Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-02 / 230. szám

m. Városlátogató 1997. október 2., csütörtök A kellemes őszi időben arról faggattuk a város lakóit:- Mi a véleménye arról, hogy új, nagyobb épületbe költözik a városháza?- Elégedett-e a közbiztonsággal?- Vásárolhassanak-e földet a külföldiek? Laskainé Márton Ibolya Németh Csaba és Tar György Deák Jánosné és Demjén Gábor:- Nagyon örülünk az új épületnek. A várost jobban kellene fejleszteni.- A Baktalórántháza mellet­ti Flóratanyán lakunk. Nem nagyon vagyunk megeléged­ve a közbiztonsággal. A ta­nyán, ahol sok idős ember la­kik, állandóan rosszak a tele­fonfülkékben a készülékek. Amikor orvosra vagy rendőrre lenne szükség, nem tudjuk őket értesíteni.- Nem, maradjon a magya­roké a föld. Sok hazánkfiának lenne szüksége még termő­földre, de nincs pénze vásár­lásra és megművelésre. Laskainé Márton Ibolya:- Örülünk neki, már nagyon esedékes volt, hogy szebb és tágasabb legyen a városháza.- Meg vagyok elégedve, a rendőrség a városközpontban van, javult a telefonellátás, amellyel korábban gondok voltak.- Attól függ, hogy mekkora területet vásárolnának a külföl­diek, de egyébként ezzel nem értek egyet. Maradjon csak a föld a magyar gazdálkodóké. Fucskó Zoltán:-Nagyon örülök neki. Vég­re kialakul egy szép városkép, amelyre régen vártak a telepü­lés lakói.- Meg vagyok elégedve. Mostanában nem volt a város­ban rendbontás, betörés. Este hét óra után csend van, nincs mozgás.- Ha jól megfizetnék, a sa­ját földemet eladnám. Főleg, ha így új munkahelyeket is kialakít a vevő. Olyan tör­vényt kellene hozni, hogy a külföldi művelhesse, de ne adhassa tovább a területet. Én a hangsúlyt a munkahelyte­remtésre fektetem. Németh Csaba és Tar György:- Nagyon örülünk, hogy végre egy nonnális polgármes­teri hivatala lesz Baktaló- rántházának. Munkahelyet te­remt sok embernek, és nagy­ban megváltoztatja a város ar­culatát. Tudjuk, hogy a terve­ket a neves építész, Makovecz Imre tervezte.- A közbiztonság pocsék. Este már az emberek nincse­nek biztonságban az utcákon. Akiktől félni kell, most éppen börtönben vannak. Amikor hazajönnek, kezdődik elölről a bűnözés.- Egészen biztos, hogy nem lenne jó. Már így is eladták az egész országot. Még a földet is eladják? A magyar termékek a külföldiekkel szemben a vá­sárlásoknál így is hátrányban vannak hazánkban. Zökkenőmentes gazdálkodás Az önkormányzat 1997 első félévi gazdálkodása zökke­nőmentes volt, hitelt nem kellett igénybe venni. A meg­felelő likviditási helyzet a többletbevételeknek és az ál­lami támogatás 7 havi leutalásának köszönhető, így a működéshez szükséges pénzforrások a város vezetői a rendelkezésére álltak. Egyebek mellett ezt állapí­tották meg a közelmúltban a város vezetői és pénzügyi szakemberei az önkormány­zat első hat hónapi gazdálko­dását értékelve. A képviselő- testület márciusi ülésén ren­deletileg 462 millió 864 ezer forintban határozta meg a költségvetését, a kiadási és a bevételi oldalt. A város első félévi bevétele 360 millió 392 ezer forint volt, amelyből a saját bevétel 71 millió 50 ezer forint. Helyi adókból 4 millió forint, személyi jöve­delemadóból (szja) 5 millió 284 ezer forint, szja-kiegészí- tésként közel 20 millió forint, gépjárműadóból 795 ezer fo­rint gazdagította az önkor­mányzat kasszáját. A saját bevételnél a korábbi előirány­zathoz képest jelentős több­letet jelentett az áfabevétel (gázhálózat értékesítése), va­lamint az 1996 decemberé­ben a szennyvízcsatorna-há­lózat építésére kifizetett számlák áfa-visszatérülése. A két tétel együttesen megkö­zelíti a 35 millió forintot. Az átvett pénzeszközöknél 5 millió 675 ezer forint volt a munkanélküliek jövedelem- pótló támogatása, 5 millió 582 ezer forint a közhasznú munkavégzés támogatása, és 32 millió 78 ezer forint a Cél- támogatás Kiegészítő Keret támogatása. A polgármesteri hivatal legnagyobb arányú bevételét, 174 millió 833 ezer forintot az állami költségve­tési támogatás jelentette. A büdzséből 132 millió 732 ezer. forintot juttatott norma­tív támogatásként, a pótelői­rányzat 7 millió 732 ezer, a szennyvízcsatorna-hálózat építésére a céltámogatás 34 millió 369 ezer forint volt. Az önkormányzat pénztár­cájából az év első hat hó­napjában 344 millió 863 ezer forint fogyott el. Eleget tett a város hiteltörlesztési köte­lezettségének, amely 29 mil­lió 300 ezer forint volt, a la­kosság szociálpolitikai ellá­tására 25 millió 700 ezer fo­rint jutott. Az intézmények pénzügyi működtetésére kö­zel 112 millió forintot fordí­tott a város. A szennyvízcsa­torna-hálózat építésére 11 millió 675 ezer forintot köl­tött az önkormányzat. A vá­ros vezetői az ideiglenesen rendelkezésre álló fejleszté­si pénzek egy részét, 62 mil­lió forintot értékpapírokba fektették. Zárolták, majd adták a pénzt A közelmúlt várost érintő döntései közül Vida Károly polgármester két ügyet emlí­tett meg. Az önkormányzat a megyei területfejlesztési ta­nácsnál (MTFT) pályázott a város szennyvízközművének 9000 méteres bővítésre, vala­mint a szennyvíztisztító napi 250 köbméteres kapacitásnö­velésére. Az elképzelést a kistérségi társulás tagjai első helyen támogatták. A tanács tagjai által megkapott elő­terjesztésben összesen 32 millió forintos támogatás szerepelt. Az összeget a dön­tés első szakaszában zárolta az MTFT. A polgármester in­formációja szerint a testület a körzet országgyűlési kép­viselőjének aggályai miatt döntött így. A honatya arra hivatkozott, hogy számve­vőszéki vizsgálatot tartanak az önkormányzatnál. A város vezetői az ügyben a Belügy­minisztérium illetékeseinek szakmai véleményét és a számvevőszék felülvizsgála­tát kérték. Ezeket figyelem­be véve a megyei területfej­lesztési tanács tagjai szep­tember 26-ai ülésükön egy tartózkodás mellett a záro­lást felodották, így nincs pénzügyi akadálya annak, hogy a beruházás még ebben az évben elkezdődjön. A város képviselő-testüle- te megerősítette álláspontját, hogy meg kívánják vásárolni a Dégenfeld-kastélyt. Erről a megyei önkormányzat illeté­kes vezetőit tájékoztatták, de nem kaptak visszajelzést. A polgármester furcsának tartja, hogy a megyei önkormányzat annak ellenére ír alá az ingat­lanról adásvételi szerzdést, hogy a baktai önkormányzat jelezte elővásárlási jogát. Vida Károly szerint a megyei önkormányzat a város előbb említett törvény adta jogát is megkérdőjelezi. A polgár- mester értesülései szerint a főváros számára a kastély megvásárlásához kormánytá­mogatás alapján adnak pénzt az egyházi ingatlanok kár­pótlási alapjából. Ezt a lépést utólag állami elővásárlási jogként kívánják megcím­kézni. A műemlék épületre elővásárlási joga van az ál­lamnak, azt követően pedig a helyi önkormányzatnak. A polgármester úgy tudja, hogy a megyei közgyűlés illetékes alelnöke a kérdés rendezését bírósági úton tartja lehetsé­gesnek. Az ügy megoldására pedig a jogszabályok egyér­telmű lehetőséget adnak. Makovecz-féle városháza A tervek szerint 1998 márciusában ú j hely­re költöznek a polgármesteri hivatal munka­társai. A megújuló 100 éves épületben koráb­ban a járási tanács és a pártbizottság appará­tusa kapott helyett, majd a 70-es években a megyei kórház egyik kihelyezett osztályának épülete lett. A kivitelezési terveket a Makovecz Imre vezette tervezőcsoport készítette, az át­építést az önkormányzat saját hatáskörben végzi el. A munkálatok összhangban vannak a városközpont rendezési tervével. Az esztéti­kailag is impozáns épületben a jövő évben a pol­gármesteri hivatal dolgozói kulturáltabb körül­mények között fogadhat ják az ügyfeleket. Baktalórántháza Adómódosítás Elmaradt szeptember 26-án, pénteken a képvi­selő-testület ülése. A vá­rosatyák a napirendi pon­tokat a tervek szerint ok­tóber 2-án, csütörtökön délután tárgyalják. Vida Károly polgármester be­számol a lejárt határidejű határozatok végrehajtá­sáról és a két közgyűlés között történt fontosabb eseményekről. Ugyan­csak a polgármester szá­mol be az önkormányzat 1997 első félévi gazdálko­dásáról, valamint javasla­tot tesz a Baktalórántháza Humán Közalapítvány alapító okiratának módo­sítására. Kádárné Taso- nyi Magdolna jegyző a helyi adókról szóló ren­delet módosítására tesz javaslatot, és előterjesz­tést nyújt be az önkor­mányzati lakások bérbe­adására. A közgyűlésen szó lesz még az útépítési hozzájárulások megfize­tésével összefüggő fel­lebbezések elbírálásáról. Több a gyermek A Vay Ádám Gimnázi­um és Szakképző Intézet vezetői a tanévkezdéskor kellemes gondokkal ta­lálták magukat szemben. A jóhírű intézményben nappali tagozaton tavaly 720, ez év szeptemberé­ben 881 diák kezdte meg tanulmányait. Az első évfolyamon az igények miatt a tervezett öt he­lyett 11 osztályban kez­dődött meg az oktatás. A megnövekedett gyermek- létszám miatt a iskola kollégiumában minden lehetséges helyet kihasz­nálnak a tanulók elhelye­zésére, de így is közel 100 igénylő kérelmét el kel­lett utasítani. Az elméle­ti oktatásra néhány tan­műhelyt is átalakítottuk. Az iskolában minden év­folyamon egy-egy gim­náziumi osztályban is tanulnak a gyermekek. Szeptembertől ú j képzé­si forma indult, a köz- gazdasági szakmacso­portban mezőgazdasági áruforgalmi-orientációs elnevezéssel. Az intéz­mény képzési szerkezetét annak vezetői a piaci igényekhez igazítják. A szakmunkásképzés át­alakítása érdekében ko­rábban pályázatot nyú j­tottak be a PHARE ille­tékeseihez. Az eredmény: a tanév kezdetétől jelen­tősen bővült az intéz­mény számítógépes esz­közparkja. Az oldalt írta: ^ Kovácsvölgyi Zoltán ^ m 5* W-i T*rA*iiT-1 il

Next

/
Oldalképek
Tartalom