga így vallott: „Isten ajándéka, mely nem adatik bárkinek”. Az élet nem volt könnyű Barcs János számá­ra. Tizenhét éves korában már katonaszökevényként nyomorgott Szicíliában, ke- ményöklű ökölvívói pá­lyafutásának a politika ve­tett véget. Évekig kőműves­ként égette erejét „A falak oltárán”. Első verseit poros cementeszsákokra rótta frissen faragott ácsceruzájá­val, hogy azután később a hit, a kitartás, az alkotói vágy és a tehetség elvezet­Barcs János hesse a költészet birodalmá­ba, megismerve közben a munkásból lett értelmiségi lét buktatóit, örömeit és bánatát. Czine Mihály irodalomtörté­nész húsz évvel ezelőtti gon­dolatait idézve: „Kőműves és költő. Keményen forgatja a vakolókanalat, a szálkás, dur­va építőállványon is verset fogalmaz, a munkásélet érzé­seit és a somogyi lankák ál­mait”. Jelenleg is ide nyúlnak vissza gyökerei: Barcson szü­letett. A költő nemcsak háza­kat épített, mesterévé vált a versépítésnek is. A figye­lemfelkeltő téma - mint már­vány - csiszolódik versekké, hogy a tartalom és a forma egységében csilloghasson to­vább: „Falak oltárán áldoz a napnak;! ujja hogy éhe téglák harapnak./Tornyos állvány­ról nézi az egetJSokszor lo­csolják kövér fellegek.” Vérasztó Antal így írt 1984- ben: „Barcs János költészete valóságirodalom. Megmarad a megszokott költői koordi­náták között, de ezen belül tud lángolni, viaskodni a szavakkal, a halállal, a hold­dal, a csillagokkal.” Kedves Barcs János! Hosszú boldog viaskodást kívánunk! Szitakötő'szerelem Napzuhogáshan tántorog a nád, a mocsár szívén béka brekekél. A tavi sás késernyője alatt szitakötő-pár boldogan cicerél. Összeverődnek a parti fűzek; föltámadó szél bokrokat páhol, sivítva horonálja a földet, gyönge susnyákat tördel le áfáról. A két szerelmes megkapaszkodva ráncigálja egymást ide-oda, mintha a lágy mocsári tangót járnák. Az egyik hanyatt, a másik hason, hemperegnek a sás-kés paplanon: - s a felső most éli legjobb világát. Megzenésített versek a határon túlról Valamikor, amikor még nem voltak hivatásos költők, a nép ajkán keletkeztek verses szövegek, és azokat az egyszerűbb megértés kedvéért mindjárt valamiféle egy­szerűbb dalkísérettel adták tovább. Valahogy így kelet­kezhettek a népdalok, és úgy látszik, ezt a fajta hagyo­mányt folytatják azok a kárpátaljai versfaragók, akik egy kötetre való megzenésített verset tettek közzé Tavasz­váró címmel, a Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozatá­nak tizenkettedik köteteként. Berki Antal (Új Kelet) Nem akármilyen költők ne­vei díszelegnek a Tavaszváró című verseskötet lapjain. Fii- zessi Magda, Balia D. Károly, Dupka György, Vári Fábián László, hogy csak néhány ne­vet említsünk az antológia szer­zői közül. Ivaskovics József gi­táros-énekes szerzett zenét ezekhez az amúgy is könnyen énekelhető versekhez, és a kö­tetet Tóth Lajos grafikáival fel­díszítve nyújtotta át az Itermix Kiadó a kárpátaljai olvasóknak. Tóth Lajos nemcsak kitűnően rajzol, de tökéletesen azonosul a költők témáival, azt is lehet mondani, hogy grafikái a ver­sektől keltek életre. Nem ismeretlen műfaj a ma­gyar irodalomban a megzené­sített vers. Petőfi verseit nép­dalként énekli a három haza versszerető népe, jószerivel nem is tudva, hogy például az Ereszkedik le a felhő kezdetű nóta szövegét forradalmár köl­tőnk szerezte valamikor. Sok, könnyen énekelhető verset tar­talmaz a kötet, különösen rit- musosak Füzessi Magda versei. Fontos a pattogó ütem, hiszen a vers zenéje segíti a zeneszer­ző tevékenységét is, és segíti a közönséget is a vers megérté­sében. Fontos kiadványt jutta­tott el az Intermix Kiadó a vers­barátok népes táborához. Ma­napság, amikor egyesek a köl­tészet haláláról beszélnek, öröm ilyen friss és üde, a kö­zönség széles rétegeinek ízlé­sét kielégítő verses-zenés-raj- zos kötetet lapozgatni. Az Irodalom mint történelmi kapocs Keveset tudunk a határainkon túlra szo­rult magyarok irodalmi életéről. Még a ro­mániai magyar költészetet úgy-ahogy is­merjük, de hogy a szomszédos Kár­pátalján mi történt az elmúlt hetven- valahány esztendő alatt, arról jószerivel fogalmunk sincs. Pedig ez a vidék volt az, ahol a magyar irodalom bölcsője rin­gott valamikor. A hosszú, több mint negyvenesztendős szigorú bezártság után ismét egyre többet hallani a bereg­B. A. (Új Kelet) A kárpátaljai magyar irodalom igazából a honfoglalással egy­idős. Regősök, igricek éltek eze­ken a tájakon a vezérek sátrai körül, és mindent megénekeltek, ami lényegesnek látszott a kor történéseiből. És ez így is maradt a magyar történelem viharos szá­zadain keresztül. Itt mindig tör­tént valami, erről törtek ránk a tatárok, itt küzdött Thököly, itt védte hősiesen Munkács várát Zrínyi Ilona, és innen indult di­csőséges útjára a Rákóczi-sza- badságharc. A korszakformáló történelmi események mellé kor­szakformáló irodalmi élet is tár­sult. Keresztyén Balázs aprólé­kos munkával gyűjtötte egybe és egy kicsit a feledéstől is meg­mentette a kárpátaljai alkotókat. Találomra néhány név, akikről az anyaországban mára semmit nem lehet tudni: Karlovszky Ida munkácsi írónő, Lehoczky Tiva­dar szintén munkácsi történész, író, vagy a középkorban alkotó Homonnai Drugeth István költő szászi, az ungvári, a munkácsi, a huszti és a nagyszőlősi magyar nyelvű iroda­lomról. Sorozatban jelennek meg anto­lógiák, önálló kötetek és tudományos igénnyel összeállított bibliográfiák. Ke­resztyén Balázs: Irodalmi Barangolások a Kárpátok alján című munkája olyan hé­zagpótló, magas színvonalú tanulmány, amit bátran ajánlhatunk kézikönyvként a középiskolák magyar- és történelemta­nárai számára is. és hadvezér. A szerző nemcsak a kárpátaljai illetékességű híres emberek közölt szemléz, de szól azokról is, akik csak látogatóban jártak azon a vidéken. Kiderül, hogy a magyar irodalom csak­nem valamennyi alkotója kö­szönhet valamit a Kárpátok al­ján született írásoknak. A legis­mertebb ilyen évszázadokon át­nyúló hatás: Ilosvay Selymes Péter nélkül talán Arany János Toldija sem íródik meg. Maga a kötet, túl azon, hogy irodalmi és történelmi forrásmunkának is te­kinthető, érdekfeszítően izgal­mas, a szerző krimihez illő fe­szültséget teremtve vezeti végig olvasóit a kárpátaljai, és termé­szetesen az attól elválaszthatat­lan magyar történelmen. És ha már történelem, akkor irodalom is. Nálunk a költészet egyfajta forradalmi tett is, és ez nincs másképp a Kárpátok alján sem. A könyvben érthetően kevesebb szó esik a Trianon utáni helyzet­ről, és arról, hogy mi történt az orosz megszállás évei alatt. Ezen a vidéken sohancm volt „életbiz­tosítás” magyarnak lenni, és min­dig nagy bátorságot jelentett, ha valaki költeményben vállalta számlázását. így van ez manap­ság is. még akkor is, ha ma már nem jár meghurcoltatás vagy ki­rekesztés a magyar nyelven meg­jelentetett írásművek miatt. Je­lennek is meg szép számmal magyar nyelven írt munkák. El­indult a Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozata, amely meg­jelenési lehetőséghez juttatja a határainkon túl élő magyar alko­tókat. Dicséretes kezdeményezés ez a könyvsorozat. Bábáskodik körülötte a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium, a Inlennix Kiadó és azok az önzetlen szer­kesztők, akik időt, fáradságot,és tegyük hozzá, pénzt sem kímél­ve segítik napvilágra az értéke­sebbnél értékesebb munkákat. Ha lassan is, de megmozdult va­lami. Talán a határok átjárható­sága is megvalósul egyszer. Min­denesetre Keresztyén Balázs műve, az Irodalmi barangolások a Kárpátok alján, minden egyes betűjével ezt a célt szolgálja. Kárpátaljai magyar költők versei Vári Fábián Zoltán Három gondolat Lanthúron kesereg szép gyászos ének. míg poklok szolgái ziillesztik szét évezredünk második felének tizennegyedik esztendejét...-Agyam még forr a tűzpánt gyűrűjében lent füstben az ország és bolydtd a had Húsomra rá­telepszik az ében. eb, aki belémmar, szolga marad.- Permanens tüzet táplál a tested - ideje hinni és kimondani, Trónusod előtt vigyázzba dermed s a hűségre gondol egy kárpátaljai. Magyar Éva Önéletrajz vedd el beszélj és játssz biztatták a gyerekei tedd le hagyd abba és fogd be a szád parancsolta az élet Horváth Sándor Mert a haza Mert a haza nem eladó ezüst pénzre nem váltható Mert a haza lelked része határait beléd véste ezer éve ezer éve ti hit Mert a haza kereszted is betlehemi csillagod is Hiába tiporták hadak él Hiába tiporták hadak cl Mert a haza mert a haza te magad vagy. Füzesi Magda Dúdoló Felleg ereszkedik a szomjú határra: benne izzik az én madaramnak szárnya. Madaram, madaram, maradj a kertemben, leszek rózsabokor, rakjál fészket bennem. Jaj. de aki sólyom, fellegek közt szárnyal... Ne verj meg, Úristen lassú tűzhalállal. Dupka György Aratás előtt zúg a kalász, vele zúg a vérem, szétcsap ringva az Idő ölében... ■— ' --------------------------------------------N Az oldalt összeállította ] és szerkesztette: Forgó Sípos József j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom