Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-01 / 203. szám

Falujáró 1997. szeptember 1., hétfő Apagy története Első említése 1280-ban Opag néven tűnik fel mint oklevélkiadási hely. Lakói tiszta magyarok, fő foglalko­zásuk a földművelés, de so­kan élnek iparból és keres­kedelemből is. Apagy - apa köznévből származtatva, kicsinyítőképzős formájá­ban - finnugor eredetű. Az Országos Levéltár Diploma­tikai Osztályán lévő okleve­lek egyike 1466-ból egy Mohos nevű községet említ, amely Apaggyal határos. Apagy község a XII1-XVI. századtól már jelentős köz­ponti fekvésű hely, virágzó községként emlegetik. Gyak­ran tartották itt a megyegyű­léseket. A megyei közigaz­gatásban betöltött fontos szerepét bizonyítja, hogy Szabolcs vármegye alispán­jai és a szolgabírák több ok­levelüket innen keltezik. A Rákóczi-féle szabadságharc­ba a községből többen be­kapcsolódtak. Thökölynek, majd Rákóczinak egyik hű embere Apagyi Gábor, aki Gábor néven Jósika M iklós II. Rákóczi Ferencről szóló köny­vének is jelentős szereplője lett. A szabadságharc eredmé­nyeihez a község nagy mér­tékben hozzájárult, mivel a la­kosság nagy része abban az időben salétromfőzéssel fog­lalkozott, ami nélkülözhetet­len volt a puskaporgyártás­ban. A Thökölyeknek birto­ka is volt Apagyon. Báthori Gábor erdélyi fejedelem 1608-ban kis országgyűlést hívott össze Apagyon. A na­póleoni háborúk legendás hírű huszárezredese, Simonyi József óbester 1806 novem­berében Apagyon járt, a re­formátus egyház anyaköny­vébe keresztapaként lett be­jegyezve, mert rokonságban állt az Apagyi családdal. Becsengetés Mire ezek a sorok megje­lennek, az apagyi általános iskola ottjártunkkor még oly csendes auláját már betölti a féktelen gyermekzsivaly. Ar­ról, hogy szeptember l-étől hány tanuló miként „koptat­ja” az iskolapadot, Lengyel Lászó igazgató beszélt.- Legnagyobb örömünkre kétszázhetvenkilenc tanuló kezdi meg az iskolaévet. Ez néhány fővel még több, mint a tavalyi létszám volt. Az is­kola épületében jelenleg ti­zenhárom tanteremben fo­lyik a tanítás. Az építmények egy részét még 1965-ben emelték, azóta viszont már több bővítés is volt. Öt év­vel ezelőtt kaptunk új torna­termet, ahol azóta rendszere­sek a tornaórák és a sportren­dezvények. Még a mai napig sem sikerült megoldanunk, hogy egyetlen épületben legyenek a diákok. A válto­zást az az építkezés hozza, mely valószínűleg jövő no­vemberben ér majd véget. Tanerőből van elég, tizenki­lenc szakképesített pedagó­gus foglalkozik a gyerekek­kel. Hozzánk tartozik egy óvoda, a könyvtár és a mű­velődési ház is, így tenniva­lónk mindig akad bőven. Az idei tanévre mindössze hatszázezer forintot kaptunk, melynek fedeznie kellene ki­adásainkat. Már most látom, hogy nem lesz elég ez a pénz. A kémia, a környezetvédelem és a fizika órákhoz annyi szemléltető eszközre lenne szükségünk, hogy talán még az összeírtak közül sem tu­dunk majd megvenni min­dent. Nagy álmunk, hogy megkezdhessük a számítógé­pes oktatást. Pályázat útján már nyertünk hat számítógé­pet, a szülőknek és a jóté­konysági bálunknak köszön­hetően ehhez még négy gé­pet be tudunk szerezni. Jó jövedelemkiegészítőnek bi­zonyult tavaly, és reméljük, hogy az idén is bejön a kör- telermésünk. Negyven hektá­ron vannak gyümölcsfáink, ezt a területet az önkormány­zat adta át nekünk. Tavaly ősszel hatszázezer forint gyűlt össze, az idén is hason­lóra számítunk. Az oldalt írta: Sikli Tímea A fotókat készítette: Bozsó Katalin Nem jellemző a munkanélküliség Nagy változásokon ment keresztül az utóbbi évek­ben Apagy, már ami a köz­épületeit illeti. A gyógy­szertár, a templomok, az iskola, a polgármesteri hi­vatal mind-mind új külsőt öltöttek. Ebben nem kis szerepe volt Kiss István polgármesternek, aki im­már hat esztendeje irányít­ja a falu életét.- A választások után az első és legfontosabb feladat az utak rendbetétele volt. Mára már eljutottunk oda, hogy az úthálózat kilencven százalé­kát aszfalt borítja. Körülbelül ilyen százalékban van beve­zetve a gáz is a lakásokba, s nagyon sokan megkapták már a telefont. Abban a ritka sze­rencsés helyzetben van Apagy, hogy a többi településhez ké­pest nálunk szinte minimális a munkanélküliek száma. Je­lenleg százan vannak, akik jö­vedelempótló támogatást kap­nak. Többségük férfi, mert a meglévő cégek inkább női munkaerőt alkalmaznak. Nem is kell messze mennie annak, aki itt munkát akar vállalni. Beindult a pékség, van egy benzinkút, egy bútordiszkont, egy hűtőház, egy palackozó- üzem és egy varroda. Csak maga a hűtőház kétszáz em­bernek ad munkát. Két évvel ezelőtt Apagyot hátrányos helyzetű településnek nyilvá­nították, s ez megnyitotta jó néhány olyan pályázat előtt az utat, melyre korábban nem ad­hattuk be jelentkezésünket. Idei és jövő évi terveink egya­ránt nagyok. A falunak van egy saját kis halastava, melynek környékén száznyolcvan horgásztelket alakítottunk ki. A vizet márki­vezettük a területre, most már csak egy bő két kilométeres bekötőutat kell megépíte­nünk, csakúgy, mint a belte­rületen. Céltámogatásból egy négy­tantermes új iskola építéséhez kaptunk segítséget. Úgy üte­meztük, hogy jövő november­re el is készülhetünk a mun­kálatokkal. Ugyanezen a vo­nalon épül majd fel az új művelődési ház is, melynek költségeit az önkormányzat saját erőből állja. Falunk büsz­kesége az a helytörténeti gyűj­temény, melyet a közeljö­vőben szeretne a régi, düle- dező kis házból egy új, mél­tóbb környezetbe áttelepíteni. Pályázaton nyertünk az is­kolának számítógépet, s a tervek szerint a számítógé­pes oktatást novembertől vezethetjük majd be. Ehhez a nem mindennapi beruhá­záshoz természetesen a szü­lőktől is kaptunk segít- séghet. Jótékonysági bált szerveztünk, melynek bevé­teleként egymillió forint gyűlt össze. Az önkormányzat segítsé­gével egy négylakásos tár­sasház épül Apagyon, mely­ben négy háromgyermekes család lakásgondját szeret­nénk megoldani. Jól fizet a dohány, bejött az alma is Az apagyi Hunyadi Tsz el­len 1992-ben megindult a csődeljárás. A szövetkezet korábbi gazdálkodása mi­att igen tetemes adósságok gyűltek fel. Ugyanekkor a földrendezés és a kárpót­lás miatt meg kellett kez­deni a földek visszaadását is, így a tsz korábbi gaz­dálkodási egységei kft.-vé alakultak át.- Az egykori termelőszövet­kezetnek három fő tevékeny­ségi köre volt, az alma és gyü­mölcs, valamint a dohány és a szántóföldi gabonafélék ter­mesztése — kezdte Bujdos Lász­ló, a falu agronómusa.- Ki végzi most ezt a mun­kát?- A szántóföldi növényter­mesztés magángazdálkodás formájában működik tovább. A gazdák elsősorban kukori­cát és kalászos gabonát ter­melnek. A rossz adottságú földterületek hasznosítására megalakult az Erdészeti és Földhasznosítási Szövetkezet, mely a korábbi erdőterületeket és a más kultúrára nem hasz­nosítható részeket vette birto­kába.- Ha jól tudom, a dohány- termesztésnek is több évtize­des múltja van a faluban.- így igaz. A dohányter­mesztésnek nemcsak múltja van, de komoly árbevételt is jelent a termelőknek. A do­hányfermentáló jóvoltából ’93-tól egy komoly öntözési, fejlesztési program valósult meg. Ennek fényében tizenkét farmer közel kilencvenöt hek­táros területen termel dohányt. Ez szinte az egész megyében egyedülálló. Jelentős beruhá­zás volt a fúróit kutak és a szá­rító berendezések felállítása is.- Mennyire kifizetődő a do­hánytermelés?- Az idei évben megvalósí­tott nagy mérvű áremelés ked­vet adott azoknak az emberek­nek is a termeléshez, akik egy­szer már abbahagyták, vagy eddig még el sem kezdték a dohányozást. A nagylevelű dohányt termelők külön támo­gatást is kaptak. Aki két hek­tár felett vállalt szárított fűzős dohánytermelést, az hektáron­ként háromszázötvenezer fo­rint támogatást kapott. Ebből kétéves kedvező kamatozás mellett százötvenezer forintot kell csak visszafizetni. A fer­mentáló további kedvezmé­nyeket is ad a termesztőknek a műtrágya, a növényvédő szer és a kocsgátlószer terén. Ez utóbbinál aki eredményt ért el, annak a szer vételárának felét a fermentáló állja. A töb­bi szert is hitelbe kapták a gaz­dák, s fizetni majd csak a do­hányleadás után kell. Apagyon jelenleg összességé­ben százöt hektáron van mes­terséges szárítású, huszonkét hektáron pedig természetes szárítású dohány. A betakarí­tás jelenleg is folyik, most kö­rülbelül a felénél tartanak a munkálatok. A szárított do­hány minősége nagyon jó, az átvétel során átlagban har­mincezer forintot adnak egy mázsáért.- Érte-e viharkár a do­hányt?- A dohány nagyon szép, azt kell hogy mondjam, az eső ta­lán még jól is tett neki, nem nagyon kellett öntözni. Talán óriási szerencsének mond­ható, hogy elkerült minket a jégverés, mert biztosítást szinte egyetlen gazda sem kötött. Olyan magasak a dí­jak, hogy ha azt is kifizet­jük, szinte semmi hasznunk nem marad.- Apagy azonban nem csak a dohányról híres.- Fontos szerepet játszik a termelésben az alma is. A szövetkezet ültetvényeit pri­vatizálták, a csődeljárás so­rán mintegy negyven hek­tár, a tagi juttatások után pedig még hetven hektár került magántulajdonosok­hoz. Még a mai napig is kö­zös művelésben van ötven­két hektár, melyet még 1988-89-ben telepítettünk, s most érik be igazán a mun­ka gyümölcse.

Next

/
Oldalképek
Tartalom