Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-09 / 236. szám

Magyar-francia agrárnapok Az EU-csatlakozás előmozdítására magyar-francia agrárnapokat szervez a földművelésügyi tárca és a Francia-Magyar Kezdeményezések Egyesülete októ­ber 15-én Gödöllőn. A háromnapos rendezvény előkészületeiről szerdán sajtótájékoztatón számolt be Fehér István, az FM kabinetfőnöke. Hétről hétre a kiskertekben i Mm\ Októberi nyárvég Valóban szőlőérlelő meleggel köszöntött be az október. Az időjárás legalább az egy hónappal ezelőttinek felel meg, csak a szokásos őszi csapadék hiányzik. A szüretből már csak a szilva, az alma, a szőlő és a dió betakarítása maradt hátra. MTI ________ El mondta, hogy miután Franciaországban már jól működnek azok a mezőgaz­dasághoz tartozó intézményi formák, amelyeket nálunk most kell megerősíteni, s előreláthatóan sokak érdek­lődését felkelti a program. Előadások hangzanak majd el a francia, jól szerve­zett érdekképviseleti szerve­zetek működéséről, az elma­radott térségek és a vidék tá­mogatásáról, a fiatal agrár- szakemberek felkarolásának gyakorlatáról. A két ország között egyéb­ként erősödik az agrárkap­csolat, ezt jelzi, hogy tavaly 90 millió dollár értékben exportáltunk élelmiszert, MTI A korábbi évekét messze meghaladó termést takaríta­nak be kukoricából a somo­gyi gazdák, mégsem elége­dettek. Eddig ugyanis még egyetlen tonnányit sem szál­lítottak exportra, de belföldi vevő sincs a láthatáron - tá­jékoztatta az MTI munkatár­sát Mészáros József, a So­mogy Megyei Agrárkamara tanácsosa. A szakember szerint min­denképpen szükség volna a tárca támogatására. A 84 ezer hektáron rekordmennyiség­ben termett kukorica tárolá­sa is nagy gondot okoz. A termésnek mintegy felét tud­ják csak elhelyezni, a többi feltehetően addig lábon ma­rad, amíg a most már csak helyet foglaló búzát nem tudják eladni. Kukoricára MTI A kukoricának kedvezett a tenyészidőszak időjárása, ám a napraforgó várhatóan meg­sínyli a virágzás idején kapott sok csapadékot. A Földműve­lésügyi Minisztérium terüle­ti felmérése szerint a napra­forgó betakarítását szeptem­ber végéig már a vetésterület 90-95 százalékán elvégez­ték. A hektáronkénti termés­átlagok jelentősen eltérhet­nek egymástól, ugyanis a megporzás a sok csapadék miatt több helyen rossz volt, a megtermékenyülés hiányos lett. A termésátlag várható­an országosan 1,2 és 1,4 ton- na/hektár között lesz. Az MTI-hez szerdán eljut­tatott jelentés szerint a rövid tenyészidejű kukoricafajták betakarítása szeptember köze­pén megkezdődött. A jelzé­sekből következtethetően kedvezően alakulnak a ter­mésátlagok, és ígéretesek a tennéskilátások. Szeptember­ben elkezdődtek a cukorrépa­betakarítási munkálatok. Jó ütemben halad a burgonya fel­szedése is. Az őszi vetésű növények közül a káposztarepce vetésé­nek nem kedvezett az időjárás. mezőgazdasági termékeket, s 33 millió dollárért vásárol­tunk Franciaországból hason­ló cikkeket. Több magyar­francia közös vállalat is mű­ködik Magyarországon, fő­ként a tej-, a növényolaj- és a takarmányiparban, ezáltal ezeknek az ágazatoknak a technológiai színvonala is fejlődik. A kapcsolatok erősítésére a magyar és a francia agrár­kamarák minden megyében megszervezik a másik orszá­ga társkamaráival az együtt­működést. A terv szerint a francia napokhoz hasonlóan az FM más EU-országok ag­rárszakembereinek részvéte­lével is szervez majd konfe­renciát - elsőként olasz, hol­land és dán partnerekkel. eddig egyetlen vevő jelent­kezett, egy hazai kft., de 16 ezer forintot ígér tonnánként, ami jó esetben csak az ön­költségi árat fedezi. A ter­melők szorult helyzetükben még ennyiért is hajlandók odaadni a termést, csak hogy szabaduljanak tőle. A kamara és a gazdák egya­ránt tanácstalanok. Ami a ka­lászos gabonát illeti, a meg­oldás a kamara munkatársa szerint az lenne, ha nem a föld­alapra, hanem a felhasznált vetőmagra kapnának támo­gatást. Ezzel elkerülhetnék, hogy a gazdák csávázatlan magot vessenek, és emiatt már eleve hátrányba kerül­jenek a külföldi piacon. Je­lenleg még a lengyel, s a szlovén piac minőségi köve­telményeinek sem tudunk eleget tenni - tette hozzá a szakember. A csapadékhiány miatt nehéz feladat volt a magágy készítés. Ennek ellenére a tervezett ve­tések zömét elvégezték, ám az aszály miatt elhúzódik a kelés, ami egy korai tél esetén magas kipusztulási arányhoz vezet­het. A kikelt növényállomá­nyok ritkák, 2-4 leveles fejlett­ségi állapotban vannak. Az őszi vetésű kalászos gabonák vetéselőkészítési munkálatai­nál is jelentős a lemaradás az aszályos időjárás miatt. A vető­mag-forgalmazók kínálata ki­elégítő, vetőmaghiányt nem jeleztek. Az őszi búza és egyéb őszi kalászos gabonák várha­tó vetésterületét még nem le­het pontosítani, mivel az ala­csony árak miatt a termesztési kedv visszafogott. A szántóföldi zöldségter­mesztésben az időjárás kedve­zett a betakarításnak. A paradi­csomot gyakorlatilag leszüre­telték, ám a termésátlagok nagy szóródást mutatnak. A konzerv­üzemek a tervezett mennyiség 50-60 százalékát tudták csak felvásárolni. Rossz évet zárnak azonban a zöldpaprika-terme­lők. Az erős éjszakai lehűlések miatt a bogyófejlődés vontatott, a hozam gyenge, sok helyen nem éri el a hektáronkénti 10 tonnás átlagtennést sem. Fekete Tibor (Új Kelet) A kései szilvafajták maradék termése is már csak lekvárnak való, de a meleg, napsütéses őszben ra­gyogó, sűrű lekvár főzhető belőle, amelyhez már cukrot sem kell ada­golni. Egyes helyeken szokás, hogy a magjával együtt főzik fel a lekvámakvalót, de magas csersav- tartalma miatt nem ajánlom. In­kább vegyük a fáradságot,és egyenként vágjuk szét a termést. Legalább nem kerül férges szem a fazékba. Ha már nem kívánjuk hasznosítani a maradék termést, akkor is rázzuk le a fáról, mert idővel csak megpenészedik, és ebben áttelelhetnek mind a gom­bák, mind a rovarkártevők. Az almáról mostanában sokat írtunk. A szüret a végéhez kö­zeledik, és a még lé nem sze­dett termés már nem alkalmas téli eltevésre. Túlérett, tele van gombaspórával, és a többségén már most megjelentek a romlás első jelei. Leggyakoribb tünet, amikor apró pontokban elkezd bámulni a héja, vagy a kocsány tövében megjelent a hemyófé- szek. Az ilyen darabokat válogas­suk külön, mert még friss, fo­gyasztásra alkalmas, és talán jobb ízű is, mint a két-három héttel ezelőtt leszedett termés. Tárolás szempontjából legalább ilyen kellemetlen a varrasodás, vagy ahogyan Szabolcsban mondják, a fúszikosodás. Ez még most nem tűnik olyan veszélyesnek, de né­hány hét alatt, legkésőbb karácso­nyig mindenképpen elindítja a romlási folyamatot. Lehetőleg ezeket a ládákat is tároljuk kü­lön, és inkább most dobjuk piac­ra, akár áron alul is, minthogy vé­gül az egész a szemétdombon kössön ki. Az almafákról még annyit: is­mét megjelentek a levélatkák. Teljes szedés után érdemes még egyszer valamilyen drasztikus rovarölő szerrel lepermetezni, legalább egészségesen térnek téli pihenőjükre a fák. A szőlőnek van most igazán szezonja. A korai csemegefajták után mostanra értek be az igazán zamatos, kemény húsú fürtök. A fehér vagy sárgás színű szemek már teljesen becukrosodtak, míg a bordó és lila fajtáknak még leg­alább egy hét napsütés kell. Jó tudni, hogy a szőlő nem utóérő gyümölcs, ne várja senki, hogy a tárolás közben még további cukorképződés megy végbe. Sokkal inkább az erjedés és a romlás lesz a jellemző. Erre min­den esély megvan, hisz a szőlő- orbánc és a peronoszpóra az idén jelentős szemrothadást idézett elő, a túlérett bogyókat megtá­madták a darazsak. A sérüléseken át felszaporodtak az erjesztő bak­tériumok, ami még önmagában nem baj, viszont az ebből készült mustot nem ajánlatos sokáig üvegben tárolni. A szőlősgazdák többsége ter­mészetesen a bor miatt szüretel, de mind többen raknak el télére mustot. Erre a célra valóban csak a legegészségesebb ép szemeket válogassuk ki, és először ezt da­ráljuk le. Fejtsük le külön edény­be, és forralás nélkül nátrium- benzonáttal tartósítsuk. A tartó­sítószer adagolását általában fel­tüntetik a csomagoláson, de ha ez hiányozna, akkor tizenöt-húsz literenként számítsunk 10 gramm benzonátot. A hagyományosabb tartósítóanyag, a szalicil is elég elterjedt, de kellemetlen utóíze miatt sokan nem szeretik. Ha át­látszó üvegben tároljuk a mus­tot, akkor úgy egy hét múltán le­száll az aljára az üledék. Ettől nem kell félni, sokkal inkább a borvirágtól. Ez a fehér színű gom­ba mindig a szőlőlé tetején jele­nik meg, és ha hamar észrevesz- sziik, forralással még javíthatunk a helyzeten. Igaz, ezzel minden vitamint kiölünk a százszázalé­kos szőlőléből, de megmenthet­jük a mustot. Műanyag edény­ben nem érdemes hosszú ideig tá­rolni sem a mustot, sem a bort, mert átveheti a ílaska szagát, és akár még az ízében is megjelen­hetnek ezek a kellemetlen tüne­tek. Maradjunk meg a jól bevált fahordónál vagy üvegedénynél. A nagyanyáink által butellának nevezett ötven literes fonott kül­sejű üvegtartály is ragyogóan megfelel erre a célra. Zöldségnövényeink közül már csak a káposztafélék és a gyökér­zöldségek vannak a földön. A télikáposzta még nyugodtan maradhat, hisz az enyhe fagy sem árt meg neki. Hasonlóképpen a karfiol sem sínyli meg a hidegebb időt. A brokkoli, a bimbós kel vagy a kelkáposzta is sokat kibír, de már kevésbé fagytűrő. A sárga­répát, a petrezselymet csak októ­ber legvégén vagy november ele­jén ássuk fel. Gyökérzöldségek lé­vén a talaj menti fagy is csak le- vélzetüket károsítja. Mint ismert, ezek a növények úgy készülnek a télre, hogy leveleikből visszaára­moltatják a tápanyagot a gyökér­be. Várjuk meg a folyamat végét, és ízletesebb lesz a termés. Tisztaság* mánia F. T. (Új Kelet) ______ A befőzéshez, de általá­ban az élelem készítéséhez patyolattiszta környezetre van szükség. Már a legki­sebb baktériumadag is elég az erjedési folyamat elindításához. Vannak, akik a „jó lesz az, hajó akar lenni” megközelítésből kezelik a higiénés feltéte­leket, és csodálkoznak, ha sohasem sikerül a befő­zés. A lekvárfőzéssel még nincs is sok gond, hisz több órán át száz fok fö­lött tartjuk az alapanya­got, amitől az erjesztő- bakériumok legnagyobb része elpusztul, míg a többivel végez a szali­cil. Sokkal kockázatosabb azonban az egészben vagy félben, de főzés nélkül el­tett gyümölcs vagy zöld­ség. Jó példa erre az ubor­kasavanyítás. A hagyo­mányos fajták még elég­gé szőrösek, és felületük nagyon is érdes. Külön művészet tisztára sikálni. Mégis érdemes megpró­bálni. A hideg uborkával telt üvegbe öntjük a forró szi­rupot, amitől az pillanatok alatt kézmelegre lehűl. Ha nem melegítenénk újra, és nem dunsztolnánk, kevés reményünk maradna az el­tarthatóságra. A felelőtlen és trehány háziasszonyok nemigen tudnak savanyú­ságot eltenni télire. A másik véglet a tiszta­ságmániások. Ok már a vá­logatáshoz is fejkendőt kötnek, és a gyümölcsmo­sáshoz használatos tálakat is előbb kihipózzák, csak utána teszik bele a piszkos szilvát vagy barackot. Ezt követően legkevesebb há­rom léről is elmossák a ter­mést, de előtte még az ág­nyomott szemeket is a ku­kába dobják. Az ilyen meg­szállottaknak legnehezebb feladat az üvegek tisztára sikálása. A legkisebb üveg­hibát is perceken át vakar- gatják, mígnem rájönnek, csak a körmük kophat, a gyártási hiba marad. Az öblögetést pótöblögetés követi, de még ezzel sem elégedettek, és állandóan attól rettegnek, hogy vala­mit nem csináltak jól. A ce­lofánt háromszor is lefor­rázzák, míg az üveg szájá­ra helyezik. Tudom, moso­lyognak ezen, pedig van­nak ilyenek. Valahol a két véglet kö­zött lenne az arany közép­út. Természetesen befőzés közben ne együnk mor- zsás ételeket, de azért nem kell levegőfertőtlenítővel befújni a lakást, mert ép­pen gyümölcsöt rakunk el télére. Kukacos, pisz­kos szemeket ne tegyünk a lekvárnakvalóba, de a Iöttyedt, amúgy egész­séges szilvákat nem kell szemétre vetni. Sőt abból van a legédesebb lekvár. A fejfedő befőzés köz­ben is hajánlatos, hisz három hajszál egy kopasz fejen kevés, de egy lek­város üvegben sok. Nem kell azonban orvosi gu­mikesztyűt húzni a szilva magvaláshoz. Rekordtermés piac nélkül Magyarországi tennéskilátások I Dióvetkőztetés

Next

/
Oldalképek
Tartalom