Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-15 / 215. szám
Falujáró A tiszavidi önkormányzat a rendszerváltás után egy igen leromlott állapotú épülethálózatot és úthálózatot vett át, amely a lakosság szolgálatát alig volt képes ellátni. A polgármesteri hivatal épülete magában foglalja a községházát, a kultúrházat és az orvosi rendelőt, aminek felújításához már kétszer fogtak hozzá, hiszen alá kellett falazni, s külső tatarozása is sürgető feladatnak bizonyult. Az ivóvíz bevezetése sem tűrt tovább halasztást. Az elhanyagolt utakat - pályázat útján - egy év alatt sikerült pormentessé tenni. A második ciklus már nehezebb volt, hiszen egyre kevesebb lett a pénz, de az ön- kormányzat egy pillanatra sem hagyta stagnálni a falu állapotát, ha minimális mértékben is, de fejleszteni próbálta Tiszavidet. Pályázatokon nyert pénzeket tudtak csak fejlesztési célra fordítani, saját költségvetésükből erre nem jutott. Az aszálykár okozta problémák megoldására a központi költségvetésből is csurrant-cseppent évente némi összeg, amit még fejlesztésekre használhattak. A múlt évben eladták a gázvezetékrendszert, így az infrastruktúra-beruházásokhoz saját erőből is hozzá tudtak járulni. A közelmúltban már segíteni tudott a falu az egyháznak is, hisz megszépült a templom, amihez az önkormányzat 800 ezer forinttal járult hozzá. Új külsővel várja tehát Isten háza a hívőket, akik szintén segítettek adományaikkal, s az egyházmegye is jelentős támogatást nyújtott a felújításhoz. A szóhagyomány szerint alapítója Keled fia Vid, Salamon király álnok tanácsosa, neve tehát személynévi eredetű helységnév. Első említése 1298- ban tűnik fel, de ha a XI. században élt Vid ispán a névadója, akkor sokkal régebbi a falu. A Vid személynév az egyházi latin Vitus tőrövidítéssel alkotott magyar,származéka. A falu a XIII. században a Gut-Ke- ledtől származott Várdai család birtokában volt. Az első tulajdonos családokról: A XIV. században Vid-telkének is nevezték, s akkor a Butykai, Agárdi és Pán családoké volt. 1476- ban beiktatták örökösödési jogon Naményi Antalt, Istvánt és Gergelyt, valamint Lónyai Antalt és Andrást Vid-telke birtokába. 1546-ban zálog címen Büdi Mihály is részt kapott a községből. Az 1552-es évben Lipcsei János is tulajdonos volt, majd 1567-ben Csapi Ferenc özvegyének, Ugrai Jánosnak, Büdi Mihálynak és Lipcsei Györgynek a kezén volt négy telek. 1600-ban birtokosként emlegetik Melith Pétert, Czobor Mihályt, Kubinyi Istvánt, Literati Ferenczet, Büdi Erzsébetet, Lipcsei Gedeont és Varasdi Jánost. A helybeli protestáns hitközség 1645-ben Tiszaszalkának volt fiókegyháza, 1736-ban lett anyagyülekezet. Anyakönyve 1763-tól kezdődik. ( írta: Babus Andrea Fotók: Csonka Róbert Kicsi a falu, de pályázik! A Népjóléti Minisztérium által kiírt pályázaton Tiszavid 2 millió 210 ezer forintos támogatást nyert, melynek segítségével a falugondnoki rendszerben működtetett gépkocsit egy Volkswagen Transporterre cserélhették. Az autó segíti a lakosság ilyen irányú igényeinek kielégítését, a rászorulókat, az idős nyugdíjas és mozgáskorlátozott embereket. Több szolgáltatást díjmentesen végeznek vele, s a maradék esetben is csak jelképes összegű térítést (30 Ft + áfa/km) kérnek a lakosságtól. A szociális ebédkiosztó felújítását is pályázaton nyert pénzből oldották meg, a felszerelés bővítésére ugyanis 400 ezer forintot nyert a falu. Pályázat útján kapott a község egy komoly összeget kerékpárút építésére Tiszavid és Tiszaszalka között, melynek munkálatai javában folynak. A 8 millió 300 ezer forintos beruházásra igen nagy szükség volt, hiszen a lónyai határátkelő megnyitásával megnövekedett a forgalom. Sok gyerek kerékpárral jár át az iskolába, s a tiszavidiek joggal féltik őket az immár egyre többek által igénybe vett út veszélyeitől. A kerékpárút befejezését október 15-re tervezik. A közmunkatanácstól 2 millió 500 ezer forintos támogatást nyertek a belvízelvezető árkok tisztításának megvalósítására. Jelenleg tizenöten dolgoznak a 3,8 kilométer hosszúságú árokrendszer tisztításánál, ami sürgető feladat, hiszen az aszályos időszak után egy hirtelen jövő csapadékos időjárás komoly gondokat okozhatott volna a lakosságnak. A közmunka négy hónapig tart. 1997. szeptember 15., hétfő Gombamód nőnek a házak Átmeneti szállásként üzemeltetik az iskolát Fontos feladat, hogy új épületekkel bővüljön a település, valamint a már esetleg meglévő, de kihasználatlan helyiségek funkciót kapjanak. Tiszavid rendelkezik egy kéttantermes iskolával, szolgálati lakással. Az iskola jelenleg üresen áll, de folyik a szerkezeti megerősítése. Az önkormányzat célja, hogy a nyári szünetben az iskolások vagy túrázó csoportok rendelkezésére álljon az épület. Tíz-húsz fő befogadó- képességű átmeneti szállásként óhajtják üzemeltetni az iskolát, valamint a csoportok értékeinek megőrzésére, de hangsúlyozottan nem haszon- szerzés céljából, hanem segítő szándékkal. Az iskola egy részét a fiataloknak kívánják felajánlani, esetleg klubok működéséhez, rendezvényekhez. Szórakozási lehetőségeket pénzhiány miatt sajnos nem igazán tud teremteni a község, így szórakozni és sportolni Tiszaszalkára járnak az emberek. Örömmel láthatjuk azonban, hogy az úgynevezett „szocpolos” házak gombaként nőnek ki a földből. Tizennégy ilyen ház épült eddig, s kettő félkész állapotban van. Nyolc évvel a „válás” után Vásárosnaménytól északra terül el a félszáz lelket számláló beregi község. Mit sem sejtve autózik az utas Tiszaszalka főutcáján, mígnem egyszer csak Ti- szaviden találja magát. A két település jóformán összeér, nem csoda hát, hogy egy időre „házasságot” is kötöttek, s azonos - Tiszaszalka - néven szerepeltek a továbbiakban. A „frigy” alig ért a kamaszkorba, amikor 1989-ben a NET kimondta a válást. „A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elrendeli... Szabolcs-Szatmár megyében a Tiszaszalka néven történt községegyesítést megszüntetve Tiszaszalka és Tiszavid néven községek alakítását...” „A végrehajtás időpontja 1990. január hó 1. napja.” (Részlet a 122/1989. X. 19. NET-határozatból) Mi történt azóta? Pctróczki Lajos polgármesterrel beszélgettünk.- Községünknek 1974-től 1989- ig neve sem volt: Ti- szaszalkához tartoztunk. Szálkából nagyközséget akartak csinálni, ami nem sikerült. A tiszavidi emberek nem tudták elfogadni ezt az állapotot, mindig ragaszkodtak a falu külön nevének használatához. Emellett külön közigazgatás működését szerettük volna elérni, amit 1990- ig Tiszaszalka részeként nem oldhattunk meg. Többéves munka eredménye, hogy visszakaptuk a nevünket. A rendszerváltás után nyílt lehetőségünk arra, hogy külön képviselő-testületet válasszunk, működési- leg teljesen szétváljunk Szálkától, és saját költség- vetésünk elosztási lehetőségeit az új képviselők határozzák meg. A két község nem szakadt el teljesen, hiszen körjegyzőségben maradtunk, s Tiszaszalka székhellyel jelenleg is így működünk. 1993 januárjától a körjegyző páros heteken hétfőn, páratlan heteken hétfőn és csütörtökön tartózkodik a községben, s a műszaki ügyintéző is hasonlóképpen tevékenykedik.- Nézzük az 1997-es évet! Hogyan látja most a falu helyzetét?- Önkormányzatunk éves költségvetése közel 38 millió forint, de sajnos 8 millió forintos költségvetési hiánnyal küzdünk. A hiány pótlására az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került települések között pályáztunk, s nyertünk is 3 millió 850 ezer forintot. A hiány megmaradó részének eltüntetését ki kell gazdálkodnunk.- Milyen a gyerekek helyzete a községben?- Gyermekeink Tiszaszalkára járnak óvodába és iskolába. Az óvodásokat saját gépkocsinkkal visszük át, az iskolásoknak ingyen buszbérletet adunk. A demográfiai hullám az elmúlt pár évben igen nagy arányú létszámnövekedést eredményezett a gyermekek körében, ebből következően meglehetősen sokat kell költeni rájuk. A szociálpolitikai kiadásokra fordítható, körülbelül 9,6 millió forintból támogatjuk a gyerekeket is. Hatéves korig 1000 forint hozzájárulást kapnak a kicsik, az általános iskolásoknak az ingyenes tankönyv mellett térítésmentes tízórait és az ebéd árához 20 forint támogatást ad az önkormányzat, a középiskolásoknak 8000 forintos, a felsőoktatás hallgatóinak pedig 13 000 forintos egyszeri segítség jár.- Mennyire sújtja a munkanélküliség Tiszavidet?- A megközelítőleg ötszáztíz lakos közül negyvenkilencen munkanélküliek, így a munkanélküliségi ráta az országos átlagnak majdnem a háromszorosa. Sajnos a területen semmilyen üzem nincs, a vállalkozók is messze elkerülik az ország ezen részét. Nincs megfelelő vasút, szerencse, hogy legalább telefon és gázenergia van.- Hogyan látja a falu jövőjét?- A problémát abban látom, hogy az e vidékre támogatásra szánt összegeknek nem jelölik ki a pontos helyét. Az lenne jó, ha amikor kiírják a tendereket, meghatároznák azt is, hová adják a támogatást, s hogyan használhatják fel azt. A Záhony és térsége gazdasági övezet csupán papíron működik. Már a 3-as au- tóválya gazdasági fellendülést ígérő hatásaiban sem hisz a lakosság. * 4 90 *i 9 M
