Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-17 / 243. szám

1997. október 17., péntek Gazdasag Dögkutak helyett feldolgozás így is lehet védeni környezetünket Már megszűnt a feldolgozás a budapesti telepen Sok hűhó... de miért is? F. T. (Új Kelet) ________ A f öld örökkön örökké a létezés, a megélhetés szim­bóluma volt. Keresztény kultúránk ezeréves idő­szaka alatt egy ország nagyságát, erejét alapterü­lete, mérete határozta meg. Ezért is volt fontos mindig a földtulajdonlás kérdése. Nagy csatákat vívtak, sőt szabadságharcok is rob­bantak ki érte. Most nem fognak fegy­vert, de a harc kifejezés je­lenleg is helytálló. Parla- mentális keretek között vívják meg napi csatájukat a kormánypárt és az ellen­zék képviselői abban, hogy kié is legyen a magyar föld. Azt gondolhatnánk, badar­ság a kérdés, hisz a válasz egyértelmű: természetesen azoké, akik élnek rajta és szeretnének megélni belőle. De az élet gyakran produ­kál visszásságokat. Nyugat- Dunántúlon állítólag már a termőföldek legalább har­minc százaléka zsebszer­ződések folytán külföldi tu­lajdonba került, és csak a jóisten segíthet abban, hogy legalább a többi földterület megmaradjon magyarnak. A jogi bukfencek, a jog­hézagok sok lehetőséget nyújtanak a kijátszásukra, pedig azokat szakemberek készítették, és ha valakik­nek, hát nekik látniuk kel­lett a kijátszás lehető­ségeit. Mégis attól tartok, NEM ÁLLT ÉRDEKÜK­BEN másként fogalmazni. Az ellenzéki pártok rá- éreztek ennek veszélyeire, és teljesen ösztönös módon tiltakoztak a meglévő gya­korlat ellen. Mivel ez nem vezetett eredményre, kezde­ményezték a népszavazás kiírását. A gyűjtőívek gyor­san teltek, és a kormány­pártok ráeszméltek arra, hogy ők itt nagyon hamar alulmaradnak. Nagy Sán­dor módszerével átvágták a gordiuszi csomót, és most már ők maguk álltak elő a népszavazás kezdeménye­zésével. Visszaélve azzal az egyébként logikus törvény­nyel, mely szerint ugyanab­ban a témakörben két éven belül nem lehet népszava­zást kiírni. Bekövetkezett a politikai patthelyzet. A négyötödös támogatáshoz kellene az el­lenzék támogatása, de azt ugyan várhatják. Kölcsönö­sen eljátszották a konstruk- tivitás lehetőségét, és a hely­zet annyira elmérgesedett, hogy a következő választá­sokig aligha javul. Sőt! Egyesek még bíznak a népszavazás kiírásában, de erre kevés a remény. Nem jó ez sem a kormányzó pártok­nak, sem az ellenzéknek, de az egész ország csak veszí­tett ezzel az incidenssel. A NATO-csatlakozási tárgya­lások megkezdése előtt a Horn-korinánynak jól jött volna egy megerősítő „igen” népszavazás, és a földkérdést is rendezhették volna. Az el­lenzék pedig erődemon­strációt tarthatott volna, ha az ő kérdései kerültek vol­na a szavazólapra. Most az­tán rajtunk röhög a világ. Öngólt lőttünk. A kecske sem lakott jól, és a káposzta sem maradt meg. Fekete Tibor (Új Kelet) Gyakorta ütnek el az ország­úton kóbor kutyákat, és a vét­len (vagy vétkes) járművezető nem tudja, mit csináljon a te­temmel. Korábban szokás volt. hogy minden falu üzemeltetett egy dögkutat, és minden elhul­lott állatot ebbe dobtak bele. Még jó. ha az ilyen elütött jó­szágokat ide viszik, de jobbá­ra otthagyják a tett színhelyén, vagy kihúzzák az út szélére. Napokig bűzlik, terjeszti a ba- cilusokat, mígnem aközútosok elszállítják az arra alkalmas helyre. De hova? Az Illatos út neve nem csak a pesti embereknek mond sokat, és olvasóink közül is többen ismerik a név eredetét. 1949- től hosszú évtizedeken át a főváros kilencedik kerületében dolgozták fel a húsipari kom­binátok melléktermékeit, az elhullott erdei állatokat és más, a környezetre veszélyes hulla­dékot. A feldolgozás miatt nem éppen kellemes szagok ter­jengtek a környéken. Mára alapvetően megválto­zott a helyzet. Részvénytársa­sággá alakult a volt vállalat, de ettől sokkal fontosabb, hogy már nem a sűrűn lakott Buda­pesten, hanem az ország több pontján dolgozzák fel az állati eredetű hulladékokat. Me- gyénkhez legközelebb a rész­vénytársaság debreceni gyára működik. Ide szállítják a tér­ség feldolgozásra váró hasznos fehérjealapú hulladékát. Magyarországon az állati ere­detű melléktermékek és az el­hullott állatok tetemeinek ár­talmatlanításáról annak kell gondoskodnia, akinek az a tu­lajdonában van, vagy volt. Ez egyaránt vonatkozik az állat­tartó gazdákra, vágóhidakra, élelmiszer-feldolgozókra, üzle­tekre, piacokra stb. Még az ön- kormányzatokra is érvényes ez a megállapítás, amennyiben a közigazgatási területükön lévő állati eredetű hulladék tulajdo­nosa nem ismert. Ráadásul az önkormányzatok felelőssége túlnő a gazdálkodó szerveze­tek garanciavállalásán. A tele­pülések vezetősége nemcsak a közterületeken lévő hulladék sorsáért felelős, hanem meg kell oldania a polgárok elhul­lott jószágainak és egyéb álla­ti maradványainak sorsát is, továbbá célszerű a kisvállalko­zások ilyen jellegű problémái­nak megoldásában segítséget nyújtania. Az ATEV az önkor­mányzatokkal közösen kidol­gozott program alapján szer­ződéses kötelezettséget vállal a településeken keletkező ál­lati eredetű hulladékok elszál­lítására és feldolgozására, új­rahasznosítására. Ennek lé­nyege, hogy a lakókörnyezet jelenlegi minőségét figyelem­be véve megelőzik a természe­tes környezet állapotának to­vábbi romlását. Ráadásul mind­ezt gazdaságosan teszik, ki­használva a hulladékanyag­ban rejlő, nagyüzemi tech­nológiával újrahasznosítha- tó értéket. Hazánkban az ál­lati eredetű hulladékok hat­van százalékát az ATEV dolgozza fel. A részvénytár­saság gyárai elegendő kapa­citással bírnak ahhoz, hogy teljes biztonsággal vállalják a felelősséget munkájuk minőségéért, de garanciát csak a szerződött partnerek­kel szemben vállalnak. A jó minőség és a környezetba­rát technológia a két leg­fontosabb szempont mun­kájukban. Hogy állunk, mi várható? Hárommilliós mikrohitel Munkatársunktól ______ Né metországban húsz éve működő példa alapján meg­közelítőleg 23 ezer vállalko­zó bevonásával reprezenta­tív konjuktúra-felmérés kez­dődött október 15-én, szer­dán Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az országos adat­gyűjtés részeként induló programnak az a célja, hogy a területileg illetékes gazda­sági önkormányzatok feltér­képezzék a megye gazdasá­gának jelenlegi állapotát, valamint a vállalkozói vé­lemények alapján előrejelzé­seket kapjanak a következő fél év kilátásairól, a gazda­sági lehetőségek változásá­ról. A felmérést ezentúl éven­te két alkalommal, március­ban és szeptemberben végzi el a testület. Németországban az érintett vállalkozások a ki­alakult gyakorlatnak és hagyo­mánynak megfelelően várják s önként jelentkeznek a felmé­résre. A megyeszerte, TEAOR- szám szerinti csoportosításban postázott kérdőívekre adott válaszok akkor minősülnek reprezentatívnak, amennyiben aZ egyes szakmacsoportokban tevékenykedő vállalkozások­nak legalább egy százaléka legkésőbb október végéig visszajuttatja a válaszait. A regionális adatok kiértéke­lését a megyei kereskedelmi és iparkamara végzi, majd az or­szágos testület összesíti az in­formációkat. Az alapvetően a gazdasági állapotot és a vára­kozásokat firtató kérdésekre adandó válaszok önkéntesek, s a kérdőív szerkesztői nem konkrét adatok után, hanem tendenciák felől érdeklőd­nek. A kérdéscsoportok minden esetben a jelenlegi helyzet és a jövő félév kilátásait állít­ják egymás mellé. Érintik a bel- és a külföldi üzleti kap­csolatok minősítését, a fog­lalkoztatottak létszámát, áz építőipari megrendeléseket, a szerződésállomány válto­zását, a tevékenységgátló hatásokat, a kapacitáslekö­töttséget, a jövedelmezősé­get, az értékesítési árakat, a megrendeléseket, a beruhá­zás kiadásait, a tervezett be­fektetéseket, azok motiváci­óját. A gazdasági önkor­mányzat munkatársai arra kérik a vállalkozókat, rhogy a kitöltött adatlapokat októ­ber 31-éig juttassák vissza. MTI Egy hónapon belül, kísérleti jelleggel és csak a budapesti vállalkozások részére három­szorosára, vagyis 3 millió fo­rintra növeli a Magyar Vállal­kozásfejlesztési alapítvány (MVA) a kis- és középvállal­kozások számára adható mik- rohitcl felső határát. Ezt Mol­nár Mihály, az MVA ügyve­zető igazgatója jelentette be szerdán Budapestén tartott saj­tótájékoztatóján. Molnár Mihály közölte, hogy a hitel feltételrendszere nem változik, tehát a kamata 18 százalék, a türelmi idő hat hónap, futamideje három év. Ha sikeresnek bizonyul ez a kísérlet, akkor a jövő év első negyedében az ország egész területére kiterjesztik. Ez len­ne az MVA kis- és középvál­lalkozásokat támogató új, két­fokozatú hitelrendszerének első lépcsője. A második pedig az, hogy a jövőben a három­millió forintos mikrohitelt sike­resen felhasználó vállalkozók további 7 millió forintos hitelt vehetnének fel. Ez PHARE és más, nem kormányforrásokból fedezett hitel lenne. A jelenlegi rendszerben az egymillió forintos mikrohitelt fele-fele arányban a PHARE és a kormány fedezi. Az idei ke­ret 5 milliárd forint. A másik hitellehetőség, amit az MVA tud biztosítani a PHARE és az MNB, valamint a folyósító pénzintézet által fedezettel, amely 10 millió forint lehet hétéves futamidőre, két év tü­relmi idővel és zömében be­ruházásokra foKlítható. Az MVA számításai szerint hitel­kerete 2000-ig 10 milliárd fo­rintra növekszik. Az alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta azt is, hogy a mikrohitelek esetében a rossz hitelek, nehezen vissza­fizethető kölcsönök aránya 5- 6 százalék, ami a hitelezési gyakorlatban igen jónak mond­ható. Az idén mintegy három­ezer vállalkozó kapott az ala­pítványtól. Az is elhangzott, hogy egy héten belül a PHARE féléves programot kezd Ma­gyarországon az általa nyújtott támogatások felhasználásának átvilágítására. Az MVA-nál, a kamaráknál, az érdekképvise­leteknél és a tárcáknál elvég­zendő vizsgálat eredménye alapján dönt majd Brüsszel a magyarországi támogatások jövőjéről. A közép-kelet-euró- pai Phare-programok közül eddig a magyarországiak bizo­nyultak a legsikeresebbeknek - hangsúlyozta Molnár Mihály. A sajtótájékoztatón jelen volt Balogh László, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, aki emlékeztetett a miniszterel­nöknek szeptemberben írt le­velükre. Ebben azt kérték a kormányfőtől, hogy a jövő évi költségvetésben külön sorként szerepeljen a kis- és középvál­lalkozások fejlesztésének támo­gatására elkülönítendő összeg, amely a szövetség szerint 2 milliárd forint lenne. Kellemes kísérleti kockázat Kézy Béla (Új Kelet) Örömmel olvasom, hogy a kis- és középvállalkozások számára adható hitel felső határát hárommillióra emel­ték, s akik ezt sikeresen hasz­nosítják, további kétmilliót kaphatnak. Némi üröm az örömben, hogy a már ebben az évben induló akciót 1997- ben csak Budapesten vehe­tik igénybe, és ha ott bevá­lik, akkor a jövő év első ne­gyedében kiterjesztik az or­szág egész területére. Igazan szép dolog fővárosunktól, hogy felvállalja a kísérlet kockázatait. Igaz, a mik­rohitel országszerte évek óta jól működik - jelenleg egy ­milliós felső határral. Aligha van hát szükség kísérletre. S hogy vidéken is foglalkoznak vállalkozásfejlesztéssel, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az ország első vállalkozásfejlesztő alapítvá­nya - még ha vállalkozás­élénkítőnek is nevezik - Sza­bolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzatok, cégek és vállalkozók összefogásával alakult, még a rendszervál­tás előtt. Akkor még nem lé­tezett a természetesen Buda­pesten székelő Magyar Vál­lalkozásélénkítő Alapítvány. Az a kezdeményezés tehát, hogy az országban minde­nütt létrejöttek a vállalko­zásfejlesztő alaptívánvok, éppen a mi megyénkből in­dult, ide járt ötletért, tapasz­talatért a többi megye, elein­te még maga az MVA is. Ha tehát mégis feltétlenül szük­séges a kísérlet, talán nálunk illett volna kezdeni. I- Miért nem hagyja a csudába ezt az ügyvezető igazgató úrázást? Szólítson egyszerű- I en keresztapának... if]

Next

/
Oldalképek
Tartalom