Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-16 / 216. szám

\ 1997. szeptember 16., kedd Hazai krónika ö Az Országházból jelentjük Napirend előtt A szokásoknak megfelelően napirend előtti felszólalások­kal kezdte meg hétfői plenáris ülését az Országgyűlés. Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője arra hívta fel a figyelmet: nincs olyan kö­zép-európai ország, amely megengedheti magának, hogy kimaradjon az Európai Unió­ból, amelybe pedig a NATO-n keresztül vezet az út. Ennek kapcsán szóvá tette, hogy egyes ellenzéki pártok kisebb- nagyobb akadályokat gördí­tenek a csatlakozás elé. A po­litikus bejelentette, hogy az MSZP támogatja az észak-at­lanti szövetséghez való csat­lakozást, egyetért a november 16-ai népszavazással és kéri a polgárok igenlő voksát. Hang­súlyozta, hogy a NATO-tag- ság az ország teljes védettsé­gét és a haderőre szánt költsé­gek csökentését jelenti. Ez utóbbi megjegyzéshez kap­csolódva Keleti György hon­védelmi miniszter rámutatott arra, hogy ha Magyarország nem kapcsolódik a szövetség­hez, akkor mintegy 100 ezer fős hadsereget és 180 harci repülőt kell fennntartania. A NATO-n belül azonban ele­gendő a kisebb hadsereg mű­ködtetése. A kormányzat az év végére 60 ezer fő körüli állo­mánnyal számol, és a hivatá­sos hadsereg létrehozásán dol­gozik. A létszámemelés ko­moly gazdasági megterhelést jelentene, és azzal járna, hogy vissza kell állítani a hosszabb sorkatonai szolgálati időt. Ami pedig a haditechnikát illeti: NATO-tagként 50-60 vadász­géppel biztosítani lehet az ország légterét, és elegendő lenne csak 20-30 repülőt be­szerezni. Napirend előtti fel­szólalásában Tor gyón József (FKGP) a tervezett őszi energia-áremelést tette szóvá. Kifejtette, hogy annak idején a konnány az energiaszektor privatizációjával időzített bombát helyezett a társadalom alá. A kabinet súlyos hibát követett el, amikor 8 százalé­kos vagyonarányos jövedel­mezőséget biztosított a befek­tetőknek, s ennek érdekében az év elején jelentős áremelé­seket hajtott végre. A kormány akkor azt ígérte: az volt az utol­só nagyobb drágulás, ennek el­lenére a nyáron 10 százalék­kal nőtt a. gáz és 11 százalék­kal a fővárosi távfűtés díja, most pedig újabb jelentős ár­emeléseket terveznek. A poli­tikus aggasztónak nevezte, hogy nem látni a folyamat vé­gét, miközben a lakosság mind nagyobb része képtelen kifi­zetni a számlákat. Népszavazás Kovács László szerint a föld- tulajdonra vonatkozó népsza­vazással a kormány célja az, hogy ne nyisson utat a külföl­di magánszemélyek és gazda­sági társaságok tulajdonszer­zése felé, ugyanakkor ne is csukja be Magyarország előtt az Európai Unió kapuját. A kül­ügyminiszter ezt a földtulaj­don kérdésére, illetve a NATO- csatlakozásra vonatkozó nép­szavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javas­lat általános vitáját megnyitó miniszteri expozéjában jelen­tette ki az Országgyűlés hétfői ülésén. A magyar diplomácia vezetője felhívta az ellenzéki pártok képviselőit arra, hogy karolják fel a NATO-referen- dum ügyét, s tudatosítsák az emberekben: a NATO-hoz való csatlakozás az első lépés az euroatlanti integráció, a fej­lett demokráciákhoz való csat­lakozás felé. Üjrakötni az elszakadt szálakat (Folytatás az 1. oldalról)- Milyen konkrét céllal ér­keztek most Magyarországra?- Meg akarjuk élénkíteni kapcsolataikat, képletesen szólva: újrakötni az elszakadt szálakat. Mi különben a világ szinte minden országával kap­csolatban állunk, de nagyon fontosnak tartjuk, hogy foly­tassuk az együttműködést Ke- let-Közép-Európa, államaival, amelyekkel korábban, még a Szovjetunió létezése idején a KGST keretein belül együtt dolgoztunk. Nem titok, hogy a rendszer- váltás után mind Magyarorszá­gon, mind Oroszországban bi­zonyos elhidegülés volt ta­pasztalható a másik ország iránt gazdasági téren is. Én ezt ter­mészetellenesnek tartom, ezért az utóbbi években munkatársa­immal együtt igyekszünk lépé­seket tenni az orosz-magyar gaz­dasági és kereskedelmi együtt­működés magasabb szintre he­lyezése és konkrétabbá tétele érdekében. Figyelmet érdemel, hogy két és fél évvel ezelőtt a magyar kormány, pontosabban az Ipa­ri Minisztérium és a Moszkvai Kormányzóság között kereske­delmi és gazdasági együttmű­ködési megállapodás született. A mi részünkről én felelek en­nek megvalósulásáért.-Beszéljen, kérem, a már el­ért eredményekről!- Természetesen történtek már lépések e téren. Nem elő­ször tartózkodom Magyaror­szágon, legutóbb idén március­ban jártam itt. Alkalmam volt találkozni az Ipari Minisztéri­um államtitkárával. Sok fontos kérdésben jutottunk megálla­podásra. A magyar kormány például vállalta, hogy kiemelt támogatást nyújt azoknak a magyar mezőgazdasági tenne- lőknek, akik termékeiket Orosz­országba szállítják, hogy tud­ják állni a versenyt a moszkvai piacon. Tárgyalásokat folytattunk az Ikarus gyárral, ahonnan egyik fővárosi gépgyárunk alkatrésze­ket kap. Folytatódik az együtt­működés a Lihacsov Gépkocsi­gyár és az Ikams között egy ki­sebb teherautótípus közös gyár­tásának beindítása érdekében.- Mi az oka annak, hogy Nyíregyháza is felkeltette az Önök érdeklődését?- Az előzmény az volt, hogy Zilahi úr idén májusban Moszk­vába látogatott, találkozott fővárosunk vezetőivel, s a meg­beszélések során arra a közös megállapodásra jutottunk, hogy konkrét lépéseket kell tennünk kapcsolataink megújítása érde­kében. S már augusztusban az egyik moszkvai cég képviselői Nyíregyházára utaztak, ahol szerződést kötöttek az orosz főváros iskolai étkezdéi hálóza­tának szabolcsi almával való ellátásáról. A vezetésemmel most Nyír­egyházára érkezett küldöttség is együttműködésünk további konkretizálása céljából tartóz­kodik Önöknél. Közös élelmi­szer-ipari vállalatot szeretnénk létrehozni mezőgazdasági ter­mékek feldolgozására Oroszor­szágban. Azt is el akarnánk érni, hogy az orosz áruk és szolgálta­tások Magyarországon keresz­tül könnyebben jussanak be a nyugat-európai piacra. Önöktől élelmiszert, közszükségleti és ruházati cikkeket szeretnénk vásárolni. Terveink között sze­repel közös árulerakatok létre­hozása Moszkvában, a szabad gazdasági övezetek nyújtotta lehetőségek jobb kihasználása. Mostani tárgyalásaink első napjának csak első felén va­gyunk még túl. A polgármeste­ri hivatalban több fontos kér­dést szeretnék felvetni. Ilyen például a többszintes parkoló­házak építése acélvázból, ami­ben már otthon jó eredménye­ket értünk el. Jó lenne két mun­kacsoportot létrehozni, ame­lyek közül az egyik Magyaror­szágon, a másik pedig Oroszor­szágban tevékenykedne a má­sik ország áruinak és szolgál­tatásainak hatékonyabb értéke­sítése érdekében. Meggyőződé­sem. hogy Zilahi úr rátermett­sége, energikus hozzáállása ré­vén olyan tartalmas és konkrét terveket tudunk kidolgozni, amelyek megvalósulása mind Magyarország, mind Oroszor­szág számára előnyös lesz. Ülősztráík a Parlamentben MTI _____ _____________ Hé tfőn 15 órakor Izsó Mihály megkezdte üló'sztrájkját. Mint ismeretes, a Független Kis­gazdapárt képviselője azt akar ja elérni, hogy a kormány visszavon ja földtörvény-módosítá­si javaslatát. Izsó Mihály az MTI-nek nyilat­kozva elmondta: akkor is hajlandó abbahagy­ni az ülősztrájkot, ha az ellenzék által megfo­galmazott kérdés is rákerül a szavazócédulák­ra a novemberre tervezett népszavazáson. Amennyiben viszont a kormánytöbbség nem hajlandó erre, elképzelhető, hogy a tiltakozás még markánsabb formáját, az éhségsztrájkot választja. Akciója alatt a honatya nem hagyja el a Ház épületét. Abban az esetben, ha „hatal­mi szóval” kitessékelik az ülésteremből, pártja frakcióirodáján fogja tölteni az éjszakát. Megint a disznóság •M Palotai István (Új Kelet) Mindennek ezen a vilá­gon van jó oldala is. Hogy a legfrisebb példára hivatkoz­zak: „pártunk és kormá­nyunk" kitartó és áldozatos mezőgazdaság- és árpoliti­kájának köszönhetően ismét hatalmas lépést tettünk a népegészségügy fejlesztése területén! A szenzációs vív­mány lényege, hogy mivel a dolgozók napi koleszterin­bevitele jelentősen csökken, ezáltal fordított arányban növekszik átlagéletkoruk. A másik - szintén módfelett pozitív - hatás már sokkal inkább társadalmi jellegű. Az intézkedés minden bizony­nyal örömmel tölti el az összes vegetáriánus szívét, nem is beszélve az állatvé­dőkről, akik valószínűleg szintén dicshimnuszokat fognak zengeni. Ennyi remek dolog után nézzük az alaphírt, amely­nek negatív hatásai igazán elenyészők előnyeihez ké­pest: tíz-tizenkét százalékkal ismét emelik a disznóhús árát! A hivatalos magyarázat igy hangzik: azért kellett emelni az árat, mert túl kicsi a kínálat. Világos. Legalább annyira, mint a vakablak. Ez az indok ugyanis pontosan olyan, mintha egy szerelő arra a kérdésre, hogy mi­ért állt meg az autó, azt a választ adná, hogy „mert elromlott"... Nem az a lényeg tehát, hogy kevés a sertés, hanem az, hogy miért?! Miért kevés? Biztosan azért, mert olyan nagyon meg­éri manapság Magyarországon disznót tartani, hogy mindenki töri kezét-lábát, hogy legalább egyetlen koszos kis malachoz hozzájusson. Ez meg attól van, hogy szinte bagóért utánad ha­jítják zsákostul a tápot, hogy az ingyen osztogatott tengeriről ne is beszéljek...Naná, hogy mindenki kondában gondolko­zik, és nem is egy-két darabban. Aztán belelóg a kezem a bili­be és felébredek... Hiszen lassan már saját fo­gyasztásra sem nevelnek az em­berek malacot! Egy esetleg fel­cseperedik a moslékon és passz. A többit meg etesse a gyevi bíró. Kukoricát venni? Tápot? Hi­szen ha mindezt megveszed, egy buznyák hasznod sem lesz, és annyiba kerül majd a hús, mint a hentesnél. Akkor meg minek görcsölni? Túl kicsi a kínálat? Ma­gyarán, most meg a paraszt­nak a jó nénikéjét? Mert hogy kiszipolyozza a városi prolit a kis malackínálatával és a disznómagas árával? Már megint másnak az anyu­káját? Nem annak, akik olyan gazdasági környezetet te­remtettek, hogy az árcédulák helyett lassan már taxiórát is felszerelhetünk? Vagy nem azok, akik mindent elkövet­tek, hogy az országot el­árasszák megvehetetleniil drága „nyugati” kemikáliák­kal, aminek következtében minden elgyomosodik, gene­tikailag elnyomorodik és meg­fertőződik, mert a gazdák kép­telenek megvenni, és inkább semmit sem használnak? A pi­masz paraszt biztos boldog, hogy az átlagtermése a szo­kásos mennyiség harmadára, negyedére csökken. Csak hogy ebből is kevesebb le­gyen neki? Csak hogy azt is drágábban adhassa? Azt hiszem, nem kell ehhez semmi különösebb magyarázat. Úgyis tele vele a hócipő. Min­den annyiba kerül, amennyibe. Mi pedig eltöprenghetünk rajta, hogy megvegyük-e a húst, és bevegyiik-e a mellé­rendelt maszlagot? Ami mát; lassacskán, de biztosan kezdi megfeküdni a gyomrunkat... A titokzatos sztrájkfegyver Nem engednek a vasutasok G. Kirkovits A Vasutasok Szakszervezete számításai szerint tavaly a reál­keresetük minimum 3-4 száza­lékkal csökkent. Ezért a kor­mány által prognosztizált 14 százalékos inflációt figyelembe véve a legnagyobb vasutas ér­dekvédelmi tömörülés csak 17- 18 százalékos béremelést tud elfogadni az őszi bértárgyaláso­kon. Márkus Imre, a VSZ elnö­ke lapunkkal közölte, hogy amennyiben elutasítják bérkö­vetelésüket, az érdekvédelmi fórum egy újfajta erődemonst­rációval védi meg igazát. A novemberben és december­ben esedékes bértárgyalásokra készül a Vasutasok Szakszerve­zete. Az érdekvédelmi szerv olyan reálbér-növekedést kíván elérni az egyeztetéseken, amely ellensúlyozza az inflációt, és megoldást nyújt a reálkeresetek tavalyi csökkenésére. Az inflá­ció függvényében ez 17-18 százalékos keresetnövekedést jelent. A VSZ ugyanakkor szor­galmazza a MÁV egyes alkal­mazotti rétegeinél fennálló bér- feszültség megszüntetését is. A szakszervezet konkrét lépések­kel készül a tárgyalások esetle­ges félbemaradására. Lapunk kérdésére Márkus elmondta, hogy taktikai megfontolásból most még nem fedheti fel az új fajta tiltakozó erődemonstráció főbb jellemzőit. Lapunk viszont úgy tudja, hogy a vasutasok egy, az Egyesült Államokban és Eu­rópában is ismert, de Magyaror­szágon eddig nem alkalmazott munkabeszüntetési formával juttatnák érvényre követelései­ket. (Uj Pest megyei Hírlap) Ülésezett az EB-önkormányzat Hamisak azok a feltételezések, amelyek szerint az Egészség- biztosítási Önkormányzat 11 képviselőjét érinti az összeférhe­tetlenségi törvény - jelentette ki Kovács Pál elnök az önkor­mányzat hétfői közgyűlése után tartott sajtótájékoztatón. Hang­súlyozta, ő maga szeptember 8-án lemondott a parlamenti képviselői mandátumról, ezzel személy szerint is eleget tett an­nak a törvényi kötelezettségnek, amely szerint 30 napon belül meg kell szüntetni az esetleges összeférhetetlenséget. Csongrádban a Hajzer-ügy MTI A Legfőbb Ügyészség visszavette a Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Fő­ügyészség Nyomozó Hi­vatalától Hajzer László volt Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei rendőrfő­kapitány ügyének vizs­gálatát, és az eljárás foly­tatására a Csongrád Me­gyei Főügyészség Nyo­mozó Hivatalát jelölte ki. Mindezt Boholy Zoltán borsodi főügyész jelen­tette be hétfőn miskolci sajtótájékoztatóján. Az országos rendőrfő­kapitány által, Hajzer László, volt Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei rendőr-főkapitány ellen tett feljelentés tárgyában a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Ügyészségi Nyomozóhivatal rendel­te el a nyomozást. Ennek előzménye az volt, hogy a szabolcsi főügyészség vezetője annak idején kérte, hogy az ügyben más megye főügyészsége járjon el. mert korábban a megyei főkapitány ügyészként dolgozott. Boholy Zoltán elmondta, hogy az eljárás eddigi szakaszában a borsodi nyomozó hivatal a bűn- cselekmény alapos gya­núját megállapította, nyomozást rendelt el. A vizsgálat során Koznia Imre, a borsodi nyomozó hivatal vezetője különfé­le sajtónyilatkozatokat tett. Hajzer László pana­sza alapján a Legfőbb Ügyészség Nyomozás­felügyeleti Főosztályá­nak vezetője megállapí­totta, hogy ezek az újság­ban is megjelent nyilat­kozatok adott esetben az elfogultság látszatát kelt­hetik. Ez nem jelenti azt, hogy elfogultságot álla­pítottak meg, csupán annyit, hogy azt a látsza­tot kelthetik - hangsú­lyozta a főügyész. Ezért a borsodi nyomozó hiva­talt a további eljárásból kizárták, és az eljárás le­folytatására a Csongrád megyei nyomozó hiva­talt jelölték ki. Hozzátet­te: Hajzer László ellen bűncselekmény alapos gyanúja miatt folyik az eljárás, de nem történt meg gyanúsítottként fe­lelősségre vonása. To­vábbá aláhúzta, hogy he­lyesen rendelték el és folytatták eddig a nyo­mozást, mert véleményük szerint a bűncselekmény alapos gyanúja jelenleg is fennáll. A főügyész a részletek­re vonatkozó kérdések megválaszolása elől ki­tért, mondván, hogy ettől a pillanattól kezdve már nem a borsodi, hanem a csongrádi nyomozó hiva­tal az illetékes, különben is, az ártatlanság vélel­mének, a személyiségi jo­gok védelmének helyt kell adni. M Valerij Ivanovics Kuzin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom