Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-18 / 244. szám

Különös, irigyeli emberpéldányai a társa- ® dalomnak azok, akik valamely művészeti ág szerelmeseivé, alkotókká váltak. Csodálatos, egyéni világot varázsolnak maguknak, melybe az „egyszerű földi halandók” csupán néha, a művészek alkotásain keresztül nyerhetnek betekintést. Egy otthon, ha nem is árul el mindent lakóiról, azért bizonyára kicsit közelebb engedi a látogatót az ott élő emberekhez. Hogyan festhet egy művésznek lakása belülről? Kukkantsunk be Fehérvári József fafaragó otthonába!

A tulajdonos személyéről már a külső ajtó is árulkodik. Csodálatos fafaragások díszítik a bejáratot, felkészítve a vendéget , a káprázatos folytatásra: a házba belépve egy szecessziós tükrös előszobafallal találja szembe magát a látogató. A lakás első helyiségében barokk asztalka áll a hozzá tartozó két szék társaságában. Egy faragott, diófa alapanyagú üvegbetétes ajtó vezet a „második előszobába”, melyet a falmagasság feléig körtefa lambéria takar. A fehérre meszelt falon ékeskedik egy ajándékba kapott falióra. Az óra alatt a tér kissé üresnek tetszett a mester szemében, ezért készített egy hozzá illő barokk asztalkát, ami ízlésesen egészíti ki a barokk időmérő szerkezetet. A helyiség sarkában kapott helyet az a klasszicista kis szekrény, melyet a háziak csak „romszekrény”-nek hívnak. Érdekessége, hogy a művész kidobva találta a szekrényajtókat, hazavitte, s hozzáépítette a szekrény többi részét, mely a szoba sarkához illeszkedik, háromszög alakja van. A csillár vastag diófából készült, így nem bontja meg a berendezés keltette atmoszférát. Továbbhaladva a lakásban, a vadászszobába jutunk, melynek falain juhar- és tölgylambéria vonul végig. A fehér falakat négy dombormű díszíti, melyek vadászjeleneteket keltenek életre. A szobában katonás rendben sorakoznak a vadászszékek, az öt különböző fából készült, támlájukban öt különböző állat képét megörökítő ülőalkalmatosság. A székek vadcseresznye-, tölgy-, dió-, eperés vadkörtefából készültek, s a más-más alapanyag fel- használása következtében picit mind más és más árnyalatát mutatja be a fának. A vadászszékek a kőszáli kecske, a vaddisznó, az őz, a siketfajd és a szarvas portréját jelenítik meg háttámlájuk közepén. Az ülőhelyekhez asztalkát is faragott a művész, melynek lábaiban egy farkas- és egy rókafejet alakított ki. A bölényfejjel ékeskedő fotel fekete szerecsendiófából készült, de a napokban „születik” a párja is, a kafferbi- valyt megörökítő másik fotel, amivel az unoka kívánságát teljesíti a nagypapa. A vadászszobából balra nyílik a hálóhelyiség, melybe a hatalmas ágyat bútorboltból vásárolták, de a szoba közepén álló asztalkát már a művész úr alkotta. Az üveg tetejű asztal lábaira az ágyat tarkító motívumok kerültek, megteremtve az összhangot a vett és a készített lakberendezési tárgyak között. A hálószobával szemközti helyiséget egy 1800-as évek végén, Zuglóban gyártott szekrény uralja. Domonkos Izsó munkája a boszniai tölgy alapanyagú - akárcsak a Parlament lambériája -, öntött ezüst fogantyúkkal ellátott tükrös szekrény, a hozzá tartozó komóddal. A patinás, sötét bútort világos porcelánok, vázák, szobrok és családi ereklyék díszítik. A hatalmas zsolnai, hollóházi és herendi porcelánvázák szépsége csodálatosan érvényesül a türkös szekrény „magaslati” részein. A bútor közepén, egy kis üveges kazettában, a „fő” helyen a művész édesanyjának értékes emléktárgyai állnak. 1896-ban, a milleneum évében az akkor tizenhárom éves lány emlékbe vette Budapesten azt a kávéskészletet, amit most féltve őriz a házaspár. A szekrénnyel szemben a kihúzható, huszonnégy személyes asztal trónol. A fal mentén L alakban zöld bársony ülőgarnitúra látható, melyhez az asztalkát ugyancsak a mester alkotta. Az asztal lába olyan, mint az ülőgarnitúráé, a tetejét pedig az ódon tükrös szekrény motívumai díszítik, megteremtve az „átvezetést” a szoba berendezési tárgyai között. A sötét asztalok komolyságát mindenhol gyönyörű csipketerítők teszik hangulatosabbá. A szoba falain a művész két alkotása, egy festménymásolat és egy tájkép figyelhető meg, közöttük pedig az édesanyjáról 1905-ben készített olajfestmény látható. A sötétbarna, faragott karnisok szintén a tulajdonos keze munkáját dicsérik. Az utolsó szobában pici kiállítótermet rendeztek be az alkotásokból, ahová a látogatókat várják, s ott írhatnak be a vendégkönyvbe az apró tárlatot megtekintő emberek.

A fafaragó művész otthona szinte teljes képet ad a lakókról, hiszen a bútorok nagy részét maga Fehérvári József készítette, és a vásárolt lakberendezési tárgyak csodálatos összhangban állnak a saját munkákkal. A fa egyhangú színvilágát színes szőnyegekkel, a bútorokon elhelyezett világos, vidám színű kiegészítőkkel ellensúlyozzák, de magának a fának is különböző árnyalatú fajtáit használták a tárgyak elkészítéséhez. Szinte minden szobában megtalálható a már „kiröpüli” gyerek fényképe, s az összes helyiségben családi ereklyék, emlékek idézik a múltat.

Az oldalt írta: Babus Andrea Fotók: Bozsó Katalin