Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-13 / 214. szám

1997. szeptember 13., szombat Hazai krónika Megnyílt a BNV A101. Budapesti Nemzetközi Vásárt olyan körülmé­nyek között rendezik, amikor Magyarországon egy­értelmű a gazdasági fellendülés, és megjelentek a fogyasztás bővülésének első jelei is. Az átalakulás a gazdaságban kezdi meghozni első eredményeit. Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Gál Zoltán, az Or­szággyűlés elnöke pénteken a Kőbányai Vásárváros­ban a tíz napig nyitva tartó a BNV-t. MTI __ _________ Az Országgyűlés elnöke emlékeztetett arra, hogy te­kintélyes hazai és nemzetkö­zi kutatóintézetek, pénzügyi szervezetek, s maguk a gaz­dasági élet szereplői is úgy vélik: Magyarországon biz­tató az export növekedése, nő a beruházások volumene, emelkedett a termelékeny­ség, csökkent a munkanélkü­liség. Változatlanul nagy a külföldi befektetők és vállal­kozók érdeklődése Magyar- ország iránt. Mindezek a kedvező változások minden bizonnyal megmutatkoznak majdaBNV-n is. Gál Zoltán szólt arról, hogy a korábbinál kedve­zőbb hazai és nemzetközi kö­rülmények egyben új kihí­vásokat jelentenek a politi­kai és a gazdasági életben. Véleménye szerint a bizton­ságos gazdasági növekedést, a társadalom versenyképes­ségének erősítését, az esély- egyenlőséget és az igazságos közteherviselést úgy lehet elérni, ha a korszerű oktatási rendszert építünk ki, és javít­juk az innovációs képessé­get, a közigazgatás színvo­nalát. Az oktatási rendszer re­formja azért fontos, mert csak a legkorszerűbb ismeretek birtokában lehet növelni a gazdaság teljesítőképes­ségét. Az innováció javítása pe­dig azért elengedhetetlen, mert ha nem tudunk jelentős változást elérni, akkor elke­rülhetetlenül „bedolgozó nemzetté” deklarálódunk. Vádemelés Farkas ellen MTI ________________ Vá demelési javaslattal élt Farkas Flórián, a szolnoki székhelyű Lungo Drom Or­szágos Érdekvédelmi Ci­gányszövetség elnöke ellen hűtlen kezelés és a számvi­teli fegyelem megsértésének alapos gyanúja miatt az ille­tékes ügészségnél a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság. Erről Lengyel György, a főkapitányság sajtófőnöke pénteken tájékoztatta a táv­irati irodát. Kitért arra, hogy a Szolnok Városi Ügyészség még ta­valy március 11-én rendelte el a nyomozást a megyei főügyészség törvényességi felügyeleti vizsgálata nyo­mán a Lungo Drom Orszá­gos Érdekvédelmi Cigány­szövetség két alapítványa ellen. A büntető eljárás ismeret­len tettes ellen indult, és az Oktatási és Továbbképzési Központ, valamint a Hosszú út Alapítvány pénzügyi te­vékenységét vizsgálta. A nyomozást a megyei rendőr-főkapitányság vizsgá­lati osztálya a városi ügyész­ség felügyelete mellett foly­tatta le. Önkormányzati fórum Péntek déltől vasárnapig Balatonszemesen tartja a Baloldali Önkormányzati Közösség (BÖK) konferen­ciáját. Sokat sejtet a konferencia címe: A polgárba­rát önkormányzatokért. Az elutazás előtt Tukacs Ist­vánnal, az MSZP megyei ügyvezető alelnökével, a párt nyíregyházi szocialista frakcióvezetőjével beszél­gettünk. Száraz Attila (Új Kelet)- Az önkormányzati tör­vény jelenlegi formájában nem kellőképpen szabályo­zott. Állandó viták folynak a települések finanszírozásá­ról, a képviselő-testületek és tisztségviselőinek jogköre­iről, a megye szerepéről. Né­hány nagyon fontos részte­rület szakmai vitájára is sor kerül, mint például a va­gyongazdálkodásról, az ön- kormányzatok finanszírozá­sáról, kötelező és térségi fel­adatairól. A három nap során lesz városházi informatikai bemutató, beszámoló a gaz­dasági jogalkotásról, fórum a BÖK tisztségviselőivel. Szombaton délelőtt Med- gyessy Béíer pénzügyminisz­ter A kormány gazdaságpo­litikája címmel tart előadást. Szóba kerül még az önkor­mányzatok és a helyi média, valamint a vállalkozásfej­lesztés és az önkormányzat­ok kapcsolata.- Hányán képviselik me­gyénket? Kik tartanak közü­lük előadást?-Tízen utazunk Szabolcs­ból, Csabai Lászlóné, Nyír­egyháza polgármestere, a BÖK alelnöke, valamint a megye városaiból önkor­mányzati képviselők. Csa­bai Lászóné előadást is fog tartani Az önkormányzatok térségi feladatai, különös tekintettel a megyék és a megyei jogú városok kap­csolatára, regionalitás cím­mel. Szombat délután a ta­nácskozásnak lesz egy ré­sze, aminek az a címe: Ahogyan mi csináljuk. En­nek keretében én a nyitás­programról számolok be, ez azért lehet érdekes min­denki számára, hiszen az egész országban a távhő­szolgáltatás hasonló gon­dokkal küzd. Emellett sze­retném megemlíteni a víz­rákötések programját is. Vasárnap délelőtt előadást tart Baja Ferenc környe­zetvédelmi és területfej­lesztési miniszter Az EU- csatlakozás esélyeiről, va­lamint az önkormányzatok és a regionalitás címmel. Alagútból a záhonyi övezetbe K. Z. (Uj Kelet) A Magyar Szocialista Párt Nyíregyházi Szervezete által szervezett közéleti fórum ven­dégeként tegnap Bajor Tibor országgyűlési képviselő a Zá­honyi Vállalkozói Övezet múlt­ját, jelenét és jövőjét elemezte. Szavaiból kiderült, hogy a ha­tár mentén egy megkülönböz­tetett térségről már 1976-ban is szó volt. Záhony státusát akkor azonban államközi szerződések határozták meg. Bajor Tibor mint a határ menti város pol­gármestere 1990-ben egy angol szakemberrel elemezte az öve­zet lehetőségeit. Abból indul­tak ki, hogy a La Manche-csa­torna alatti alagút elkészülte után Vlagyivosztokból Man­chesterig vasúton juthatnak el az áruk. A szállításra lehet épí­teni a tárolást, arra pedig a ter­melést. A szállítási kapacitások növelését nehezíti, hogy a na­gyobb csomópontok a triano­ni szerződés után a határon kí­vül maradtak. Másik gond, hogy jelenleg a hazai szállítá­soknál olcsóbb az áru eljutta­tása Csapról Szlovákián keresz­tül Szombathelyre, mint köz­vetlenül hazánkon át. A kép­viselő elmondta, hogy az öve­zetben törvény alapján a beru­házók különböző adókedvez­ményeket kapnak. A jogsza­bály elsőbbséget ad az idegen- forgalomnak és a mezőgaz­dasági termékek feldolgozásá­nak. Ez azonban kevés, a tér­ség önkormányzatainak is ösz- sze kell fogni, például egysé­ges helyi adókat kivetni, és annak változatlanságát hosszú távon garantálni. A honatya, az övezet megállmodója informá­ciója szerint választókerület­MTI ________________ A Külügyminisztérium megtette a szükséges intéz­kedéseket a román hivatalos szervek felé annak érdeké­ben, hogy a kolozsvári ma­gyar főkonzulátus személy­zetének és épületének biz­tonságát ne fenyegesse ve­szély. Ezt Horváth Gábor, a Kül­ügyminisztérium szóvivője mondta pénteken az MTI­ében eddig 4,5 milliárd forint állami támogatás érkezett fej­lesztésekre, amelyhez a vál­lalkozók ugyanekkora össze­get tettek hozzá. Zöldmezős beruházás viszonylag kevés volt, főképpen régebbi gazda­sági egységeket újítottak fel, bővítettek. Az eredmény: Zá­hony és Kisvárda körzetében alacsonyabb a munkanélküli­ség, mint az országban. Sőt egyes munkahelyekre hazai jelentkezők híján külföldieket vesznek fel a cégek vezetői. Hiába jönne a tőke, ha nem akarnak dolgozni. Érdeklődés pedig van az övezet iránt. Ba­jor Tibor ezt így érzékeltette: - Én Kisvárda és Záhony polgár- mestere helyében elkezdenék lakásokat építeni. nek, miután Gheorghe Funar kolozsvári polgármester levél­ben fenyegette meg Bitay Ká­rolyt, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulját. Gheorghe Funar pénteken írt levelében arra szólította fel Bitay Károlyt, hogy déli 12 óráig távolítsa el a főkon­zulátus épületéről „a Nagy- Magyarország címerét” tartal­mazó zászlót és helyébe „Ma­gyarország állami zászlaját” tegye ki. Az utóbbi három évben a Kisvárda-Záhony országgyűlé­si választási körzetben 9 milliárd forint értékű beruházás készült el, amely fele állami támogatás volt. A térség vál­lalkozói övezete iránt Európán kívüli érdeklődés is mu­tatkozik. Hiába az új, felújított gazdasági egységek, ha a körzetben élők nem fogadják el a munkahelyeket. Válasz Funarnak N em sok új dolog van a nap alatt. Masaryk és Benes elnök urak megelégedéssel szemlélhetik odaát az égi politikusok körében Meciar szlovák kormányfő földi te­vékenységét. Elégedettek le­hetnek Csehszlovákia vala­mikori megteremtői, hiszen a régi elképzeléseik magyarok­kal, németekkel tökéletesen tovább élnek a ma már önálló Szlová­kia mindennapos politikai gyakor­latában. A benesi dekrétum erősebb, mint valaha. Cseh­ország és Szlovákia nem hagyja magát eltántorítani az egykori közös köztársasági elnökük németeket, magya­rokat egyaránt ellenségnek tekintő szélsőséges nézete­itől. Még a nagytekintélyű Kohl kancellár sem tudta el­érni, hogy a csehek visszame­nőlegesen rehabilitálják a Szudéta-vidékről kiebrudalt németeket. Közvetlenül a háború után, lakosságcsere ürügyén emberek százezreit űzték el szülőföldjükről, megfosztva őket nyomorúsá­gos vagyonkáiktól, földönfutó­vá, hazátlanná téve a Csehszlo­vákiában élő nemzeti kisebb­ségek nagy részét. A második világháború befejezése óta több mint ötven esztendő telt el, de Szlovákiában szinte sem­mit sem változott a politikai szemlélet. Meciar miniszterel­nök most nyilvánosságra ke­rült javaslata ismét lakosság- cserét ajánl Magyarországnak. Ismét lakosságcserét, ami az egyszer már megismert gya­korlat alapján csak azt jelent­heti, hogy a még mindig több százezeres lélekszámú szlová­kiai magyarságtól végérvé­nyesen megszabaduljon a po­zsonyi kormányzat. Nehéz idők járnak mostaná­ban a felvidéki magyarokra. A nyelvtörvény, a kétnyelvű bizonyítványok ügye, a mos­tani miniszterelnöki javaslat azt is jelentheti, hogy Meci- arék elszánták magukat vala­miféle „Endlösung”-ra, végső megoldásra. Most kell na­gyon összetartani a szlová­kiai magyarok politikai szervezeteinek, de most kell a magyar kormányzatnak és az ellenzéknek együttesen fellépni Pozsony szándékai ellen. A szlovák-magyar alapszerződés eresztékei re- csegnek-ropognak. Hiába az európai intelmek sora, hi­ába a jószándékú magyar közele­dés, Szlovákia nem hajlandó változtatni Tiso pátert idéző né­zetrendszerén. S zomszédaink szép lassan elszige­telődnek. Meghiúsult NATO-hoz való kapcsolódásuk, és az Európai Unió sem örül Szlo­vákia tagfelvételi kérelmé­nek. A súlyos külpolitikai kudarcokat valamiféle belpo­litikai eredménnyel próbál­ják odaát enyhíteni, elfeled­kezve arról, hogy a történe­lem már nagyon régen bebi­zonyította: egyetlen ország sem emelkedhet fel más nem­zetek megnyomorítása árán. Lakosságcsere?! Berki Antal jegyzete Hármas esély Munkatársunktól A választások közeled­tével egyre keményebb lesz a pártok kampánya. Nincs szükség kétkama­rás parlamentre, és a je­lenleginél kevesebb hon­atya is elég lenne. A kép­viselői létszám csökken­tése érdekütközésekhez vezethet. Többek között erről beszélt csütörtök este Bá­nyász Jánosné dr., a me­gyeszékhely északi kör­zetének országgyűlési képviselője (MSZP), a Tisztelt Ház alkotmány- ügyi és törvényelőkészítő bizottság tagja egy párt­fórumon Nyíregyházán. A parlament tagja munká­ját értékelve kitért arra, hogy rendszeresen meg­tartotta fogadóóráit, kör­zetében meghívásokat nem utasított el. Válasz­tópolgárai többször for­dultak hozzá problémáik orvoslására, és ő igyeke­zett lehetőségeihez mér­ten segíteni. Bányász Já­nosné dr. tájékoztatása szerint október végéig dönti el, hogy 1998-ban újra indul-e a válasz­tásokon. Kérdésekre, felvetések­re elmondta: a Magyar Szocialista Pártnál a vá­lasztási kampányban Ká­sámé Kovács Magda fog­lalkozik a sajtókapcsola­tokkal, a médiakommu­nikációval. Az Ország- gyűlés tagjai egy-egy törvény elfogadása után nem szoktak annak tartal­máról részletes, aprólé­kos tájékoztatást adni. Ennek oka, hogy a tör­vényt végrehajtási utasí­tás követi, amelynek el­készítése kormányzati, szakminisztériumi fel­adat. A képviselő asszony is osztja az MSZP megyei ügyvezető alelnökének, Tukacs Istvánnak a héten lapunknak tett kijelenté­sét: a választások közeled­tével egyre keményebb lesz a pártok közötti küz­delem, versengés. Felhív­ta a figyelmet arra is, hogy munkájában nem csak a parlamenti felszó­lalás a meghatározó, hi­szen vannak képviselők, akik a kamera jelenléte miatt beszélnek aktuális kérdésekről, és kisebb aktivitást tanúsítanak az érdemi törvényhozó mun­kában. A háttérmunka, az információk szerzése, ami szükséges a napi fel­adatokhoz, naponta több órát is igényel. Érdeklődésükre elmond­ta: nem ért egyet azzal, hogy kétkamarás parla­ment legyen. Nem tartja indokoltnak azt sem, hogy közel négyszáz tagja le­gyen az Országgyűlés­nek. A képviselői létszám csökkentése és a válasz­tási rendszer egyszerűsí­tése a pártok érdekeivel is ütközik. Ezért nem si­került ebben a kérdésben konszenzusra jutni, bár erre határozott koalíciós törekvés volt. A jelenle­gi igen bonyolult tör­vény alapján egy-egy frekventált politikus hár­mas eséllyel indul a vá­lasztásokon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom