Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-04 / 232. szám
1997. október 4., szombat Hazai krónika Pártról pártra Nem lehet kizárni KERESZTÉNYDEMOKRATA A magyar parlamentarizmus története példátlan diszkriminációjának tartja a Keresztény- demokrata Néppárt, hogy a kormányfő nem hívta meg a pártot a bősi vízierőmű ügyében összehívott egyeztetésre. Gáspár Miklós, a KDNP alel- nöke pénteki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a párt csaknem 400 ezer választópolgárt képvisel, a miniszterelnök tehát a képviseleti demokráciát tagadja meg azáltal, hogy kihagyja a kereszténydemokratákat a megbeszélésekből. A KDNP egyetért azzal, hogy Bős ügyében kompromisz- szumos megoldásra van szükség - mondta Hasznos Miklós országgyűlési képviselő. Hozzátette ugyanakkor, hogy kompromisszumról csak akkor lehet szó, ha arra mindkét fél hajlik. Ezért úgy látják: előre meg kell határozni, mi az, amiből a magyar tárgyaló- delegáció nem enged, egyébként fennáll a veszélye annak, hogy - amint fogalmazott - ismét csak egy szégyenteljes diktátumot írunk alá. A törvény kötelez Gyorsnak, szakszerűnek és megnyugtatónak ítélte Med- gyasszay László, az MDF országgyűlési képviselője pénteki sajtótájékoztatóján azt a választ, amit Gönczöl Katalin ombudsmantól beadványára kapott. Az ombudsman ebben bejelentette: törvényben biztosított hatásköre alapján alkotmányértelmezésért fordul a népszavazási kezdeményezés ügyében az Alkotmánybírósághoz. A képviselő szeptember 22-én benyújtott panasza szerint a kormány a népszavazáshoz fűződő alkotmányos jogot sértette meg, amikor az aláírásgyűjtés megkezdése után azonos tárgykörben, de másként megfogalmazott kérdéssel kezdeményezett referendumot. Az ombudsman válaszában leszögezte: az alkotmányban meghatározott 200 ezer választópolgár kezdeményezése esetén kötelező a népszavazás elrendelése. Mivel azonban az aláírások hitelesítése még nem történt meg, ez a kezdeményezés jelen pillanatban még nem alkalmas a döntéshozatalra. Az alkotmány nem tartalmaz közvetlen szabályozást arra vonatkozóan, hogy ebben az esetben - tekintettel arra, hogy két éven belül azonos tárgykörben nem írható ki népszavazás - az Országgyűlés dönthet-e a mérlegelésére bízott kérdésben, vagy köteles megvárni a kötelezően elrendelendő kezdeményezéshez tartozó aláírások hiteles eredményét. Med- gyaszszay László reményét fejezte ki, hogy az Alkotmány- bíróság gyors döntést hoz az ügyben. - Az MDF elvárja, hogy az Országgyűlés kedden halassza el a földkérdéssel kapcsolatos népszavazási indítvány zárószavazását, s egyúttal döntsön a NATO-népszava- zással kapcsolatban - mondta a képviselő, hozzáfűzve: a NATO-hoz való csatlakozást pártja alapvető fontosságúnak tartja. Ezért véleménye szerint egy igenes NATO-népszava- zásra van szükség. Ha a kormánypárti többség kedden mégis megszavazza a kormány kérdéseit tartalmazó határozatot, figyelmen kívül hagyva a 330 ezer állampolgár alkotmányos jogát érintő alkotmánybírósági döntést, akkor minden felelősséget viselnie kell. Hamisak az adatok? A Független Kisgazdapárt szerint szükség lenne a Központi Statisztikai Hivatal elnökének beszámoltatására, különös figyelemmel az utólagos önkorrekciók gyakorlatára. Szabadi Béla, a párt gazdaság- politikai szakértője szerint az eredményekről és a gazdasági növekedésről szóló statisztikai adatok nincsenek összhangban egymással, illetve előfordul, hogy a KSH visszamenőlegesen változtat a GDP- növekedéssel kapcsolatos adatain. Az MTI kérdésére Szabadi kijelentette: képtelenségnek tartja G. Nagy né Mació Agnes állítását, miszerint a gazdasági szakértők - köztük személy szerint ő is - lennének a felelősök a leváltott al- elnök és Tor gyám József elnök viszonyának megromlásáért. Szabadi Béla emlékeztetett: júniusban már kezdeményezték a KSH elnökének beszámoltatását. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága azonban elutasította az FKGP erre vonatkozó határozati javaslatát, mondván: az elnököt az ősz folyamán úgyis meghallgatja a bizottság. A szakértő kérdésre válaszolva úgy vélekedett: nem az FKGP feladata kideríteni, hogy a hivatal milyen nyomásra változtat adatain. A KSH felügyeletét a konnány gyakorolja, az okok feltárása' tehát a kabinet felelőssége. Lesöpört javaslat A Fidesz-Magyar Polgári Párt felszólítja a kormányt, a koalíciós pártok képviselőit és Horn Gyula miniszterelnököt, hogy álljanak el a földügyben kiírandó népszavazásra megfogalmazott két saját kérdéstől, és mondjanak igent a polgárok által kért, a Fidesz által támogatott, a külföldiek magyarországi földtulajdonszerzését megakadályozó kérdésre -jelentette ki Orbán Viktor pénteki rendkívüli sajtó- tájékoztatóján. A Fidesz elnöke elmondta: az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az Alkotmánybíróság elé terjesztette a földről tartandó népszavazás ügyét, és mostantól fennáll a lehetősége annak, hogy a taláros testület a polgárok által kezdeményezett kérdés fél- resöprését alkotmányellenesnek minősíti. Amennyiben ez megtörténik, akkor a kormány által - a parlamenti többség birtokában-november 16-ára kierőszakolt népszavazás kiírása érvényét veszti. Ebben az esetben a földkérdéshez kapcsolt, Magyarország NATO- csatlakozását hitelesítő népszavazás is lehetetlenné válik. A kormány csak úgy háríthatja el a kialakult veszélyes helyzetet, ha nem áll a 300 ezer állampolgár akaratának útjába, és ha lemond arról a szándékáról, hogy a polgárok akaratával szemben a saját maga kieszelte kérdéseket írja fel a népszavazás kérdőíveire. Otven évvel a kitelepítés után Emléktábla, emlékérmek, ismerősök, ismeretlenek és a múlt emlékei. A magyar-szlovák lakosságcserére emlékeztek a közelmúltban a szlovákiai Andód községben az onnan Nyíregyházára telepítettek. Az utat Kiss Vendel szervezte, aki 1947-ben, 12 évesen került szüleivel Nyíregyházára. Munkatársunktól Kiss Vendel elmondása szerint az utat hosszas szervező- munka előzte meg. Voltak, akik nem vállalták az utazást, nem akartak emlékezni a múlt megaláztatására, a szenvedésekre. Az egy még élő szülő és a 86 leszármazott közül több mint hetvenen csatlakoztak. Pénzt gyűjtöttek, és még Nyíregyházán táblát készíttetlek, amely már az andódi templom falán emlékeztet a kitelepítés 50. évfordulójára. A szlovákiai Nyitra megye falvainak közel háromezer lakosát telepítették át Magyarországra. Nyíregyháza bokortanyáiba Andódról 80 család került át. A Nyíregyházán élő andódiak leszármazottad számon tartó Kiss Vendel szervezte csoportban az önkormányzatot Dévényi József, a közgyűlés tagja, a nemzetközi kapcsolatok albizottság elnöke és Simonies Borbála, az albizottságának titkára képviselte. A befogadó magyar városok vezetőit és mintegy 200 vendégét a találkozón Miskolczi László, Andód polgármestere köszöntötte. A község vezetője emlékérmeket adott át a településről elszármazottaknak. A nyíregyháziak képviselői is megkoszorúzták a kitelepítettek emlékére faragott emlékoszlopot, az 1. és a II. világháborús emlékművet, valamint Czuczor Gergely szobrát. A találkozón a község római katolikus templomában a magyar nyelven celebrált szentmise után a lakosságcsere miatt elköltözőnek emlékére készített táblát leplezték le. A nyíregyházi küldöttség Andód polgár- mesterét meghívta Nyíregyházára. Miskolczi László várhatóan már csak a jövő évben látogat a megyeszékhelyre és keresi fel az itt élő andódiakal. A polgármesteri hivatal illetékesei felkérték Kiss Vendelt: segítsen Nyíregyháza díszpolgárának, az ismert közírónak, Fazekas Árpádnak az itt élő andódiak sorsának kutatásában, annak publikálásában. Dévényi József javasolta a megye- székhely képviselő-testületének, hogy más befogadó városok példáját követve Nyíregyháza is állítson emlékjelet az áttelepítés félszázados évfordulója alkalmából. Nagy ugrás, digitális technikával Erdélyi Tamás (Új Kelet) Úgy hozta a naptár szeszélye, hogy a tanácskozást éppen a Siketek Világnapja előtti napon zárta az orvoskongresszus, ami lehetne rossz jel is. Az orvosok és az audiológiai asszisztensek azonban nem babonásak. Alapos felkészültséggel, gyógyszeres terápiával és a legkorszerűbb technika minden eszközét felhasználva arra törekszenek, hogy visszaadják mindazoknak a hallás örömét, akik azt valamilyen okból elvesztették. A tanácskozáson megállapíthattuk, hogy mind az orvostudomány, mind a segítségére siető hallásjavító technika ma is rohamosan fejlődik. A tanácskozás mellett megszervezett szakmai bemutatókon láthattuk a kétéves - és máris egyre hozzáférhetőbb árú - világújdonságot: a digitális technikájú hallókészüléket, amely valóságos kis számítógép a fülben. Azért fejlesztették ki, hogy a leghűbben erősítsék a külvilág hangjait, illetve zajos, visszhan- gos környezetben is érthetővé tegyék a beszédhangot. Ugyancsak nagy technikai bravúrt igényelt annak a miniatűrjelközvetítő műszernek a ki- fejlesztése, amelyet az orvosok a siket ember hallószerve mellé operálnak be (cochleáris implantáció), hogy elektromosan ingerelve a hallóidegeket, pótolják az elvesztett hallást. De mindez még kevés - és erről is sok tapasztalatot ismertettek a tanácskozáson -, óriási munkál igényel a beteg hozzászoktatá- sa, és annak megtanítása, hogyan ismerje fel a sohasem hallott hangok jelentését, egészen a beszéd megértéséig, megtanulásáig. Ez bizony már pszichológusi munka, és sajnos nem is mindenkinél jár eredménnyel. A számítástechnika az orvosasszisztensi munkát is segíti. A jelentősebb hallókészülék-gyártók csatlakoztak ahhoz a rendszerhez, amely minden audiológiai szakrendelőben lehetővé teszi a nagyothalló állapotának leginkább megfelelő hallókészülék számítógépes kiválasztását és kezelőszervei beállítását. S ezután még gondoskodni kell az illesztők elkészíttetéséről. Ez a legújabb miniatűr hallókészülékek befogadására is alkalmas már, tehát egyáltalán nem feltűnő a viselése. A nyíregyházi kórház fül-orr- gégész orvosai is hozzájárultak a tanácskozás sikeréhez. Dr. Szabó Antal, dr. Szász Zsuzsa és Garbe ra Anna arról számoltak be, milyen nagyszerű eredményeket értek el az idegi halláscsökkenés gyógyszeres gyógyításával, különösen abban az esetben, ha a beteg hamar jelentkezett panaszaival. Egy másik előadásban pedig dr. Szász Zsuzsa és dr. Füle Erzsébet egy ritka halláscsökkenési eset ÖsU,. A valaha kifejlesztett legkorszerűbb hallókészülék reklámjelképe, a delfin: a digitálisugrás tapasztalataival az ikerkutatáshoz nyújtott hasznos adatokat. A nyíregyházi származású dr. Vízi Marianna debreceni orvosnő példamutató tevékenységet folytat munkatársával,dr. Nagy Tiborral (hogy még egyet kiemeljek az elhangzott 51 előadásból). Pályázati támogatással járják a hajdú-bihari falvakat, megvizsgálják minden óvodás és kisiskolás gyermek hallását, és kiszűrik a nagyothallókat, hogy mielőbb orvosi segítséget nyújthassanak számukra. Ahogy elmondta, erre ugyan jogszabály kötelezi az egészségügyi szerveket, de végrehajtásához nincsenek meg a feltételek. Pedig - ahogy többen is hangsúlyozták a konferencián - hazánkban nem csökken, hanem növekszik a hallássérültek száma. Balatonfüreden tartotta tanácskozását az elmúlt hétvégén a Magyar Fül-orr-gégeorvosok Egyesülete audiológiai szekciója, hogy a hallókészülékes hallásjavítás újabb módszereiről és eredményeiről, valamint a további tennivalókról a szakemberek véleményt cseréljenek. Munkájuk fontosságáról szóljon két számadat: a magyar lakosság mintegy tíz százaléka kisebb-nagyobb mértékben nagyothalló. Ugyanakkor mindössze 25 ezerre tehető a használt hallókészülékek száma... Fogyasztási őrület Bürget Lajos jegyzete Hoztunk mi is reklámtörvényt, ami sok mindent szabályoz, de se nálunk, Magyarországon, se másutt a világon nem tudtak védekezni a reklámközlések pszichológiai hatásai ellen. Ha valaki figyelmesen nézi ezeket a tennékeket bemutató spoto- kat. akkor hamar rájön: a látvány többnyire szép és csillogó, a termék erényei korlátlan mennyiségben fogalmazódnak meg, néhány pozitívumot túlhangsúlyozó szöveg tarkítja mindezt, szinte kényszerítő erővel serkentve a nézőt - vagyis a fogyasztót. A dolognak azonban van egy szépséghibája. Ez a reklám hiányos, megtévesztő. Bár ezt mondani veszélyes, hiszen nem állít mást, mint ami vélhetően igaz, de mégis az. Sose fogjuk megtudni, hogy egy mosópor hogyan hat a bőrre, kiknek nem hasznos, de az se fog kiderülni, hogy egy ételszínezék vagy ízjavító milyen mellékhatásokat válthat ki. Ki tudja, hogy a ruhafesték irritáló-e, és ha igen, akkor kit zavar majd, mint ahogy a kávéknál se mondják el, hogy az felhajthatja a vérnyomást. Csak a termék, annak előnye, nélkülözhetetlensége, ver- hetetlensége kap hangot, mégpedig igencsak sürgető módon. Csakmost! Új. Amíg a készlet tart! Csak az év végéig. Most, mert lemarad! - ilyen szlogenek tarkítják a szöveget, miközben az összehasonlíthatatlan előnyök zsonga- nak a fejünkben. Vagyis minket sürgetnek, az ember számára alig marad döntési idő, a gyors vásárlás kényszerének sugallata egyszerűen belehajszolja a fogyasztót a vásárlásba. Vagyis hamis a reklám kommunikációja, csak a fogyasztás, a gyors és sok fogyasztás in- dukálása a cél, ami elől főleg a befolyásolható fogyasztó nem tud kitérni. Mindez kétségtelen támadás a kisember pénztárcája ellen, aki sajnos nem teszi fel se magának, se a gyártónak, se a kereskedőnek azokat a kérdéseket, amelyek kényelmetlenek. Egyszerűen bedől a trükknek, hiszen a készlet addig tart, amíg a forgalmazó akarja, az új addig új, míg kicsit más névvel újra meg nem jelenik és így tovább. Jogos tehát a fogyasztók egyre hangosabb követelése, hogy a termékről minél többet tudjon meg. Ez viszont nem áll a termelő érdekében, hiszen neki a gyors forgási sebesség, a gyors eladás a célja, amit még a tetszetős, megtévesztően szép csomagolással is nyomaté- kosít. A világon a fogyasztóvédelemnek egyik nagy feladata lesz a következő években annak kiharcolása, hogy az esztelenné fokozott fogyasztási versenyben a reklámok etikussá váljanak. Ez nem törvény kérdése csupán, különben is, a törvény mindig csak keret. De vajon milyen reklám kellene ahhoz, hogy a fogyasztó védetté váljék a reklám csalafintaságaival szemben? Ki tudja, a jobb reklámosok ma a túloldalon vannak.
