Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-11 / 238. szám

Megyei krónika Hideglelős isten hozta! (Folytatás az 1. oldalról) Hajzemak meg lett volna a lehetősége arra, hogy megvár­ja a vizsgálat végét, de ő más­ként döntött... Bírta jelezte, hogy a szocialista frakció „igennel” fog szavazni, dün­ner Csaba (SZDSZ) kérte, hogy politikai vita nélkül döntsenek a kinevezésről, ők is támogatják dr. Szabadfi Ár­pád beiktatását. A szabadde­mokraták ügy ítélik meg, hogy a megyei rendőr-főkapi­tányságon sok klikk van, ami­nek a megnyugtató felszámo­lása csak egy kívülről érkezett szakemberrel oldható meg megnyugtatóan. Hamvas László alelnök fi­gyelmeztette az új rendőrfő­kapitányt, hogy az országos előítéletekkel szemben neki kell fellépnie - „a maffia fő fészke nem a megyében van, azt máshol kell keresni”. Az alelnök úr remélte, hogy ez a változás mind emberileg, mind szakmailag sokat jeleni majd a rendőrségen dolgozók körében, akik igen jól felké­szült szakemberek. Forgács László válaszában maga is megerősítette, hogy Hajzert senki nem váltotta le — a volt főkapitány nyugdíjba vonult. Az országos rendőrfőkapitány elárulta, hogy ő maga szemé­lyes találkozásukkor azt java­solta Hajzemek, hogy várja ki a vizsgálat végét, és jelezte neki, ha tévednek a nyomozó szervek, akkor ő vállalja, hogy a nyilvánosság előtt bejelenti a tévedést. Hajzer nem élt ez­zel a lehetőséggel. Egyébként az ügyészség jelenleg is bün­tető vizsgálatot folytat a volt megyei rendőrfőkapitánnyal szemben. A téma lezárásaként Forgács visszautasította, hogy Hajzer ellen politikai indítta­tású vizsgálat indult. Dr. Szabadfi Árpád, mint mondta, „tiszta szívvel jött a megyébe”, és úgy érzi, hogy jól el fogja látni a feladatát. Nem idegen előtte a fővá­roson kívüli élet, felesége szolnoki lány, jómaga pedig fiatalkorában több dunántú­li városban is élt. Megítélése szerint a megye komoly fej­lődés előtt áll, és ő erre fel­készülő, ezzel lépést tartó rendőrséget képzel el. Nem úgy jött Szabolcsba, hogy egy év múlva visszamenjen a fővárosba, szeretne itt ra­gadni, a megyében élni. A megyei közgyűlés elnö­ke kiállt a főkapitány mellett, tisztességes, becsületes ember­nek nevezte, akinek a távozá­sa kérdőjeleket hagyott maga után. O mindenesetre jelezte, hogy segíteni fogja Hajzer be­illeszkedését a polgári életbe. Az élet azonban megy to­vább... O mindenesetre nyu­godt szívvel szavazza meg Szabadfi Árpád megerősítését, hiszen információi alapján az alezredes úr jó szakember. Vé­gül is a közgyűlés 31 igen és kilenc tartózkodás mellett tá­mogatta az országos rendőrfő­kapitány javaslatát. A folytatásban a megyei képviselő-testület módosí­totta költségvetését, beszá­molót és tájékoztatót hallga­tott meg a megyei kórház működéséről, a megyei mun­kaerőpiac alakulásáról, a munkanélküliség kezeléséről és a megye növény- és talaj- védelmi helyzetéről. Döntött arról a megyegyűlés, hogy a lejáró vezetői megbízások miatt új pályázatokat ír ki többek között a Bujtosi Sza­badidő Csarnok, a Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Megyei Levéltár igazgató­jának tisztségére. Megyénk új főkapitánya Tegnap a megyei közgyűlés elfogadta az országos rendőrfőkapitány, Forgács László rendőr vezérőrnagy kezdeményezését, miszerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjévé a belügymi­niszter dr. Szabadfi Árpád rendőr alezredest nevezi ki, aki ez idáig a Budapest V. Kerületi Rendőrkapitány­ság vezetője volt. A hivatalos procedúrát követően me­gyénk új főkapitánya készségesen adott rövid interjút lapunknak. Fullajtár András (Új Kelet) —Ón egyelőre még Budapes­ten lakik, így bizonyára időbe telik, míg berendezkedik új szol­gálati helyén. Mikortól fog­lalja el a főkapitányi széket?- Tudomásom szerint, mi­után a közgyűlés pozitívan véleményezte a kinevezése­met, november 1-jei hatállyal neveznek ki, és akkortól kez­dem el a munkát. Egy 20 éves lányom van, aki Budapasten tanul, így a család ide költö­zése még várat magára, de én mindenképpen itt leszek el­sejétől, és egy ideiglenes la­kásban fogok lakni. A felesé­gem akkor jön utánam, ami­kor a végleges lakásunk biz­tosított lesz. Ebben a kérdés­ben az országos főkapitány úrral még egyeztetnünk kell.-Milyen érzés újra Nyíregy­házán szolgálni, hiszen váro­sunkban volt sorkatona 1974- 75 között?- Megmondom őszintén, ezúttal hosszabb időt szeret­nék itt eltölteni. Nyíregyháza igen jelentős pozitív változá­sokon ment keresztül az utób­bi években. A 23 évvel ez­előtti várossal — amikor egy évig itt voltam sorkatona - a mostanit össze sem lehet hason­lítani. Nem véletlenül mondtam a közgyűlés előtt, hogy ez a tér­ség óriási fejlődésen ment-megy keresztül.- Az ismerkedésen túl mi lesz az első dolga?- A megye bűnügyi statiszti­káit és ferlőzöttségét a rendelke­zésemre álló adatokból ismerem. Azt gondolom, hogy alaposan meg kell ismernem a térséget. Én egy higgadt, nyugodt, szakmai­lag megalapozott vezetést szeret­nék megteremteni. Nem hiszem, hogy nekem bármiféle előítélettel és pletykával foglalkozni kelle­ne. Információim szerint a megye rendőri állományában nagyon sok értékes szakember van, akik­kel együtt szeretnék dolgozni és előbbre lépni. Hiszen olyan köz- biztonság nincs, aminél ne lehet­ne jobbat csinálni... Dr. Szabadfi Árpád rendőr alezredes életrajza Dr. Szabadfi Árpád rendőr alez­redes 1954. december 9-én szü­letett Budapesten. 1973-ban a gimnáziumi érettségit követően a sorkatonai szolgálatot 1974-75- ben Nyíregyházán töltötte le. Ezt követően 1979-ben diplomát szerzett a Bárczi Gusztáv Gyógy­1997. október 11., szombat Bokréta és Körkaréj A Tiszavasvári Vasvári Népzenei Együttes szombaton 15 órától ünnepli megalakulásának 25., jubileumi év­fordulóját a település művelődési központjában. A nagyszabású ünnepi műsor Kovács Zsuzsa népdalcsok­rával kezdődik, majd Sulyok József polgármester kö­szönti az ünneplő együttest és a közönséget. Fellép a helyi Bokréta Néptánccsoport, a Hajdúdorogi Népze­nei Együttes, a Körkaréj Néptáncegyüttes, a Tiszalöki Népzenei Együttes. A várhatóan nagy tömeget vonzó jubileumi műsort az ünneplő Vasvári Népzenei Együt­tes ragyogó műsora zárja. Jávor Zoltán A Vasvári Népzenei Együt­tes az 1972-es megalakulását követően csak citerazenekar- ként működött néhány énekes szólista közreműködésével. A Vasvári Népzenei Együttes 1972-es megalakulását meg­előzően Mankó László általá­nos iskolai ének-zene tanár fogta össze az akkor nagyköz­ség népzenei csoportját, aki egyébként szorgos népzene- gyűjtő és a zene helyi repre­zentánsa volt. Halálát követő­en Barna János, az általános Dr. Szabadfi Árpád pedagógiai Tanárképző Főis­kola pszichopedagógiai sza­kán. A főiskola elvégzése után - ösztöndíjszerződés alapján - kinevezést nyert a Belügymi­nisztérium Továbbképző Tan­folyam Parancsnokság hivatá­sos állományába főelőadó, majd kiemelt főelőadó beosz­tásba. 1985. december 1-jén a szolgálat érdekében áthelyez­ték a BRFK személyzeti osztá­lya állományába alosztályve­zetőnek, majd 1988-ban osz­tályvezető-helyettesi beosztás­ba. Szakmai feladatainak magas szinten történő teljesítése mel­lett cum laude minősítéssel el­végezte a József Attila Tudo­mányegyetem Állam- és Jogtu­dományi Karát. 1989. október 1-jén kinevezték a BRFK XVI. Kerületi Rendőrkapitányság állományába kapitányságveze­tőnek. 1991. június 1-jén nyil­vános pályázat elnyerése után beosztásában megerősítették. Az V. Kerületi Rendőrkapi­tányságot 1995. június 1. óta vezeti. Mindkét kapitányság il­letékességi területén hatékony együttműködést valósított meg az önkormányzatokkal. Tiszti kinevezést 1980-ban nyert, je­lenlegi rendfokozatát 1991 óta viseli. A vezetése alatt álló rend­őrkapitányság Budapest egyik legeredményesebb rendőri szer­ve. Tevékenységének elisme­rését tükrözik kitüntetései, so­ron kívüli előléptetései és szá­mos, különböző szintű parancs­noki dicséretek és jutalmak. iskola tanára vette át a staféta­botot, s áldozatos, kitartó mun­kájával a művelődési ház igaz­gatója, Sárga László segítségé­vel nívós kis együttest formált. A citeraegyüttes 1976-ban új tagokkal bővült, s így népze­nei együttessé alakulhatott át, és felvette a Vasvári Népzenei Együttes nevet. Ettől kezdődően műsorpoli­tikájában is változás történt. Míg az előző időszakban csak „spontán” kedvtelésből zenél- gettek, az átalakulást követően népzenei együttesként már tu­datosan állították össze reper­toárjukat és az esetenkénti előadásaik műsorprogramját. A csokrok összeállításához első­sorban a helyi és a környező tanyavilági népdalai gyűjtésé­vel kezdtek foglalkozni, ame­lyek sajátosan szabolcsi jelle­gűek. A település vonzáskörze­tének népzenéjét, népi kultúrá­jának hagyományait igyekez­nek az utókor számára megmen­teni, a ma élőknek bemutatni. Az együttes vezetését 1982- ben Ajtai Loránd, a tiszalöki művelődési ház akkori igazga­tója vette át, aki egyébként a megye több településén igen aktív karnagyi tevékenységet folytatott. Az együttes új veze­tője intenzíven foglalkozott népzenegyűjtéssel is, ez jó lehetőség volt arra, hogy a „csak tiszta forrásból” kodályi gondolat helyi interpretálása megvalósuljon. Műsoraik többsége Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei népha­(F oly tat ás az 1. oldalról) Mindezt Michel Carlier, Belgium magyarországi nagy­követe mondta a PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapít­vány nyíregyházi Inkubátorhá- zában megtartott pénteki tájé­koztatóján, amelyen saját vé­leményét tolmácsolva elmond­ta: nagy lehetőségeket lát a tér­ségben, s számára érdemes volt a megyébe látogatni. Ezt bizonyítja, hogy a me­gyeszékhelyen májusban meg­rendezett Európa-napi rendez­vényen tett ígéretéhez híven hazája Vallon és Flamand ré­giójának üzletemberei társasá­gyományokra épül, az elő­adásra kerülő művek összeál­lítását igényes és tudatos vá­logatás, rendszerezés jellemzi. Ennek eredménye az, hogy napjainkban mintegy 20-28 népdalcsokor-összeállítás kö­zül válogathatnak, amelyek igen közkedveltek mind a he­lyi, mind a környék népzenét kedvelőinek körében. Az együttes működését kö­zönsége elismeri és megbecsü­li. Részt vesznek a helyi bemu­tatókon kívül megyei és orszá­gos hangversenyeken, minősí­téssel egybekötött fesztiválo­kon. Országos minősítéseken 1988 óta rendszeresen „ezüst” fokozatot értek el, sőt a négy utolsó megmérettetésen már az „arany” minősítésű együttesek közé rangsorolják őket. Sikeresen szerepeltek a bu­dapesti Mezőgazdasági Múze­umban, munkájuk elismerése­ként eredményesen mutatkoz­tak be néhány évvel ezelőtt a volt Szovjetunió Kárpáton túli területén is. A helyi társadalmi rendezvényeken, ünnepeken minden esetben fellépnek, évente karácsonytájt népzenei ajándékkosárral kedvesked­nek a szociális otthon gondo- zottainak és dolgozóinak. A zene szeretete szorosra fűzte a családok barátságát is, gyakran rendeznek baráti, családi ösz- szejöveteleket, jól megszerve­zett országjáró kirándulásokat. Az együttes utánpótlása biz­tató, évről évre igen sok fiatal kapcsolódik a népzenét ked­velők táborához. Foglalkozá­saik rendszeresek, éves prog­ramra építettek, a már jól be­vált, a helyi adottságoknak megfelelő módon folytatják a népzene befogadását, gyűjté­sét, hiteles terjesztését. Ajtai Loránd karnagy 1996-ban megvált a csoporttól, azóta Róka Istvánná tanárnő látja el a szakmai irányítást. gában látogatott Szabolcs- Szatmár-Beregbe, ahol a gaz­daságdiplomáciai tárgyaláso­kon kívül személyes, gyakor­lati tapasztalatokat is szerzett az elsősorban belga érdekelt­ségi körbe tartozó térségi vál­lalkozásoknál. A diplomata meglátása sze­rint az ez idáig hazánkban 600 millió dollár értékű beruhá­zást megvalósító belga be­fektetők is jelentősen hozzá­járultak a folyamatosan gya­rapodó, pillanatnyilag éves szinten 120 millió forint ér­tékű kétoldalú kereskedelmi mérleghez. Tiszabereken útépítés folyik, mely beruházást ez év végéig fejezik be. A költségekre a megyei te­rületfejlesztési tanácstól 2 millió 200 ezer forintot nyertek, a többi pénzt ön­erőből teremtették elő. A falu harminckét közmun­kása az önkormányzati tu­lajdonban lévő utak rend­betételén, a csatornák, vízelvezetők karbantartá­sán dolgozik. Az általá­nos iskolások tankönyve­inek térítési díját ötven százalékban állta a hi­vatal, valamint ingyenes a napközi, és az önkor­mányzat fizeti a tanulni Rozsályba átjáró gyere­kek bérletét. A jövőbeli tervek közé tartozik a művelődési ház felújítása, amire már 4 millió forin­tot nyert a község, és most pályáztatják a kivitele­zést. A munkálatok a ter­vek szerint a jövő évben kezdődnek el. Hermánszegen az idén létesült varroda nemrég kezdett el rendszeresen működni, a tanulóidő után a hét munkás zökkenő- mentesen dolgozik. Az önkormányzat saját pénz­ből vásárolta a varrógé­peket. A varroda egy olasz cégnek dolgozik, koráb­ban táskákat, most előre kiszabott ruhákat készí­tenek el. A jövőben fej­leszteni óhajtják az intéz­ményt, akár kétszeresére növelve a munkások szá­mát. A községben ered­ményesen működik a föld­program, ennek keretében olajtökmagot termeszte­nek egy hektár területen. A tökmagtermesztésre for­dított költségeket majd összesítik, és eldöntik, fog­lalkoznak-e vele a későb­biekben. A jónak ígérke­ző termést körülbelül tíz napon belül tudják fel­dolgozni. A község egy osztrák céggel áll kap­csolatban, mely vállalat hozta a technológiát, az au­tomata gépet, mely kivá­lasztja és szárítja a tökma­got, s a vetőmagot is ők adták - ingyen. A lakosság reméli, jövedelmezőbb vállalkozás lesz az olajtök­magot termeszteni, mint az uborkát. A pénteki gazdasági együtt­gondolkodást megalapozó üzletember-találkozót köve­tően Csabai Lászlóné, Nyír­egyháza polgármestere el­mondta: tárgyalásaik során számos együttműködési szakterületet találtak, s pél­daként említette, hogy ismer­tették a térségi Ipari Park programot, a tanárképző fő­iskolán tolmácsképzésről folytattak megbeszéléseket, valamint szombaton Záhony és Mátészalka környékének gazdasági lehetőségeivel is­mertetik meg a magas rangú diplomatát. Baráti belgák szabolcsi látogatása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom