Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-05 / 207. szám

1997. szeptember 5., péntek Világkrónika Forradalom volt Luganszkban Fellázadtak az ukrajnai Luganszk város szénbányászai, mert hónapok óta nem kapták meg fizetésüket. Egy csoport­juk éhségsztrájkot kezdett a megyei közigazgatási hivatal előtt felállított sátrakban, egy másik csoport pedig túszul ejtette a szénbánya igazgatóját. Rendőrségi beavatkozás és az elmaradt fizetések folyósítása után a bányászok beszün­tették a sztrájkot. A második teszt is azt mutatta ki, hogy Maradona szervezetében tiltott szer volt a Boca-Ar- gentinos Juniors mérkőzésen, augusztus 24-én, vagyis a fut- ballsztár vizeletén szerda este elvégzett ellenpróba a Bue­nos Aires-i Gyógyszerészeti Egyetemen megerősítette a ko­rábbi pozitív vizsgálati eredményt. 1991 ótaDiego Maradona már két ízben produkált pozitív tesztet, és ezúttal büntetés­ként egy legalább 15 hónapig tartó felfüggesztésnek néz elébe, ami alighanem labdarúgó-karrierjének végét jelenti. Egy megvadult majom súlyosan megsebe­sített a Tirolban fekvő Volders nevű faluban egy négy hóna­pos csecsemőt. A több mint 20 éves állat egy magánház kertjéből ment át a szomszéd kertbe, ahol beugrott az ott alvó csecsemő gyerekkocsijába, s többször beleharapott a bébi lá­bába. A kisfiú édesanyja éppen beszaladt a házba, mert csen­gett a telefon, a nagyapja és más családtagok ellenben a kert­ben dolgoztak. Ők figyeltek fel a keserves sírásra és a zajra, de csak nagy nehezen sikerült kiűzniük a megvadult állatot a kertből. A majom először az utcára futott, de aztán a gazdá­jának sikerült befognia. Az ő kívánságára az állatorvos elal­tatta az utóbbi időben igen agresszívvá vált állatot. Hatalmas erejű robbanás rázta meg csü­törtökön kevéssel kilenc óra előtt Párizs XV.. délnyugati kerületét. Az igen nagy átmenőforgalmú Lecourbe út egyik sokemeletes épületének lépcsőháza, valamint a liftakna s az épület egy része is összeomlott a detonációt követően. Több lakásban tűz ütött ki. Legalább 35-en megsérültek, néhá- nyuk állapota súlyos. Huszonöt embert azonnal kórházba szállítottak, a többieket a helyszínen felállított ideiglenes mentőállomáson ápolják. A szakemberek szerint vélhetően gázrobbanás történt az első vagy második emeleti lakások egyikében, s ez okozta a súlyos balesetet. Tűzvész pusztított csütörtökre virradóra a nagy déli kikötővárosban, Marseille-ben, ahol egy 2000 négyzetméteres raktárban csaptak fel a lángok. Hiába riasz­tották gyorsan a tűzoltókat, az épületet és a benne tárolt világítástechnikai eszközöket már nem tudták megmenteni a gyorsan terjedő lángoktól. Marseille-ben szerencsére sze­mélyi sérülést nem okozott a tűz, de a környékről félszáz embert ideiglenesen ki kellett telepíteni. Ők a délelőtt fo­lyamán már visszatérhettek otthonaikba. Carlos-akták MTI Carla Del Ponte svájci államügyésznő magyar újság­írók előtt értetlenségét hangoz­tatta amiatt, hogy Budapest - mint fogalmazott - nem adja meg neki a kért segítségei ab­ban a büntetőeljárásban, ame­lyet a Carlos néven ismert ter­roristával kapcsolatban állt egyes személyek ellen indítot­tak a svájci hatóságok. Carla Del Ponté azt szeretné, ha Göncz Árpád jövő heti svájci látogatása során Arnold Koller svájci szövetségi elnök felvet­né ezt az ügyet a magyar államfőnek. Az államügyésznő — m un­katársával, Hansjörg Stadlerrel együtt - berni tájékoztatójában elmondta: az egykori NDK ál­lambiztonsági szolgálata (a Stasi) egyes aktáiból kiderül: Carlos a 80-as évek elején Ma­gyarországon tartózkodott, és a magyar szervek megfigyelés alatt tartották. Carlosnak lé­nyegében Budapesten volt a főhadiszállása, és ott találko­zott csoportja tagjaival, illet­ve vele rokonszenvező szemé­lyekkel. Ebben az időben rob- I bantásos bűncselekményeket - gyilkosságokat, valamint személyi sérüléssel járó gyil­kossági kísérleteket - követtek el külföldön Carlos utasítására vagy vezetésével. E cselekmé­nyek színhelye nem Svájc volt, de a gyanúsítottak között fel­bukkantak olyanok is, akik abban az időben svájci lako­sok voltak. Konkrétan négy személyről, három svájci és egy amerikai állampolgár­ról van szó. Őket 1994-ben Svájcban őrizetbe vették, de egy idő után el kellett őket engedni, mert a Stasi-aktákban szereplő adatok hitelességé­nek ellenőrzéséhez nem álltak rendelkezésre a szükséges megerősítő bizonyítékok. Svájc már akkor Magyar- országhoz fordult, és kérte a Carlos magyarországi tartóz­kodásával összefüggő infor­mációkat és aktákat, illetve annak lehetővé tételét, hogy svájci illetékesek tanúként kihallgassák a Carlosszal an­nak idején hivatalból foglal­kozó magyar személyeket. (Előzőleg kihallgatták a Stasi- akták forrásául szolgáló egy­kori keletnémet hírszerző tisz­teket. E tisztek - beszámoló­ik szerint - magyar szemé­lyektől származó szóbeli ér­tesülések alapján szolgáltak információval Carlos magyar- országi tartózkodásáról.) A palotán nem leng a zászló A királyi udvar ellen fordult a hangulat Csütörtökre az országos sajtó címoldalaira került az a napok óta parázsló közelégedetlenség, amellyel a brit alattvalók a királyi család látszólagos részvétlen­ségét, elzárkózását figyelik a walesi hercegnő tragé­diája kapcsán. MTI A hangulat éles fordulatát érzékelve Tony Blair kor­mányfő személyesen igyeke­zett megvédeni az udvart a közvélemény mind erőtel­jesebb fenntartásaival szem­ben, mondván: a briteknek méltányolniuk kell a királyi család kétségtelen gyászát és azt, hogy emellett elő kell ké­szítenie a majdani trónörökös édesanyjának temetését, és vi­gaszt kell nyújtania Diana két gyermekének, Vilmos is Harry hercegeknek is. A közvélemény azonban - amelynek elmarasztaló véle­ményét nem csupán a bulvár­lapok, de a mértékadó újságok is első oldalas főcímekben ug­ratták ki csütörtökön - főleg azt nehezményezi, hogy az udvar négy nappal Diana ha­lála után még egyetlen szót sem szólt a nyilvánossághoz, s azt is, hogy a londoni királyi palotán nem leng félárbocon - egyáltalán kint sincs - a Wind- sor-ház címerlobogója, a Ro­yal Standard. A világ legolva­sottabb, naponta 11 millió ol­vasóhoz eljutó bulvárlapja, a The Sun egész első oldalát el­foglalta csütörtökön az a két kérdés, amelyet az alattvalók is mind gyakrabban feltettek: hol „a mi királynőnk”, és hol az ő lobogója? A királynő egyébként teljes családja körében a Londontól 900 kilométerre északra fekvő skóciai rezidenciára, Balmo- ralba húzódott vissza, s a tra­gédia óta ki sem mozdult on­nan. A második kérdésre az udvar protokollosai igyekeztek csütörtökön megnyugtató vá­laszt adni, hangoztatva: a Ro­yal Standard, a brit monarchia jelképe nem azonos a Union Jackkcl, vagyis a brit unió jól ismert állami lobogójával. Ez utóbbit bárki bármilyen gyász­esemény alkalmával félárboc­ra engedheti, a királyi címer­zászlót azonban soha senki, még akkor sem, ha maga az uralkodó hal meg, mert a Royal Standard nem a király(nő) sze­mélyét, hanem a monarchia fo­lyamatosságát jelképezi. Az uralkodói lobogó „a meghalt a király, éljen a király alapel­vének megfelelően mindig az árboc tetején lobog... így volt ez 1952-ben is, VI. György ki­rály halála után” - hangsúlyoz­ta a palota szóvivője csütörtö­ki nyilatkozatában, hozzátéve: a londoni Buckingham palotán azért nincs kint a Royal Stan­dard, mert II. Erzsébet nem tar­tózkodik ott. Dodi al-Fayed ígérete Diana brit hercegnő udvarlója, Dodi al-Faycd fényképe­zési lehetőséget ígért a fotósok hadának néhány órával a szerencsétlenség előtt - mondta a Reuter hírügynökség­nek Veres László szabadúszó sajtófotós, egyike annak a hat „paparazzónak”, akiket őrizetbe vett a francia rendőrség a szerencsétlenség helyszínén. Amikor a rangos, vagyonos pár vacsoráját költötte a fé­nyes, csillogó Ritz szállóban, az egyiptomi pénzmágnás egyszer csak kijött a szálló elé az utcára, és megígérte a fotósok lesben álló hadának, hogy lehetőségük lesz lefény­képezni őt és Dianát az estebéd végeztével - állította a fotós. Előadása szerint eredetileg 25-en lestek az alkalomra, de megneszelve a nyilvános fénvképeszkedés hírét, renge­teg bámészkodó is odagyűlt. Végül mintegy háromszázan szorongtak a főporta előtt, talán ez ijesztette el a érdeklődés homlokterében lévő párt az ígéret teljesítésétől. Veres kijelentette: amikor ráeszmélt, hogy az ígért kö­zös fényképeszkedésből valamiféle üldözéses verseny vá­lik, hazaindult. Úton otthona felé értesült telefonon, hogy szerencsétlenség történt. A helyszínre sietett. Érkezésekor már ott voltak a mentők és a rendőrök. Palotai István (Új Kelet) Siileyman Demirel török államfő Göncz Árpád meghí­vására hazánkba érkezett. Lá­togatása roppant időszerű, hi­szen éppen ideje eloszlatni azokat a fellegekel, melyek a két ország diplomáciájának egén sűrűsödek. Igaz, nem Demirel bűne, ami korábban történt, sőt nem is azé a politi­kai vonulaté, amelyet képvi­sel, de a tény ettől még tény marad: Törökország néhány hónapja még azzal fenyege­tőzött, hogy megvétózza Ma­gyarország felvételét a NATO- ba, ha az Európai Unió to­vábbra is elzárkózik Ankara uniós felvételétől. Ha a meg­fogalmazás sántított is - hiszen a NATO-ban nem „vétózhatta” volna meg felvételünket, leg­feljebb úgy akadályozhatta volna, hogy a török parlament nem ratifikálja a brüsszeli dön­tést -, a kijelentés így is Da- mokles kardjaként lebegett a fejünk fölött. Mindenesetre most megnyugvással vehetjük tudomásul, hogy az iszlámba­rát török kormányerők szarvát letörték Kemál Atatürk mo­dern „fiai” — azaz az európai eszmeiséget valló török tábor­nokok -, és ezzel a méltatlan zsarolások kísérletének kora is lejárt. A török államfő kijelen­tette, hogy országa teljes mell­szélességgel támogatja a ma­gyar tagfelvételt, és annál is in­kább örömmel, mivel erre az első javaslatot éppen az an­karai kormány tette hajdan Brüsszelben... Göncz Árpád válaszbeszé­de is figyelemreméltó eleme­ket tartalmazott. Elsősorban az volt meglepő, ahogy kiállt Törökország EU-felvétele mellett. „Az önök országának joga van arra, hogy beleszól­jon Európa ügyeibe, és ne csak kereskedjenek vele” - mondotta... Az események baráti és rendkívül pozitív hangvétele arra enged következtetni, hogy jóval szélesebb csator­nák nyílnak meg a jövőben a két ország között, ami bizony ráfér kereskedelmi kapcsola­tainkra... *** A Pnom Penh-i repülőtér kö­zelében lezuhant a vietnami légitársaság TU 134-es gépe. A tragédiát egyetlen csecsemő élte túl. A tragédiát az okozta, hogy a pilóta túl alacsonyan repülve közelítette meg a ki­futópályát, és amikor ezt ész­revette, és fel akarta rántani a gépet, már késő volt, így a Tupoljev a földhöz csapódott, átbukott önmagán, majd láng­ba borult. Nos, ismervén a kambodzsai viszonyokat és a Pnom Penh-i repülőtéren uralkodó állapoto­kat, állítom, az a csoda, hogy eddig nem volt ilyen vagy eh­hez hasonló esemény. A Pol Pot-rezsim „áldásos” tevékenysége folytán minden lepusztult, mindent elloptak és széthordták - kivéve az ütött-kopott kifutópályát. Nemhogy légiirányításról, de még repülőtéri szolgálatról sem volt szó: az irányítótor­nyok üresen tátongtak. Érdekes helyi vonatkozása is van - illetve volt - a viet­nami gép tragédiájának. Ne­vezetesen az, hogy a kilenc­venes évek elején egy - töb­bek között - nyíregyházi ér­dekeltségű cég, a NAWA Rt., pontosabban annak egy része, a NAWA AIR légitársaság kapta meg a jogot a kambo­dzsai kormánytól, hogy kelt­se életre az ország légiköz­lekedését. Építse ki a bizton­sági rendszereket, töltse fel a gépparkot (akkoriban össze­vissza két LI-2-es képviselte a kambodzsai légitársaságot), és teremtse meg a biztonságos belföldi légiközlekedés fel­tételeit. Az üzlet azonban sajnos du­gába dőlt - a tervezett közös magyar-kambodzsai légitársa­ság, a KANAWA AIR létre sem jött, így minden maradt a régi­ben... A gépek - légiirányílás hí­ján — csak nappal, világosban repültek a pilóták kénye-ked- ve, gyakorlata és szerencséje, jelen esetben azonban szeren­csétlensége szerint... Lám, milyen közel kerülhet — egy-egy pillanatra - megye- székhelyünk is a világ esemé­nyeihez. . Hírek Kárpátaljáról D. A. (Új Kelet) _____ El nöki kitüntetések. Az ukrán parlament több kárpát­aljai képviselője magas álla­mi kitüntetésben részesült a napokban. Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott magyaror­szági nagykövetévé nemrég kinevezett Oreszt Klimpus, valamint Tóth Mihály, az egyetlen magyar nemzetisé­gű parlamenti képviselő az Elnöki Érdemrend III. foko­zatát vehette át Leonyid Kucsmától, a magyarul anya­nyelvi szinten beszélő Ivari Korsinszkij pedig megkapta az Ukrajna Érdemes Égész- ségügyi Dolgozója címet. A kitüntetéshez járó okle­vél szerint Tóth Mihály azért kapta az érdemrendet, mert jelentős munkát végzett mind az alkotmányozásban, mind pedig az önkormány­zati törvény kidolgozásában. A kitüntetett a Kárpáti Igaz Szó című ungvári lap tudósí­tójának elmondta: ez a mun­ka csapatmunka volt, s az őt támogató személyek és szer­vezetek nélkül nem tudott volna eredményesen tevé­kenykedni a parlamentben. Azt is hangsúlyozta, hogy megítélése szerint a magas ki­tüntetés nemcsak neki szól. hanem a kárpátaljai magyar politizálásnak is. *** Tanévnyitás a beregszászi főiskolán. A Beregszászi Já­rási Közigazgatási Hivatal üléstermében sor került a Kárpátaljai Magyar Tanár­képző Főiskola ünnepélyes tanévnyitójára. Brenzovics László, a KMKSZ alclnöke bevezető szavai, az ukrán és a magyar Himnusz elhangzása után Herczog György, a megyei közoktatási főosztály helyet­tes vezetője köszöntötte az ünnepség résztvevőit. A főiskola munkájáról dr. Szabó Géza címzetes főis­kolai docens, a nyíregyházi Bessenyei György Tanár­képző Éőiskola főtitkára, a Hungarológiai Intézet veze­tője., a BGYTF Beregszászi Speciális Képzésének veze­tője számolt be. Elmondta, hogy eddig 42 diák szerzett itt tanítói vagy óvodapeda­gógusi oklevelet. A most megkezdődött tanévben kapja meg diplomáját az an­gol-történelem és az angol­földrajz szakos hallgatók első csoportja. Dr. Balogh Árpád, a BGYTF nemrég kinevezett főigazgatója a nyíregyházi főiskola tanári kara nevében támogatásáról biztosította a beregszászi testvérintéz­ményt. Varga György, a Határon Túli Magyarok Hivatalának ugyancsak nemrég kineve­zett főosztályvezetője és Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar T anárképző Éőiskola főigazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Brenzovics László felolvasta dr. Tabajdi Csaba államtitkárnak a főis­kola tanáraihoz és diákjaihoz intézett levelét. Az első évfolyamos hall­gatók letették a diákesküt, majd dr. Balogh Árpád és Orosz Ildikó kézfogással a főiskola diákjaivá fogadta a fiatalokat. A Szózat eléneklésévei végződött ünnepségen jelen vohNémeth János, a Magyar Köztársaság ungvári főkon­zulja is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom