Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-04 / 206. szám

A horvát hatóságok vizsgálati fogságba he­lyeztek 4 férfit azok közül, akik 1991-ben egy horvát segédrendőri különítmény tagjaiként állítólag szerbek szá­zait gyilkolták meg - adták hírül szerdán a zágrábi napilap­ok. Az őrizetbe vettek egyike Miro Bajramovic, aki a Feral Tribune című, spliti ellenzéki hetilap legutóbbi számában megjelent önvallomásában azt állította, hogy a Tomislav Mercep parancsnoksága alatt tevékenykedő különleges ala­kulat szerbek százait kínozta és gyilkolta meg 1991-ben, főképpen a nyugat-szlavóniai Pakrac környékén. Bajramovic szerint a különítmény válogatás nélkül gyilkolt nőket, idős asszonyokat és gyerekeket is. A szemrevalóbb nőket meg is erőszakolták, áldozataikat bestiálisán megkínozták. Az algériai sajtóban szerdán több jelentést közöltek terrorista csoportok megsemmisítéséről. Az Al-Ka- dar szerint 47 lázadót öltek meg a biztonsági erők a Szidi Bel Abbesz körül dúló harcokban, a fővárostól, Algírtól 370 kilométernyire délnyugatra. Ugyanez a lap jelentette, hogy a marokkói határ mellett fekvő Szabra közelében 15 szélsőségessel végeztek pénteken a kormányerők. Diana walesi hercegnő emlékének szen­teli szerda esti belgiumi koncertjét Michael Jackson. Az amerikai popénekes eredetileg vasárnap lépett volna fel a tengerparti Oostende városában, de a népszerű hercegnő halála olyannyira megrázta, hogy lemondta a hangversenyt. Jackson szombat este együtt vacsorázott Dianával és barát­jával a párizsi Ritz szállodában. Jóllehet Jackson ügynöke ezt tagadja, belga sajtóértesülések megerősítik. Feltételezé­sek szerint a nézők között jelentős lesz az angolok száma, annak ellenére, hogy a hercegnő halála óta a sziget gyászol. Fahd bin Abdel-Aziz szaúdi uralkodó egyik dzsiddai palotájában kedd este fogadta Mohammad Rahhanit, az afganisztáni fanatikus tálib mozgalom ideigle­nes kormányzótanácsának vezetőjét. A találkozón, amelyen részt vett két szaúdi miniszter és a Rabbani kíséretében lévő küldöttség is, áttekintették a legutóbbi afganisztáni harctéri eseményeket. A szaúdi hírügynökség jelentése szerint a fe­lek baráti légkörben tárgyaltak. Szaúd-Arábia - Pakisztán­hoz és az Egyesült Arab Emírségekhez hasonlóan - a tálibok mozgalmát Afganisztán törvényes kormányzatának ismerte el idén májusban, a tálibok katonai térnyerése idején. Az amerikai védelmi minisztérium megerősítette, hogy a hadsereg szeretné kipróbálni a tulaj­donában lévő leghatásosabb lézerfegyvert űrbéli célpont ellen, amely egy háromszázötven kilométeres magasságban keringő katonai felderítő műhold lenne. Ken Bacon szóvivő kedden közölte, hogy William Cohen védelmi miniszter még fontolgatja a végleges döntést a szeptemberre tervezett kísérletről. Tájékoztatása szerint a próbalövés kettős célt szolgálna: egyrészt felmérhetnék, hogy mennyire sebezhetők az amerikai katonai műholdak, másrészt megállapíthatnák a lézerfegyver hatékonyságát űrcélpontok ellen Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő ked­den fogadta Egyiptom tel-avivi nagykövetét, és kérte, hogy engedjék szabadon a vasárnap Kairóban Izrael javára foly­tatott kémkedésért 15 évi kényszermunkára ítélt izraeli drúz férfit, Azam Azamot. Izraeli vezetők több ízben kijelentet­ték, hogy a 34 éves férfi nem ügynöke semmilyen izraeli szolgálatnak. Jeruzsálemben hivatalos forrásból elmond­ták, hogy a kormányfő az egyiptomi elnöknek címzett le­velet adott át a Mohamed Bászjuni nagykövetnek, és eb­ben arra kérleli Hoszni Mubarakot, hogy cselekedjen Azam mielőbbi kiszabadulása érdekében, s hogy addig is enyhít­senek fogva tartásának körülményein. Az izraeli rádió ér­tesülése szerint Netanjahu felajánlotta Kairónak, hogy Iz­raelben fogva tartott egyiptomiakat engednek el, ha Azam visszanyeri szabadságát, bár ezt az AP szerint a kormányfő hivatala cáfolta. Most nem késtünk F. Sipos József karcolata Néha alaposan rácáfolunk Ady Endre híressé vált sorai­ra: „Mi mindig mindenről elkésünk”. Hát persze hogy elkésünk onnan, ahová fel­tétlenül rohanni kellene... De nem késtünk el hadat üzenni a nagy Szovjetuniónak, ké­sőbb nem késlekedtünk se­gítségükkel leverni saját for­radalmunkat, és legutóbb sem késlekedtünk kimonda­ni: „Tovaris, konyec!” Most rohanunk a NATO-ba, és nem késlekedünk futni Európa felé - mi, a tizennégymillió magyar. Pontosabban már meg is érkeztünk, méghozzá a napokban, Veres László képviseletében egy párizsi alagútba, a walesi hercegnő mögé. Nem rossz bizonyít­vány ez, hiszen 190 kilomé­teres óránkénti sebességgel még sehová sem érkeztünk, főleg nem egy paparazzo képviseletében. Ami igaz, igaz: macedón állampolgár, és László Veres néven került be a francia rendőrségi akták­ba, de mégiscsak egy a tizen­négymillió magyar közül. Világkrónika „Bagóért” kőolaj-finomítót? Munkatársunktól Mindössze két Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei kép­viselője volt annak a Brassóban második alkalommal megren­dezett expónak, amelyen több mint száz magyar és román cég és gazdasági szervezet vett részt. A négynapos, üzletem­ber-találkozóval egybekötött szakmai seregszemlén részt vevő, Nyíregyháza székhelyű Univox Kft., valamint a megyei gazdasági önkormányzat kép­viselői előtt Molnár Lajos, ha­zánk romániai kereskedelmi ki- rendeltségének helyettes veze­tője tartott nyitóelőadást. Ki­emelte, hogy a magyar-román politikai kapcsolatok látványos javulása, a partneri viszony köl­csönös elfogadása, valamint az életbe lépett Közép-Kelet-Euró- pai Szabadkereskedelmi Egyez­mény (CEFTA) kedvező felté­teleket teremteti a gazdasági együttműködések fejlesztésé­hez. Ez utóbbi hatására az ipari termékek háromnegyede vám­mentessé vagy minimális vám­tartalmúvá vált, s az ezredfor­dulóig további exportkorlál-le- építések várhatók, így a két or­szág közötti áruforgalom a közeljövőben elérheti a félmil- liárd dollárt is. Az üzletember-találkozó résztvevőit Aferccű Florescu, a Brassó megyei kereskedelmi kamara elnöke tájékoztatta a román privatizációs lehetősé­gekről. Mint elmondta, a régió Románia második legfejlet­tebb ipari térsége, s a magá­nosításra felkínált 220 állami vállalat közel fele hetek alatt „elkelt”. Nem lehet százszáza­lékos, csak kizárólag - 0.01-tői 70 százalékig terjedő - több­ségi vagy résztulajdont szerez­ni. A forint és a lej 1:40-es cse­rearánya miatt a magyar befek­tetők jó pozícióból indulhat­nak a versenytárgyalásokon. A vételre ajánlott vállalatok érté­ke 600 ezertől 200 millió lejig terjed, s a kínálatban szerepel többek között kőolaj-finomító, műtrágya-, gép- és műszergyár. További befektetői célpontkét jelezte a termőföldeket, ame­lyeket egyelőre szabadon vá­sárolhatnak a külföldi beruhá­zók. A román privatizációs lehetőségekről a megyei gaz­dasági önkormányzat nyíregy­házi székházában kaphatnak tájékoztatást az érdeklődők. Kezdődnek a tárgyalások Égi pályán a Hot Bird-3 MTI _____ A Francia Guyana-i Kourou űrközpontjából szerdára virradóra útnak indították a Hot Bird-3 jel­zésű televíziós műholdat hordozó Ariane rakétát, s az röviddel később pályá­ra állította a szatellitet, amely beüzemelés után egyebek mellett a magyar közszolgálati televízió kettes csatornájának mű­sorát fogja sugározni. A sorrendben 99. Ariane rakéta az EUTELSAT tu­lajdonát képező Hot Bir- dön kívül egy másik euró­pai szervezet, az EUMET- SAT műholdját, a Météo- sat-7 jelzésű meteorológi­ai műholdat is geosta- cionárius pályájára he­lyezte. A rakéta kilövése magyar idő szerint éjfél után 21 perccel történt. MTI Lengyelországgal szeptem­ber 16-án, Csehországgal szep- tember 23-án kezdi meg a NATO a csatlakozási tárgyalá­sokat -jelentették be Brüsszel­ben. Az már korábban eldőlt, hogy Magyarországgal szep­tember tizedikén tartják az első fordulót. Valamennyi meghí­vott országgal Brüsszelben kezdik a megbeszéléseket. A NATO a külügyminiszterek decemberi találkozójára aláír­ható állapotba kívánja hozni a csatlakozási jegyzőkönyveket, amelyek jövőre a tagországok parlamentjei elé kerülnek meg­erősítésre. A fő cél az, hogy az 1999 áprilisában Washington­ban tervezeti NATO-csúcsig valamennyi érintett törvényho­zás szentesítse a jegyzőkönyvet, és ugyanezen a két napon a szö­vetség új tagok felvételével ün­nepelhesse alapításának ötvene­dik évfordulóját. Diplomáciai források szerint legalábbis Magyarországgal október végéig minden bi­zonnyal lezárulnak a kétolda­lú megbeszélések, és novem­berben már megszövegezik a csatlakozási jegyzőkönyvet. A szeptember-októberi főtár­gyalás alapvető célja tisztáz­ni a NATO alapokmányának számító washingtoni szerző­désben foglalt jogokat és kö­telezettségeket. A kizárólag NATO-ügyek- kel foglalkozó Atlantic News című kiadvány szerdai számá­ban közli, hogy Magyarorszá­gon november 16-ára kiírták a népszavazást a NATO-csatla- kozásról. Emlékeztet arra is, hogy az Észak-atlanti Közgyű­lés küldöttségének számos tagja múlt heti budapesti láto­gatásán arról biztosította a magyar külügyminisztert: par­lamentjük nehézség nélkül beleegyezik majd Magyaror­szág belépésébe. Lengyel rendőri sikerek Maffiózók közt - „beépítve” Szilágyi Szabolcs A lengyel rendőrség - mely nevében már évekkel ezelőtt „milicja”-ról „policja”-ra vál­tozott - egyre több kiváló ered­ményt mondhat magáénak a bűnözés elleni harcban. Ügy­nöki hálózata segítségével si­került szétvernie néhány komo­lyabb szervezett bűnözőcso­portot. A július elseje óta működő különleges rendőri csoportok tagjai beépülnek a bűnbandák­ba. A lengyel médiumokban megjelent néhány riport rész­leteiből a varsói tudósító is némi betekintést nyert a tit­kos ügynökök munkájába. Ezekből például kiderült, hogy néhány hölgy is szolgá­latot teljesít a „szigorúan tit­kos teamekben”. Angolosan szólva a „task force” (feladatra összpontosító egységek) száma még nem sok­kal haladja a tízet. Külön a gengszterek elleni harcra ala­pították őket, tagjainak be kell férkőzniük a bűnözők közé, felderítést kell végezniük, és a bíróságok számára kell bizo­nyítékokat gyűjteniük. A békés lengyel polgárok körében ret­tegett úgynevezett wolomini banda felszámolása a terespoli lengyel-ukrán határátkelőnél már a titkos ügynökök egyik első sikeréi jelzi. A varsói Or­szágos Rendőrkapitányság maffiaellenes osztályának pa­rancsnoka, Czarnecki felü­gyelő úgy nyilatkozik, hogy az említett banda ellenőrzése alá vonla Kelel-Lengyelország te­rületén a csempészet és a pros­titúció egész láncolatát. A lengyel „task force”-okba a rendőrség hivatásos állományá­ból kerülnek át olyan rendőrök, akik kellőképen edzettek a szer­vezett bűnözés elleni harc front­ján. Olyan rendőrtisztek ők, akik­nek a személyi adatait a legszi­gorúbb titokban tartják és védik. Ok nem a hagyományos rendőri operatív munkát végzik, hanem „feldolgozzák”, vagy más szó­val feltérképezik a maffiát. Az ügynöknek, akinek be kell jutnia a bűnszövetkezetbe, hasznosítania kell a maffiael­lenes osztálynál dolgozó kol­légák úgynevezett „operatív” ismeretanyagát. Tehát már a bűnözőcsoportba való behato­lás előtt meg kell ismernie an­nak tagságát. Felkészüléséhez rendőrségi videofelvételek, fo­tók és a teljes bűnügyi doku­mentáció rendelkezésére áll. Ám ami a legfontosabb, pszi­chológiai szempontok szerint is meg kell ismernie a célba vett társaságot. Bűnügyi filmbe illik, amit az újságírók megtudhattak a var­sói kapitányságon: az ügynök­nek, amikor először kerül sze­mélyes kapcsolatba a maffiá­val, nem egyszer külsőt is kell változtatnia. A nőknek ez könnyebben megy, a férfiaknak nehezebb magukat rászánni a hajfestésre, a frizura átalakítá­sára, szakáll növesztésére vagy épp a bajusz leborotválására. Különleges kiképzést kap­nak a maffia elleni harc titkos­rendőrei. De alkalmasságuk­nak már előbb ki kell derülnie: az ilyen feladathoz sajátos pszi­chikai rátermettségre, minde­nek előtt a stresszel szembeni ellenállóképességre van szük­ség. A titkosügynök maga dönti el, milyen álcázással közelít a maffiához: taxisofőrként? Kok­télt keverő hármanként? Men­tőápolóként? Üzletemberként? Lump alakként? A lengyel ügynököket egy lengyel származású kanadai férfi képezi ki. A szuperügynök több mint két évtizeden át dol­gozott kanadai és hongkongi „task force”-okban. Dayton csődje? Bürget Lajos jegyzete A boszniai szerbek feladták a leckét azoknak, akik azt hitték, hogy a daytoni megállapodás végre megoldhatja a boszniai vál­ságot. Sok mindennel számoltak a megállapodás aláírói, csupán azt hagyták figyelmen kívül, ami az egész dolog mozgatója: a nacio­nalizmust. Úgy vélték, hogy né­hány ezer katona, néhány gazda­sági ígéret és fenyegetés véget vethet annak, ami évszázadok óta ott feszül a Balkánon. A dolgot túlságosan a liberális, a civilizált diplomácia alapelveinek megfe­lelően igyekeztek rendezni, elfe­ledve azt, hogy ebben a térség­ben a demokrácia fogalma egé­szen más, mint Washingtonban, vagy bárhol másutt Európában. Közismert, hogy a szerb nacio­nalizmus gyökerei évszázadokra nyúlnak vissza. Az is köztudott, hogy a szerbek történelmi ügyin­tézésének eszköze folyamatosan az erőszak volt, ami a török idők­ben az önvédelem, később az ön­érvényesítés eszközévé vált. Itt a romantika minden jellemzőjével él a hegyi harcos, az orvlövész, a csetnik, a partizán legendája, aki olyan ember, akit nem tudnak le­győzni, mert minden helyzetben kíméletlenül öl, hiszen ezt köve­teli a haza. Ha baj van, akkor hát fel a hegyekbe, lőni ott is lehet, a bújkálásból egyszer tán kivezet az út. Furcsa, de a XXI. század küszöbén is ez a szemlélet, amely a szerb ultrákat vezérli, akiknek dühe éppen az elnök asszony kul­turált, európai jellegű politizálása miatt lobbant fel. Már látható, hogy a közvetí­tők sikerei igencsak mérsékeltek. Észrevehető, hogy a gazdasági fe­nyegetések ellenére sem sikerül őket leszerelni, meggyőzni. Min­den intő szóellenére bújtatják, mi több, hősként szerepeltetik hábo­rús bűnöseiket, mintegy fittyet hányva a világközvéleményre. Mindez félelmetesen logikus, olyannyira, hogy csak azok le­pődnek meg a dolgok ilyetén- képpeni alakulása miatt, akik c térség történelmét nem elemez­ték a mai, történelminek mondott lépések előtt. És miért nem lép Belgrad? Ho­gyan lehet az, hogy a szerb elnök mosolyogva tárgyal, és elnézi boszniai szerb néptestvéreinek ezt a magatartását? Gondolom nyu­godt, hiszen katonai ereje van, ki­derült, hogy minden embargót túlél, és az is közismert, hogy né­hány volt amerikai vezető politi­kussal üzleti kapcsolatban áll. övé a média. Mitől kellene tartania? És különben is, hogy avatkoz­hatna be ő, amikor ott a sok hon­fitárs, aki önállóan kell hogy dönt­sön? Dayton így elérkezett a csőd kapujába. Lázas az izgalom, ho­gyan lehetne megoldást találni, miközben robbannak a bombák, merényleteket tervez a rendőrség, ma kövekkel, lehet, hogy holnap gránátokkal dobálják az SFOR- erőket. Erőszakra erőszak ? Az amerikai el lenlépést ígérő kijelen­tések harciasak, de hát ki gon­dolja komolyan, hogy az ohiói fiúk Boszniában fogják megvé­deni az amerikai demokráciát? Ki hiszi, hogy van olyan amerikai törvényhozás, amely ilyen lépés­re áldást ad? Vagy vannak presztízsokok? Mit lehet még tenni? A helyzet valóban talányos. És egyben veszélyes. Egy aligmúlt háború után újabb tűzfészek Eu­rópában történelmi anakronizmus lenne. Márpedig ennek lehetősé­ge sem kizárt. így talán azt lehet­ne elképzelni, hogy a politika tűz­oltó módon döntő közegei helyett olyanoknak kellene leülni egy asztalhoz, akik végre megfejtenék az európai naicionalusok okait, megszüntetésük lehetőségeit. Mert így végképp kettészakad a kontinens. Ez pedig igencsak messze esik az integráció áhított gyakorlatától.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom