Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-15 / 241. szám

1997. október 15., szerda Hazai krónika Mr. and Miss University A 21 éves Barkó Boglárka, a debreceni Kölcsey Fe­renc Református Tanítóképző Főiskola hallgatója és a 20 éves Szentpéteri József László, a Kossuth La­jos Tudományegyetem diákja nyerte vasárnap, a har­madik alkalommal kiírt ideális diák választás (Mr. and Miss University) magyar döntőjét. Az Országházból jelentjük MTI Ezzel jogot szereztek arra, hogy képviseljék hazánkat a Fülöp-szigeteken december­ben megrendezendő nemzet­közi döntőn. A diákok néptán­cot adtak elő. A késő esti órák­ban nyilvánosságra hozott eredmény szerint a második helyezett páros Cristian Anna­mária (Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola) és Fekete Zsom­bor (Miskolci Egyetem) a ver­senyt szervező CARP nemzet­közi Diákszervezet washingto­ni találkozóján vehet részt. Az előbbi versenyző csellón játszott, míg az utóbbi bábszá­mot adott elő. A dobogó har­madik fokára Bankó Anna Kinga, a KLTE programozó­matematikus szakos hallgató­ja és Adorján Krisztián, a zsámbéki Katolikus Tanár­képző Főiskola szociálpeda- gógia szakos diákja léphetett Fekete Tibor (Új Kelet) Sokak számára nem a pénz­megtakarítás az elsődleges cél, hanem a mindennapi megélhetés jelent komoly feladatot. Mégis szerencsére egyre többen vannak, akik már a megtakarítás módján gondolkodnak. Egyre több bank működik hazánkban, de mindegyikkel ugyanaz a baj, mégpedig nem elég ki­terjedt a fiókhálózatuk. Ha­zánkban a posta rendelkezik a legnagyobb hálózattal, az ország 3200 településén van hivataluk. Vétek lenne ezt a lehetőséget kihasználatlanul hagyni, ezért a posta pénz- forgalmi ágazata új szolgál­tatásokat vezet be. A Magyar Posta 1989 óta már nemcsak az OTP részére végez takarékközvetítői szol­gáltatásokat, hanem a Posta­bank, a Budapest Bank és a Magyar Államkincstár kon­fel. Bankó Anna Kinga nép­táncot, Adorján Krisztán pedig szájtrombitás műsorszámmal lépett színpadra. Az ő nyere­ményük egy hét üdülés Auszt­riában. Az ideális diák válasz­tás nem hasonlít a hagyomá­nyos szépségversenyekhez, mivel a választás fő kritériu­ma a versenyző kreativitása, színpadon előadott prózai, zenés, vagy táncos bemutat­kozása. Az előzsűrizés során a diákoknak írniuk kellett egy ezerszavas esszét, amelynek témája lehetett a család, a há­zasság, illetve a fiatal szerepe a nemzetközi diákéletben. A végső sorrend kialakításánál ezt is figyelembe vette a zsűri. A Mr. and Miss University-t 1978 óta rendezik meg, ame­lyen 1992 óta szerepelnek ma­gyar versenyzők is. A nemzet­közi döntőre 14 ország győztes párosa kapott meghívót. strukcióit is értékesíti. A már ismert megtakarítási formá­kon túlmenően újdonság­ként bevezették a Profitjegy és a Prémiumbetét névre szó­ló, az ÓBA (Országos Bizto­sítási Alap) által biztosított megtakarítási formákat. Ezen túl még az idén megjelennek a két-, illetve a hároméves lekötési idejű megtakarítási formák. Ilyen a Kincstárjegy II. államkötvény, valamint a Postabank Prémiumbetét. Várható még a Postabank Bonusz betétszerződés beve­zetése, mely szintén névre szóló, és kamatozása a Posta- bankjegy 18 hónapos kama­taihoz igazodik. A könnyebb tájékozódás érdekében min­den postahivatalban kifüg­gesztették azokat a táblázato­kat, amelyek tartalmazzák a megtakarítási formák jellem­zőit, és konkrét példákon mutatják be az elhelyezés esetén fizetendő kamatokat. Napirend előtt Szokásainak megfelelően napirend előtti felszólalások­kal kezdte meg munkáját ked­den az Országgyűlés. Pokorni Zoltán (Fidesz) sze­rint az Alkotmánybíróság ha­tározatának kihirdetése után nyilvánvalóvá vált, hogy a népszavazással kapcsolatos vitában kik képviselték a tör­vény szellemének és betűjé­nek megfelelő álláspontot, il­letve hogyan értékelhető Horn Gyula miniszterelnök kijelen­tése, miszerint a kormánypár­tok nem sértettek törvényt. Hozzátette: ha a kormány erre nem hajlandó, akkor az egész parlament nevében ő kér bo­csánatot az állampolgároktól, amiért semmibe vették akara­tukat. A képviselő úgy látja, hogy a kormánypártok szep­tember 16. óta törvénysértő gyakorlatot folytattak, és a földkérdés elhalasztásával újabb alkotmánysértő útra té­vednének. Ezért egy megoldás van: kivételes eljárásban mó­dosítani kell a népszavazásról szóló határozatot, és novem­ber 16-án két kérdésben - a NATO ügyében és a hazai termelők védelmében - kell népszavazást tartani. Avarkeszi Dezső igazság­ügyi államtitkár azzal a vád­dal kapcsolatban, hogy a kor­mány törvényt sértett, rámuta­tott: az Alkotmánybíróság olyan ügyben adott jogértel­mezést, amelyre a népszavazási törvény és az alkotmány nem tartalmazott határozott rendel­kezéseket. Szerinte a taláros testület eddigi gyakorlatát ta­nulmányozva nem erre a dön­tésre lehetett számítani, hiszen az Alkotmánybíróság például a népszavazási törvény egyik rendelkezését is megváltoztat­ta, amit korábban a Munkás­párt kérésére annak idején el­utasított. Az államtitkár kije­lentette: ezek után a parla­menten múlik, hogy az ország érdekében november 16-án tartanak-e népszavazást a NATO-ról. Dávid Ibolya (MDF) el­mondta: ellentétben a kor­mánnyal, számukra egyáltalán nem volt meglepő a bírák ha­tározata. Rámutatott arra is, hogy ha kérelmüknek meg­felelően a legfőbb ügyész, il­letve az alkotmányügyi bi­zottság idejében alkotmányér­telmezésért fordult volna az Alkotmánybírósághoz, most nem kellene kapkodnia az Or­szággyűlésnek. Bár a döntés elégtételt jelent számukra, és igazolja érvelésük helyessé­gét, Dávid Ibolya mégsem tel­jesen elégedett. Megbocsájl- hatatlan bűnnek tartja ugyan­is, hogy a kormány kockáztat­va a NATO-népszavazást, jú­liusban benyújtotta a föld­törvény módosításáról szóló előterjesztését. A képviselő szerint elérkezett az idő arra, hogy a kormánypártok fejet hajtsanak, és a népi kezdemé­nyezést elismerve november 16-án két kérdést szerepeltes­senek a szavazólapokon. A miniszter expozéja Lezárult a magyar gazdaság átalakulásának egy kritikus, kockázatos és tagadhatatlanul nagy társadalmi áldozatokkal járó periódusa. A gazdaság át­állt a fenntartható vagyis tar­tósan finanszírozható pályára. Az ország külső adóssága olyan szintre süllyedt, amely már nem képezi a gazdaságpo­litika korlátját. Ez a fordulat tükröződik a jövő évi költség- vetés előirányzataiban, ame­Költség­vetés lyekben már nem a minden te­rületre kiterjedő megszorítá­sok a jellemzőek - hangsú­lyozta Medgyessy Péter pénz­ügyminiszter keddi expozéjá­ban, az 1998. évi költségveté­si törvényjavaslat általános vi­tájának megkezdésekor az Or­szággyűlésben. A pénz­ügyminiszter szerint a fel­lendülés most úgy valósul­hat meg, hogy az egyensúly javuló irányzata megmarad. Ezekre az eredményekre ala­pozva Medgyessy Péter sze­rint az 1998-ra tervezett 13- 14 százalékos infláció reális cél, de nem valósul meg au­tomatikusan. Eléréséhez szükség van a szigorú mone­táris és költségvetési politiká­ra, óvatos árfolyampolitikára, valamint az árindexállási gya­korlat felülvizsgálatára. - Nem lehet ugyanis a múltbeli inflá­ciót beépíteni a jövőbeni ár­alakulási folyamatokba, mert akkor visszahozzuk az áremel­kedés megszokott ütemét - figyelmeztetett Medgyessy Péter. A pénzügyminiszter a költ­ségvetésben érvényre jutó prioritások közül a közbiz­tonság, a közrendvédelem, az euroatlanti integráció és az agrárgazdaság területét emel­te ki. Elmondta, hogy a nyu­gellátások jövő évi emelése 22,9 százalék lesz, ami azt eredményezi, hogy a nyugdí­jak átlagosan 3800 forinttal nőnek. A közszféra egészében 16 százalékos keresetemelke­déssel számol a kormányzat, ami azonban csak akkor va­lósulhat meg, ha az intézmé­nyek erre használják fel az át­lagosan két százalékos lét­számcsökkenésből megmara­dó bért. Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Most már aztán valóban úgy van, mint a mesében: amikor az ordas farkas szétzavarja a három pártot a tisztáson, hát azok elsza­ladtak a szélrózsa minden irányába egyszerre... Az Alkotmánybíróság dönté­se alapján az országló pár­tok és a kormány véle­ménye nincs olyan szinten a demokráciában, mint kö­zel háromszázezer állam­polgár javaslata, így a népszavazás alkalmával a földdel kapcsolatos kérdé­seket — ebben a fomában - le kell venni a szavazócé­dulákról! Hogy aztán az MSZP-nek mi abban az él­vezet, hogy olyan kor­mányjavaslatokat, dönté­seket foganatosít, amiket az Alkotmánybíróság az­tán rendre visszautasít, azt nem tudom, de azt már végképp nem értem, hogy az ellenzéki pártok a győzelem esetében ahe­lyett, hogy örülnének, mi­ért kezdenek el egyszerre százfelé húzni, az egyik azt bizonygatja, hogy igen­is most, e pillanatban sza­vazni kell a föld tulajdon­lása ügyében is, csak a kér­déseket másként kell fel­tenni, a másik az egészet legszívesebben hagyná a fenébe, a harmadik ki­jelenti, hogy a földről most szavazni egész egyszerűen Isten ellen való vétek, és csak egyetlen olyan ellen­zéki párt marad - az MDNP (a Néppárt)-, amelyik tart­ja magát a közel két héttel ezelőtt javasolt elképzelé­séhez, miszerint november 16-án csak NATO-szava- zás legyen, a földdel kap­csolatban pedig-mivel az emberek az egészből egy mukkot sem értenek - azt tanácsolja, hogy tisztes előkészítés után írják ki a referendumot. Na már most. Ez az egész ellenzéki káosz egészen biztosan többet használ Hornoknak a választáso­kon, mint néhány ezer ké­tes értékű szóvirág, illet­ve kortes-szagú hurráopti­mista kijelentés... A polgár joggal teszi fel önmagá­nak a kérdést: hál akkor ugyan hogy fognak „ezek" kormányt alakítani? Va­jon nem ,,dobom-e ki a szavazatomat”, ha rá vok­solok? Annak ellenére, hogy azért ez a kérdés nem olyan egyszerű, hiszen közös érdekek és értékren­dek mentén igenis lehet kormányt alakítani, azon­ban minek ez a folya­matos veszélyeztetés? A