Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-17 / 243. szám
1997. október 17., péntek Gazdasag Dögkutak helyett feldolgozás így is lehet védeni környezetünket Már megszűnt a feldolgozás a budapesti telepen Sok hűhó... de miért is? F. T. (Új Kelet) ________ A f öld örökkön örökké a létezés, a megélhetés szimbóluma volt. Keresztény kultúránk ezeréves időszaka alatt egy ország nagyságát, erejét alapterülete, mérete határozta meg. Ezért is volt fontos mindig a földtulajdonlás kérdése. Nagy csatákat vívtak, sőt szabadságharcok is robbantak ki érte. Most nem fognak fegyvert, de a harc kifejezés jelenleg is helytálló. Parla- mentális keretek között vívják meg napi csatájukat a kormánypárt és az ellenzék képviselői abban, hogy kié is legyen a magyar föld. Azt gondolhatnánk, badarság a kérdés, hisz a válasz egyértelmű: természetesen azoké, akik élnek rajta és szeretnének megélni belőle. De az élet gyakran produkál visszásságokat. Nyugat- Dunántúlon állítólag már a termőföldek legalább harminc százaléka zsebszerződések folytán külföldi tulajdonba került, és csak a jóisten segíthet abban, hogy legalább a többi földterület megmaradjon magyarnak. A jogi bukfencek, a joghézagok sok lehetőséget nyújtanak a kijátszásukra, pedig azokat szakemberek készítették, és ha valakiknek, hát nekik látniuk kellett a kijátszás lehetőségeit. Mégis attól tartok, NEM ÁLLT ÉRDEKÜKBEN másként fogalmazni. Az ellenzéki pártok rá- éreztek ennek veszélyeire, és teljesen ösztönös módon tiltakoztak a meglévő gyakorlat ellen. Mivel ez nem vezetett eredményre, kezdeményezték a népszavazás kiírását. A gyűjtőívek gyorsan teltek, és a kormánypártok ráeszméltek arra, hogy ők itt nagyon hamar alulmaradnak. Nagy Sándor módszerével átvágták a gordiuszi csomót, és most már ők maguk álltak elő a népszavazás kezdeményezésével. Visszaélve azzal az egyébként logikus törvénynyel, mely szerint ugyanabban a témakörben két éven belül nem lehet népszavazást kiírni. Bekövetkezett a politikai patthelyzet. A négyötödös támogatáshoz kellene az ellenzék támogatása, de azt ugyan várhatják. Kölcsönösen eljátszották a konstruk- tivitás lehetőségét, és a helyzet annyira elmérgesedett, hogy a következő választásokig aligha javul. Sőt! Egyesek még bíznak a népszavazás kiírásában, de erre kevés a remény. Nem jó ez sem a kormányzó pártoknak, sem az ellenzéknek, de az egész ország csak veszített ezzel az incidenssel. A NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt a Horn-korinánynak jól jött volna egy megerősítő „igen” népszavazás, és a földkérdést is rendezhették volna. Az ellenzék pedig erődemonstrációt tarthatott volna, ha az ő kérdései kerültek volna a szavazólapra. Most aztán rajtunk röhög a világ. Öngólt lőttünk. A kecske sem lakott jól, és a káposzta sem maradt meg. Fekete Tibor (Új Kelet) Gyakorta ütnek el az országúton kóbor kutyákat, és a vétlen (vagy vétkes) járművezető nem tudja, mit csináljon a tetemmel. Korábban szokás volt. hogy minden falu üzemeltetett egy dögkutat, és minden elhullott állatot ebbe dobtak bele. Még jó. ha az ilyen elütött jószágokat ide viszik, de jobbára otthagyják a tett színhelyén, vagy kihúzzák az út szélére. Napokig bűzlik, terjeszti a ba- cilusokat, mígnem aközútosok elszállítják az arra alkalmas helyre. De hova? Az Illatos út neve nem csak a pesti embereknek mond sokat, és olvasóink közül is többen ismerik a név eredetét. 1949- től hosszú évtizedeken át a főváros kilencedik kerületében dolgozták fel a húsipari kombinátok melléktermékeit, az elhullott erdei állatokat és más, a környezetre veszélyes hulladékot. A feldolgozás miatt nem éppen kellemes szagok terjengtek a környéken. Mára alapvetően megváltozott a helyzet. Részvénytársasággá alakult a volt vállalat, de ettől sokkal fontosabb, hogy már nem a sűrűn lakott Budapesten, hanem az ország több pontján dolgozzák fel az állati eredetű hulladékokat. Me- gyénkhez legközelebb a részvénytársaság debreceni gyára működik. Ide szállítják a térség feldolgozásra váró hasznos fehérjealapú hulladékát. Magyarországon az állati eredetű melléktermékek és az elhullott állatok tetemeinek ártalmatlanításáról annak kell gondoskodnia, akinek az a tulajdonában van, vagy volt. Ez egyaránt vonatkozik az állattartó gazdákra, vágóhidakra, élelmiszer-feldolgozókra, üzletekre, piacokra stb. Még az ön- kormányzatokra is érvényes ez a megállapítás, amennyiben a közigazgatási területükön lévő állati eredetű hulladék tulajdonosa nem ismert. Ráadásul az önkormányzatok felelőssége túlnő a gazdálkodó szervezetek garanciavállalásán. A települések vezetősége nemcsak a közterületeken lévő hulladék sorsáért felelős, hanem meg kell oldania a polgárok elhullott jószágainak és egyéb állati maradványainak sorsát is, továbbá célszerű a kisvállalkozások ilyen jellegű problémáinak megoldásában segítséget nyújtania. Az ATEV az önkormányzatokkal közösen kidolgozott program alapján szerződéses kötelezettséget vállal a településeken keletkező állati eredetű hulladékok elszállítására és feldolgozására, újrahasznosítására. Ennek lényege, hogy a lakókörnyezet jelenlegi minőségét figyelembe véve megelőzik a természetes környezet állapotának további romlását. Ráadásul mindezt gazdaságosan teszik, kihasználva a hulladékanyagban rejlő, nagyüzemi technológiával újrahasznosítha- tó értéket. Hazánkban az állati eredetű hulladékok hatvan százalékát az ATEV dolgozza fel. A részvénytársaság gyárai elegendő kapacitással bírnak ahhoz, hogy teljes biztonsággal vállalják a felelősséget munkájuk minőségéért, de garanciát csak a szerződött partnerekkel szemben vállalnak. A jó minőség és a környezetbarát technológia a két legfontosabb szempont munkájukban. Hogy állunk, mi várható? Hárommilliós mikrohitel Munkatársunktól ______ Né metországban húsz éve működő példa alapján megközelítőleg 23 ezer vállalkozó bevonásával reprezentatív konjuktúra-felmérés kezdődött október 15-én, szerdán Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az országos adatgyűjtés részeként induló programnak az a célja, hogy a területileg illetékes gazdasági önkormányzatok feltérképezzék a megye gazdaságának jelenlegi állapotát, valamint a vállalkozói vélemények alapján előrejelzéseket kapjanak a következő fél év kilátásairól, a gazdasági lehetőségek változásáról. A felmérést ezentúl évente két alkalommal, márciusban és szeptemberben végzi el a testület. Németországban az érintett vállalkozások a kialakult gyakorlatnak és hagyománynak megfelelően várják s önként jelentkeznek a felmérésre. A megyeszerte, TEAOR- szám szerinti csoportosításban postázott kérdőívekre adott válaszok akkor minősülnek reprezentatívnak, amennyiben aZ egyes szakmacsoportokban tevékenykedő vállalkozásoknak legalább egy százaléka legkésőbb október végéig visszajuttatja a válaszait. A regionális adatok kiértékelését a megyei kereskedelmi és iparkamara végzi, majd az országos testület összesíti az információkat. Az alapvetően a gazdasági állapotot és a várakozásokat firtató kérdésekre adandó válaszok önkéntesek, s a kérdőív szerkesztői nem konkrét adatok után, hanem tendenciák felől érdeklődnek. A kérdéscsoportok minden esetben a jelenlegi helyzet és a jövő félév kilátásait állítják egymás mellé. Érintik a bel- és a külföldi üzleti kapcsolatok minősítését, a foglalkoztatottak létszámát, áz építőipari megrendeléseket, a szerződésállomány változását, a tevékenységgátló hatásokat, a kapacitáslekötöttséget, a jövedelmezőséget, az értékesítési árakat, a megrendeléseket, a beruházás kiadásait, a tervezett befektetéseket, azok motivációját. A gazdasági önkormányzat munkatársai arra kérik a vállalkozókat, rhogy a kitöltött adatlapokat október 31-éig juttassák vissza. MTI Egy hónapon belül, kísérleti jelleggel és csak a budapesti vállalkozások részére háromszorosára, vagyis 3 millió forintra növeli a Magyar Vállalkozásfejlesztési alapítvány (MVA) a kis- és középvállalkozások számára adható mik- rohitcl felső határát. Ezt Molnár Mihály, az MVA ügyvezető igazgatója jelentette be szerdán Budapestén tartott sajtótájékoztatóján. Molnár Mihály közölte, hogy a hitel feltételrendszere nem változik, tehát a kamata 18 százalék, a türelmi idő hat hónap, futamideje három év. Ha sikeresnek bizonyul ez a kísérlet, akkor a jövő év első negyedében az ország egész területére kiterjesztik. Ez lenne az MVA kis- és középvállalkozásokat támogató új, kétfokozatú hitelrendszerének első lépcsője. A második pedig az, hogy a jövőben a hárommillió forintos mikrohitelt sikeresen felhasználó vállalkozók további 7 millió forintos hitelt vehetnének fel. Ez PHARE és más, nem kormányforrásokból fedezett hitel lenne. A jelenlegi rendszerben az egymillió forintos mikrohitelt fele-fele arányban a PHARE és a kormány fedezi. Az idei keret 5 milliárd forint. A másik hitellehetőség, amit az MVA tud biztosítani a PHARE és az MNB, valamint a folyósító pénzintézet által fedezettel, amely 10 millió forint lehet hétéves futamidőre, két év türelmi idővel és zömében beruházásokra foKlítható. Az MVA számításai szerint hitelkerete 2000-ig 10 milliárd forintra növekszik. Az alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta azt is, hogy a mikrohitelek esetében a rossz hitelek, nehezen visszafizethető kölcsönök aránya 5- 6 százalék, ami a hitelezési gyakorlatban igen jónak mondható. Az idén mintegy háromezer vállalkozó kapott az alapítványtól. Az is elhangzott, hogy egy héten belül a PHARE féléves programot kezd Magyarországon az általa nyújtott támogatások felhasználásának átvilágítására. Az MVA-nál, a kamaráknál, az érdekképviseleteknél és a tárcáknál elvégzendő vizsgálat eredménye alapján dönt majd Brüsszel a magyarországi támogatások jövőjéről. A közép-kelet-euró- pai Phare-programok közül eddig a magyarországiak bizonyultak a legsikeresebbeknek - hangsúlyozta Molnár Mihály. A sajtótájékoztatón jelen volt Balogh László, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, aki emlékeztetett a miniszterelnöknek szeptemberben írt levelükre. Ebben azt kérték a kormányfőtől, hogy a jövő évi költségvetésben külön sorként szerepeljen a kis- és középvállalkozások fejlesztésének támogatására elkülönítendő összeg, amely a szövetség szerint 2 milliárd forint lenne. Kellemes kísérleti kockázat Kézy Béla (Új Kelet) Örömmel olvasom, hogy a kis- és középvállalkozások számára adható hitel felső határát hárommillióra emelték, s akik ezt sikeresen hasznosítják, további kétmilliót kaphatnak. Némi üröm az örömben, hogy a már ebben az évben induló akciót 1997- ben csak Budapesten vehetik igénybe, és ha ott beválik, akkor a jövő év első negyedében kiterjesztik az ország egész területére. Igazan szép dolog fővárosunktól, hogy felvállalja a kísérlet kockázatait. Igaz, a mikrohitel országszerte évek óta jól működik - jelenleg egy milliós felső határral. Aligha van hát szükség kísérletre. S hogy vidéken is foglalkoznak vállalkozásfejlesztéssel, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az ország első vállalkozásfejlesztő alapítványa - még ha vállalkozásélénkítőnek is nevezik - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzatok, cégek és vállalkozók összefogásával alakult, még a rendszerváltás előtt. Akkor még nem létezett a természetesen Budapesten székelő Magyar Vállalkozásélénkítő Alapítvány. Az a kezdeményezés tehát, hogy az országban mindenütt létrejöttek a vállalkozásfejlesztő alaptívánvok, éppen a mi megyénkből indult, ide járt ötletért, tapasztalatért a többi megye, eleinte még maga az MVA is. Ha tehát mégis feltétlenül szükséges a kísérlet, talán nálunk illett volna kezdeni. I- Miért nem hagyja a csudába ezt az ügyvezető igazgató úrázást? Szólítson egyszerű- I en keresztapának... if]
