Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-23 / 222. szám

Oroszország teljes felülvizsgálatnak vetné alá a NATO-hoz fűződő viszonyát, ha az észak-atlanti szer­vezet meghívná soraiba a balti államokat - jelentette ki a Newsweek című nemzetközi hírmagazinnak Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter. Hozzátette: a NATO- bővítés új választóvonalat teremt, amit csak Oroszország meghívásával lehetne elkerülni. Ekkor viszont a NATO meg­szűnne - mondta Primakov. Két izraelit lövésekkel megsebesítettek hétfő reg­gel Ammánban. Az incidens a jordániai főváros Deir Gbar körzetében történt, ahol az amerikai nagykövetség és az iz­raeli nagykövet rezidenciája is található. Az izraeli rádió jelentése szerint a merénylet sebesültjei izraeli biztonsági őrök voltak, az AFP azonban a nagykövetség szóvivőjét idéz­ve azt írta, hogy két izraeli diplomata sebesült meg a nagy- követség közelében végrehajtott támadásban. Állítólag egy jordániai biztonsági őr is megsebesült. A támadók - akik feltehetően jordániak voltak - egy gépkocsiból nyitottak tüzet. Az izraeli nagykövetség szóvivője elmondta, hogy a sebesülteket egy ammáni kórházba szállították, és az álla­potuk nem súlyos. Spanyolország alig burkoltan az Európai Unió keleti bővítésének megakasztásával fenyegetőzött arra az esetre, ha az új tagok felvételének ára az EU szegényebb térségei által élvezett kedvezmények megvonása lenne - az értesülést a The Daily Telegraph közölte hétfőn. A vezető brit konzervatív napilap brüsszeli forrásokat idézve azt írta: José-Maria Aznar spanyol miniszterelnök svédországi ma­gánlátogatásán kijelentette, hogy „sem a bővítés, sem a pénz­unió nem képzelhető el a maastrichti szerződés megsértésé­vel”. Aznar szerint Spanyolország joga a kohéziós alapok­ból származó központi EU-segélyekre a maastrichti doku­mentumban is szerepel. Hamisítvány az a levél amelyet Csao Ce­jangnak, a Kínai Kommunista Párt volt főtitkárának tulaj­donítottak, és amely az 1989. júniusi Tienanmen téri vé­rengzés megítélésének felülvizsgálatát szorgalmazza - kö­zölték hétfőn a családhoz közel álló források. A szeptember 12-i keltezésű, két és fél oldalas, géppel írt és Csao aláírását nem tartalmazó levelet egy hongkongi kínai nyelvű lap és több nyugati tájékoztatási eszköz tette közzé szeptember 15-én, a KKP kongresszusa idején. A 78 éves Csao Ce-jang, akit 1989 májusában menesztettek tisztségéből, mert nem volt képes úrrá lenni a demokráciát követelő diáktüntetése­ken, pekingi háziőrizetben él. Súlyosbodik Oroszországban az elsősorban a Kaukázus vidékén pusztító tífuszjárvány - je­lentette ki hétfőn Gennagyij Onyiscsenko egészségügyi mi­niszterhelyettes. Az első megbetegedéseket a nyár elején a kaukázusi orosz köztársaságban, Dagesztánban észlelték, ahol azóta hivatalos adatok szerint összesen 98 személy be­tegedett meg. „Ez a szám példa nélküli, annál is inkább, mert a tífuszt már felszámolt betegségnek tekintették Orosz­országban” - idézte Onyiscsenkót az Interfax. Szerbiai választások MTI ________ A vasárnapi szerbiai elnök- és parlamenti választásokon leadott szavazatok több mint háromnegyedének össze- számlálása után közzétett adatok szerint a baloldali pártok szerepeltek a legjob­ban: a Szerbiai Szocialista Párt (SPS), a Jugoszláv Egye­sült Baloldal (JUL) és az Új Demokrácia (ND) közös el­nökjelöltje: Zoran Lilie 1 234 596 szavazatot kapott, míg a második helyen álló Vojislav Seseljre, a Szerb Radikális Párt (SRS) elnökére 936 533 szavazó adta voksát. A har­madik helyen Vük Draskovic, a Szerb Megújhodási Mozga­lom (SPO) elnöke áll 752 029 szavazattal, míg a többi 14 jelölt elhanyagolható számú voksot kapott. A központi választási bi­zottság közlése szerint az el­nökválasztáson 61,94 száza­lékos, a parlamentin pedig 62,44 százalékos volt a rész­vételi arány. Ez azt jelenti, hogy a szerb ellenzéki pár­tok egy részének bojkottfel­hívása nem talált meghallga­tásra: a legutóbbi, 1993 de- , cemberében rendezett szava­záson 61,34 százalékos volt a részvételi arány. A koszo­vói albánok - a korábbiak­hoz hasonlóan - nem vettek részt a választásokon, hogy ezzel is bizonyítsák: nem te­kintik saját államuknak Szer­biát, illetve Jugoszláviát. A tartomány lakosságának többségét kitevő albánok tá­volmaradásának tényét a szerb rádió is megerősítette, azt közölve, hogy az albán- ság részvétele ezúttal csak „jelképes” volt. A parlamenti helyekért ví­vott küzdelemben is az SPS- JUL-ND közös listája vezet 1 241 510 szavazattal. Az SRS-re 1 025 375, az SPO-ra 728 656 választó szavazott. A részeredmények alapján egyértelművé vált. hogy az elnökválasztás első körében egyik jelölt sem aratott végső győzelmet, s a 15 napon be­lül megrendezendő második fordulóban Lilie és Seselj indul majd. Az MTI értesü­lései szerint a vajdasági ma­gyar pártok közül csak a Vaj­dasági Magyar Szövetség jutott be a 250 fős parlament­be. A Kasza József vezette párt öt vagy hat helyhez ju­tott. A magyarok lakta tele­pülésen az átlagosnál alacso­nyabb volt a részvételi arány: egyes körzetekben a válasz­tóknak csak alig több mint harminc százaléka járult az urnákhoz. Világkrónika Ünnepelt a város A Lampert herceg, Szent László királyunk fivére által 1063 és 1095 között alapított Beregszász 1247 karácsonyán IV. Bélától városi rangot kapott, akkor még Lampertszásza néven. A szabad királyi városnak Nagy Lajos király 1342 szeptembe­rében pallosjogot adományozott. Ez utóbbi esemény emlékére - a Beregvidéki Ma­gyar Kulturális Szövetség kezdeményezésére -1995 óta minden év szeptemberének harmadik szombatján méltatják a beregszásziak városuk napját. Idén a Beregszász napját is magában foglaló hagyományos őszi fesztivált a várossá válás 750. évfordu­lója jegyében ünnepelték meg Kárpátalja egyetlen magyar többségű városában és a beregszászi járásban. Dal may Árpád (Új Kelet) A BMKSZ és a polgármesteri hivatal tavasz óta folyó vitája a magyar érdekvédelmi szervezet javára dőlt el: mégis megünne­pelték a várossá válás évforduló­ját. Az esemény tiszteletére csi­nosítottak is Beregszászon, a Kos­suth téren és a központba vezető utcákon betömték a kátyúkat, összeseperték a szemetet. Ha egy­két napra is, de felvillant e jobb sorsra érdemes város, az egykori Felső-Magyarország gyöngysze­me néhai szépségéből valami. Az őszi fesztivál első rendez­vénye Balogh Malvin festő­művész kiállítása volt, amely még csütörtökön nyílt meg a já­rási közigazgatási hivatal előcsar­nokában. Másnap, pénteken tar­tották meg a BMKSZ vers- és pró­zamondó versenyét, valamint honismereti vetélkedőjét, ame­lyekhez a Magyar Nemzeti Ellen­állási Szövetségtől kapott a szer­vezet anyagi támogatást. Este a zeneiskola hangversenytermében találkozott a város magyar, ukrán és orosz értelmisége, hogy meg­beszélje, mi a közös teendő Beregszász kulturális felemelke­dése érdekében. Az ünnepségsorozat főbb ese­ményei szombatra maradtak. Nagyberegen rendezték meg a magyar művészetek IX. megyei folklórfesztiválját, amelyen 19 együttes adott több mint négy­órás műsort. Megyénket nagy- kállói táncosok képviselték, szép sikerrel. Este az egykori megyeháza dísztermében gyűltek össze a beregszásziak és az ünnepre ér­kezett bel- és külföldi vendé­gek. Itt tartották a városi tanács díszközgyűlését. Pataki István polgármester megnyitószavai után felhangzott az ukrán és a magyar himnusz. Zuhánics László történész, a Beregi Hír­lap című járási újság főszer­kesztő-helyettese, a BMKSZ ügyvezető alelnöke a 750 év­vel ezelőtt kapott városi rang­ról, IV. Béla király kivált­ságleveléről tartott előadást. Révay László alpolgármester, a BMKSZ választmányának tag­ja arról beszélt, hogy a szövetség kezdeményezésére a városi ta­nács felújította a díszpolgári cí­met és Pro urbe-díjat alapított. E kitüntetéseket első ízben a múlt évben ítélték oda. Köszöntötte a megjelent tavalyi kitüntetetteket, dr. Báthory Katalint, Benda Ist­vánt és Boráros Jánost, Bereg­szász díszpolgárait (mindhárman budapesüek) és a Pro urbe-díjas beregszászi Kerényi Gyulát. Ezt követően felolvasta a városi ta­nács 1997. szeptember 5-ei hatá­rozatát: a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség által benyúj­tott javaslatok alapján a Be­regszászi Városi Tanács 1997- ben a városért végzett kiemel­kedő tevékenységéért a díszpol­gári címet dr. Szűrös Mátyás ma­gyar országgyűlési képviselőnek, a Pro urbe-díjat pedig Horváth Anna beregszászi képzőművész­nek ítélte oda. (A kitüntetettek méltatása a Beregi Hírlapban jelent meg, on­nan idézünk: „Dr. Szűrös Mátyás 1945 után az első moszkvai magyar nagy­követ volt, aki ellátogatott Kár­pátaljára. Látogatása és érdek­lődése az első reménysugár volt az anyaországtól elzárt magyar­ság számára... 1989. október 14- én a Kőbányai Sörgyár Illyés Gyula Baráti Társaságának aján­dékaként Beregszászon felavat­ták Illyés Gyula mellszobrát. Szű­rös Mátyás a magyar Országgyű­lés elnökeként avatta fel a szob­rot, amely a trianoni döntés után az első olyan köztéri szobor volt Kárpátalján, amit magyar szemé­lyiségnek állítottak. Az esemény történelmi jelentőségű volt, amelynek létrejöttéhez Szűrös Mátyás is jelentős mértékben hozzájárult. 1989. október 14-ei nagy hatású beregszászi beszédét követően jelentős javulás állt be a magyar-ukrán kétoldalú kap­csolatokban. Ungváron megnyílt a Magyar Konzulátus, és határa­ink is megnyíltak a szabad turis­taforgalom előtt.” ,JHorváth Anna Beregszász város szülötte... Számtalan alka­lommal volt résztvevője külföldi kiállításoknak. Műveit Kijevtől Moszkváig, Magyarországtól a Baltikumig és Izraelig mindenütt ismerik. Kárpátalja számos telej pülésén őrzik keze munkáját. O az alkotója a beregszászi Sev- csenko-emléktáblának... Közíró­ként is ismert... Megtört a csend címmel 1965-ben megjelent könyvében Beregszász művelő­dési életéről ír.”) A díszpolgári címmel járó oklevél átvétele után megkér­deztük dr. Szűrös Mátyást, hogy mit jelent számára ez a kitünte­tés.- Számomra megtisztelő, hogy egy 750 éves ősi magyar város önkormányzata díszpolgárává választott engem - mondta a po­litikus. - Előlegnek és bizalom­nak tekintem ezt a jövőre nézve, c igyekszem majd mindent meg- * tenni a városért. 1981-ben jártam z itt először moszkvai magyar I nagykövetként. Felejthetetlen ö élmény volt! Magyarzászlós dip­lomáciai gépkocsival jártuk a vidéket, s az emberek megsü- vegeltek és könnyezve fogad­tak minket. Erkölcsi és emberi küldetés volt számomra a kár­pátaljai magyarság megláto­gatása. Éreztetni akartuk a szovjet illetékesekkel, hogy él itt egy nép ezer éve, s egy ré­sze kisebbségben a Szovjet­unióban. Hálás vagyok a vá­rosi önkormányzatnak és a Beregvidéki Magyar Kulturá­lis Szövetségnek a díszpolgá­ri címért. Megtisztelte a díszközgyű­lést jelenlétével Ráday Mihály, a Városvédő Szövetség alclnö- ke, aki rövid beszédében kitért a települések szépítésének fon­tosságára. Jelen volt az ünnep­ségen Zimányi Tihor, a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség elnöke, Varga György, a Hatá­ron Túli Magyarok Hivatalá­nak főosztályvezetője, dr. Gegesy Ferenc, Budapest IX. kerületének polgármestere és több más vendég is. A díszközgyűlés résztvevői megtekinthették Horváth An­na kisplasztikáit és a Bereg­szász múltja és jelene című ké­peslap-kiállítást. Az esten Hegedűs D. Géza színművész Illyés Gyula Haza a magasban és József Attila A Dunánál című versét mondta el, majd az ungvári Cantus kama­rakórus adott műsort. A múlt évben díszpolgári cí­met kapottak nevében dr. Báthory Katalin, a budapesti székhelyű Kárpátaljai Szövet­ség főtitkára magyar történel­mi személyiségek emlékére ki­adott éremsorozatot ajándéko­zott a városnak. Végezetül Galajda József, a Beregszászi Városvédő, - szépítő és Művelődési Alapít­vány elnöke köszönőleve­leket és Horváth Anna-pla- ketteket nyújtott át azoknak, akik környezetük szebbé téte­lében jeleskedtek. Vasárnap virágkamcvállal, kiállításokkal, sportrendezvé­nyekkel folytatódott, zenés if­júsági esttel és tűzijátékkal ért véget a várossá válásának 750. évfordulóját méltató Bereg­szász ünnepe. ítélethirdetés előtt két nappal MTI A bős-nagymarosi építkezéssel kapcsolatos magyar-szlovák per nem ér véget a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének csütörtöki ki­hirdetésével. Jóllehet fellebbezés­nek helye nincs, van rá mód, hogy a testület visszatérjen az ügyre, miközben folyniok kell az ítélet végrehajtásáról szóló két­oldalú tárgyalásoknak. A bíróság ezzel együtt azt su­gallja, határozatát tekintsék vég­érvényesnek, és mindkét fél cse­lekedjék útmutatásainak megfe­lelően. Amikor Magyarország és Szlovákia 1993-ban nemzetkö­zi jogi fórum elé vitte a vízlép­csővitát, a bíróság alapszabályá­nak megfelelően vállalták, hogy az ítélet kihirdetése után hat hó­napon belül megállapodnak a végrehajtás módjáról. E vállalás kötelező, az ENSZ-intézmény nem kezdi meg a pert, amíg erről nem biztosítják. Csütörtökön délben már tudni lehel, melyik fél milyen kötelezettségekkel ül majd asztalhoz a vállalt megál­lapodás kidolgozásának érdeké­ben. Bár aligha várható, hogy a bíróság - amelynek első komoly környezetvédelmi esete a bősi per - a környezet rombolásának folytatására buzdít, a két ország tárgyalóküldöttsége - magyar részről immár Vemaofc/ána?mi­niszterelnöki hivatali államtitkár - a jog szavát követve próbál majd mindkét felet kielégítő megoldást találni a jószomszédi viszonynak sem használó, husza­dik évében járó vízlépcsőügy be­fejezésének mikéntjére. A kizárólag nemzetek peres ügyeivel foglalkozó Nemzetkö­zi Bíróság ítéletei ellen nincs he­lye fellebbezésnek - fejtette ki Arthur Wittenveen, a bíróság tit­kára. Két esetben azonban a há­gai testület visszatérhet az ügyre. Egyfelől akkor, ha a per alapját képező tényékhez képest új té­nyek merülnek fel. Ennek sza­kértők szerint csekély a valószí­nűsége. Másfelől- és ez a kénye­sebb változat - akkor, ha értel­mezési probléma merül fel akár a tények, akár az ítélet tekintetében. Ekkor kérelmezhető a bíróság új­bóli összehívása, és újabb per megtartása. A bíróság azonban nagyon szi­gorú az utóbbit illetően, és csakis akkor fogad el effajta kérelmet, ha teljesen megalapozottnak tart­ja az átértelmezést. Az eddigi 61 peres eset közül - részben emiatt - csupán néhány kísérletre került sor perújrafelvétel érdekében, és a legtöbbet a testület el is utasí­totta. A bíróság tehát kimondatlanul arra buzdít, hogy ítéletét a felek tekintsék végérvényesnek, a per előtti vállalást tartsák be, és záros határidőn belül kössenek a vitát a bírósági határozatnak meg fe­lelően lezáró megállapodást. Szakértők szerint azonban bármennyire is kompromisz- szumos ítélet várható, az min­den bizonnyal bőven hagy mozgásteret a két országnak a tárgyalásokra. Ez még ak­kor is így van - teszik hozzá -, hogyha a legfontosabb kérdé­sek némelyikében, például a húsz évvel ezelőtti szerződés érvényességét illetően, a me­derbe juttatandó víz men­nyiségének tekintetében, a határfolyókra vonatkozó nemzetközi szabályok érvé­nyesítésében vagy a szlová­kiai építkezés folytatásának ügyében az ítélet konkrét és egyértelmű lesz. A határozat többek vélemé­nye szerint a várakozásokkal ellentétben aligha lezárása lesz majd valaminek, sokkal inkább kezdete.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom