Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-20 / 245. szám

1997. október 20., hétfő Paneuropabewegung • • Österreich Magyarország különleges élmény Kari Habsburg-Lothrin- gen, az osztrák Páneu- rópa mozgalom elnöke méltó folytatója a papa, Habsburg Ottó tevékeny­ségének. Fiatal, rokon­szenves, dinamikus, len­dületes politikus, ráadá­sul kitűnő szónok. A gyű­lés után érdeklődésemre készséggel kifejtette, mit gondol az általa sokat emlegetett nemzetiségi politikáról.- A Páneurópai Unió tör­ténete során mindig azon fáradozott - s erre a tevé­kenységre ma még nagyobb hangsúlyt kell fektetni, mint korábban hogy meg­teremtődjenek az európai népcsoportok jogai, s ezzel teret nyerjen a kisebbségek védelme. Szükséges ponto­san deklarálni, mit értünk egy népcsoport alatt, mi­lyenjogokkal bír és hogyan lehet ezeket a jogokat érvé­nyesíteni. Meggyőződé­sem, hogy ezek a jogok mind az egyén, mind a kü­lönböző nemzetiségi cso­portok által kérvényez- hclők kellenek hogy le­gyenek. Ha ezeket a jogo­kat világosan lefektetik és alkalmazzák is, érzésem szerint csak akkor valósul­hat meg a „kiegyenlítődés” Európa egymás mellett élő népcsoportjai között. Hi­szen mindig el-el fel ej tj ük. hogy Európában egyetlen olyan ország sincs, ahol ne lennének különböző nép­csoportok. Nézetem szerint az Európai Unió meglehe­tősen durva mulasztása, hogy a felvázolt nemzetisé­gi jogok ebben a formában nem léteznek. Ez idáig gya­korlatilag egyetlen nem­zetközi szerződésben sem dokumentálták, hogy mi­lyeneknek kellene lenniük ezeknek a jogoknak.- Mit gondol, mikor csat­lakozhat Magyarország az Európai Unióhoz?- Időpontokat sohasem érdemes megjósolni, mert az ember mindig téved... Ami Magyarországot illeti, rendkívül optimistán szem­lélem a dolgokat. Jóllehet mostanában- az-emberek 2003-at, 2005-öt. sőt egye­sek 2010-et vélik a csatla­kozás évének, teljes mérték­ben azonosulni tudok azzal, hogy ha a csatlakozási tár­gyalások hamarosan elkez­dődnek - amit mi is kívá­nunk, s ezt magyar oldalról minden további nélkül el is tudjuk képzelni valami­vel korábban sor kerülhet az eseményre. A nagy opti­misták 2001-ről beszélnek, s én is közéjük tartozom, hiszen Magyarország leg­főbb favoritjaim közé tarto­zik.- Ha már ezt említi, milyen gyakran jár Magyarorszá­gon?- Holnap is odautazom, a testvérem, György eskü­vőjére... — neveti el magát. - Legutóbb a múlt héten jár­tam önöknél, Szentgotthár- don. Általában a politika révén utazom Magyaror­szágra, de nem mindig, el­végre ott él a testvérem... Nagyon szívesen járok arra­felé, és nemcsak a nyugati országrészben, vagy Buda­pesten, hanem a keleti me­gyékben is, ahol az édes­apám is nagyon sokszor megfordul. Igyekszem én is vele tartani, ez egészen kü­lönleges öröm és élmény számomra... (A beszélgetés október 16- án, csütörtökön készült.) Az oldalt írta és a fotókat készítette: Csiky Nándor Interjú, riport „Az EU keleti bővítése szükségszerű” Megyei küldöttség a Páneurópai Unió bécsi gyűlésén Bécs, Schwarzenberg Platz. Az Ipar Székháza előtt élénk jövés-menés, mindenki befelé siet. Mintegy 300 meghí­vottat várnak, elsősorban Ausztriából, de Nyugat-Euró- pa államaiból, sőt Kelet-Közép-Európából, így Magyar- országról is. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből kétta­gú delegáció toppan be a díszes nagyterembe: Molnár Ferenc, a KDNP megyei aleinöke és dr. Endreffy Ildikó, a Páneurópai Unió megyei elnöke, önkormányzati képviselő. Megjelenésükkel dr. Habsburg Ottó, a Páneu­rópai Unió elnöke, az Európa Parlament tagja szemé­lyes meghívásának tesznek eleget. Az összejövetel ap­ropója: jövőre fennállásának 75. évfordulóját ünnepli a Páneurópai Unió, s ez alkalmat ad a számvetésre és a további célok meghatározására. 1923-ban Richard Cauden- hauwe Callergy svájci úriember fejéből pattant ki az akkor még utópisztikusnak tűnő, egysé­ges, határok nélküli Európa gondolata, amit Páneurópa című művében fogalmazott meg. A kezdeményezést az 50-es évek­ben dr. Habsburg Ottó karolta fel és állt a mozgalom élére. Nem gazdasági társulás A Páneurópai Unió - az Eu­rópai Unióval szemben — nem gazdasági társulás, célja az esz­mék szabad áramoltatása, az emberek egymáshoz való kö­zelsége. Szervezetei már nem­csak a kontinens nyugati felén, hanem a volt keleti blokk szá­mos országában is megtalálha­tók, így onnan is érkeznek a helyzetelemzések, befutnak ja­vaslatok, amelyeket az unió népes szakembergárdája meg­vitat, és adott esetben továbbít az Európa Parlamentnek. A Páneurópai Unió szerveze­te Kelet-Közép-Európában Magyarországon a legjelentő­sebb. A múlt hét csütörtöki bé­csi ünnepi megemlékezésre ennek megfelelően - Nyíregy­házán kívül - hazánkból Ma­kóról és Veszprémből is érke­zik egy-egy küldöttség. Dr. Endreffy Ildikót és Molnár Fe­rencet hat-hét éves személyes jó viszony köti az est központi személyiségéhez, dr. Habsburg Ottóhoz, aki a magyar szó hal­latán még azt is régi ismerős­ként köszönti, akivel korábban még nem is találkozott. Az ünnepi megemlékezést formaruhába öltözött vonós- kvartett műsora nyitja. Külön bemutatják a „keletieket”, szlo­vénokat. horvátokat, lengyele­ket, észteket és természetesen a magyarokat, akiknek a szo­kásosnál nagyobb taps jár. Az emelvényen foglal helyet Kati Habsburg-Lothringen, dr. Habsburg Ottó fia, az osztrák Páneurópa Mozgalom elnöke, az Osztrák Néppárt színeiben az Európa Parlament képviselője, Ursula Stenzel, az EU Parla­ment tagja, Ferrero-Waldner osztrák államtitkár, a hadsereg uniformisába bújt Wolte nagy­követ - és természetesen dr. Habsburg Ottó, vagy ahogyan arrafelé nevezik, dr. Otto von Habsburg. Biztonság - mindenek előtt Első ízben Kari Habsburg- Lothringen áll a pulpitusra. Beszédében aláhúzza: a Páneu­rópai Unió mindenek előtt biz­tonsági fukcióval bír - a gaz­daság ezen belül csupán rész­terület -, s nagy hangsúlyt fek­tet a preventív politikára. A XXI. század konfliktusainak elkerülésében - mint mondja - elévülhetetlen szerepe van an­nak, hogy az egyes országokon belül okosan együtt létezzenek a nemzeti kisebbségek és a többségben lévők. Ellenpéldá­nak a jugoszláviai háborús ese­ményeket hozza fel. Megálla­pítja. hogy nem lát nagy kü­lönbségeket a Páneurópai Unió 75 évvel ezelőtt deklarált és a mostani törekvései közölt, ami azt jelenti, hogy az akkori he­lyes ötletet kell tovább ápolni egy egységes Európa megvaló­sítása érdekében. A mozgalom legfőbb értéke­inek tartja az európaiságot (Eu­rópa nemcsak földrajzi fogalom, hanem évszázadoknyi közös sorsa alapján szellemi egység is, amelynek alapja a keresztény­ség), a keresztény gondolkodást mint egyetlen lehetséges alter­natívát a fundamentalizmussal, radikal izmussal, marxizmussal szemben, a konzervativizmust és a szabadságol. Mint a Páneu­rópai Unió hirdeti: a politika kö­zéppontjában az egyén áll, cél­ja, hogy támogassa az egyén lehetőségeinek kibontakoztatá­sát, annak saját felelőssége hang­súlyozása mellett. A szervezel mindenféle kollektivizmust, to­talitarizmust elutasít, és az egyén kreativitását, döntőké­pességét hangsúlyozza. Kidom­borítja környezetünk védelmé­nek szükségességét, azonban nemcsak ökológiai, hanem kul­turális szempontól is. Euro - a jólét feltétele? Ferrero-Waldner államtitkár rámutat: az egységes európai fizetőeszköz, az Euro beveze­tése - amit Ausztria is szorgal­maz - az általános jólét letéte­ményese, amelyet minél hama­rabb célszerű megvalósítani. Ursula Stenzel az Európai Unió keleti irányú kiterjeszté­sét emeli ki felszólalásában, s mint elmondja, ez a kommuniz­mus összeomlásának logikus következménye. Európára néz­ve abban látja a legnagyobb veszélyt, hogyha a földrész változatlanul két elkülönülő, más-más ütemben fejlődő rész­ből állna. Az EU keleti bővíté­sét szükségszerűnek nevezi, biztonságpolitikai és gazdasá­gi szempontból is (tekintettel az újonnan megnyíló piacok­ra, amely mindkét fél számára lényeges faktor). Walte nagykövet a NATO, a Nyugat-Európai Unió és az Európai Unió szorosabb kap­csolatára figyelmeztet, amely - mint véli - a jövő fegyveres konfliktusainak kizárását eredményez(het)i. Leszöge­zi, hogy a NATO-ban Euró­pának az USA-val egyen­rangúnak kell lennie, aminek a feltétele ismét csak az öreg földrész eredményes politikai, gazdasági, katonai együtt­működése. A jelenlévők ovációjától támogatott dr. Habsburg Ottó - a gazdasággal szemben - az oly keveset emlegetett kultúra fontosságára mutat rá. majd a két és fél órásra nyúló összejövetel végén záróakkordként Beethoven Örömódája csendült fel. „Ottó bácsit” autogramért áhítozó rajongótábor veszi körül, majd elfoglaltságaira hivatkozva elsiet, pár szónál többet váltani vele lehetetlen. Nyíregyházán is működik Dr. Endeffy Ildikó megyei elnök viszont megosztja ve­lünk benyomásait:- Egyre jobban körvonala­zódik a közös Európa, ahol már nem gondolkoznak a kontinens megosztottságá­ban. Abban a kérdésben, hogy ki mennyire szorosan képzeli el ezt a kapcsolatot, még né­zeteltérések vannak. Ám a lé­nyeget ott látom - s ez Habs­burg Ottó elnök úr előadá­sából is kiderült -, hogy ma világszerte még ettől is széle­sebb körben gondolkodnak, hiszen régiókba tömörülnek az országok, és Svájcban, ahol Richard Caudenhauwe Cal­lergy, a Páneurópa megálmo­dója született és élt, már a ja­pánok, sőt a mexikóiak is in­tenzíven érdeklődnek a moz­galom felől. Az unió olyan lesz, amilyennek tudjuk ala­kítani. Újszülött lesz. még nem tudjuk pontosan, hogy milyen, de reméljük, nem lesz torz. Nyíregyházán mi, „pán- európások” foglalkozunk ez­zel a kérdéssel, és minden lehetőséget megragadunk an­nak érdekében, hogy szakmai anyagokat juttassunk el. tud­janak rólunk. Folytatás december 13-14- én Strasbourgban, ahol az Európa Tanács, az Európa Parlament és a Páneurópai LInió együttes közgyűlésére kerül majd sor. ii IT^i spl i H Í1 7»TEl;; t>] li"Tljfa ^ i il-l* iTTH [ftEftlflil gT:j BEQ3&BSS3

Next

/
Oldalképek
Tartalom