Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-17 / 217. szám

Határon túl 1997. szeptember 17., szerda Szuperhatalom Bürget Lajos kommentárja Amióta a világ úgymond egypólusúvá vált, láthatóan egyre nehezebb az egyetlen szuperhatalom, az Egyesült Államok helyzete. A világon egyre több olyan ügy és tér­ség van, ahol jelen kell len­nie, hiszen ettől szuper egy hatalom, hogy mindenütt ott van, ahol történik valami. Legyen szó izraeli-palesztin kofliktusról, bosznai rende­zésről, észak-koreai nyomor­ról, új NATO-tagok felvéte­léről, kambodzsai válságról, kongói hatalomváltásról, oroszországi lefegyverkezés- ről, iráni fundamentalizmus­ról - az Egyesült Államok mindben ott serénykedik. Teszi ezt abból a helyzetből kiindulva, hogy ma neki van a legütőképesebb hadsere­ge, a gazdaság folyamato­san fellendülő ágban talál- tatik. Ami ma is elegendő ok és érv ahhoz, hogy hol köz­vetítőként, hol tanácsadó­ként, hol ítélőbíróként jelen­jék meg egy-egy térségben. Nem vitás, hogy ez az ame­rikai politikai, gazdasági és katonai erőfölény nem min­denkinek tetszik. Agáinak ellene a szerbek Boszniában, nem lelkesek se a palesz­tinok, se az izreaeliek, nehez­telnek a NATO-ból éppen az amerikai diktátum miatt ki­szorultak - hogy csupán né­hány példát mondjunk. De talán a legkevésbé nézik ro- konszenvvel az amerikaiak folyamatos térhódítását az oroszok és a kínaiak. Két olyan hatalom politikája utasítja el az amerikai pri­mátust, amely önmagában is kellő erőt és erőszakot tud megtestesíteni. Nem véletlen, hogy a NATO-bővítéssel szemben Moszkva álláspont­ja legfeljebb halogató bele­egyezést mutat, az oroszok egy percre sem mondtak le arról, hogy gazdasági talp­ra állásukat követően a je­lenleginél méltóbb helyet követeljenek maguknak. De Kína se viseli el könnyen, hogy Ázsia ma az amerikai tőke vadászterülete, és beval­lottan az USA gazdaságpoli­tikájának fő célpontja. Kérdés, hogy az Egyesült Államok politikája hajlandó és képes lesz-e arra a kijóza­nodásra, ami elvezethet oda, hogy nem csak egyedül érzi magát kompetensnek a konf­liktusok megoldására, a kö­rülmények alakítására. A nagyhatalmi erő koncentrá­lódása a történelem tanúsá­ga szerint csak ideig-óráig tartható fenn, egy normális világban teljesen logikus a hatalmi súlypontok kialaku­lása. Ez a többpólusú - hang­súlyozom: nem két-, hanem többpólusú - világ lehet csak az egyensúly biztosítéka, hi­szen a kiszoruló potenciálok, ha kell, egymással kezet fog­va, sok kellemetlenséget okoz­hatnak. Ne feledjük: a fellen­dülő kínai gazdaság, az orosz- országi gazdasági helyzet fel­lendülése olyan erőt feszít szembe az amerikai, és tegyük hozzá, az európai gazdaság­gal, amelynek komoly szakí­tópróbát kell kiállnia a ve­télkedés során. Ha csak a mai egy pólus marad a gyakorlat, akkor igencsak félő, hogy éppen ez az ok vezethet oda, hogy a primátus megszűnte sokkal erőszakosabb politi­kát szül. Érdemes tehát a történe­lemben előre is tekinteni. A XXI. századról nem lehet könnyedén beszéni, nem mondható el, hogy a mai vi­lágképlet érvényes lesz akkor is. A változások örökök, és egy XX. század végi kialakult történelmi szituációt sem le­het véglegesnek tekinteni. így a mai konfliktusok rendezé­sében, a töt éne lem alakításá­ban betöltött amerikai szerep is finomításokra szorulhat. Mert a politikai bölcsesség mindig a várható felmérésé­ben rejlik. Ez pedig egy szu­perhatalomtól elvárható. H ihetetlennek tűnő hír kelt szárnyra Kijeviről: a parlament jogpolitikai bizott­sága bizalmatlansági indít­ványt szándékszik beterjeszte­ni Leonyid Kucsma államfő el­len. Arrafelé ilyesmi ezer éve nem történt. Még hogy lent (bizottság, képviselők, nép) döntsenek a fő (fej) kérdé­sében?! Mi az oka a megrendült bizalomnak? „Háromperhármas” volt az elnök? Ukrajnában nem úgy anyáznak. Ott nincs ügynök- törvény. Netán pufajkás volt? Minden bizonnyal, mert ez a ruhadarab jól bevált téli nép­viselet a Dnyeper mentén, főleg falun. Megy a kucsmá­hoz. Attól tehát még lehetne államfő. Meg ezt a választók amúgy is tudták, amikor vok­soltak rá. Nem itt van hát a kutya el­ásva. Az elnök több ízben is megvétózta a helyi közigaz­gatási törvényt. Alkotmány­ba ütköző módon - mond­ják a honatyák (és -anyák?). Mert a megvétózott, ám a parlament által újra elfoga­dott törvény ellen nincs, pontosabban nem lehetne apelláta, azt bizony alá kel­lett volna írnia Kucsmának. Mit mond erre az államfő? Amit végül is a legkönnyebb: blöff, komédia, választási fo­gás. Meg hogy a bizottság tag­jai keserűségből (!) politizál­nak, nem ismerik kellően az ország alkotmányát (?). Nehéz lenne meg­ítélni, hogy kinek van igaza. Az tény, hogy az ukrán parlamentben a jobb- és a baloldali ellenzék egyre gyakrabban jut közös nevezőre egy-egy kérdésben. Persze csak a jövő márciusi választásokig, utána minden bizonnyal fordul a kocka. V jacseszlav Csornovil, az ellenzéki (jobbolda­li) RUH elnöke szerint „egy baljós kimenetelt sejtető komé­dia kezdete” a bizalmatlansági indítvány felvetése, pszicholó­giai nyomás. Szerinte Kucsma már többször is megsértette az alkotmányt, ám nem lehet le­mondatni, mert a törvények szerint ez szinte kivihetetlenül bonyolult procedúra. A törvé­nyeket pedig be kell tartani, meg amúgy is Kucsma szava dönt a parlamentben. Vox dei! (T^ Dal may Árpád Vox populi? Modern népvándorlás A csernobili katasztrófa, a Szovjetunió felbomlása, a cse­csen válság, a gazdaság hanyatlása és számos más ok, történés igazi modern népvándorlást indított el a FÁK-országokban. A függetlenség hat esztendeje alatt mintegy 1 400 000 személy vándorolt be Ukrajnába, több mint 1 100 000 telepedett át az utódállamokba, körülbelül 300 000, főként zsidó és német nemzetiségű polgár pedig más államokba költözött. A második világ­háború után kitelepített krími tatárok közül 260 ezren (illetve a deportáltak leszármazottai, s így az összlét- szám eléri az 500 ezret) tértek vissza a félszigetre. Horváth Sándor A fentebbi adatok ékesen bi­zonyítják, hogy az utóbbi évek­ben a migráció ugrásszerűen nőtt, az is egyértelmű, hogy ekkora mozgás számos problé­mát, nehézséget szül, melyek csak tetézik az amúgy is szo­rongató gazdasági bajokat. Ha menekültek esetében ek­kora tömegekről nem is beszél­hetünk, a velük kapcsolatban felmerülő problémák koránt­sem lekicsinylendők, nem elha­nyagolhatók. A Nemzetiségi és Migrációs Állami Bizottság adatai szerint 1995-től 1997-ig a FÁK-országokból közel 5000 személy jelent meg Ukrajnában és folyamodott menekült státu­sért. Kilencszázhetven abháziai kapta meg a konfliktuszónából érkezettek különleges menekült státusát. Közel 1900 Csecsen- földről érkezett élvezte ugyan­ezt a jogot 1997 júliusáig. E személyek ügyét most Ukrajna menekültekről szóló törvénye alapján rendezik. Az 1997. július elsejei ada­tok szerint Ukrajnában 1835, a FÁK-országokból érkezett sze­mély kapta meg a menekült stá­tust (köztük 740 gyerek), 1543- an (közte 672 gyerek) mene­kültek az országba 1995 előtt Afganisztánból. Igen sok menedéket kereső és tényleges menekült vár ügyé­nek rendezésére, elbírálására. Az ENSZ Menekültügyi Főbiz­tosa Hivatalának adatai szerint 1994-től mintegy 6000 mene­kült érkezett Ukrajnába, s kö­zülük 3-4 ezren maradtak itt, a többiek, beutazási okmányok nélkül, továbbutaztak Nyugat- Európába. Voltak köztük an­golaiak, afgánok, gánaiak, kon­góiak, etiópok, indiaiak, iraki­ak, irániak, kameruniak, kubai­ak, palesztinok, peruiak, és a sor még korántsem teljes. Mindezek az adatok, illetve a migrációval és a menekült­üggyel kapcsolatos problémák, tennivalók azon a nemzetközi tanácskozáson hangzottak el, amelyet az ENSZ Menekült­ügyi Főbiztosának Hivatala szervezett az Ukrán Nemzeti­ségi és Migrációs Állami Bi­zottság, illetve a helyi migrá­ciós szolgálatok vezetői rész­vételével. Az említett intézmé­nyek vezetői, munkatársai mel­lett a szeminárium munkájában - mely sorrendben immár az ötödik ilyen rendezvény volt - részt vettek más minisztériumok, főhivatalok, a határőrség mun­katársai, a Krím Autonóm Köz­társaság, Kijev és Szevasztopol, valamint a megyék migrációs szolgálatainak képviselői, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatalának ukrajnai képviselői, Oroszország, Belarusz, Moldova migrációs ügyekkel foglalkozó főhivatalainak munkatársai, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatalának szlovákiai kép­viselője, Svédország migrációs szolgálatának vezetője, a me­gyei állami adminisztráció és a megyei tanács vezető beosztá­sú munkatársai. A tanácskozást Györke Jó­zsef, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatalának ukraj­nai képviselője nyitotta meg. Bevezetőjében a diplomata ki­emelte, hogy Ukrajna szuvere­nitásának hat esztendeje alatt jelentős munkál végzett a me­nekültüggyel kapcsolatban. E tevékenységben fontos szerep jut Kárpátaljának, hiszen a négy országgal szomszédos megye a kelet-nyugati áram­lás fő irányában fekszik. Ez is indokolta azt, hogy ezt a fóru­mot Ungváron rendezzék meg. Györke József elemezte az ukrajnai migrációs, menekült- ügyi helyzetet, s megjegyezte, hogy az általa képviselt szer­vezet minden segítséget meg­ad a még jelentkező nehézsé­gek leküzdéséhez. A megyei tanács nevében Czurkó János, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökhelyette­se üdvözölte a tanácskozás részvevőit. Elmondta, hogy Kárpátalja nemzetiségi szem­pontból Ukrajna legszínesebb megyéjének tekinthető, ahol többek között a termőföldek szűkössége, a határok közelsé­ge miatt a migráció mindig jelentős volt. Az elnökhelyet­tes aláhúzta, hogy vidékünkön igen sok nemzetiségi érdekvé­delmi, kulturális szövetség te­vékenykedik, s ezek mind na­gyobb szerephez jutnak a tár­sadalmi és politikai életben. Oleg Samsur, az Ukrán Nem­zetiségi és Migrációs Állami Bizottság elnökének helyettese szintén hangsúlyozta Kárpátalja unikális helyzetét, számottevő szerepét a migrációval kapcso­latos feladatok megoldásában. Elmondta, hogy az ENSZ ille­tékes hivatalával Ukrajna szo­ros együttműködésre törek­szik, s a továbbiakban is igény­li az attól kapott támogatást. Mikola Hustyuk, a Nemzeti­ségi és Migrációs Állami Bi­zottság Menekültügyi Főosz­tályának vezetője a Csecsen- földről Ukrajnába érkezett és itt menedékjogért folyamodók helyzetét elemezte. A csecsen kérdést, a szülő­földre való visszatérés esélyeit vizsgálta előadásában Cristof Biervirt, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatalának ukrajnai főtanácsadója. Felszólalását követően a jelenlévők a me­gyékből, illetve Oroszországból, Belaruszból, Moldovából érke­zett szakemberek helyzetjelen­tését hallgatták és vitatták meg. A kétnapos szeminárium egyik szünetében alkalmam volt néhány kérdést feltenni Györke Józsefnek.- Az adott problémával kap­csolatban milyen kérdések vár­nak megoldásra Ukrajnában?- Mindenekelőtt szeretném kijelenteni, hogy az ukrán kor­mányszervekkel, az illetékes szakemberekkel igen jó mun­kakapcsolatot építettünk ki. A továbbiakban elsődleges fel­adat a felkészült szakembergár­da kialakítása. Hasznos és kí­vánatos lenne, ha Ukrajna csat­lakozna a menekültek jogait garantáló genfi konvencióhoz.- Milyen eredményeket vár az ungvári tanácskozástól?- A helyiek kiváló szerve­zőknek bizonyultak. Igen hasz­nos, hogy a szomszédos országok is képviseltették magukat, hiszen a migráció, a menekültkérdés nem elemezhető, s a gyakorlat­ban sem oldható meg egy álla­mon belül. Tény: a demokratizá­lódás, s ezen belül az adott prob­léma kezelésében Ukrajna a tér­ségben progresszív erőként hat, s ez az ország külföldi megítélé­se szempontjából is előnyös. Fakultatív hitoktatás MTI ___ Öt venéves megszakítás után hétfőtől ismét folyik hit­oktatás a bolgár iskolák­ban. Sajtójelentések szerint a hittan fakultatív tantárgy az általános iskolák máso­dik, harmadik és negyedik osztályában. Ha a szülők több mint öt­ven százaléka kívánja, úgy kötelező tantárgyként oktat­hatják. A hittanórákon a ta­nulók a legnagyobb világ­vallások - a keresztény, a zsidó és az iszlám vallás - tanításainak alapelveivel is­merkedhetnek meg - áll a dpa jelentésében.- Blood kapitány kincse! Egy egész láda illegális szoftver A bolgár százévesek MTI Joghurt és víz helyett sa­ját termésből érlelt vörös­bor. Ez mindennapi elede­le és itala a százéves Penka Trojevának, aki Bulgária déli részén, Sztara Zagora megyében él. S ez a hosszú élet titka más száz éven fe­lüli bolgárok esetében is, akik főként hegyvidéken élnek. A legutóbbi, 1992-es nép- számlálás idején Bulgáriá­ban 357-en voltak a száz éven felüliek és nem hiva­talos felmérések szerint je­lenleg is majdnem ugyan- ennyien vannak. Először 1926-ban tettek kísérletet a bolgár hatóságok a száz éven felüliek megszámlálá­sára; 1756 személyt vettek nyilvántartásba, de nagy részük okiratokkal nem tudta bizonyítani korát. A problémát úgy oldották meg, hogy megkérdezték tőlük, emlékeznek-e az 1834-es szevasztopoli hábo­rúra, az 1834-es pestisre és az 1844-es kolerajárványra. A válaszok alapján megál­lapították, hogy 1926-ban 158 volt a száz éven felüli­ek száma. Ezt követően majdnem 70 év alatt 357-re nőtt a szá­muk. A nők vannak többség­ben, közöttük 252-t számlál­nak. A száz éven felüliek közül a legtöbben Bulgá­ria délnyugati részén él­nek, főképpen a hegyvidé­ken. Életerősek, jóformán sohasem láttak orvost, és soha nem szedtek gyógy­szereket. A Rodope hegyekben élő, 118 éves Feime Hassza- nova életében egyetlen egyszer ment orvoshoz, 1996 őszén, az elnökvá­lasztás napján, mert elesett és kificamodott a bokája. „A szegények ételét kell enni, és olyan tartással jár­ni, mint egy püspök” idézi a BTA bolgár hírügynök­ség Todora Cenovát, aki szerint ez a hosszú élet tit­ka. A 106 éves Marija Szu- beva soha nem ivott alko­holt, és nem is cigarettá­zott. A 105 éves Paraskeva Velina minden étkezés előtt megiszik egy korty borpárlatot és naponta el­szív egy cigarettát. A 100 éves Ilja lljev étrendjéhez egész életében hozzátarto­zott a méz. A bolgár száz éven felü­liek majdnem mind végez­nek valamiféle, de nem megerőltető munkát. Min­den tavasszal a 118 éves Feime kezd hozzá elsőként a kertjében a zöldség ülte­téséhez, mondják szom­szédai. Felmérések szerint a bol­gár száz éven felüliek ere­deti foglalkozásukra nézve legnagyobbrészt pászto­rok. De nem a foglalkozás­nak, hanem a természettel való kapcsolatnak és a tisz­ta hegyi levegőnek van jelentősége a hosszú élet tekintetében, mondják a szakemberek, emellett a genetikai örökség is fontos. Erre utal az, hogy a legtöbb száz éven felülinek a szü­lei szintén hosszú életűek voltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom