Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-13 / 214. szám
Kultúra 1997. szeptember 13., szombat Szépet, jót, hasznosat Művészeti oktatás gyerekeknek Új színfolttal gazdagodik, új oktatási formával bővül a megyeszékhely művészeti élete. A Benczúr Gyula Magán Alapfokú Művészetoktatási intézmény szeptember 22-én kezdi első tanévét Sóstóhegyen. A legfontosabb tudnivalókról dr. Szűcs Lászlóné dr. Siska Katalin, az új iskola igazgatója beszélt. Kanda Ferenc (Új Kelet)- Az a célunk, hogy össze- gyűjtsük a szülők vagy nevelők által tehetségesnek vélt, a zenetanuláshoz kedvet érző alsó tagozatos gyerekeket, akik valamilyen oknál fogva kimaradtak a zeneiskolai vagy magán zenei képzésből. Egyfajta tehetségkutatásban is gondolkodunk. Igazán jó szakemberekből álló gárdát sikerült az oktatói karba toboroznunk, segítségükkel megkíséreljük a gyerekeket tehetségüknek, karakterüknek, érdeklődésüknek leginkább megfelelő művészeti ág, ki sem merem mondani, pálya felé irányítani.- A zene területén belül?- Nem. Csak ebben az évben van úgy, hogy szolfézst oktatunk minden gyereknek, s mellette egy hangszer tanulását választhatják a furulya, a citera és a zongora közül. A következő tanévben a képző- és iparművészeti, táncművészeti, valamint szín- és bábművészeti oktatással is bővítjük tevékenységünket.- Válogatnak a jelentkezők közül?- Nagyon kevés időnk van, szeptember 19-én végleges névsort kell tudnunk, ezért a jelentkezés sorrendjében az első háromszáz gyereket vesszük fel. El fogunk menni külön-külön minden iskolába, elmondjuk a feltételeket és a lehetőségeket, a döntés már a szülőkön és nevelőkön múlik.- így hátrányba kerülnek azok az iskolák, ahová később mennek.- Nem kell megvárni bennünket, szórólapjaink kinn vannak, a sajtó is segít, jelentkezni akár a mai naptól lehet Sóstóhegyen, az Attila utca 59. szám alatt, vagy a 42/ 475-678-as telefonszámon.-Mibe kerül ez a szülőknek?- Az oktatás egy hangszer (természetesen szolfézzsal) vagy művészeti ág erejéig ingyenes. Csak akkor kell fizetni, ha valaki emellett másikat is akar tanulni. De ha az egyik évben zenét tanul, s a másikban úgy látja, vagy mi úgy látjuk, hogy mondjuk a színjátszáshoz több kedve vagy tehetsége van, a váltás nem kerül több pénzbe.- Mit várnak az iskolától?- Azt szeretnénk, hogy a gyerekek könnyen eligazodjanak a különféle művészeti ágak között, kedvüket leljék a foglalkozásokban, szellemileg és lelkileg gazdagodjanak. S ha a háromszáz gyerekből egy új Karsai Márk is kikerül, felhőtlenül boldogok leszünk. Előnyben a középiskolák Ötvenmillió az informatika fejlesztésére Több mint ötvenmillió forintot kaptak a megye középiskolái az informatika fejlesztésére. A jövőben az általános iskolák támogatása mellett több középfokú intézményt szakmai központtá alakítanak át. Errő volt szó tegnap Nyíregyházán, a városházán tartott sajtótájékoztatón. K. Z. (Új Kelet) ________ Dr . Nagy László, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: ilyen jellegű szervezetet a jogszabályok értelmében minden megyében 1997. december 31-éig kell alakítani. A megyei és a nyíregyházi önkormányzat elébe ment az eseményeknek, az elmúlt évben 3-3 millió forinttal létrehozta az alapítványt, amelyhez azóta majd minden város csatlakozott. Céljuk: a közoktatási tervvel összhangban az általános