Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-24 / 248. szám
Megbízható nyulak Tervezhető jö vedelemkiegészftés Mezőgazdaság 1997. október 24., péntek Hétről hétre a kiskertekben „Itt van az ősz, itt van újra...” Munkatársunktól A mezőgazdasági szektor a nemzetgazdaság egyetlen olyan ágazata, amely teljesen kiszolgáltatott az időjárásnak. Ha rossz .az idő, kevés a termés, hajó, akkor a sok termés miatt alacsony az ár. A csarodai emberek minderről úgy vélekednek, hogy emellett az állattarMunkatársunktól Mint a moziban. A megyei almatermelő körökben játszód dik egy olyan film, amelyet az élet, írt. Két homlokegyenest ellentétes szálon bonyolódik a cselekmény, amelynek az ipari, illetve a minőségi alma a főszereplője, s szenvedő alanya mindkét esetben a tcrmé- ket megtermelő gazda. Az előbbi feszültségforrást okozó történet főszereplőjéből úgy-ahogy megfelelő mennyiség termett, viszont az állami garantált árról szóló bejelentés nagyon megkésett. Emiatt szezonkezdetkor a feldolgozók üresjáratot futottak, a termelők „bagóéit” nem voltak hajlandók almájuktól megválni, mint elmondták: inkább rothadjon meg a fán. Majd amikor megszületett az almaermelésl nullszaldóssá tevő 21 forintra megemelt ár, akkor többnapos sorbanállás- sal kombinált termelői rohamot kaptak a felvásárló telepek. A gazdák türelmesen sorakoztak a feldolgozók előtt, az alma poshadt a kamionokon, mire elterjedt: nincs kereslet a sűrítményre, alacsony a világpiaci ár, emiatt tarthatatlan a 21 forintos felvásárlási ár. Jött a pánik, s vele együtt a szaktárca minisztere, aki kedélytás is kész istencsapása, s egyedül a nyulakban lehet bízni. A „hosszú fülűek” természetadta szaporasága előre tervezhető, s átvételi áruk, a kilogrammonként 230-250 forint viszonylag megfelelő, s egy-egy állatért a gazdák 650-1200 forintot tehetnek zsebre jövedelemkiegészítésként. csitítólag leszögezte: november végéig szavatolja a garantált árat. Apró, de sokatmondó epizódja a mintegy másfél hónapot átölelő történetnek, hogy a gazdák nem bizonyított, ám annál inkább köztudatban tartott ismeretei szerint a 10-14 forintos román és ukrán alma a vámkorlát ellenére áramlik be a megyébe, merthogy így is olcsóbb, mint a hazai. A történet másik szálán az államilag erőltetett, ám az áhított és túlfűtött nyugat-európai piacon eladhatatlan mi- nőségialma-program és -telepítés szerepel. Az extraminősé- gű alapelgondolás a termelők jövedelmi érdekeit szolgálja, de egyes szakértők szerint nyugaton nincs piaca, másrészt a feldolgozók miért vásárolnák meg 3-5-ször drágábban a almalénck való alapanyagot? Aki belevág a támogatott telepítésbe, az olyan, mintha egy modem szélmalomharcot vívna, ahol nem a képzelt, hanem a nagyon is valóságos banki kamatokkal kell úgy megküzdeni, hogy jelzálog hiányában nincs nagyon mit fedezetnek felmutatni. A termelői rémfilmnek még nincs vége, mert megkezdődtek a korábbi termelői kijelentéseket megcáfoló, almafaki- vágásos tiltakozó akciók. Fekete Tibor (Új Kelet) Gyümölcsöskertünk megüresedett. Leérett már szinte minden. Tárolókba kerültek az őszi gyümölcsök, csak napok kérdése, és leesik az első hó. Figyelmünket most már inkább a tárolóhelyekre irányítsuk. A nappali felmelegedés még mindig meghaladja a tíz Celsius-fokot, és a tárolóhelyek hőmérséklete nemkívánatos módon ingadozik. Az ideális az lenne, ha csak egy-két fokkal haladná meg a fagypontot, de ezt hűtés nélkül nem lehet elérni. Annyit azonban megtehetünk, hogy a kora reggeli órákban szellőztessük ki alaposan a kamrákat. Még jobb a helyzet, ha veremben vagy aknában tartjuk az almát, a krumplit vagy a zöldséget. Nyissuk fel az akna fedelét, és hagyjuk, hogy hideggel teljen meg az üreg. Fél óra alatt teljesen kicserélődik a levegő. Légmentesen visszazárva napokig hideg marad a tárolónk. Közeledik a faültetés ideje. A gödröket már elő kellett készíteni, de ha eddig nem tettük, még most pótolhatjuk, különválasztva a felső talajréteget, amely humuszban gazdag, és túloldalra rakva a B és C jelűként ismert alsóbb rétegeket. Egy átlagos facsemetének körülbelül 80x80x 80-100 centiméteres üregre van helyigénye. A prospektusokból vagy a szakirodalomból jó előre kiválaszthatjuk, mely fajtákat akarjuk szaporítani. Ha már egyszer eldöntöttük, mit kívánunk megvenni, akkor ne hagyjuk magunkat az eladótól befolyásolni. O természetesen a maga lovát dicséri, és neki az az érdeke, hogy eladja az árut. A vétel előtt érdemes alaposan tájékozódni. Október végén gyakran látni a közutakon, hogy a tetőcsomagtartón csak úgy szabadon szállítják a csemetéket. Ha már mindenképpen gépkocsival kell kivinni a kiskertbe az oltványt, legalább egy nejlonzsákot húzzunk a gyökérrészre. A nyolcvan kilométeres mcnetszél alaposan kiszáríthatja a hajszálgyökerckct Ültetés előtt érdemes legalább egy fél napig vízzel teli hordóba állítani a szaporítóanyagot. Ha a faiskolai tárolással és a szállítással nedvességet veszített a növény, akkor lehetősége lesz pótolni a veszteségei. Két-három napnál tovább viszont azért nem érdemes vízben tartani a kisfákat, mert benyálkásodhat a hajszálgyökérzete, vagy a gyökérkéreg egyszerűen elrohad. Azt a legtöbb kiskerttulajdonos tudja, hogy ültetéskor a szemzés helyéig kell a talajba süllyeszteni a csemetét, de kevesebben végzik el az iszapolást. Amikor visszaraktuk a gödörbe a földet, és két vödömyi vízzel beöntöztük, akkor néhányszor függőlegesen mozgassuk meg az oltványt. Ezzel a gyökerek környéki levegő eltávozik, és nem pené- szedik be a létfontossággú haj- szálgyökéízet. Eddig még csak egy-két éjszaka volt talaj menti fagy, de most már ne halogassuk tovább a karfiol és a téli fejes káposzta szedését. Ha már rendesen beborultak a fejek, akkor tovább már úgysem fejlődik a növény. Ha viszont túl sokáig marad a földeken a termés, és elkapja egy csapadékosabb időszak, akkor szétcsattannak a fejek, és abból már nem lesz töltött káposzta. A káposzta alsó levelei közül hár- mat-négyet hagyjunk a tövön, és efölött vágjuk le a termést. Szedés után még fél napig érdemes szikkasztani a betárolásra szánt káposztát, így kevésbé penészedig be. Halomban is raktározhatjuk a fejes káposztát. Ássunk arasznyi mélyen árkot, és ebbe a tövestől felszedett káposztákat fejjel lefelé álogassuk bele. Szalmával vagy elszáradt gyomnövénymaradványokkal, esetleg kukoricacsutkával takargassuk be, majd a kiszedett földdel legalább húsz centiméter vastagon fedjük be. Ä gumós és a hagymás kerti virágainkat fokozatosan szedjük fel. A dália, a gumós begónia vagy a nőszirom szaporítóképletei viszonylag jól tűrik a fagyot, de ne kísérletezzünk az átteleltetéssel. Legjobb vastagon becsomagolni újságpapírba, és száraz, de fagymentes helyen tárolni. A földnedves hagymákat vagy gumókat a déli órákban érdemes kitenni néhány órára a napra, és csak amikor már csörög a külső héj, akkor raktározzuk el. Ha tél közepén azt tapasztaljuk, hogy töppednek a hagymagumók, akkor kevés vizet szétlocsolva növelhetjük a levegő relatív páratartalmát. A beteg, fertőzött vagy ásóval megvágott hagymákat nem érdemes télére eltenni, mert még a többi, egészséges szaporítóanyag is elkaphatja a növényi betegségeket. Egy régi mondás szerint akkor jó a sütőtök, ha már megcsípte néhányszor a dér. Erre már volt a napokban példa, de még érdemes a szabadban tárolni a tököt. Mínusz öt fok alatt azonban megfagyhat a termés, inkább zárt helyre raktározzuk be az étkezési tököt. Erdőgazdaság Munkatársunktól _______ Mí g sokan bosszankodtak az idei sok csapadék miatt, az erdészek fellélegeztek. A sok éves aszály után végre az erdők elegendő vízhez jutottak. Ez különösen azért jelentős, mert az új telepítések és felújítások csemetéi szépen tudtak fejlődni. Igaz, gyorsabb és nagyobb mértékű volt a gyomosodás is, de ezt részben gépi, részben kézi munkával védték ki. A Nyírerdő Rt. minden erdészete, de különösen a nyírségiek örömmel számoltak be arról, hogy a tavaszi növekedés után a második, augusztusi időszakban szintén igen nagyarányú volt a csemeték fejlődése. A műszaki átvételek során mindenütt rendkívülien szép, gondozott állományokat találtak. *** A térségi erdészeti részvénytársaság nagy faexportőr. Jellemző, hogy az innen származó akácrönkökből készül a hollandiai gátak alapja, de ott találjuk termékeiket az Alpokban is, ahol lavinafogóként használják. A fapiac némi visszaesése után most újra kedvezőbb jelek mutatkoznak. A parketta, a gyümölcsösökhöz szükséges támfa és karó, a bútoripari alapanyag, a bányafa ismét keresetté vált. Jellemző, hogy rövid idő alatt csupán a baktai erdészet 500 köbméter nyár- és akácrönkre kötött szerződést. A felfutó kereslet ütemnövekedést hozott a nyírbátori fafeldolgozóban is, ahol a szárítók teljes kapacitással működnek. Az idén hatodik alkalommal megrendezett WOOD- Tech erdészeti és faipari nemzetközi kiállításon a térségi erdészet különleges cs nagy sikert aratott kiállítással jelentkezett. A téma az akác volt, ami köztudomásúan a legelterjedtebb fafaj Magyarországon. olyannyira, hogy hazánkban annyi akácterület található, mint Európában összesen, beleértve Oroszországot is. A regionális erdészeti társaság kiállításán a maggyűjtéstől a feldolgozásig kísérhették figyelemmel a látogatók az erdészek munkáját. A Sza- bolcs-Szatmár-Bereg és Haj- dú-Bihar megye területén gazdálkodó társaság az 57 ezer hektáros területének több mint a felén neveli ezt a mind jobban keresett fát. A bemutatót megtekintő Göncz Árpád köztársasági elnök az új fafeldolgozó bemutatásakor mutatott különös érdeklődést. amely szavai szerint a kistérségi fejlesztés európai szintű példája. Sj< 5{« ífí És még egyszer az akácról: a baktalórántházi erdészetben megkezdődött az akácmag begyűjtése. A Nyírerdő Rt. e gazdaságában évente 80 mázsát gyűjtenek be, szárítják, szkarifikálják, azaz lehántják a mag burkát, majd ólomzárolva értékesítik. A mennyiségre jellemző, hogy a magyar szükséglet 80 százaléka innen származik, de ma már külföldön is keresett cikké váll. Almatermelői thriller I Négy és fél kiló pörköltnek, bundának A hajnali dér már megcsípi a tökén felejtett szőlőszemeket j Fiatal barackfa utolsó előtti levele