NATO-népszavazás való­ban bír olyan súllyal, hogy önálló és egyetlen kér­dés legyen, amire az or­szág népe megfelel. Élet­ről, halálról döntünk. Ha­záról és függetlenségről, biztonságról, gyermeke­ink jövőjéről. A földkér­dés pedig úgyis önmagát fogja rendezni, hisz nem kell ehhez más, mint egy kis segítség, egy kis tü­relem... Az Alkotmánybíróság döntésének pártvisszhangjai A Magyar Demokrata Fórum megyei szerve­zetei megkönnyebbüléssel fogadták a hírt, hogy az Alkotmánybíróság a külföldiek földhöz ju­tása kapcsán az állampolgárok által kezdemé­nyezett népszavazás elsőbbségét fogadta el teg­napi döntésével. Úgy véljük, ezzel helyreállt az az alkotmá­nyos rend, amelyet a kormány által keresztülerő­szakolt parlamenti döntés súlyosan veszélyez­tetett. Ismét bebizonyosodott, hogy Magyaror­szágon a kormány túlhatalma ellenére mégis­csak működnek a jogállamiság intézményei, s nem lehet a polgárok, a nép szavát semmibe venni. Nem a népszavazásra felhívó pártok, szer­vezetek győzelmének, hanem annak a több mint 300 ezer ember sikerének tulajdonítják, akik az aláírásgyűjtő ívekhez nevüket adták. Örömün­ket fokozza, hogy megyénkből is több mint húszezer ember akaratát sikerülhet érvényesí­teni e döntéssel. Úgy véljük, az Alkotmánybíróság megterem­tette a feltételeit annak, hogy akár már novem­ber 16-án, nyugodt légkörben dönthessenek a polgárok a kormánynak és a parlamenti ellen­zéknek egyaránt fontos NATO-csatlakozásról, és az ellenzék által kezdeményezett, a külföldi­ek földtulajdonlásának megakadályozását cél­zó kérdésben. Nyíregyháza, 1997. október 14. Petróczki Ferenc sk. megyei elnök Néző László megyei szervező. A Független Kisgazda-, Földmunkás és Pol­gári Párt országgyűlési képviselőcsoportja meg­döbbenéssel értesült a médiából arról a minisz­terelnöki állításról, hogy a kormány többször egyeztetett az Alkotmánybírósággal a népsza­vazás ügyében hozandó döntésről. A Függet­len Kisgazdapárt ennek a miniszterelnöki kije­lentésnek a valóságalapját éppoly ingatagnak tartja, mint a Magyar Köztársaság miniszterel­nökének a közvélemény által már felháborodás­sal fogadott egyéb nyilatkozatait is, ezért felké­ri a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságá­nak elnökét, hogy haladéktalanul a nyilvános­ság előtt jelentse ki: igazat állított-e a minisz­terelnök, vagy sem? A Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja felszólítja a miniszterelnököt, ha állítása megfelel a való­ságnak, név szerint közölje, hogy az Alkot­mánybíróság mely tagja sértette meg az alkot- mánybírákra vonatkozó törvényes előírásokat és „konzultált” a kormánnyal egy, még meg nem hozott határozat leendő tartalmáról. Amennyi­ben a miniszterelnök tényállításának valóság­alapja nem igazolódik, ebben az esetben fel­hívjuk a miniszterelnök urat, hogy a nyilvános­ság előtt vonja vissza állításait, és kérjen bocsá­natot a meggyanúsított Alkotmánybíróságtól és a félrevezetett magyar néptől! Budapest, 1997. október 14. a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja nevében: dr. Torgyán József (OS) Pénzforgalmi szolgáltatások a postán I- Sajnos, nem jöhet össze minden egyszerre, mint a Madonnánál. Én énekelek, a Melinda táncol, a Rita pe­dig szexi lesz nektek...

Next

/
Oldalképek
Tartalom