és középiskolák szakmai fejlesztése. Hajdú Sándor titkár arról beszélt, hogy központi forrásokból még 70 millió forinttal növekedett az alapítás után az összeg, amelyből 50 millió forintot a középfokú oktatási intézmények számítógépes hálózata fejlesztésére, az Internetre csatlakozás támogatására ítéltek a kuratórium tagjai. Az 56 pályázó közül a döntés értelmében végül 44-en osztoztak az 50 millió forinton. Több középiskola kapott még szakmai programokra különböző összegeket. Hajdú Sándor az alapítvány kasszájának feltöltésére ez évben 100 millió forintos költségvetési támogatást remél. A titkár bejelentette: november 5-én országos konferenciát tartanak Nyíregyházán, ahol egyebek mellett bemutatják Szabolcs-Szat- már-Bereg közoktatás-fejlesztési tervét. A rendezvényen iskolaigazgatók, az oktatási intzémények fenntartóinak képviselői cserélnek eszmét. Pataki József, a megyei önkormányzat osztályvezetője, a kuratórium külső szakértője a közeljövő elképzeléseiről elmondta: az alapítvány az 1997/98-as tanévben az általános és középiskolások személyre szóló egyéni, valamint csoportos tehetség- gondozását is támogatni fogja. Az erről szóló pályázati felhívást hamarosan eljuttatják az érintettekhez. A tervek szerint a középfokú oktatási intézményeket nem elhanyagolva, jövőre az általános iskolák szakmai munkáját fogja segíteni különböző összegekkel az alapítvány. Az elkövetkező hónapokban több, már eddig is szakmailag elismert középiskolát módszertani központtá alakítanak át. Fogyatékos fiatalok oktatása MTI Az idén szeptembertől húsz fogyatékos fiatal kezdhette meg szakiskolai tanulmányait, ám jövőre már háromszáz-háromszázöl- ven 15-25 év közötti mozgáskorlátozott, gyengén- látó vagy gyengén halló tanulhat szakmát - nyilatkozta az MTI-nek Varjú László, a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány kuratóriumának elnöke. Mint elmondta: hazánkban mintegy 35 ezer fogyatékos fiatal él, őket kívánják eltartottakból keresővé tenni az Országos Munkaerőpiaci Alap, a költségvetési támogatás és az iskolai fejkvóták mellett pályázati pénzekből finanszírozott programmal. A tervek szerint még az idén megkezdik a három oktatási modellközpontban a szükséges átalakításokat, a jövő év elején pedig hozzákezdenek a speciális iskolák pedagógusainak átképzéséhez. A következő tanévtől így Nyíregyházán 160 mozgáskorlátozott, Ba- konyoszlopon 100-120 gyengénlátó, míg Nyírje- sen 80 hallássérült fiatal kezdheti meg tanulmányait. A diákok 26 szakma közül válogathatnak a mező- gazdasági tevékenységektől az elektrotechnikai munkákon át a szoftverfejlesztésig. Hozzátette azt is: a modellközpontok tapasztalatai alapján a jövő- bért önkormányzatokkal, egyházakkal és civil szervezetekkel közösen kívánnak hasonló képzési projekteket indítani. Viva Roxy Music! A Roxy Music érdekes színfolt a hetvenes évek popvilágában. Igazán érdemes belemerülni történetükbe, bonckés alá venni őket. A kritikusok szerint ők követték a David Bowie által megkezdett utat, kevésbé eredetien ugyan, de annál több dekadenciával és eleganciával. Gombás Sándor 1970., London. Ekkor végez a Londoni Művészeti Főiskolán Bryan Ferry, aki kezdetben az aranyifjak életét éli. Hamar befejezi a playboykodást és zenekart szervez. Valami újat akar létrehozni kiváló muzsikustársaival. Lássuk a zenekar alapítótagjait: David O' List (gitár), Andy Mckay (szaxofon), Paul Thompson (dob), Graham Simpson (basszusgitár), Briam Eno (szintetizátorok). Még 1970-ben bemutatkoztak egy kisebb esély ten, és a baráti körük azt a szívességet is megtette nekik, hogy a demokas^ttát eljuttatta John Peelpek, a népszerű discjocky- nak, aki 6/. együttest úgy kon- - ferálta be műsorában, mint a hetvenes évek új hangját. Az első, igazi bemutatkozásra a londoni 100-as klubban került sor, ahol szakemberek is hallották végre a zenekart. Nem voltak elragadtatva attól, amit hallottak. A Roxy Music vegyes benyomást keltett. Eno zenélt, Ferry szépelgett, és a zenekar mindehhez némi zajt csapott. Nem adták fel. Engedélyt kaptak nagylemez készítésére. El is készült 1972-ben, és a címe: Roxy Music lett. A szakemberek ünnepelték a társulatot. Jellemző, hogy a lemezborító tovább készült, mint maga a zene. Több száz hölgy jelentkezett modellnek, és Bryan Ferry válaszötta ki a legmegfelelőbbeket. Lássuk a kritika véleményét: „Az együttes a nosztalgiadivatot és. az elektronikus hangzást kombinálta gondosan megkomponált művészi termékké, amelyben egy kis blődli, egy kis misztika, egy csipetnyi önkifejezés és jó adat üzletiség kapott helyet”. Az együttes jellegzetes külsőt kapott: Eno űrhajós ruhát öltött magára, Ferry pedig egy jól szituált borbély és egy náci tiszt eleganciáját öltötte magára. Ferry nyakában egyre jobb és jobb nők csüngtek. Ekkor kapta a halvérű Playboy jelzőt. Az együttes a Melody Maker Magazintól megkapja az év reménysége jelzőt. A zenekar komoly jövő előtt áll. Mégis elpuskázzák a lehetőséget. Sorra jelennek meg lemezeik, a Stranded, Siren, Country Life, de a banda szétomlóban van. 1976-ban Ferry bejelenti, hogy szólóénekesként dolgozik tovább. Mérsékelt sikereket ér el. 1979-ben váratlanul a boltokba kerül a Manifesto című Roxy-lemez. A siker óriási. Rengeteg sláger található az albumon. A zenekar többet nem hallat magáról. Ködbe burkolóznak, nem csinálják tovább. Ferry jelentét csak meg szólólemezeket, melyek a régi Roxy-hangulatot idézik. . (Forrás: Beatlestől az újhullámig Bp., Popzsebkönyv Bp., Rocklexikon Bp.) E lmondani egy érzést, ami feltehetően nem logikus gondolataink sorából származik, roppant nehéz vállalkozás. Szívünk, lelkünk nem szavakkal fogalmaz, hanem fizikailag érezhető jelekkel. Dermesztő rémülettel, amikor a gerincoszlopon jeges víz csorog, vagy felmelegedő zsige- rekkeí, akár légszomjjal, hogy csak a legegyszerűbbeket említsem... Feltételezhetően nem is mások ezek, mint heves biokémiai reakciók, pontosabban azok érzékelhető kísérőjelenségei. Igen ám, de általában az érzések is reális, hogy ne mondjam, materiális környezetben keletkeznek, és legtöbbször van tudatos részük is. Pontosan ez a tudatos elem az, amely csábítóan hat, ha az érzések elemzése a cél, és ez az, ami vizsgálódásaink eredményeit túlságosan objektívvé teszi. Nem csoda. Ezek a „dolgok” ugyanis így jelentősen könnyebben magyarázhatók...- Miért szereted Kovács Marikát?- Hát, mert olyan vonzó.- Mi az, hogy vonzó? Szép? Bomba alakja van? Okos, intelligens?-Nem igazán szép, csak izgalmas. Az alakja pedig inkább izgató, mint szép. Biztos okos és intelligens is, de én főleg azt szeretem benne, ahogy a szavakat kimondja. Olyan aranyos, ha beszél... Azt hiszem, világos a kép. Kovács Marika vonzó, izgalmas, izgató és aranyos. Csupa megfoghatatlan, a kívülálló számára érthetetlen indok a hölgy imádatára. Persze hogy az, hiszen az éppen szerelmes beszélgetőpartner olyasmikről beszél, amikről szavakkal képtelenség nyilatkozni: az évmilliókba visszanyúló múltú fajfenntartó ösztöneinek megnyilvánulásairól. Biológiai változásairól, ha tetszik, „heves biokémiai reakcióiról”... Magyarán barátunk okosabban teszi, ha ezt az „érzéshalmazt” nem tekinti valódi szerelemnek, hiszen ahhoz bizony logikai tényezőkre is szükség van... Nos, a szerelem és a vágy közötti különbség ennek a témakörnek talán legkönnyebben érthető eleme, hiszen viharos (és ráadásul mindenki által megtapasztalt) „melléktermékekkel” jár. Na de mi a helyzet a honvággyal? Ez már jelentősen nehezebb kérdés. Sokan azt állítják, hogy nem is létezik, és így nem is érzik ezt a különös és megfoghatatlan pszichikai jelenséget. Kategorikus megállapításuk után pedig olyasmiről kezdenek beszélni, ami (mások számára) nyilvánvalóvá teszi, hogy nagyon is emészti őket ez a gyötrelem... De hát hogy jelentkezik a honvágy? Mit érez, akit hatalmába kerít? Nem azt, amit általában hisznek! A közhiedelem szerinti „nem bírom tovább, haza akarok menni, mert itt megőrülök” megjelenési forma csak néhány kimondottan hisztériás és labilis idegállapotú nőnél szokott előfordulni. Annál a típusnál, akinek a legfőbb érve a „csak”. A honvágy ennél sokkal sunyibban támadó és bonyolultabb dolog. Mindig onnan támad, ahonnan a legkevésbé várható... Az első jel általában az szokott lenni, hogy az embert kupán vágja a saját feledékenysége. Például az, hogy nem tudja elmondani teljes biztonsággal, hogyan következnek egymás után az üzletek - mondjuk - a sétálóutcában. Ez aztán napokig ad „feladatot”, és általában az a vége, hogy az illető hazatelefonál, és megkérdi egy hajdani barátját. A vicc az, hogy eztán sem nyugszik meg, hanem kutatni kezd az agyában az elfelejtett részletek után, lett légyen az néhány verssor, vagy éppen egy utcanév - akármi. Aki aztán már nyakig ül így, a saját maga keverte pácban, az tiltakozik a legjobban: neki nincs honvágya, csak éppen szeretne emlékezni... Mire? Hogyan? És főleg minek? Éppen ez a logikai hiány mutatja meg a honvágy jelenlétét! A másik kísérőjelenség annak a népnek az állandó életkritikája, amely befogadta őt. A „tokos” osztráké, a hülye svédé, az eszement amerikaié. Ezenközben természetesen felma- gasztalódik az „óhaza”, és tokkal-vonóval maga lesz a földi paradicsom. Könnyen észrevehetjük ebben is a logikai lánc hiányát, és azt az önsorsromboló attitűdöt is, ami a honvágy nyilvánvaló kísérőjelensége. Végül is aki már kint él, annak gyakorlatilag teljesen mindegy kéne hogy legyen a régi élettér városképe, butikjainak sora, és sokkal logikusabb lenne az újhaza dicsérete és szeretete, mint megvetése! A ztán, hogy még cifrább legyen ez az egész histórira, amikor az illető hazalátogat, csak az első napok okoznak neki örömöt, és pár nap elteltével már a „kinti” hazáját kezdi dicsőíteni. Nagy ívben fütyül a butikok sorára, el sem megy megnézni... így aztán ha felteszed neki az ominózus kérdést: hol jobb? — akkor ad őszinte választ, ha azt mondja: a kettő között, az úton... Honvágy Palotai István (Új Kelet)
