Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-27 / 250. szám

Falujáró 1997. október 27., hétfő' A falu megmentője A 25 kilométer hosszan kanyargó Számos-holtág nél­kül a nagy tiszai árvíz a föld­del tette volna egyenlővé Géberjént. A víz kiszabadult a Szamos medréből, majd ár- kon-bokron keresztül megin­dult Gébcrjén felé. Szerencsé­re a laposabb részekről a holt­ágba zúdult a víz, így csak a falu alacsonyabb részeit érte el, de súlyos károkat nem okozott. Az árhullám levo­nult, mielőtt megtelt volna a holtág medre. A csendes vi­zet kedvelik a horgászok. A képviselő-testület szerette volna a holtágnak a falu bel­területén elhelyezkedő részé­nek kezelését átvenni a Víz­ügyi Igazgatóságtól, de kéré­süket elutasították. Vizük nincsen, de a horgászturiz­mus fellendítése érdekében a holtág melletti önkormány­zati tulajdonú területeken horgásztelkeket alakítottak ki. szerezni A falu egyetlen nagyobb vállalkozása a Mezőgaz­dasági Szolgáltató, Termelő és Értékesítő Szövetkezel, amely az egykori téesz rom­jain próbál „várat építeni". A talpra állás nehéz felada­tát menedzserszellemű veze­téssel próbálja megoldha­tóvá temii Tóth Ervin, a szö­vetkezet elnöke. — Jelenlegi formájában 1994 óta működik a szö­vetkezet, a téesz megszűné­se után alakult meg. A tc- esznek akkora tartozásai voltak, hogy tovább nem tudott fennmaradni, másfe­lől pedig a földet a kárpót­lással kihúzták a lába alól, ez is siettette a véget. A meglévő gépeket, berende­zéseket bérben használja a „kis” szövetkezet, egészen addig, amíg ki nem tudja váltani. Vannak már saját gépeink is, annak ellenére, hogy a szétváláskor 16 mil­lió forintos vagyon mellé 18 millió forint tartozást is kaptunk. Most veszünk meg egy 18 milliós adós­ságot, ebben már át tudjuk hozni a vagyonúnkat. A célunk az, hogy a vagyon- áthozás mellett a termelő­szövetkezeti tagok va­gyonjegyei névértékének legalább 50 százalékát ki­fizessük az embereknek. Erre, úgy hiszem, már jövő­re sort keríthetünk, így megnyugodhatnak az em­berek, sok más téesztől el­térően életük munkájával kiérdemelt jussuknak leg­alább felét megkapják.-Földnélkül hogyan tud megélni egy szövetkezet? — A politikusok sajnos úgy akarják irányítani a mezőgazdaságot, hogy nem értenek hozzá. Azt akarják elérni, hogy a szövetkeze­tek ne juthassanak földtu­lajdonhoz. Most 90 hektárt bériünk, eddig 20 kiló bú­zát adtunk bérleti díjnak aranykoronánként, ezt most felemeljük 30-ra. Ez növe­li a föld árát is, mert ami­nek haszna, annak ára is van. Távlati célúk a bérleti földek megvétele, hogy le­gyen egy földalapja a szö­vetkezetnek. Sokan igény­lik munkagépeinkkel vég­zett szolgáltatásainkat, de elsősorban az a célunk, hogy a felvásárlás, értéke­sítés kézbevételével biz­tonságot nyújtsunk a ter­melőknek. Szeretnénk el­kerülni az olyan helyzete­ket, mint ami a búzával most történik, hogy szerző­dések hiányában a felvásár­lók kényük-kedvük szerint alakítják az árakat. A fel­vásárlásban egy tőkeerős német céggel léptünk kap­csolatba. Idén Iregi csíkos napraforgót termeltünk ne­kik, jövőre pedig durum- búzára kötünk szerződést, 3 ezer forintos védett áron. Tervezzük még az olajtök­termelésnek újrahonosítá- sát, és vizes területeken fű­mag termeltetését. Tavasz- szal 21 forintos védett árra kötöttünk az Eszattal a léalmára szerződést, és ezt az árat meg is kapták ter­melőink. Az oldalt írta és fotózta: Dojcsák Tibor Telefonból nincs hiány Az időjárás acélfoga és a járművek kerekei hosszú évek alatt kíméletlenül lepusztítot­ták Géberjén főutcáját. Vala­ha ez az utca jelentette az egész falut, majd később újabb utak is kialakultak. Szintén a múlté a falu folyó melletti fekvése, mert a folyó­kanyarból a Szamos tunyog- matolcsi átvágása nyomán holtág lett. Maradt víz, mely már nem folyik, csak áll, de szépségén ez mit sem csök­kent, horgászkirándulások kedvelt célpontja. Az utak sá­rosak, kopottak, de az utóbbi évek nem szálltak el észrevét­lenül a település fölött. Fej­lesztettek, beruháztak, építet­tek, szűkösen mért mozgáste­rüket kihasználva próbáltak lépést tartani a fejlődéssel. Erről a munkáról beszélget­tünk Balogh Miklós polgár- mesterrel, aki a rendszervál­tás előtt igazgató volt a helyi általános iskolában, majd munkája mellett társadalmi megbízatásban ellátta a pol­gármesteri teendőket is, a má­sodik ciklusban pedig az összeférhetetlenségi törvény­nek eleget téve lemondott igazgatói tisztségéről, és a falu irányításának szenteli erejét.- Gébcrjén 1968-ban Fül- pösdaróccal és Győrtelekkel közös községi tanácsot ho­zott létre, majd 1980-ban csat­lakoztunk Ököritófülpöshöz és Rápolthoz, így jött létre a nagyközségi közös tanács. Ez a település 1968 óta társköz­ség volt, a beruházásokat a székhelyközségek kapták, leginkább azokat fejlesztet­ték. A rendszerváltás után önállósodtunk, és megpróbál­tuk behozni a lemaradásun­kat. Először ravatalozót épí­tettünk saját erőnkből, lakos­sági hozzájárulás nélkül, majd 1992-ben jött a gázberuházás. Az iskolában, óvodában, négy szolgálati lakásban, kultúr- házban, orvosi rendelőben és a polgármesteri hivatalban, gyakorlatilag valamennyi in­tézményünkben áttértünk a gázfűtésre. Ezután követke­zett a telefonhálózat építése. A telefonbekötéseket a kép­viselő-testület úgy szorgal­mazza, hogy vonalonként 8 ezer forint támogatást adunk a lakosságnak. Ennek is kö­szönhető, hogy a falu 200 la­kásából közel 150-ben van telefon. Felújítottuk a műve­lődési házat, jelentős karban­tartást végeztünk iskolán és az óvodán, ebben az évben pedig kezdődik a szennyvíz- beruházás Tunyogmatolcs- csal, Győrtelekkel és Fülpös- daróccal közösen. Ezt saját erő hiánya miatt kénytelenek vagyunk több ütemben elvé­gezni. Először Fülpösdarócon. Géberjénben és Győrteleken a gerincvezeték, Tunyogma- tolcson pedig a szennyvíz- tisztító fog megépülni.- A szennyvízberuházás terve számos településen la­kossági igény hiányában a fiók aljára került. Ebben a térségben más a helyzet?- Igen, és ennek megvan az oka. A vezetékes vízhálózat a hetvenes árvíz idején meg­épült, és az emberek a szenny­víznek derítőket építettek. Ezeket évente többször kell szippantatni. A szippantás drága, az árak emelkedése mi­att a szennyvízbekötés ára egy év alatt megtérül.- Elég rossz állapotban vannak a község útjai. Mikor tervezik ezek rendbetételét?- A nagyberuházások miatt maradt el az utak karbantar­tása, burkolása, ezt a követ­kező ciklusban kell elvégez­ni. A legfontosabb most a szennyvízberuházás, másfe­lől a csatornázás miatt nem is lett volna értelme útépítés­nek. Amit egyszer feltörnek, azt többé már nem lehet tö­kéletesen rendbe hozni, és van olyan út is, amelynek a közepén kell végigvinni a vezetéket. Nincs értelme le­burkolni, ha rövidesen úgyis feltörnénk!- A faluban élőknek milyen munkához jutási lehetősége­ik vannak?- Elég kevés lehetőség van az elhelyezkedésre. A telepü­lésen közel 70 regisztrált és 15-20 regisztrálatlan munka- nélküli él, havonta 45-50 em­ber kap jövedelempótló tá­mogatást. Igyekszünk pályá­zatokkal pénzt szerezni mun­kahelyteremtésre, közhasznú munkára, legutóbb 10 fő 4 hónapig tartó alkalmazására kaptunk lehetőséget, ezenkí­vül még 7 közhasznú mun­kást foglalkoztatunk. Néhá- nyan dolgoznak a mezőgaz­dasági szövetkezetben, más munkalehetőség a faluban nincs. Van még pár ingázó, nagyobb mátészalkai cégek­nél dolgoznak, másoknak csak a segély és esetleg a me­zőgazdaság marad, de utób­biból a mai feltételek mellett nem lehet megélni. Gáborfalva urai Géberjén neve a Gab­riel (Gáborján-Géberjén) személynévből ered, írott források először 1181- ben a cégényi monostor határjárása során említik. A XII-XIV. században a bereg megyei Matucsnai család birtoka volt, majd 1387-ben Zsigmond ki­rály hűtlenség miatt elko­bozta tőlük, és Szántói Pe­tő fiainak, Jánosnak és Istvánnak, valamint Sagy- rozsályi György fiainak, Kálmánnak és Gergelynek adományozta. A Rozsályi Kun család a XVII. század elejéig megőrizte birtok­részét, majd a fiúágon ki­halt család leányági bir­tokrészét Rákóczi László szerezte meg. A falu egy ideig puszta volt, később, 1584-ben Réthey Péter szerezte meg. Leánya, Zsófia házassága révén a birtok Mosdóssy Imre sze­pesi kamarai direktoré lett, majd halála után fe­lesége a neki nyújtott vé­delemért e ladta Jékey Fe­renc beregszászi harinin- cadosnak. Erről királyi adománylevelet is szerzett Jékey, de ennek ellenére Báthori Zsófia 1662-ben elfoglalta a falut. Két évvel később meg­engedte Jékeynek, hogy beregi birtokairól néhány jobbágyot telepítsen Gé- berjénbe, amelynek lakos­ságát a tatárok megritkí­tották. Később megenged­te azt is, hogy Jékey a kú­riát kijavíttassa, és két szamosi vízimalmot is át­engedett neki, de a birto­kot végérvényesen csak Jékey felesége szerezte vissza 1667-ben. Jékey Ferenc leánya, Zsuzsanna Zsögyén Ferenc felesége lett, férje kezdte építeni a faluban található két Jé- key-kúria egyikének leg­régebbi részét. Felerész­ben a Rákócziak is tulaj­donosai voltak a falunak, sőt a szatmári béke után a Jéke- rész is az övék lett. A Jékey család tulajdonát csak 1790-ben szerezte perrel vissza. A XIX. szá­zadban a falu egyedüli birtokosai a Jékeyiek vol­tak. Ha új burkolatot nem is kapnak az utak, de azért a kátyúkat kijavítják az önkormányzat munkásai. Fo­tónkon a Petőfi utca elején dolgoznak az emberek Egy év - egy gyerek Az általános iskola két épületben van elhelyezve. Az egyik az egykori Jékey- kastélyban, a másik fele pe­dig az 1989-ben épült négy­tantermes, tornatermes, kor­szerű iskolaépületben. Utób­binak modernsége, előbbi­nek pedig hangulata, a park közepén álló épület zegzu­gos belseje, az oszlopos be­járat, az egymásba nyíló tan­termek, a vastag, ódon falak romantikája adja az értékét. Ezekben az épületekben ta­nulnak a fülpösdaróci és a géberjéni gyerekek. A lét­szám kicsi, a két település­ről mindössze 80 gyerek jár iskolába. A jövő sem túl biz­tató, a születések számát fi­gyelembe véve lesz olyan év, hogy nem indulhat első osz­tály, mivel egy év leforgása alatt egyetlen gyerek szüle­tett a két faluban! Az iskola történetében erre még nem volt példa. Az intézmény fel­szereltségét, tárgyi és szemé­lyi adottságait figyelembe véve 200 gyerek oktatására lenne alkalmas. Az alacsony létszám miatt az önkormány­zatok kénytelenek fokozot­tan támogatni az iskolát, mert a működési költségek és az állami támogatás közötti több millió forintos rést ki kell töl­teni. Felmerült a gondolat, hogy a gyerekek valamelyik szomszédos település iskolá­jában tanuljanak, de közleke­dési és egyéb nehézségek miatt ezt az ötletet elvetették. Kátyúzás

Next

/
Oldalképek
Tartalom