Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-17 / 217. szám
Határon túl 1997. szeptember 17., szerda Szuperhatalom Bürget Lajos kommentárja Amióta a világ úgymond egypólusúvá vált, láthatóan egyre nehezebb az egyetlen szuperhatalom, az Egyesült Államok helyzete. A világon egyre több olyan ügy és térség van, ahol jelen kell lennie, hiszen ettől szuper egy hatalom, hogy mindenütt ott van, ahol történik valami. Legyen szó izraeli-palesztin kofliktusról, bosznai rendezésről, észak-koreai nyomorról, új NATO-tagok felvételéről, kambodzsai válságról, kongói hatalomváltásról, oroszországi lefegyverkezés- ről, iráni fundamentalizmusról - az Egyesült Államok mindben ott serénykedik. Teszi ezt abból a helyzetből kiindulva, hogy ma neki van a legütőképesebb hadserege, a gazdaság folyamatosan fellendülő ágban talál- tatik. Ami ma is elegendő ok és érv ahhoz, hogy hol közvetítőként, hol tanácsadóként, hol ítélőbíróként jelenjék meg egy-egy térségben. Nem vitás, hogy ez az amerikai politikai, gazdasági és katonai erőfölény nem mindenkinek tetszik. Agáinak ellene a szerbek Boszniában, nem lelkesek se a palesztinok, se az izreaeliek, neheztelnek a NATO-ból éppen az amerikai diktátum miatt kiszorultak - hogy csupán néhány példát mondjunk. De talán a legkevésbé nézik ro- konszenvvel az amerikaiak folyamatos térhódítását az oroszok és a kínaiak. Két olyan hatalom politikája utasítja el az amerikai primátust, amely önmagában is kellő erőt és erőszakot tud megtestesíteni. Nem véletlen, hogy a NATO-bővítéssel szemben Moszkva álláspontja legfeljebb halogató beleegyezést mutat, az oroszok egy percre sem mondtak le arról, hogy gazdasági talpra állásukat követően a jelenleginél méltóbb helyet követeljenek maguknak. De Kína se viseli el könnyen, hogy Ázsia ma az amerikai tőke vadászterülete, és bevallottan az USA gazdaságpolitikájának fő célpontja. Kérdés, hogy az Egyesült Államok politikája hajlandó és képes lesz-e arra a kijózanodásra, ami elvezethet oda, hogy nem csak egyedül érzi magát kompetensnek a konfliktusok megoldására, a körülmények alakítására. A nagyhatalmi erő koncentrálódása a történelem tanúsága szerint csak ideig-óráig tartható fenn, egy normális világban teljesen logikus a hatalmi súlypontok kialakulása. Ez a többpólusú - hangsúlyozom: nem két-, hanem többpólusú - világ lehet csak az egyensúly biztosítéka, hiszen a kiszoruló potenciálok, ha kell, egymással kezet fogva, sok kellemetlenséget okozhatnak. Ne feledjük: a fellendülő kínai gazdaság, az orosz- országi gazdasági helyzet fellendülése olyan erőt feszít szembe az amerikai, és tegyük hozzá, az európai gazdasággal, amelynek komoly szakítópróbát kell kiállnia a vetélkedés során. Ha csak a mai egy pólus marad a gyakorlat, akkor igencsak félő, hogy éppen ez az ok vezethet oda, hogy a primátus megszűnte sokkal erőszakosabb politikát szül. Érdemes tehát a történelemben előre is tekinteni. A XXI. századról nem lehet könnyedén beszéni, nem mondható el, hogy a mai világképlet érvényes lesz akkor is. A változások örökök, és egy XX. század végi kialakult történelmi szituációt sem lehet véglegesnek tekinteni. így a mai konfliktusok rendezésében, a töt éne lem alakításában betöltött amerikai szerep is finomításokra szorulhat. Mert a politikai bölcsesség mindig a várható felmérésében rejlik. Ez pedig egy szuperhatalomtól elvárható. H ihetetlennek tűnő hír kelt szárnyra Kijeviről: a parlament jogpolitikai bizottsága bizalmatlansági indítványt szándékszik beterjeszteni Leonyid Kucsma államfő ellen. Arrafelé ilyesmi ezer éve nem történt. Még hogy lent (bizottság, képviselők, nép) döntsenek a fő (fej) kérdésében?! Mi az oka a megrendült bizalomnak? „Háromperhármas” volt az elnök? Ukrajnában nem úgy anyáznak. Ott nincs ügynök- törvény. Netán pufajkás volt? Minden bizonnyal, mert ez a ruhadarab jól bevált téli népviselet a Dnyeper mentén, főleg falun. Megy a kucsmához. Attól tehát még lehetne államfő. Meg ezt a választók amúgy is tudták, amikor voksoltak rá. Nem itt van hát a kutya elásva. Az elnök több ízben is megvétózta a helyi közigazgatási törvényt. Alkotmányba ütköző módon - mondják a honatyák (és -anyák?). Mert a megvétózott, ám a parlament által újra elfogadott törvény ellen nincs, pontosabban nem lehetne apelláta, azt bizony alá kellett volna írnia Kucsmának. Mit mond erre az államfő? Amit végül is a legkönnyebb: blöff, komédia, választási fogás. Meg hogy a bizottság tagjai keserűségből (!) politizálnak, nem ismerik kellően az ország alkotmányát (?). Nehéz lenne megítélni, hogy kinek van igaza. Az tény, hogy az ukrán parlamentben a jobb- és a baloldali ellenzék egyre gyakrabban jut közös nevezőre egy-egy kérdésben. Persze csak a jövő márciusi választásokig, utána minden bizonnyal fordul a kocka. V jacseszlav Csornovil, az ellenzéki (jobboldali) RUH elnöke szerint „egy baljós kimenetelt sejtető komédia kezdete” a bizalmatlansági indítvány felvetése, pszichológiai nyomás. Szerinte Kucsma már többször is megsértette az alkotmányt, ám nem lehet lemondatni, mert a törvények szerint ez szinte kivihetetlenül bonyolult procedúra. A törvényeket pedig be kell tartani, meg amúgy is Kucsma szava dönt a parlamentben. Vox dei! (T^ Dal may Árpád Vox populi? Modern népvándorlás A csernobili katasztrófa, a Szovjetunió felbomlása, a csecsen válság, a gazdaság hanyatlása és számos más ok, történés igazi modern népvándorlást indított el a FÁK-országokban. A függetlenség hat esztendeje alatt mintegy 1 400 000 személy vándorolt be Ukrajnába, több mint 1 100 000 telepedett át az utódállamokba, körülbelül 300 000, főként zsidó és német nemzetiségű polgár pedig más államokba költözött. A második világháború után kitelepített krími tatárok közül 260 ezren (illetve a deportáltak leszármazottai, s így az összlét- szám eléri az 500 ezret) tértek vissza a félszigetre. Horváth Sándor A fentebbi adatok ékesen bizonyítják, hogy az utóbbi években a migráció ugrásszerűen nőtt, az is egyértelmű, hogy ekkora mozgás számos problémát, nehézséget szül, melyek csak tetézik az amúgy is szorongató gazdasági bajokat. Ha menekültek esetében ekkora tömegekről nem is beszélhetünk, a velük kapcsolatban felmerülő problémák korántsem lekicsinylendők, nem elhanyagolhatók. A Nemzetiségi és Migrációs Állami Bizottság adatai szerint 1995-től 1997-ig a FÁK-országokból közel 5000 személy jelent meg Ukrajnában és folyamodott menekült státusért. Kilencszázhetven abháziai kapta meg a konfliktuszónából érkezettek különleges menekült státusát. Közel 1900 Csecsen- földről érkezett élvezte ugyanezt a jogot 1997 júliusáig. E személyek ügyét most Ukrajna menekültekről szóló törvénye alapján rendezik. Az 1997. július elsejei adatok szerint Ukrajnában 1835, a FÁK-országokból érkezett személy kapta meg a menekült státust (köztük 740 gyerek), 1543- an (közte 672 gyerek) menekültek az országba 1995 előtt Afganisztánból. Igen sok menedéket kereső és tényleges menekült vár ügyének rendezésére, elbírálására. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatalának adatai szerint 1994-től mintegy 6000 menekült érkezett Ukrajnába, s közülük 3-4 ezren maradtak itt, a többiek, beutazási okmányok nélkül, továbbutaztak Nyugat- Európába. Voltak köztük angolaiak, afgánok, gánaiak, kongóiak, etiópok, indiaiak, irakiak, irániak, kameruniak, kubaiak, palesztinok, peruiak, és a sor még korántsem teljes. Mindezek az adatok, illetve a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos problémák, tennivalók azon a nemzetközi tanácskozáson hangzottak el, amelyet az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala szervezett az Ukrán Nemzetiségi és Migrációs Állami Bizottság, illetve a helyi migrációs szolgálatok vezetői részvételével. Az említett intézmények vezetői, munkatársai mellett a szeminárium munkájában - mely sorrendben immár az ötödik ilyen rendezvény volt - részt vettek más minisztériumok, főhivatalok, a határőrség munkatársai, a Krím Autonóm Köztársaság, Kijev és Szevasztopol, valamint a megyék migrációs szolgálatainak képviselői, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatalának ukrajnai képviselői, Oroszország, Belarusz, Moldova migrációs ügyekkel foglalkozó főhivatalainak munkatársai, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatalának szlovákiai képviselője, Svédország migrációs szolgálatának vezetője, a megyei állami adminisztráció és a megyei tanács vezető beosztású munkatársai. A tanácskozást Györke József, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatalának ukrajnai képviselője nyitotta meg. Bevezetőjében a diplomata kiemelte, hogy Ukrajna szuverenitásának hat esztendeje alatt jelentős munkál végzett a menekültüggyel kapcsolatban. E tevékenységben fontos szerep jut Kárpátaljának, hiszen a négy országgal szomszédos megye a kelet-nyugati áramlás fő irányában fekszik. Ez is indokolta azt, hogy ezt a fórumot Ungváron rendezzék meg. Györke József elemezte az ukrajnai migrációs, menekült- ügyi helyzetet, s megjegyezte, hogy az általa képviselt szervezet minden segítséget megad a még jelentkező nehézségek leküzdéséhez. A megyei tanács nevében Czurkó János, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökhelyettese üdvözölte a tanácskozás részvevőit. Elmondta, hogy Kárpátalja nemzetiségi szempontból Ukrajna legszínesebb megyéjének tekinthető, ahol többek között a termőföldek szűkössége, a határok közelsége miatt a migráció mindig jelentős volt. Az elnökhelyettes aláhúzta, hogy vidékünkön igen sok nemzetiségi érdekvédelmi, kulturális szövetség tevékenykedik, s ezek mind nagyobb szerephez jutnak a társadalmi és politikai életben. Oleg Samsur, az Ukrán Nemzetiségi és Migrációs Állami Bizottság elnökének helyettese szintén hangsúlyozta Kárpátalja unikális helyzetét, számottevő szerepét a migrációval kapcsolatos feladatok megoldásában. Elmondta, hogy az ENSZ illetékes hivatalával Ukrajna szoros együttműködésre törekszik, s a továbbiakban is igényli az attól kapott támogatást. Mikola Hustyuk, a Nemzetiségi és Migrációs Állami Bizottság Menekültügyi Főosztályának vezetője a Csecsen- földről Ukrajnába érkezett és itt menedékjogért folyamodók helyzetét elemezte. A csecsen kérdést, a szülőföldre való visszatérés esélyeit vizsgálta előadásában Cristof Biervirt, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatalának ukrajnai főtanácsadója. Felszólalását követően a jelenlévők a megyékből, illetve Oroszországból, Belaruszból, Moldovából érkezett szakemberek helyzetjelentését hallgatták és vitatták meg. A kétnapos szeminárium egyik szünetében alkalmam volt néhány kérdést feltenni Györke Józsefnek.- Az adott problémával kapcsolatban milyen kérdések várnak megoldásra Ukrajnában?- Mindenekelőtt szeretném kijelenteni, hogy az ukrán kormányszervekkel, az illetékes szakemberekkel igen jó munkakapcsolatot építettünk ki. A továbbiakban elsődleges feladat a felkészült szakembergárda kialakítása. Hasznos és kívánatos lenne, ha Ukrajna csatlakozna a menekültek jogait garantáló genfi konvencióhoz.- Milyen eredményeket vár az ungvári tanácskozástól?- A helyiek kiváló szervezőknek bizonyultak. Igen hasznos, hogy a szomszédos országok is képviseltették magukat, hiszen a migráció, a menekültkérdés nem elemezhető, s a gyakorlatban sem oldható meg egy államon belül. Tény: a demokratizálódás, s ezen belül az adott probléma kezelésében Ukrajna a térségben progresszív erőként hat, s ez az ország külföldi megítélése szempontjából is előnyös. Fakultatív hitoktatás MTI ___ Öt venéves megszakítás után hétfőtől ismét folyik hitoktatás a bolgár iskolákban. Sajtójelentések szerint a hittan fakultatív tantárgy az általános iskolák második, harmadik és negyedik osztályában. Ha a szülők több mint ötven százaléka kívánja, úgy kötelező tantárgyként oktathatják. A hittanórákon a tanulók a legnagyobb világvallások - a keresztény, a zsidó és az iszlám vallás - tanításainak alapelveivel ismerkedhetnek meg - áll a dpa jelentésében.- Blood kapitány kincse! Egy egész láda illegális szoftver A bolgár százévesek MTI Joghurt és víz helyett saját termésből érlelt vörösbor. Ez mindennapi eledele és itala a százéves Penka Trojevának, aki Bulgária déli részén, Sztara Zagora megyében él. S ez a hosszú élet titka más száz éven felüli bolgárok esetében is, akik főként hegyvidéken élnek. A legutóbbi, 1992-es nép- számlálás idején Bulgáriában 357-en voltak a száz éven felüliek és nem hivatalos felmérések szerint jelenleg is majdnem ugyan- ennyien vannak. Először 1926-ban tettek kísérletet a bolgár hatóságok a száz éven felüliek megszámlálására; 1756 személyt vettek nyilvántartásba, de nagy részük okiratokkal nem tudta bizonyítani korát. A problémát úgy oldották meg, hogy megkérdezték tőlük, emlékeznek-e az 1834-es szevasztopoli háborúra, az 1834-es pestisre és az 1844-es kolerajárványra. A válaszok alapján megállapították, hogy 1926-ban 158 volt a száz éven felüliek száma. Ezt követően majdnem 70 év alatt 357-re nőtt a számuk. A nők vannak többségben, közöttük 252-t számlálnak. A száz éven felüliek közül a legtöbben Bulgária délnyugati részén élnek, főképpen a hegyvidéken. Életerősek, jóformán sohasem láttak orvost, és soha nem szedtek gyógyszereket. A Rodope hegyekben élő, 118 éves Feime Hassza- nova életében egyetlen egyszer ment orvoshoz, 1996 őszén, az elnökválasztás napján, mert elesett és kificamodott a bokája. „A szegények ételét kell enni, és olyan tartással járni, mint egy püspök” idézi a BTA bolgár hírügynökség Todora Cenovát, aki szerint ez a hosszú élet titka. A 106 éves Marija Szu- beva soha nem ivott alkoholt, és nem is cigarettázott. A 105 éves Paraskeva Velina minden étkezés előtt megiszik egy korty borpárlatot és naponta elszív egy cigarettát. A 100 éves Ilja lljev étrendjéhez egész életében hozzátartozott a méz. A bolgár száz éven felüliek majdnem mind végeznek valamiféle, de nem megerőltető munkát. Minden tavasszal a 118 éves Feime kezd hozzá elsőként a kertjében a zöldség ültetéséhez, mondják szomszédai. Felmérések szerint a bolgár száz éven felüliek eredeti foglalkozásukra nézve legnagyobbrészt pásztorok. De nem a foglalkozásnak, hanem a természettel való kapcsolatnak és a tiszta hegyi levegőnek van jelentősége a hosszú élet tekintetében, mondják a szakemberek, emellett a genetikai örökség is fontos. Erre utal az, hogy a legtöbb száz éven felülinek a szülei szintén hosszú életűek voltak.
