Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-30 / 253. szám
mjmM ATEV-szemlélet Mezőgazdaság 1997. október 30., csütörtök ■ \ Hétről hétre a kiskertekben Korán hullott le az első hó Az állati eredetű hulladék kellemetlen szagot árasztva gyorsan bomlásnak indul, állatokra nézve veszélyes fertőzést hordozhat. Újrahasznosítását az ATEV Rt. körültekintő gondossággal kialakított és fegyelmezetten működtetett technológiai rendszerben valósítja meg. A feldolgozási folyamat a begyűjtéssel, a szállítással kezdődik. Az ATEV Rt. különös súlyt helyez szállító- eszközeinek fejlesztésére, mert a gyors és kulturált beszállítási technológiára alapozva lehet csak hatékony újrahasznosítási eljárásokat létrehozni. A leggondosabban végzett munka sem ér sokat, ha késve érkezik a hulladék. A cég partnerei a szállítási részleggel kerülnek közvetlenül napi kapcsolatba. Az ügyfeleknek csupán meg kell rendelniük a szolgáltatást, a többi az ATEV Rt. dolga. Az elmúlt évben a feldolgozó jelentős összegeket áldozott gépjárműparkja korszerűsítésére. Megkezdődött egy Magyarországon egyedülállóan biztonságos, zárt szállítási rendszer kialakítása. Az új szállítójárművekkel a veszélyes hulladék továbbítása a fuvarozás során a legszigorúbb környezetvédelmi és higiéniai előírások betartása mellett történik. A hulladék átadásának feladatát sajnos nem tudják levenni a partenek válláról, sőt kifejezetten kérik együttműködésüket. A feldolgozótelepckre beszállított szerves és veszélyes hulladék hasznosítása még komoly tápanyag-utánpótlást is jelent. A mai világban, amikor eredeti alapanyagforrásaink kimerülőben vannak, a termelés során keletkező hulladékok túlterhelik a környezetet. A szükségletek fedezésére és az alapanyagárak emelkedésének megállítására nincs más megoldás, mint a hulladékok újrahasznosítása. Az ATEV Rt. — szemléletének módosításával - a tegnap még hulladéknak tekintett szerves anyagot alapanyagnak tekinti. Hazánk fehérjeforrásokban szegény, szükségletei többszörösen meghaladják a belföldi előállítás mértékét. A haszontalan, sőt veszélyes hulladékból igen hasznos takarmány- és tápalapanyagot ké- s z í t e n e k. Az egyik legfontosabb termékük a vegyes állati fehérjeliszt, változó fehérjetartalommal. A késztermék 46 százaléktól 62 százalékig tartalmaz fehérjét. A húslisztek közfogyasztásra alkalmatlan vágóhídi melléktermékekből, állati eredetű hulladékokból, elhullott állatokból sterilizálás után főzéssel, mechanikus úton zsírtalanítással előállított szárított termékek. Kivállóan alkalmasak a keveréktakarmányokban meglévő növényi eredetű alapanyagok hasznosulásának javítására. Mint közismert, a növényi eredetű fehérjék nem tartalamazzák a teljes aminosavkészletet, ezért ezek az adalékanyagok jótékony hatással egészíthetik ki a takarmánytápokat. Ezzel ki lehet váltani az importból származó vérlisztct, hallisztet és húsos csontlisztet. A hazai termékek eszenciális amino- sav-tartalma igen magas. A bennük lévő kalcium- és foszfortartalom biológiai hasznosulása kiváló. Mikroelem- és vitamintartalmuk hozzájárul a keveréktakarmányokban lévő különböző hatóanyagok jobb érvényesüléséhez. Mikrobiológiai szempontból a szabványnak megfelelően az ATEV Rt. termékeit folyamatosan laboratóriumi vizsgálatnak veti alá. Fertőzést vagy más betegséget ezektől a tápoktól nem kaphatnak a jószágok. Ismert, hogy az angliai marhakergekór idején nemcsak az élőállatok és az állati termékek importját szigorították meg, hanem mindennemű állati eredetű takarmány behozatalát is megtiltották. A hazai előállítású állati termékek nem estek ezen tiltások alá, sőt garantált minőségük eredményeként megnőtt a kereslet irántuk. Fekete Tibor (Uj Kelet) Az már nem meglepő, ha októberben szállingózik a hó, de hogy meg is maradjon, ritkaság számba megy. Most bánhatják csak igazán, akik elkéstek az őszi betakarítással. A hajnali mínusz hat fokos hidegben a hólepel alól már nehéz előkapargatni a gyökérzöldséget. A jelentős éjszakai fagyok ellenére a föld még puha. A mostani hótakaró néhány nap alatt köddé válik, és fel lehet ásni a sárgarépát vagy a petrezselymet. Ha ez utóbbi a földben marad, akkor sincs nagy baj, de télére védeni kell. A lehullott falevelekkel legalább tíz centiméter vastagon takargassuk be az ágyásokat, és az sem baj, ha a széleket egy kevéske földkupaccal megvéd- jük. Legalább nem fújja le a dermesztő szél a védőréteget. Növényvédelemre ilyenkor már nem gondolunk. Nincs is szükség rá, hisz a kártevők már téli álmukat alusszák. Arra viszont ügyeljünk, hogy ne a gyümölcsfák alatt teleljen a falevél. Legjobb, ha a megkopaszodás után berotáljuk a földbe. Ha erre nincs módunk, akkor inkább valahova a kert végébe gyűjtsük össze, és száradás után égessük el. A leggondosabb növényvédelem ellenére még mindig sok gombakártevő telepedhetett meg a leveleken, és áttelelve kellő utánpótlása lehet a jövő évi fertőzéseknek. Egyedül a kőkerti pozsgás növényeket nem szabad falevéllel takargatni, mert a téli csapadék hatására kirohadnak. A sziklakerti növényeknek is nevezett húsos kövirózsák jól bírják a hideget. Ha mégsem, akkor inkább nádpallóval vagy más tömör burkolattal védjük a fagy ellen növényeinket. Most lehet jól megtrágyázni a gyepet. Nem égeti ki a nap, és nem kell állandóan öntözni a kiszáradás ellen. Egész télen lesz elég ideje, hogy a hólével együtt a tápanyag is beszivárogjon a földbe. Erre a célra legjobb a birkatrágya, csak nagyon nehéz beszerezni. A marhatrágyával, és általában az alommal kevert szerves tápanyaggal az a baj, hogy tavasszal a maradékot el kell távolítani a sarjadó felületről. Haszna viszont, hogy jobban védi a felületet a felfagyás veszélyeitől. A fólia alatt még virágzik a krizantém és más halottak napi fagy tűrő virágok. A hirtelen jött hideg még ne riasszon el bennünket az árvácsa kiültetésétől. Az egyik legszívósabb őszi növényünk. Reméljük, a mostani sarkvidéki levegő nem marad itt tartósan, és a gyenge napsütésben is képes fejlődni ez a növény. A hó alól kikandikálva üde színfoltja lehel a kiskertnek vagy a sírkerteknek is. Megcsípte a dér a sütőtököt. Sokan erre vártak. Most már valóban kásás, jóízű étel készíthető belőle. A feldarabolt és kimagvalt szeletek vastagságuktól függően gyengébb lángon másfél-két óra alatt sülnek át. Amíg még lé csöpög a sütő aljára, addig nyers az étel. Ha már csokoládébarnára pirul a felső része, akkor fogyasztható a sütőtök. A saláták, a kelkáposzták és a zöldhagymák több fajtája is áttelelő. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a mínusz húsz fokban is megmaradnak. Takarással ezeket a növényeket is védeni kell. A mindig-hagy- mának nevezett és sarjszaporo- dással áttelelő hagyma pédául elveszíti leveleit, de tavasszal a legelső növények között bújik ki a földből. Ugyanígy érdemes már most néhány sor zöldnek szánt dughagymát eldug- gatni, mert tíz nap, két hét előnnyel is lesz szedésre érett. Ha van időnk és energiánk, akkor próbaképpen sárgarépát és petrezselymet is vethetünk. Na bumm, legfeljebb nem sikerül. Zöldségnövénycink közül talán a bimbóskel tűri leginkább a hideget. Akár 8-10 fokot is kibír károsodás nélkül. Most jött el a csemeteültetés ideje. A jelenlegi időjárási körülmények között a szaporítóanyag néhány napon belül elveszíti a maradék leveleit is. Vegetációja annyira lelassul, hogy telepítésre alkalmassá válik. Ültetés előtt már nem kell vízzel telt hordóba állítani a kisfákat, hacsak nem látszik gyökérzetén a ráncos kiszáradás jele. A szakszerű csemetetelepítésről már többször is írtunk. Most arról tájékoztatnám az olvasókat, hogy érdemes most a talajba juttatni a tápanyagutánpótlást. Nem javaslom erre a célra a műtrágyát, mert gyors lebomlású szer, és a hirtelen vegyianyag-felszívódás több kárt okozna, mint hasznot. Maradjunk meg a jól bevált szerves trágyánál. Tápanyag- tartalma több év alatt hasznosul, és ráadásul a humusz is ebből lesz. Csemeténként akár egy jó villányi trágyát is szórhatunk, de ez ne érintkezzen közvetlenül a gyökérzettel. Legalább 5-10 centiméteres földréteg válassza el a növényt a trágyától. Ha van miből, akkor a felső rétegbe is szórhatunk szerves anyagot, az eső úgyis bemossa a gyökérzethez. A csonthéjas gyümölcsök, különösen a sárgabarackfélék érzékenyek a mészhiányra. Most ezt is pótolhatjuk. AJcár dög- löttmeszet, akár mésztejet teszünk a fa köré, tavaszra elveszti maró hatását, és csak a kálcium szívódik fel a növényekbe. A szőlőtöveket is most érdemes pótolni. A vesszővel szaporított oltványokat mindenképpen fel kell kupacolni, de az idősebb töveknek sem árt meg a töltögetés. Természetesen a magas művelésű kordonvagy lugastelepítést nem tudjuk a fagy ellen védeni, de a fagyzúgos helyeken papírral, esetleg nádszövettel védhetjük az érzékeny fajtákat. A gyö- kereztető iskolákat szedjük fel és alaposan válogassuk át. A gyengébbeknek nem érdemes megkegyelmezni, mert ugyanannyi gondoskodást, munkát igényelnek, mégis akár évekkel elmaradnak a fejlődésben, mint az erősebb egyedek. A korai szüretelőknek már forr a bora. Régi szabály, mégis évente szedi áldozatát a borpincék elővigyázatlan látogatói közül a mérgesgáz. A bor forrásakor szén-dioxid szabadul fel. Mivel ez nehezebb a levegőnél, ezért a pincék mélyén. marad, és akár az egész vermet is eláraszthatja. Nem véletlenül járnak a borászok gyertyával a kezükben, hisz ha kevés az oxigén a pincében, akkor kialszik a láng. Ha már befejeződött volna a forrás, akkor is várjunk még néhány napot a lefejtéssel, míg leülepszik a murci. Akik pedig az üledékből seprőpálinkát akarnak főzetni, azoknak több héttel is érdemes elhalasztani a Csemete* vásárlás F. T. (Új Kelet) ________ A jó kereskedőnek minden eladó, és ez természetes. A dörzsöltebb boltos még azt is eladja, ami nem üti meg a kívánt mértéket. Most a telepítés időszakában jó lesz ügyelni. Néhány jó tanács, mire figyeljünk oda: Induljunk ki abból, mit akarunk, ehhez válasszuk ki a megfelelő fajtát. Jó előre döntsük cl azt is, hogy másod- vagy harmad- sorban mit vennénk, mert nem biztos, hogy azt az egyetlen fajtát be is tudjuk szerezni. A facsemeték árában nincs jelentős eltérés, általában 4-500 forint körül mozog. Ha csak egy-két darabot veszünk, nem érdemes a vételár miatt végig- kocsikázni az összes kereskedőt, sokkal lényegesebb a fa minősége. Vizsgálódásunkat kezdjük a gyökérzetnél. A kereskedők általában fűrészporban vagy laza homokban tárolják az oltványokat. Nem árt gyanakodni akkor, ha túl száraznak látjuk a gyökereket takaró kupacokat. A tárolóhelyről kiemelve nézzük meg, elég elevenek-e a hajszálgyökerek. A gyökérháncsot körmünkkel húzzuk le, és alatta fehér és nedves felületűnek kell lenni még a legvékonyabb gyökérrésznek is. A sérült vagy féloldalas elágazású gyökérhajtással rendelkező fát nem érdemes megvenni, mert évekbe telik, míg egyenesbe nő a fa. Ha fonnyadt a gyökérháncs, előáztatással még javíthatunk rajta, de az elszáradt részekbe már nem költözik élet. A törzsön nem sok mindent látunk. Arra ügyeljünk csak, hogy ép cs egészséges legyen. A suhángok- nak nincs elágazó ágrésze. Itt csak az a lényeg, üdék és sértetlenek legyenek a rügyek. A csemetének viszont arányos koronával kell rendelkezni. A sudaras lombkoronájú fajtáknál nézzük meg, elég erős-e a vezérág. Az ipszilon vagy kehely formájú ágelrendezést nagyon nehéz helyrehozni. Inkább tegyük félre, és ha van, keressünk másikat. Egyedül az őszibarack szaporítóanyagánál előny a korona kehely formája. A forradásos, vagy elmézgásodott csemetéket ne vegyük meg. Ha csak az ágvégek száradtak vissza, az még nem baj. Ősszel ez természetes folyamat. Egyébként is még ráérünk kora tavasszal visszametszeni az őszi telepítést. A csemetéket kötelező jelzőszalaggal ellátni. Ezen szerepelni kell többek között a fajtának, az osztályba sorolásnak, a szaporító telephelynek is. Hagyhatjuk a jelzést a fatörzsön, kárt nem okoz. Az első termés megjelenéséig legalább tudjuk, mire számíthatunk.
