Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-11 / 212. szám
Városlátogató 1997. szeptember 11., csütörtök Elkezdődött a parlamentben a földtörvény módosításának vitája, de a kérdés körüli dühödt vélemények már hosszú ideje borzolják a közvéleményt. Ki-ki vérmérséklete szerint reagál a különféle pártállásokat képviselő kifakadásokra. Fehérgyarmaton néhány járókelőtől arról érdeklődtünk, jó lenne-e, ha a Gyarmat körüli földek külföldiek kezébe kerülnének?- Nem akarja az állam, hogy talpra álljon a magyar mezőgazdaság. Azt mond— Sok ember jutott földhöz a kárpótlások során. Olyanok is, akik egyáltalán nem Huszár Irén- Egyáltalán nem lenne jó. Már mindent felvásároltak nálunk a külföldiek. Az államnak sokkal jobban kellene támogatni a földműveseket. Ma rengeteg föld van parlagon, aminek elsősorban az az oka, hogy nincs a parasztoknak elegendő pénzük. A mező- gazdaság nagyon sokba kerül, és egyáltalán nem biztos, hogy a befektetés megtérül. Ha egy külföldi megszerzi itt a földeket, ellehetetleníti az itteni földművelőket. Az pedig teljesen mindegy, hogy magán- személy vagy valamilyen kft. lesz a jövendő tulajdonos, a föld mégis csak külföldi tulajdonba kerül. Csak attól félek, hogy ezekkel az aláírásokkal nem sokra megyünk. Bármit tesz is a szegény ember mégis csak az történik, amit, a nagyok odafent eldön- tenek. Szabó Károly ják, hogy az árbevétel huszonöt százalékáig adnak támogatást. Ez az összeg szép lehet egy nagyobb szövetkezetnek, de a néhány hektáros gazda- embernek felkopik tőle az álla. Pedig a földhöz gép kell, műtrágya, jó minőségű vetőmag és pénz és pénz és megint csak pénz. A fiatalokat kellene támogatni, nekünk, öregeknek már nem kell semmi, de egy kezdő gazdálkodónak olyan körülményeket kellene teremteni, hogy a kapott kölcsönnel megfelelően tudjon sáfárkodni, képes legyen megélni a fölből szerzett jövedelméből, és még a kölcsönt is vissza tudja fizetni. Higgye el, ez nem olyan nagy dolog, csak egy kis állami jóakaratra lenne szükség. Ha nem történik sürgősen valami a mező- gazdaságban, akkor a föld tömegével kerül tőkeerős külföldi vállalkozók kezébe, és akkor megnézhetjük magunkat. Sein Róbert akarnak gazdálkodni. Ezeknek az embereknek a földjei maradnak műveletlenül, jó esetben bérbe adják, de a legtöbbjük zsebszerződéseken keresztül külföldieknek adja el. Nem tudom, hogyan lehetne ezt megakadályozni, végül is a gazda úgy rendelkezik a tulajdonával, ahogy akar. Talán az államnak kéne olyan helyzetet teremteni a mezőgazdaságban, hogy a gazdálkodóknak megérje földet művelni. Most még a legelemibb szükségleteiket sem képesek a gazdálkodók kielégíteni. Elég egy ilyen május-június-július, mint az idei volt, és a termés tönkremegy, még mielőtt sikerülne betakarítani. Kár, hogy az illetékesek nem hajlandók felismerni a mezőgazdaságban lévő óriási kockázatot, és minden felelősséget a parasztemberekre akarnak hárítani. írta: Berki Antal, Fotók: Bozsó Katalin Szociális bolt a végeken Már évek óta működik Fehérgyarmaton a szociális bolt. A Start Vállalat által működtetett bolthálózatra nagyon nagy szükség van Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében. A vállalat vezetői olyan kereskedelmi hálózatot hoztak létre, ahol nem a minél nagyobb profil megszerzésén van a hangsúly, sokkal inkább arra törekednek, hogy a rosszabb anyagi körülmények között élők is elérhető áron juthassanak közszükségleti cikkekhez. A tágas, igen kulturált berendezésű üzletben minden van, ami más ABC- kben megtalálható, talán csak az árak különböznek. Szabóné Tóth Andrea, a Fehérgyarmati Szociális Bolt vezetője készségesen válaszolt kérdéseinkre.- Kik járnak ide vásárolni?- Tulajdonképpen mindenki, aki errefelé lakik, de törzsvásárlóink zöme nyugdíjas vagy munkanélküli, gyesen lévő kismama, egyszóval olyan kispénzű emberek, akiknek sokat számít, hogy nálunk lényegesen olcsóbban vásárolhatják meg a szükséges árukat.- Hogyan tudják tartani az alacsony árszintet? — Árainkat a Start Vállalat központja határozza meg. Kapunk valami segítséget az államtól, és az önkormányzatok is támogatják a bolthálózatot. Ez az üzlet is önkormányzati tulajdonban van, de a gyarmati polgármesteri hivatal szívesen bocsátotta rendelkezésünkre. Azt hiszem, nekik is érdekük, hogy ilyen jellegű üzlet is legyen a városban. A megyében működő huszonhat szociális bolt egységes kalkuláció alapján kereskedik. Alacsony haszonkulccsal dolgozunk, de például az alapvető élelmiszereket beszerzési áron adjuk tovább vásárlóinknak.- Az árúbeszerzését is a Start- központon keresztül intézik?- Részben, de a boltok sok mindent saját maguk szereznek be. Nem is lehetne mindent Nyíregyházán keresztül intézni. Mi magunk is keressük azokat a termelőket, akiktől megfelelő áron tudjuk megvásárolni a vevőink által keresett árucikkeket. Mostanában lényegesen nehezebbek a körülmények, mint amikor elkezdtünk itt tevékenykedni. Az infláció bennünket is érint. Az árak emelkednek, de nekünk ennek ellenére meg kell próbálnunk megfelelni az egyre súlyosabb kihívásoknak. Nem hagyhatjuk cserben azokat a vásárlóinkat, akik talán nélkülünk egyáltalán nem lennének képesek még az elemi szükségleti cikkeket sem megvásárolni. Hét szűk esztendő letelte után Mátészalkáról visszaköltözött Fehérgyarmatra a városi bíróság. Még 1983-ban szüntette meg egyetlen tollvonással az akkori igazságügyi kormányzat sok más bírósággal együtt a fehérgyarmatit is. Annak idején a centralizálás volt a legfőbb indok az ilyen jellegű lépésekhez, meg az, hogy így lényegesen csökkennek az IM költségei. Azzal már senki sem törődött, hogy a térség lakosságát felesleges utazgatásokkal terhelik, olyan kiadásokra kényszerítve őket, amiket a helyi ügyintézés esetén nem kellett volna kifizetni. Mátészalka és Gyarmat között nem a legjobb a közúti összeköttetés, és akinek nem volt kocsija, az akár napokat is eltöllhetett ügyes-bajos dolgainak intézésével. A rendszerváltással, ha más nem is, de a Fehérgyarmati Városi Bíróság kérdése megoldódott. 1991- ben ismét megnyitotta kapuit a régi/új bíróság. Azóta eltelt hat esztendő, és bebizonyosodott, hogy igenis szükség van bíróságra a hármas határ közelében lévő kisvárosban. Innen-onnan Dr. Bakai Zoltán tragikus halálával árván maradt az újonnan kialakított Szatmár-Bereg Kórház főigazgatói posztja. Az egykori országgyűlési képviselő sokat tett azért, hogy a két közeli városka kórháza megmeneküljön a megszüntetés fenyegető rémétől. Mostanra már konszolidálódott a nagy viharokat kiváltó egyesülésből létrejött új intézmény belső élete. Vásárosnamény- ban működik a sürgősségi osztály, és minden előzetes várakozással ellentétben a két telephely a békés egymás mellett élés jegyében gyógyítja a környék és a két város betegeit. Megkezdődött a rekonstrukció is. A két telephelyen működő Szatmár-Bereg Kórház korszerűsítésére összesen három és fél milliárd forintot költ az egészség- ügyi kormányzat. * * * Nincs döntés még arról, ki legyen dr.Bakai Zoltán utódja a főigazgatói székben. Az biztos, hogy sokáig nem maradhat vezető nélkül a Szatmár- Bereg Kórház, hiszen a nagyszabású korszerűsítési munkálatok határozott vezetői elképzeléseket igényelnek. Lapunk megbízható forrásból úgy értesült, hogy a főigazgatói posztra legnagyobb eséllyel egy olyan szakember pályázik, aki évtizedek óta tevékenykedik vezetőként a megyei egészségügyben. * * * Bezárta kapuit a fehér- gyarmati strandfürdő. Ez a nyár nem kedvezett a strandolóknak, még akkor sem, ha a szokásosnál melegebb augusztus némiképpen kárpótolta a fürdőzőket. * * * Sok vita kíséri, legalábbis utólag, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács döntéseit. Fehér- gyarmatnak nincs oka panaszra. A város húszmillió-kétszázezer forintot nyert pályázatával. Az összeget elsősorban infrastrukturális beruházásokra fordítják. * * * Ipartelepítésre nyertek pénzt a pályázók. Az Agrogazda Kft. gépjárműjavító üzem létesítésére pályázott és nyert tízmillió forintot, míg a evőeszközüzem új termék gyártására kapott húszmilliót a Fejlesztési Tanácstól. Az igazság háza visszatért Fehérgyarmat
